Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-04-11 / 14. szám

vasarnap ♦ 0 5 3. IV. 11. 40 a Karvai Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintéz# Karva a Komáromi járás keleti csücskében fekvő Duna menti határfalu. Az országokat összekötő folyóra néz annak az iskolának az épülete, amely az idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A Középfokú Mezőgazdasági Szaktan­intézetben négy évtized alatt több mint háromezer szakembert neveltek. Kezdetben kovácsokat, bognárokat, kádárokat is képeztek. A dolgozók közép­iskolájában, amelyben harminc-negyvenéveseket is oktattak, minden évben érettségiztek. Az idén utoljára. Jövőre már a mostani tanévben indított kétéves továbbképző tagozatra járók tesznek érettségit. Középiskola és szaktanintézet egy épületben. Sok szakmát tanítottak itt, de egyre kevesebben kérik a felvételüket. A tengődő nagy állami és szövetkezeti gazdaságoknak nincs szükségük az utánpótlásra. HARC AZ ISKOLA LÉTÉÉRT- Megnehezíti helyzetünket, hogy csökken az alapiskolai végzősök száma, viszont több új középiskola nyílt: ennek következménye, hogy kevesebben jelentkeznek hozzánk - tá­jékoztat dr. Ftigler János igazgatóhelyettes. Az ötvenkét éves magyar szakos tanár, aki bölcsészdiplomáját Budapesten szerezte, csak a múlt év novemberétől tölti be felelős tisztségét. Az 1968-as magatartása miatt húsz évig mellékvágányra került, még kát­dékozzuk segíteni. Ma ez jelenti a mezőgaz­daság jövőjét. Ehhez pedig szakértelemre vein szükség. A kertészeti szakon diákjaink megtanulják a gyümölcsösök, szőlők, vete­ményesek kezelését. Jól felszerelt géppar­kunk vein, a fiatalok a járművezetői engedélyt is megszerzik netlunk. Befejezés előtt áll az ötven méter hosszú, hatajtós üvegházi komp­lexum. Ezek melléképületeiben szaktanter­meket nyitunk. Fél hektáron mintagyümöl­csöst telepítünk, hogy a gyerekek a gyeikorlat- ban ismerjék meg a termesztés fortélyait. S új technológiát tanulhatnak a hollandoktól is... A karvai iskolában négy évtized alatt több mint háromezer szakembert neveltek A KERTÉSZETRE SZAKOSODNAK ■ MEGNYÍLT A GAZDASSZONYKÉPZŐ ■ BŐVEN VAN HELY, SZEPTEMBERIG MÉG JELENTKEZHETNEK ■ AZ ISKOLA UTÁN HOL HELYEZKEDJENEK EL? ■ KÉPZÉS A KIS- ÉS KÖZÉPGAZDASÁGOK SZÁMÁRA ránypapírt is gyártott a párkányi gyárban. Mindez nem szegte kedvét, sőt, fokozottabb mértékben, fiatalos lendülettel iparkodik az oktatás problémáit megoldani. Iskolájukban negyvenkilenc tanár, oktató és nevelő törődik a 341 tanulóval, gondoskod­nak arról, hogy jól érezzék magukat Karván. A Komáromin kívül az Érsekújvári, Dunaszer- dahelyi, Galántai, de még a Rimaszombati, Losonci járásból is vannak diákjaik. A távo­labb élők - száznegyvenen - a diákotthonbein laknak. Megállapodást kötöttek a Royal Sluis és Bejo Zaden nevű, a zöldség-, növény- és virágtermesztésre szakosodott holland cé­gekkel. Kirendeltségük Komáromban székel, s megbízottaik rendszeres időközökben felke­resik a karvai iskolát.- Már tavaly ingyen kaptunk tőlük zöldség- vetómagot - újságolja az igazgatóhelyettes. - A termés a miénk...- Nekik ebből mi a hasznuk?- Mostanáig hatvanöt tanuló jelentkezett felvételre a hároméves kertészeti és asztalos szakra, valamint a leányiskolába. A kétéves továbbképző tagozatunkon több mint harmin­cán lesznek. A volt diákjaink jönnek vissza, hogy megszerezhessék az érettségit is. Kö­zépiskola vagyunk, de a gyéren jelentkezők miatt három éve felvételi nélkül vesszük fel a diákokat. Az érdeklődők még szeptember­ben is jöhetnek hozzánk, van hely bőven - mondja az igazgatóhelyettes. - Az év vége felé, amikor már lesz mit mutatnunk, az alap­iskolák végzősei számára megrendezzük a Nyitott Napokat, hogy a saját szemükkel győződjenek meg arról, érdemes nálunk ta­nulni. Az asztalos szak fiatal növendékei az iskolai tanműhelyben Rigler János felvételei Van állattenyésztési szakuk (második évfo­lyam). Az idén nem tudtak új osztályt nyitni, s jövőre sem lesz. Nincs érdeklődés. Volt és van szőlészeti-borászati szakuk (második, harmadik évfolyam). Az első osztályt nem indították: az idei tanévben ezt a szakot áttették a kertészethez. Az^asztalos szak iránt hosszú éveken át nagy volt az érdeklő­dés. Tavaly még pár­huzamos osztályt nyithattak; most csak tizennégy fiú jelentke­zett. A magyar tanítá­si nyelvű iskolának volt szlovák kertészeti osztálya is. Ez is megszűnik, nincs je­lentkező. A komáromi mezőgazdasági szak- középiskolának már két éve kihelyezett kertészeti osztálya van Karván.-Mi tanítjuk, érett­ségiztetjük őket, de a bizonyítványukat a komáromi iskola- igazgató írja alá - mondja dr. Rigler János. - Az idén nem indítottunk számukra új osztályt. Úgy tervez­tük, amint lesz elegendő érdeklődő, érettségi­vel végződő kertészeti középiskolát nyitunk. Miért ragaszkodunk a kertészethez? Mert van jövője. Ha már nem nevelhetünk szakem­bereket a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a kis- és középgazdaságok fejlesztését szán­- Ezt kérdeztem én is tőlük. Tanulmányi csoportokat hoznak Karvára, hogy lássák, mit lehet kihozni a holland vetőmagból. Ez nem­csak nekik, hanem az iskolánknak is jó rek­lám. Az idén fajtánként tíz-tíz ár bevetésére kaptunk holland vetőmagot. Ennél kisebb te­rületen nem érdemes kiséríetezni. Szabadtéri termesztésre uborkát, káposztát, sárgarépát, Az igazgatóhelyettes joggal büszkélkedik a karvai iskola újdonságával. Tizennyolc lány felvételével az idei tanévben indították meg A kertész szakra járó másodéves lányok gondozzák a holland salátapalántákat gyökérzöldséget, karfiolt ültetünk. A paradi­csom, paprika-, salátapalántákat a tágas, ötven méter hosszú fóliasátorban neveljük. A hollandoktól még tápanyagot adagoló, iz­raeli gyártmányú csepegtetöberendezést is kaptunk.-A hollandoknak a sárgarépából tizenki­lenc-, a káposztából húszfajta vetőmagjuk van - dicsekszik Gulyás László, a kertészeti szak főoktatója. - A tanulóknak levetítjük a holland technológiát bemutató video- és diafilmeket. A miénknél jobb minőségűek a holland vetőmagok, gazdagabb termést érhetünk el velük. Ott kiküszöbölték a kézi munkát, gépekkel takarítják be a sárgarépát.-A diákoknak hasznos lenne, ha ezt „élő­ben“ is láthatnák.- Láthatják is! Az iskolai busszal elvisszük őket a szerdahelyi járásban levő Kulcsodra. A negyven hektáron gazdálkodó Nagy László magánvállalkozónak van sárgarépaszedő és levelező kombájnja...-A hollandok segítenek nekünk - teszi hozzá az igazgatóhelyettes. - Mehetünk hoz­zájuk tanulmányútra, hogy diákjaink, taná­raink okulhassanak tapasztalataikból... A fóliasátorban Gyurkovics Edit szakoktató felügyelete mellett a kertészeti szóikra járó másodéves lányok gondozzák a holland salá­tapalántákat. A nyáradi Végh Mária, a szenei Hegyi Katalin, a garamkövesdi Pócs Hajnalka kérdésemre, hogy az iskola befejezése után hol helyezkednek el, szinte azonos választ adtak: „A szerződést felbontották, nem tud­juk, hol fogunk dolgozni. “ A helenbai Kuszala Katalint leginkább a virágkötészet érdekli. HOLUND VETŐMAG - INGYEN ELŐTÉRBEN A LEÁNYISKOU a gazdasszonyképző, egyszerűbben: a leány­iskola első évfolyamát.- Ez a szakunk hároméves, nem végződik érettségivel. A legtöbb szülő azonban szeret­né, ha gyermeke leérettségizne. Megpróbál­juk ezt is lehetővé tenni: minden reményünk megvan arra, hogy mire a mostani elsősök kijárják a három osztályt, megkapjuk az enge­délyt az érettségivel végződő kétéves tovább­képző leányiskola megnyitására. Nem négy, hanem öt év alatt érettségizhetnek. De meny­nyivel többet fognak tudni, mint más középis­kolások! Kész gazdasszonyok lesznek... Az általános tantárgyak ugyanazok, mint másutt, tanulnak magyart, szlovákot s egy idegen nyelvet, biológiát, matematikát. Még gépírást is. Szaiktantárgyként pedig sütést, főzést, tálalást, ésszerű táplálkozást, szaibást, varrást, divattervezést, kertészeti alapmunká­kat, kisállattenyésztést. Jó anyagi feltételek mellett nyithatták meg a leányiskolát. Japán varrógépeket vásároltóik, s tűzhelyet, sütőt, mikrohullámú sütőt, étkészletet. Átmenetileg ideiglenes helyiségekben tartják a csoporton­kénti gyakorlati foglalkozást. Ha befejezik az üvegházi komplexumhoz épített épületrésze­ket, ott rendezik be a leányiskola modern szaktantermeit is, a varrodát, konyhát és a tálalóhelyiséget. Kényszermegoldásként a diákotthon egyik lakásában rendezték be a konyhát. Itt az a szokás, amit a lányok megfőznek, meg is eszik. A lányok - nyolcán vannak a csoportban - sürögnek-forognak. Kötényüket a japán varrógépen maguk varr­ták. Az ebédet már megfőzték, a mézeskalá­csot is megsütötték. A konyha melletti tálaló­ban a muzslai Kálmán Mónika és a kisgyar- mati Mikos Anita a mézeskalácsokat díszíti. Ebéddel kínálnak bennünket, büszkélkedni akarnak tudományukkal. Lencseleves, bur­gonyafőzelék pörkölttel, ropogósra sült krump­lipogácsa. A mézeskalács is az asztalra kerül. Minden finom, ízletes volt.- A szülők örülnek, hogy a leányiskolában tanul a lányuk. Amit hétközben itt kipróbálnak, a hétvégén odahaza is elkészítik - tájékoztat nem kis örömmel Václav Ilona szakoktató. - A mai kornak „megfelelően“ az egyszerű, olcsó ételek készítésére is oktatjuk őket. Leg­fontosabb számunkra, hogy visszahozzuk a régi hagyományokat, a régi ízeket, megta­nítsuk őket az elfelejtett magyar konyha mes­terfogásaira. Megismerkednek a gyógynövé­nyek termesztésével, szárításával, felhaszná­lásával, a gyógyteák készítésével is... A MAGÁNVÁLLALKOZÓK ÖSZTÖNZÉSE-Jó a leányiskolánk visszhangja, megnőtt iránta az érdeklődés. Az ősszel kezdődő új tanév első osztályába már huszonkilencen jelentkeztek - közli elégedetten az igazgató- helyettes. Szeretnék, ha minél több vállalkozó foglalkozna a szakmunkástanulókkal, és az iskola elvégzése után alkalmaznák őket. Dr. Rigler János igazgatóhelyettesként olyan feltételeket kíván kialakítani, hogy a diá­kok és tanárok minden reggel örömmel jöjje­nek az iskolába. A gyerekekkel szemben igen lényegesnek tartja az őszinteséget. A még jobb kapcsolat elérése érdekében arra ösz­tönzi az iskola növendékeit, alakítsanak diák­tanácsot, hogy megteremtődjön az információáramlás le és fel, hogy előbb felis­merhessék, mi á baj, mi a gond, és közösen tárgyalhassák meg azok orvoslását. Petrőci Bálint

Next

/
Oldalképek
Tartalom