Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-04-25 / 16. szám
Zselizen 3. IV. 25. Zseliz központja - a kisváros újra járási székhely lesz. Második felvételünkön Léva „híres“ épülete - az egykori pártházban kulturális és más intézmények, magánvállalatok kaptak helyet, a bejárat mellett, ahol a fegyveres őrök tartottak szolgálatot, virágüzletet nyitottak. Fotó: Gaál Géza (2), Gunits László (2) ügyosztályuk sem teljes, kevesebben dolgoznak, mint amennyit a terv megszab. Ezt a hiányt fokozottabb munkatempóval pótolják.- Kétnyelvű hivatal vagyunk, s azok maradunk a jövőben is- mondja Földy János. - Alkalmazottaink között kevesen vannak, akik egyáltalán nem értik a magyar szót. A Lévától északra fekvő községek szlovák települések. A magyarok nagyobb létszámban a déli falvakban laknak. A világháború után megcsappant a számuk. A mi községeinkből sok magyart kitelepítettek, s ennek következménye, hogy mintegy húsz faluban fele-fele arányban élnek magyarok és szlovákok. Sajnos, a Lévai járásban nemcsak a kitelepítések után csökkent a magyarok száma. Átböngészem a népszámlálási kimutatásokat. A járásban 1970-ben 76 262 szlovák és 42 934 magyar élt. 1991 -ben- két évtized után - 80 235-re nőtt a szlovák nemzetiségűek száma, a magyaroké pedig 38 155-re csökkent. Ezt a növekedést és a rohamos apadást már nemigen magyarázhatják a születési arányszám ingadozásával!- Bizonytalan időket éltünk, élünk- hallom a nagysallói származású elöljáró magyarázatát. - Sokan úgy vélték, ha áttérnek az állami nyelv kizárólagos használatára, biztosabb jövő vár rájuk... Földy János büszkén vallja:- Magyar nemzetiségű vagyok. Az elődeim, apám, nagyapám is állami alkalmazottak voltak. Tőlük hallottam: ilyen helyen kerülni kell a politikát. Én sem foglalkozom vele. Célom nem a népszerűség hajhászá- sa, hanem a segíteni akarás. Társadalmi érdeknek tartom, hogy minőségileg javítsuk az államigazgatást. A polgármestereket időnként összehívjuk, tájékoztatjuk az ügyvitellel kapcsolatos változásokról, legutóbb az új törvényeket ismertettük. A polgármesterek a vitában sorra rámutattak a pénzügyi nehézségekre, nem tudják támogatni a magánvállalkozókat. Az adók miatt többen visszaadták az engedélyüket. Rájuk pedig szükségünk van. Hogy tisztábban lássuk teendőinket, a lehetőség megteremtését a támogatásra, a regionális fejlesztés keretében felmérés készül, milyen körülmények között fejleszthetnénk a járásban az üzleti hálózatot, a helyi szolgáltatásokat (sok helyen még a cipöjavító- múhelyek is hiányoznak). Hogy segítséget nyújthassunk, pénzre is szükség lesz. A bér- és más alapok megnyirbálása után jut-e majd erre pénz? A készülő önkormányzati program és az új területi közigazgatási elrendezéssel kapcsolatban ez csak részprobléma, de az egyes régiókban élők számára sürgős megoldásra váró feladat, mert az átszervezés nem lehet öncélú, a fejlődést kell szolgálnia. Petróci Bálint Az utóbbi hetekben egyre több szó esik Szlovákia új területi és közigazgatási felosztásáról, az államigazgatás szervezeti rendszerének változtatásáról. A részleteket nem ismerjük. A hivatalos törvénytervezetet sajnos nem bocsátották nyilvános vitára, hogy a polgárok a helyi önkormányzatok révén tolmácsolhassák elképzelésüket, s véleményüket az illetékes szervek figyelembe vehessék az új közigazgatási egységek kijelölésekor. Azt természetesnek tartja mindenki, hogy emberközelbe, a legalacsonyabb fokozatú irányítási szintre kerüljön a döntés- hozatal. Ugyanakkor azt is elsődleges feladatnak tartjuk, hogy az átszervezéskor figyelembe vegyék a természetes tájegységek történelmi hagyományait, a nemzeti közönségek kulturális és nyelvi érdekeit is, hogy a Szlovákiában tömbben élő magyarság elnyerje területi, regionális önkormányzatát. Ezeket a határokat, amelyek az új területi és közigazgatási felosztás alapját képezhetnék már feltérképezték, területileg körvonalazták a községek regionális társulásai. Hosszú hónapok óta köztudott, hogy a jelenlegi Nagykürtösi járás több községének önkormányzata a történelmi hagyományok figyelembevételével az ipolysági régióhoz csatlakozott. Legújabban arról értesültünk, hogy a túlméretezett lévai körzethez tartozó Hontfüzes- gyarmat az Alsó-Garam menti községek zselizi társulásába kérte felvételét, mert kulturális és nyelvi szempontból közelebb áll hozzá, mint a lévai régió. JUHÁSZ ANDRÁS: Olyan hivatalt akarunk kialakítani, hogy hasznára váljon Zseliznek és környékének rendszerének kiépítése után - már járási szintű szervként - többrétű lesz a tevékenységük, a zselizihez, ipolyságihoz viszonyítva sokkal nagyobb hatáskörrel fognak rendelkezni. Egyes állami intézmények továbbra is Léván maradnak, például a kataszteri és a földhivatal, a munka-, környezetvédelmi- és erdészeti hivatalok mellett ezek is a körzetből járássá alakuló államigazgatási szerv ügyosztályai lesznek. Tehát igen sok polgár a leendő Zselizi, Ipolysági járásból bizonyos okiratokat továbbra is Léván lesz kénytelen beszerezni. Felkészültek-e az átszervezésre?-Azt hiszem, igen - válaszolja Földy János agrármérnök. - Ha sikerül az egész mostani járásban kiépítenünk a számítógépes rendszert, elkerülhetők lesznek a Lévára történő utazások, a számítógépek segítségével pl. azonnal megkaphatják az építkezésekhez szükséges telekkönyvi kivonatokat, egyszerűbb lesz az együttműködésünk a kihelyezett anyakönyvezetőkkel is. A lévaiak számára is gondot, problémát okoz az államigazgatás gazdaságossá tétele, az ezzel járó béralap megnyirbálása. A munkaerők ésszerű elosztása címén az eredeti 84-ről már 68-ra apadt a hivatal létszáma. Várható, hogy az „egyszerűsítés“ tovább folytatódik. Még nem tudják, hogy a racionalizálás ki mindenkit fog érinteni, bár egyik FÖLDY JÁNOS: Társadalmi érdeknek tartom, hogy minőségileg javítsuk az államigazgatást lyok, a kihelyezett anyakönyvezői irodák kiépítésével két év alatt olyan körzeti közigazgatási rendszert hoztunk létre, amelyről elmondhatjuk: a lakosokat szolgálja. Állandóan szem előtt tartjuk, hogy mit mondanak rólunk a körzetünkben élő polgárok. Még nem ideális a helyzet, de a körülményekhez képest úgy érzem, hivatalunk új munkastílusával megfelelő szinten van. Azonban nem lehetünk elégedettek, mert újabb és újabb megoldásra váró problémák merülnek fel... Egyik legnagyobb gondjuk a pénzhiány. A bérekre nem kapnak eleget. A tizenkét anyakönyvvezetővel együtt ötven alkalmazottjuk volt, az „ésszerűsítés" következtében negyvenre csökkent a számuk, de ennek ellenére is ütőképes maradt a hivatal munkája. Másik nagy gondjuk a vízhiány. Naponta szabályozzák a szlovákiai normát el nem érő víz fogyasztását. Szeretnék meggyorsítani az egészséges ivóvíz bevezetését Koltáról. A 22 km-es vezeték megépítése (befejezését 1996-ra tervezték) hatvanmillió koronába kerül. A környezetvédelmi alapra kapott pénzt már kimerítették. Még nem tudják, „rábukkannak-e" újabb pénzforrásra, mert több millióra lenne szükségük, hogy a koltai vízforrás vizét bevezethessék Zse- lizre, s ezzel megoldódna a falvak vízellátása is. A körzethez tartozó önkormányzatokkal megalapozták az együttműködést, rendszeresen módszertani segítséget nyújtanak a községi hivataloknak. A szociális segélyek kiutalásában, a magánvállalkozói engedélyek kiadásában, még a kisebb vétségekkel kapcsolatban is kikérik a helyi önkormányzatok véleményét. A körzeti hivatal szociális ügyi szakosztálya a segítségre rászoruló idős polgárokról sem feledkezik meg. A községekben kiépítették a gondozói szolgálatot, 72 személy ápolja az öregeket, bevásárolnak, takarítanak. Zselizen és Fámádon higiéniai központot nyitottak számukra, ezeket az önkormányzat üzemelteti, a gondozót a körzet fizeti.- A ma még külön, önállóan működő (munka- és környezetvédelmi) hivatalok hozzánk csatolásával, olyan hivatalt akarunk kialakítani, hogy hasznára váljon Zseliz és környékének. Ideális lenne, ha a most még csak a járási székhelyen működő hivatalok, mint például a kataszteri, higiéniai és földhivatal a lakosok érdekében nálunk kihelyezett munkahelyet létesítenének, hogy az embereknek ne kelljen továbbra is Lévára utazgatniuk... Juhász András építészmérnökként 1984 óta dolgozik az államigazgatásban. Már huszonhat éves korában a Lévai Járási Nemzeti Bizottság építészeti osztályvezetője volt, ilyen tisztségben ö volt a legfiatalabb az országban. 1991. február elsejei hatállyal a polgármesterek javaslatára öt nevezték ki az akkor alakuló körzeti hivatal elöljárójává. Azt még senki sem tudja megmondani, hogy a mostani átszervezéskor, a körzeteknek járásokká történő átalakulásakor megtartják-e a kezdeti de- 'mokratikus szokást, újra figyelembe veszik-e a polgármesterek véleményét az új vezető kinevezésekor. Mert az elmúlt hónapokban voltak olyan hangok, hogy az egypárti kormányzatnak az effajta demokrácia nem megfelelő. (A városban azt rebesgetik, hogy a jelenlegi kormánypártnak Zselizen csak két tagja van.) Juhász András a körzeti hivatal élén töltött két évet így értékeli:-Tetszik ez a munka. Napról felkészülten várják az államigazgatás új szervezeti rendszerét A jelenlegi közigazgatási határok szerint a zselizi törpének tűnik a lévai körzet mellett. Az 1991-es népszámlálási adatok alapján a zselizi körzetnek 27 401, a lévainak 73 526 lakosa volt. A zselizihez 21 község tartozik, a lévai körzethez 46. Léva város is köztük van, amely az utóbbi évtizedekben csaknem harmincnégyezerre duzzadt fel (lakosai közül 28 062-en szlováknak, magyarnak csupán 5143-an vallották magukat Zselizen 7675-en élnek, a lakosoknak több mint a fele magyar nemzetiségű A körzetben is több magyar (15 459) él, mint szlovák (11 425). Rajtuk kívül más nemzetiségúeket is nyilvántartanak. Mindkét körzeti székhelyen megnyugodva hangoztatták, hogy a jelenlegi 121 szlovákiai körzet továbbra is megmarad, azzal a különbséggel, hogy a jövőben járásként, elsőfokú államigazgatási szervként fognak működni. Még nem ismeretes, hogy a körzetek mostani határait módosítják-e, figyelembe veszik-e a községek regionális társulásainak, a lakosok kívánságát tolmácsoló helyi önkormányzatoknak akaratát a hovatartozásra. ÖRÜLÜNK, HA SEGÍTHETÜNK A LAKOSSÁGNAK- Mi, mint az államigazgatás körzeti hivatala, a tervek szerint a Nyit- rai területhez tartoznánk - tájékoztat Juhász András mérnök, a Zselizi Körzeti Hivatal elöljárója. - Az átmenet, amikor majd járási hivatalként működhetünk, nem okoz gondot számunkra, még az sem, hogy hozzánk csatolják a munka- és környezetvédelmi hivatalt. Mint elsőfokú államigazgatási szerv különösebb problémák nélkül fogjuk végezni teendőinket. 1991 óta hozzászoktunk az önállósághoz. A költségvetésünkbe utalt pénzzel önállóan gazdálkodtunk, jó volt a kapcsolatunk a járási hivatallal, mi vettünk fel és bocsátottunk el alkalmazottakat. A szociális, jogi, iparügyi, a magán- vállalkozókkal foglalkozó ügyosztánapra emberekkel találkozunk. Szeretek segítséget nyújtani a lakosoknak. A hivatalunkban mindig ezt mondjuk: mi itt a népet szolgáljuk és nem a nép szolgál bennünket. Az államigazgatás a nép szolgája... Ez a véleménye a jövőre, az átszervezés utáni időszakra is vonatkozik. KÉTNYELVŰ HIVATAL - NAGYOBB JOGKÖR A Lévai Körzeti Hivatal hatásköre a várossal együtt negyvenhat községre terjed ki. Itt már több a gond, és az államigazgatás új szervezeti TÖRPE ÉS ÓRIÁS KÖRZET I és Léván s
