Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-17 / 2. szám
Az ufójelenségekkel szemben tapasztalható kétely és hallgatás zsákutcába viheti a tudományt. Még mindig elutasító magatartásba ütközünk. Szembeötlő a szándék, hogy bebizonyítsák: minden tudományos alapot nélkülöző áltudományos elméletekről van szó. Pedig a külföldi szaklapok számtalan ufójelenségről hoznak híreket, amelyeket, szakemberek és tudósok vizsgáltak meg és értékeltek pozitívan. Az ufótagadók attól az állítástól sem riadnak vissza, hogy e jelenség ugyanúgy korunk néphiedei- mének része, mint a rég letűnt idők mondái. A _ ufójelenségek tudományos kutatá- sa és vizsgálata számos akadályba ütközik. Annak ellenére is, hogy léteznek film-, videofelvételek, több ezer fénykép. A vizsgálat csak a felvételi anyag hitelességére korlátozódik. E jelenségek vizsgálatakor nagyon fontos szem előtt tartani néhány fontos tényezőt, mint például a lelki, fizikai és szociális tényezőt, amelyek nehezítik eredményes vizsgálatukat. További negatívum bizonyos tények tudatos eltitkolása, elsősorban katonai-biztonsági szempontokra hivatkozva. S még mindig nem létezik intézményesen szervezett és irányított ufómegfigyelési hálózat (kivétel az USA és Belgium), amely állandóan figyelne bizonyos régiókat a Föld minden pontján. Ilyen hálózat híján a szakemberek csak az egyes megfigyelések értékelésével tudnak érdemben foglalkozni, ezért sok fontos részlet vész el pótolhatatlanul. Az esetek többségében a jelenség nagyon rövid időtartamú, s ez az idő nem elég ahhoz, hogy a szakemberekből álló csoport a helyszínre érkezve felhasználhassa megfelelő műszaki berendezéseit. Óriási véletlen volna, ha egy ilyen szakcsoport szemtől szembe találkozna az ufó jelenséggel, és az eseményt aprólékosan megfigyelhetné, majd elemezhetné. Ezek a tények megnehezítik a jelenségek megbízható és eredményes vizsgálatát. Ám a tudósok körében sincs nyugalom, amit ékesen bizonyít két táborra való szakadásuk az élet keletkezését illetően. Az egyik tábor azt állítja, hogy a világmindenségben egyedül vagyunk, míg a másik tábor merőben ellentétes véleményen van. Az egyik tábor azt állítja, hogy az élet keletkezése a világmindenségben nem más, mint csoda, vagy egyszerű véletlen, mig a másik véleménye szerint szokványos, kozmikus méretekben idővel behatárolt folyamatról, jelenségről van szó. Ez a párbeszéd az élet létrejöttéről és fejlődéséről az emberi értelem megjelenése óta folyik. Ez is bizonyítja, hogy tudományos ismereteink még nagyon hiányosak. Nem zárhatjuk ki teljesen, hogy egy számunkra ismeretlen civilizáció már hosszabb Az USA légiereje így örökítette meg a Bermudák felett 1954-ben az ufót Ez a felvétel az amerikai Cincinatti felett készült 1974-ben ideje megfigyelés alatt tart bennünket. Az sem kizárt, hogy valamiféle különös kozmikus kísértet alanyai vagyunk. Egy azonban biztos: az utolsó negyven évben megszaporodtak a hírek az ufómegfigyelésekröl. A huszadik század embere felfedezte az anyag titkát, melyet nem csak a maga javára, hanem önmaga ellen is fordíthat. E felfedezések egyike a maghasadás. A Hirosima és Naga- szaki fölött megjelent gomba alakú felhő ennek meggyőző bizonyítéka. Talán épp az atom, hidrogén és a fegyverek felhalmozása lehet a fő oka annak, hogy bolygónkat mind gyakrabban látogatják az ufók. Észlelésük számának hirtelen növekedése azzal is magyarázható, hogy az emberiség mind több olyan érzékeny műszernél, műszaki eszközzel rendelkezik, amelyek segítségével kimutatható az azonosítatian repülő tárgyak jelenléte, amelyeket több típusra osztunk: 1/ Szilárd szerkezetre emlékeztető testek. Ezekből a legtöbb gömb, illetve más mértani alakzat kombinációja ismerhető fel. Ez az ufótípus leginkább nappal, vagy napnyugtakor figyelhető meg. A testeknek legtöbbször ezüstös vagy fehér színe van. Hihetetlen manőverező képességgel rendelkeznek 2/ Fénylő testekre, felhőkre, vonalakra, világító oszlopokra, fényszórókra, fényes pontokra emlékeztető testek. Leginkább éjszaka figyelhetők meg, színüket és fényességüket egyaránt változtatják, rendkívül nagy a manőverező képességük. 3/Különleges csoportot alkotnak a mind rádiólokátorral, mind pedig vizuálisan megfigyelhető ufójelenségek. Gyakran, főleg éjszaka láthatók fénylő pontok. Gyorsulásuk és manőverező képességük hihetetlenül nagy. Ismerünk olyan eseteket, amikor a rádiolóká- tor észlelte, az emberi szem viszont nem. De megtörtént az ellenkezője is. Feltételezhető, hogy e testek közül némelyek védőteret hoznak létre maguk körül. Ilyen eset történt például 1986. október 25-én, a Közel-Keleten állomásozó NATO-egységnél, amelyik ismeretlen repülő test ellen támadást hajtott végre föld-levegő rakétákkal. A rakéták azonban mintha láthatatlan falba ütköztek volna, felrobbantak, mielőtt elérték volna céljukat. Az ufók feltehetően arra is képesek, hogy láthatatlanná váljanak az emberi szem előtt. Az ufójelenségek vizsgálatainak eddigi tapasztalatait összegezve a következő tényeket figyelték meg: 1/ Az ufók hangsebesség fölötti mozgása közben nem jön létre a jellegzetes hangrobbanás. 2/ Sem a levegőben, sem a vízen mozogva nem tapasztalható lég-, illetve vízörvénylés a testek nyomvonalán. 3/ Filmfelvételből következtethető, hogy elérik a százhatvan kilométer másodpercenkénti sebességet, ami egyenlő 576 ezer kilométeres óránkénti sebességgel! 4/ Fényképfelvételek tanúságai szerint eltérítik a fénysugarakat. 5/ Úgy tűnik, a gravitációtól teljesen függetlenek. 6/ Megjelenésük kétféle módon játszódik le: a) Észlelhetők rádiólokátorok segítségével és vizuálisan is. Találtak leszállási nyomokat is, sót sor került állítólagos közvetlen találkozásra. Legénységük százötven-százhatvan centiméter magas, familiárisán,,naprendszerbelieknek“ nevezik őket. b) Sem rádiólokátor segítségével, sem pedig szabad szemmel nem észlelhető érkezésük. Szinte a semmiből kristályosodnak ki, homályos körvonalakkal, majd hirtelen eltűnnek. A test körül elektromos ív színű füstréteg látható. Sebességük nem mérhető. Közvetlen találkozásra még nem került sor, és leszállási nyomokat sem fedeztek fel utánuk. Familiárisán ,,galaxison kívülieknek“ nevezik őket. Sok ufó korongra hasonlít, innen is ered elnevezésük: repülő csészealj, bár ezek az ufójelenségek az azonosítatian repülő tárgyaknak csupán egy altípusát jelentik. Az emberek sokszor felteszik a kérdést: ha a Földön kívüliek valóban itt járnak, miért nem keresik a közvetlen kapcsolatot az emberekkel? Az egyik ok az lehet, hogy úgy tekintenek ránk, mint primitív, tökéletlen lényekre, akiket ismeretlen célú kísérletek tárgyává tettek csupán. Az elmúlt két-három évben rendkívüli módon megnövekedett az ufók aktivitása. Ezt a tényt támasztja alá annak az ufológiai bizottságnak a jelentése is, amely a volt Szovjetunió tudósainak és mérnökeinek a közösségéből alakult, Vlagyimir Azsazsa professzor, a tudományok kandidátusa vezetésével. Ez a bizottság az ufójelenségek megfigyelését koordinálja a FÁK területén, és a SZOJUZUFOCENTRUM nevet viseli. Az ufómegfigyelésekből kitűnik, hogy a velük kapcsolatos megnyilvánulások egyike a fénynyalábok megjelenése, amelyek központjába földfelszínt érve ember kerül. Ilyenkor rendszerint lelki zavarok lépnek föl, több esetben eszméletvesztést, valamint a tér- és az idóér- zék nagyméretű torzulását idézik elő. Azsazsa professzor kijelentette, hogy az ufók fényképezésénél, a színkép láthatatlan tartományában bebizonyította valamiféle nagyon finom, nemfehérje-struktúra létezését, amely leginkább bioelektromos térre hasonlít, s akár az élet egyik ismeretlen formája is lehet. E nnek a merőben új, egyáltalán nem hagyományos nézőpontnak a jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a különleges jelenségeknek a vizsgálata a minden földi élőlényre jellemző bioenergetikus terek szférájába megy át. Az emberiség még nem barátkozott meg azzal a gondolattal, hogy a világűrben létezhet az értelmes életnek más formája, amellyel az ufók közvetítésével ugyan kapcsolatban vagyunk, de megértése még lehetőségeink ködös határain túl van. Ha egyszer sikerül megfejteni az ufórejtélyt, akkor elmondhatjuk, hogy sikerült megvalósítani az átmenetet az új történelmi korszakba. Egy időben ezzel a feladattal meg kell oldanunk a földi hatalmi, politikai, szociális és ökológiai problémáinkat is. Talán éppen ezek a problémák jelentik a köztünk és az idegen világok küldöttjei közötti áthidalhatatlan és láthatatlal akadályt. Az a feltételezés, hogy az ufók egy idegen világ űrhajói, olyan megfigyelésen alapul, amelyre a tudomány a mai napig nem tudott magyarázatot adni. Az ufókban való hit a modern világ ellentmondásosságának a jelképévé vált, csakúgy, mint az új felfedezések és technológiák alkalmazása is, amelyek kétségtelen társadalmi folyamatokat indítanak el, miközben magukban hordozzák az emberiség létét veszélyeztető ökológiai veszélyt, a háborús katasztrófa lehetőségét. Mészáros János 4 A „Harmóniát a test és a lélek között. (EGY MODERN SÁMÁN VALLOMÁSA) A dunaszerdahelyi Száméi Istvánról már a születési dátuma is elárul valamit: 1960. VI. 6-a, tehát a mágikus három hatos... A névjegye még ennél is többet, mivel azon, a név fölött, csupa nagy betűkkel ez a szól áll: SÁMÁN. A legtöbbet azonban akkor tudjuk meg róla, ha egy órácskára leülünk vele beszélgetni. Akár mint magánemberhez, akár mint a terapeutához - mert ez rejlik a „sámán“ szó mögött - érkező páciens. Biztos, hogy az egy órából legalább másfél, esetleg kettő lesz, és biztos az is, hogy egy kissé más emberként távozunk. Felfedezünk valamit rajtunk kívül és bennünk, amiről ugyan külön-külön lehet hogy eddig is tudomásunk volt, éppen csak az összefüggéseket nem láttuk meg közöttük. S ha megláttuk - talán egy régóta kínzó probléma megszüntetése felé tettük meg az első lépést. Száméi István éppen ilyen módon akar segíteni azokon, akik felkeresik. — Az emberi lélek már egészen kicsi korom óta érdekelt. Éppen ezért pszichológus akartam lenni. Mégsem lettem, mert - nem akartam főiskolára járni. Úgy éreztem, hogy amit ott kapnék, annak kétharmadára nem lenne szükségem. így aztán autodidakta módon kezdtem művelni magam: elolvastam minden hozzáférhető könyvet, amely jógával, meditációval, agykontrollal vagy akár okkultizmussal foglalkozott. Márpedig ha ezt az ember egyszer elkezdi és ráhangolódik, akkor már nincs megállás: egyre jobban el szeretne merülni benne. Jómagam például azért kerestem új munkahelyet, mert ott többet tudtam olvasni, tanulni. Később elvégeztem a Silva-módszeren alapuló agykontroll-tanfolyamot is. Ekkorra már túlzás nélkül állíthatom, hogy más emberré váltam: más dimenziók nyíltak előttem, más nézőpontból szemléltem a világot. így tanultam meg azt is - ami tulajdonképpen a terápiám alapja -, hogy az embert egységes egészként kell szemlélni. Ha beteg - még ha szervi baja is van — nem biztos, hogy pusztán a klasszikus orvostudomány módszereivel meggyógyítható. Ezek „betegségorientáltak“, alkalmazásuk közben az ember általában passzív alany, és éppen ez a legnagyobb baj. A gyógymódnak „betegorientáltnak“ kell lennie, vagyis az emberből kell kiindulnia, mozgósítania kell a belső, lelki energiáit, mert azok csodákra képesek! Persze van, amikor semmi sem pótolja (Fotó: a szerző) a gyógyszereket vagy a szakorvosi kezelést; nem ilyen esetekről beszélek, és természetesen nem is ilyenekkel foglalkozom. Én, ha mondhatom így, a „lélek karbantartója“ vagyok, mert így számos testi baj is megelőzhető. Hajszolt, stresszektől terhelt napjainkban különösképpen. Harmóniát teremteni a test és a lélek között, az utóbbiból kiindulva -ez a célom, mert ez tulajdonképpen az EGÉSZség. Nem véletlen ez a szó... Hogy hogyan csinálom? Meditációval, irányított vízióval, halk, nyugtató háttérzenével. Mindezzel az a célom, hogy a páciens a lehető legnagyobb mértékben lazítson, oldódjanak a görcsei, kikapcsolja a külvilág „bántó“ részét. Közben - beszélgetünk. Ha ő beszél, mert valami kikívánkozó problémája van, hagyom, ha sír, azt is, mert annál jobb. Aztán közösen próbálunk eljutni ezeknek a problémáknak a gyökeréig. Igyekszem meggyőzni őt, hogy van megoldás, javaslatokat is adok. De elmondhatom, hogy ez a terápia önmagában is egyfajta „öngyógyító“ állapotba hozza a szervezetet; úgy van ilyenkor az ember, mint amikor a kuktának megemelik a fedelét, és hirtelen elillan belőle a gőz, amely feszítette, ő is megszabadul a nyomástól, és lelki energiái sokkal jobban mobilizálhatók. Ehhez hozzásegíteni, esetleg megtanítani arra, hogy önmaga is képes legyen rá: ez az „sámánságom“ ... Lejegyezte: Vas Gyula 10 1993. I. 17. / Hau intsnn uBUJBbB/l TI TOKZATOS ÉGI VÁNDOROK VÉLEMÉNYEK PERGŐTÜZÉBEN
