Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-03-21 / 11. szám

ED ES ‘•ko Q, n Négy személyre 30-40 kel­bimbó, 10-20 dkg gomba, egy nagy fej vöröshagyma, egy nagy gerezd fokhagyma, egy mokkáskanál őrölt bors vagy ugyanennyi borspótló borsika- fű, néhány szál petrezselyem­levél és sárgarépa, egy szál zellerlevél, egy tojás, egy evő­kanál zsemlemorzsa, ugyan­annyi dara (gríz), egy teáska­nál liszt, egy kanál olaj. Elkészítése: a fűszereket, a sárgarépát, a fél hagymát hideg vízben pároljuk. Az apró kelbimbókat egybe, a nagyob­bakat félbe vágjuk, s azt is megfőzzük a sárgarépa mel­lett. A hagyma másik felét és az összevagdalt gombát üve­gesre pároljuk, majd beleke­verjük a petrezselyem- és a zellerlevelet, valamint a fű­szerféléket. A tojáshabot fel­verjük, hozzáadjuk a párolt gombát, a grízt és az átnyo­mott fokhagymát, sót; a masz- szát kiskanállal beleszaggatjuk a levesbe, majd átfőzzük. Sült gyümölcs vegyesen Hozzávalók: 4 kicsi, lehető­leg éretlen, zöld banán, 4 kis alma, 4 kis, kemény, téli körte, 1 tojás, 4 evőkanál liszt, 2 evő­kanál reszelt sajt, 2 dkg vaj (vagy margarin), ízlés szerint só és törött fehér bors, olaj a sütéshez. A banánokat meghámoz­zuk, és megsózzuk, megbor­sozzuk. Az almát és a körtét megmossuk. Az almát egész­ben, héjastól kicsumázzuk, a körtét pedig meghámozva, és félbevágva tisztítjuk meg a magházától. Ugyancsak megsózzuk, megborsozzuk. A tojást felverjük, sóval, bors­sal ízesítjük. A banánokat és a fél körtéket először lisztben majd a tojásban megmártjuk, ezután ismét lisztbe forgatva, forró olajban szép világossár­gára megsütjük. Lecsöpögtet- ve melegen tartjuk. Az almát kivajazott kis tepsibe rakjuk, a magház helyére egy kevés reszelt sajtot és borsónyi vaj­darabkákat szórunk, majd az előmelegített, közepesen me­leg sütőbe toljuk. Addig pirítjuk, amíg az alma kissé összeros- kad, de még nem ereszt levet. Ekkor meghintjük kevés reszelt sajttal, és világosra pirítjuk. (Készíthetjük a gyümölcsöket sütőben is. A megfűszerezett gyümölcsöt kevés olvasztott vajjal meglocsoljuk és megsüt­jük, majd reszelt sajttal meg­hintve, éppen csak világossár­gára pirítjuk a tetejét.) Rendkívül gyorsan és egy­szerűen készíthető, de csak frissen jó! (Amíg a leves meg­melegszik, és amíg az ebéd­hez megterítünk, megsülhet a gyümölcsköret.) vízbe tesszük, és félig megfőz­zük, majd lecsöpögtetve félre­tesszük. Az olajat felforrósítjuk, és megfonnyasztjuk rajta a megtisztított, valamint a fi­nomra metélt vöröshagymát. Ezután hozzáadjuk a darált húst. Megsózzuk, megborsoz­zuk. Kevergetve, erős tűzön addig pirítjuk, amíg a hús min­den darabkája megfehéredik. Ezt követően rátesszük a meg­mosott, kicsumázott és szele­tekre vágott zöldpaprikát, majd saját lévén, befedve, üvegesre pároljuk. Egy kisebb tepsit olaj­jal bekenünk, zsemlemorzsá­val megszórjuk, és a félig főtt tészta felét elterítjük benne. Erre rákanalazzuk a húsos zöldpaprikát. Befedjük a meg­maradt tésztával, majd a ke­Vasárnapi krimi Kemencében sült metélt Hozzávalók: 25 dkg vékony metélt, 25 dkg sovány (bármi­lyen fajta) darált hús, 4 dl csök­kentett zsírtartalmú tejföl, 1 üveg ketchup, 50 dkg zöld­paprika, 1 nagy fej vöröshagy­ma, 2 evőkanál olaj, ízlés sze­rint só és törött fekete bors; a tepsihez 2 evőkanál olaj és 2 evőkanál zsemlemorzsa; a tészta tetejére 5 dkg reszelt füstölt sajt. A tésztát forrásban lévő sós tchuppal elkevert, megsózott és megborsozott tejfölt rálocsol­juk. A tepsit nagyon szorosan befedjük egy alufólialappal, és betoljuk az előmelegített forró sütőbe. 25 percig pároljuk, ezután a tepsi tetejét levéve, az ételt szép pirosra pirítjuk. Tálaláskor meghintjük a reszelt sajttal. Laktató egytálétel, gyakor­lott háziasszonynak kb. 1 órai munkát jelent. PALÓC OLDALAS Hozzávalók: 75 dkg oldalas, egy üveg vágott zöldbab, egy kis doboz paradicsompüré, egy kiskanálnyi reszelt vörös­hagyma, só, őrölt bors, egy gerezd fokhagyma, késhegy­nyi babérpor. Az oldalast úgy vágjuk fel, hogy minden darabban két bordacsont legyen. Máfél deci vizet öntünk a kuktafazékba, és a rácsot beletéve erre fek­tetjük a húsdarabokat. A kuktát lezárva, a jelzéstől számítva 20 percig puhítjuk, majd tűzálló tálra áttéve a húsdarabokat, a forró sütőben ropogósra süt­jük. Ezután a zsírt, ami kisül belőle, egy kis lábasba átönt­jük, megpirítjuk benne a reszelt vöröshagymát, hozzáadjuk a paradicsompürét, és a két­szer annyi zöldbablevet, mint amennyi a paradicsom térfo­gata volt (A konzerves doboz­zal könnyűszerrel kimérhet­jük.) Sóval, őrölt borssal, ba­bérlevélporral meg tört fok­hagymával _ ízesítjük, egy-két percig forraljuk, majd belefor­gatjuk a leszúrt zöldbabot. Ezt a paradicsomos, fűszeres zöldbabot a húsdarabokra hal­mozzuk, és a sütőbe visszaté­ve, éppen csak átmelegítjük, de ezt már nem pirítjuk meg. OLDALAS VADASAN Hozzávalók: 80 dkg oldalas, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg fe­hérrépa, egy fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, egy citrom, egy kis- kanál cukor, egy evőkanál zsír, egy evőkanál liszt, só, egy evőkanál mustár, 2 babérlevél, néhány szem bors. Az oldalast megsózzuk, tep­sibe fektetve félig megsütjük. Kevés zsíron a cikkekre vágott vöröshagymát, a karikára vá­gott sárga- és fehérrépát meg­pirítjuk. Hozzáadjuk a csontok mentén felszeletelt oldalast, és aláöntünk négy deci vizet. Ba­bérlevéllel, mustárral, egész borssal, citromlével ízesítve puhára pároljuk. A tejfölt liszttel kikeverjük, ezzel besűrítjük az oldalas levét, és néhány percig forraljuk. A vele főtt zöldségek­kel együtt tálaljuk. ROSTON SÜLT OLDALAS Hozzávalók: egy kg oldalas, 3 dkg vaj, egy kiskanál reszelt hagyma, háromnegyed dl ke­tchup, egy dl száraz fehérbor, néhány csepp borecet, egy kiskanál méz, kiskanálnyi mus­tár, egy gerezd fokhagyma, ke­vés őrölt bors (Worcester- mártás). Kétujjnyi darabokra vágjuk, enyhén megsózzuk az olda­last, és kuktafazékban, a beté­ten, másfél deci vizet aláöntve, a jelzéstől számítva 30 percig pároljuk. Közüen a vajon meg­pirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a tört fokhagymát, a ketchupöt, a bort, a mézet, meg a mustárt, és pár csepp borecettel ízesít­ve, öt percig forraljúk. A meg­puhult oldalasdarabokat egy­más mellé tűzálló tálba tesz- szük, és a forró sütőben élénk tűznél 15 percig sütjük. Ezután megkenjük a fűszeres mártás­sal, és sötétvörösre pirítjuk, de vigyázzunk, nehogy a méz mi­att a teteje megégjen. Eredeti­leg roston készül. HOGY A MUNKA KÖNNYEBB LEGYEN... • A kávéfőző tartályában egy idő után vízkő rakódik le. Minél nagyobb a lerakó­dás, annál kevesebb kávé folyik ki, illetve annál hosszabb ideig tart a kávéfözés. Ezt elkerülendő, nem árt kéthavonta egyszer vízkőoldóval megtölteni a kávéfőző tartá­lyát, és néhány órán keresztül áztatni. Ezután többször is öblítsük ki, sőt vízzel megtöltve forraljuk, mintha kávét főznénk. Ezután egy-két óráig szellőztessük. • A darálót nem árt kiszellőztetni, szagta­lanítani. Töltsük meg félig sóval (a dióda­rálót cukorral), amit daráljunk finom porrá. Ezután öntsük ki belőle, és egy száraz ruhával gondosan töröljük át. • A háztartási eszközökre, gépekre, bizo­nyos időtartamú (általában egy évre szóló) garanciát vállal a gyártó cég. Érdemes egy mappába összegyűjteni ezeket a garancia- leveleket, hogy ha valami elromlik, ne kell­jen keresgélni. A papírokat azonban a ga­rancia lejárta után se dobjuk el, mert a szervizek címe általában rajtuk talál­ható. N em, a bűnügyi rendőrségen végzett munka nem mindig ér­dekes. Főleg, ha nincs mit csinálni, Általában hajnali három körül. Az ügyeletes ül az íróasztal mögött és igyekszik nem elaludni. így volt ez azon az éjszakán is. Egyik cigarettát a másik után szív­tam, hogy a fejem ne bukjon az asz­talra. Az ügyelet lassan véget ér. Erre megszólalt a telefon. Felvettem a kagylót, bele akartam szólni, de egy izgatott női hang félbeszakított.- Megöltem a férjemet! - hangzott. „No, ez gyönyör, éppen az ügyelet vége előtt“, gondoltam, és kezdtem a szokásos kérdésekkel.- Ki ön?- Bettina Burger.- Hol lakik? Megadta a címét.- Máris magánál leszünk. Valamit érthetetlenül mormogott és letette a kagylót. Csengettem a megadott címen. Egy ideig semmi nem mozdult. Aztán meghallottam a lépteket, majd a kér­dést:-Ki az?- Rendőrség. évin Brighton jába dugta és várta, hogy meg­gyújtsam.- Van még mondanivalód?- Nincs, de ha tudni akarja...- Hagyd itt a címedet... - szakítot­tam félbe. Éjszaka nem tudtam kiverni a fe­jemből a fiú szavait. Sok minden nem tetszett. A mellkasi golyón kívül még két lövedéket találtak a testben. A fegyveren világosan felismerhetők Burgerné ujjlenyomatai. A beismerő vallomásával együtt elegendő volt a vádhoz. Valószínűleg életfogytigla­ni börtönt kap. Mindennek ellenére az érzésem azt súgta, a dologban nincs valami rendjén. XXX A fiú mondandójából az foglalkoz­tatott, hogy Burger aznap este vala­mit gépelt. Mit írhatott, amíg le nem lőtték? Hol találhatnám meg azt a le­velet? A villa kulcsa nálam volt. Elhatá­roztam, még egyszer elmegyek oda és megpróbálom megtalálni a levelet. Átkutattam Burger dolgozószobá­ját. Az írógép még az asztalon állt. Alaposan szemügyre vettem. A sza­lag teljesen új volt benne. Világosan kivehettem a betűket és a szavakat. Kitekertem a szalagot. Azon az estén sokáig ültem az irodámban és próbál­21. Az ajtó kinyílt, s egy csinos, negyven év körüli nő állt előttem.- Maga telefonált? Nem felelt rögtön, s már arra gon­doltam, valaki rossz tréfát űzött ve­lünk.- Maga állítólag...- Igen, jöjjön be. Burgerné bevezetett egy szobába. Gazdag könyvtár, hatalmas íróasztal, s mellette a földön egy százkilós férfi. Az első, amit észrevettem, a vérftolt volt a mellén. Az asztalon az írógép mellett állt a telefon. Felhívtam a gyilkossági csoportot és jelentettem az esetet. Aztán a nőhöz fordultam:- Nem mehetnénk át egy másik szobába? Bólintott, majd egy régiségekkel teli helyiségbe vezetett. Hellyel és cigarettával kínált, megkérdezte, nem innék-e valamit - egyszóval tökéletes háziasszony. Rögtön a tárgyra tértem:- Miért tette? Egyszeriben elvesztette az önural­mát. - Elegem volt belőle! - kiáltotta. - Undorító volt Nem érdemelt mást! Ráborult az asztalra és többet nem szólt. Zokogott amíg a csoport meg nem érkezett. Kollégáim gyorsan végeztek a munkával, nem volt szükség külö­nösebb kivizsgálásra. Bettina Burger mindent bevallott. A fegyver, amellyel megölte, egy régi katonai pisztoly, a táskájában volt. Az eset világos volt és többet nem is gondoltam volna rá, ha másnap délután nem jelenik meg egy különös látogató. A gyilkos asszony fia, And­reas. A fiú tizenhét év körüli lehetett. Kigombolt inget, a nyakában hatal­mas ezüst keresztet viselt. A haja a válláig ért. Hallóval köszönt, s még mielőtt hellyel kínáltam volna rádobta magát egy székre.- Maga volt tegnap az öre­geimnél?- Igen.- És gondolja, hogy ő ölte meg az öreget? Maguk bolondok. Az a köte­lességük, hogy minden tényt feltárja­nak mielőtt lezárják az esetet. - Felrö­högött, várta, hogy mondjak valamit. Hallgattam.- Bármiben fogadok, hogy nem ő tette. Semmi Ilyesmire nem lenne képes. Ilyenre nem tanították meg a lánykollégiumban.- Hallgass! - üvöltöttem rá. - In­kább azt mondd meg, hol voltál ami­kor a dolog történt. A szüléiddel laksz?- Nem. Az öreg kidobott. Nem a sa­ját, csak a mostohafia vagyok.- Mikor láttad utoljára anyádat?- Tegnap este, de az öreg nem tudhatott róla. Anya itt-ott beenge­dett a konyhába, és adott egy kis pénzt.- A mostohaapád semmit nem vett észre?- Nem. Az írógépet verte. Cigarettát vett ki a zsebéből, a szá­tam megfejteni a szalagon lévő szö­veget Búcsúlevél volt. Ali Burger azonban nem a feleségétől búcsú­zott, hanem egy teljesen más nőtől. A levélben öngyilkosságról írt. Nem látott kiutat összekuszált helyzeté­ből. Üzleti csődről és májbántalmai- ról írt. Mindez nem érdekelt. Azt akar­tam megtudni, kitől búcsúzott. Sze­rencsém volt A szalagon a címet is megtaláltam. Rögtön odaindultam. A nő nem is lepődött meg, amikor meglátott és megtudta, hogy a rend­őrségtől vagyok. Szőke volt, har­minc év körüli, olyan, akire a férfiak ragadnak. Rögtön a tárgyra tértem:- Adja ide a levelet, amelyet Bur- gertöl kapott.- Miért? Valóban megtette?- Nem hitte el?- Nem, azt hittem, csak fenyege- tődzik. Mindig olyan különc volt.- Adja ide a levelet! A táskájából vette elő az össze­gyúrt papírt, a borítékot pedig a sze­métkosárból. Néhány kérdést még feltettem neki, aztán visszatértem a rendőrségre. Legszívesebben rög­tön elöállítattam volna Bettina Bür­gert. Éjszaka azonban tilos a foglyo­kat kihallgatni. xxx A — eset lassan tisztázódott. Vi­Mt lágos volt, hogy Burger agyonlőtte magát, mint azt a levélben megírta. De hogyan jutott a testébe a másik két lövedék? Miért volt a pisz­tolyon a felesége ujjlenyomata? Másnap reggel elővezettettem Bur- gernét- Asszonyom, maga nem ölte meg a férjét! - mondtam neki. Értetlenül nézett ránk.- Elfogtuk a gyilkost.- Andreas vallomást tett? - sikol- totta.- Andreas? - csodálkoztam. - Azt hiszi, hogy ő a gyilkos? Tehát maga csak a flát akarta menteni?- Rettenetes volt - suttogta.- A férjem a kezembe nyomta a leve­let, vigyem a postára, mert sürgős. Andreas még a konyhában ült. Ret­tegtem, hogy azok ketten ne találkoz­zanak. Tudtam, hogy akkor valami borzasztó történne. S mire visszatér­tem meg is történt Andreas nem volt sehol, a férjem pedig holtan feküdt a szobában. Tudtam, mi játszódott le. Fogtam a pisztolyt, kétszer belelöt- tem a férjembe, aztán megcsókoltam. Nem engedhettem meg, hogy And­reas börtönbe kerüljön. Még olyan fiatal. S az én bűnöm, hogy ide jutot­tunk.- A levelet feladta? Bólintott.- Akkor olvassa el, mi áll benne- nyújtottam neki a papírt- Andreas, - jajdult fel - és én meggyanúsítottalak!- Könnyen megtörténhetett volna, hogy mi is meggyanúsítjuk. Átmentem a másik irodába és szól­tam a titkárnőnek, hogy a fiút nem kell tovább figyeltetni... Fordította:1.m.m

Next

/
Oldalképek
Tartalom