Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-03-21 / 11. szám
i/asámap X * Eg yedülálló lelet a Tiroli Alpok jégrétegében ÖTEZER ÉVIG FEKÜDT JEGSIRJABAN Turisták fedezték fel a kőkorszakbeli ember múmiáját • Sok meglepetés a régészek számára • Őseink már öt évezred előtt nyiratkoztak és tetoválták magukat? • Az ősembert a lelet színhelye szerint Ötzinek nevezték el Helmut Simon, a nürnbergi kormány hivatalnoka feleségével, Erikával 1991. szeptember 19-én hegyi túrára indult az olasz-osztrák határövezetben. A jégrétegben furcsa dologra lett figyelmes. Előbb azt hitte, elvesztett játékbábu feje kandikál ki a jégrétegből.- De hisz ez ember! - kiáltott fel a felesége. A férj elővette fényképezőgépét és az utolsó filmkockán megörökítette a leletet. A fénykép néhány hét múlva azután bejárta az egész világot. ősember teteme az egyetemi boncterem hűtőjében fekszik. Mit állapítottak meg az eddigi vizsgálatok alapján? Hirtelen bekövetkezett halála óta megközelítőleg ötvenhárom évszázad telt el. A halál oka egyelőre ismeretlen. A férfi magassága százhatvan centiméter, életkora huszonöt-harminc év között lehetett. Aránylag sértetlen állapotban maradt és vele van minden, amire hétköznapjaiban szüksége volt. Hasonló korú múmiákat már találtak, például a fáraók sírjaiban, ám őket felkészítették a temetési szertartásra, így nem a természetes környezetükben akadtak rájuk. A lelet csupán a szerencsés véletlennek köszönhető. Egy nappal később újra betemette volna a hó és újabb évszázadokat fekhe- tett volna jégsírjában. A leletet a világ száznál több tudósa vizsgálja. A munka lassan halad. Először is el kellett távolítani a penészréteget, amely a huszadik század civilizációjával történt találkozás után azonnal megjelent. Pontosan olyan környezetet kellett teremteni ősünk számára, mint a jégréteg alatt volt. A testet hetente mindössze félórán át vizsgálják, mégpedig speciális helyiségben. A külső vizsgálatok után kerül sor a belső szervekre. Érdekes lehet a gyomor tartalma, a szervek állapota. A vizsgálat további három-öt évet vesz igénybe. De lesz miről eltöprengeniük az elkövetkező nemzedékeknek is. Ebből következik, hogy Ötzit a múzeumlátogatók még hosszabb ideig nem láthatják. A lelet karbantartása jelenleg havi húszezer márkába kerül. Az innsbrucki intézet ennek ellenére is visz- szautasította egy amerikai múzeum ajánlatát, amely Konrad Spindler, az innsbrucki Őskori Intézet igazgatója A házaspár közölte felfedezését a turistaház igazgatójával és elutazott haza. Az olasz rendőrök azt hitték, szerencsétlenül járt hegymászó hullájára akadtak, melyből az utóbbi időben akadt bőséggel. Osztrák társaik azon a nyáron már nyolc holttestet szabadítottak ki a jégből, az esetnek ők se tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. A tetemet fúrókalapáccsal próbálták kiszabadítani. így semmisült meg a halott férfi ruházatának egy része és közben a lábát is elvágták. Szerencsére a szárazelem energiakészlete kimerült, munkájukat félbe kellett szakítani. Hétfőn a helyszínre érkezett dr. Reiner Henn innsbrucki törvényszéki orvos, aki az elmúlt évben több hulla kiszabadításánál volt jelen. A felmelegedés következtében ugyanis az olvadó jégrétegből régebbi áldozatok is előkerültek: az első világháborúbeli katonák és évtizedekkel korábban eltűnt turisták. A nagy gyakorlattal rendelkező szakembernek mégis feltűnt valami. Közben a tetemet kiszabadították és elszállították az innsbrucki hullaházba, ahol megjelent Konrad Spindler, az innsbrucki Őskori Intézet vezetője, aki nem hitt a szemének... ÖTMILLIÓ DOLLÁRÉRT SE ADJÁK... Spindler professzor egy évvel később tájékoztatta a sajtót az egyedülálló leletről. Az Ötzinek elnevezett a múmiáért ötmillió dollárt kínál. Már szinte furcsa is lenne, ha egy ilyen esemény bonyodalmak nélkül lezajlana. Először is felvetődött a kérdés, hogy valójában kit illet a lelet. Pontos mérésekkel megállapították, hogy a múmiát az országhatártól ki- lencvenkét és fél méterre, olasz területen találták. Jelentőségének kiderítése után bizony az olaszok is szívesen magukénak valla- nák. Spindler professzor szerint azonban az egész világ számára fontosak a vizsgálat eredményei, amelyek bővítik az ismereteinket őseinkről. KOKORSZAKBELI RUHÁZAT A kőkorszakbeli ősember bőrsávokból készült ruházata oly jó állapotban megmaradt, hogy a restaurátorok megkísérlik felújítását. Ugyancsak restaurálható az egyik megmaradt lábbelije is, amely három részből: talpból, bőr felsőrészből, és fűszálakból fonott, a talphoz erősített hálószerű zokniféléből áll. A zoknit ősünk felígy képzeli el ősünket Burt Silverman képzőművész tehetöen fűvel bélelte. Lábbelijét bizonyára túl gyakran nem vetette le, mert a fűből készült zokni hamar tönkre ment volna. Így is számos javítás nyoma észlelhető rajta. A tudósokat még jobban meglepte a férfi mellett talált nyírfakéregből készült tok és a közelében talált néhány iharfalevél, amelyekben három grammnyi faszenet is felfedeztek. Ez azért furcsa, mert iharfa 2500 méternyi tengerszint fölötti magasságban már nem nő. így arra következtetnek, hogy ősünk zöld levélbe csomagolt parazsat vihetett tokjában korábbi táborhelyéről. A halott mellett megtalálták fegyvereit, egy rézbaltát, ami a legrégibb az Európában találtak sorában, továbbá karomból készült tőrt, íjat, tegezt és több nyilat. A tegezt tartó szíjra erősített belső börzsebben ősünk élesre csiszolt karmot hordott, amely fű vágására szolgálhatott, továbbá fúróra vagy árra emlékeztető karmot, bizonyára a bőr átlyukasztására. Ezenkívül találtak még nála eddig ismeretlen fekete anyagot is. Az öltözék javítására szolgáló szerzámokból arra lehet következtetni, hogy az ősember hosszabb útra indult. Mi célból? A tudósok is csak találgatnak. Főképp az zavarja őket, hogy pontosan megállapítható: az íjat soha nem használta, a húr hoz- záerősítéséhez szükséges A jégbe fagyott tetem mellett nyílvesszőket találtak karmokból készült heggyel rovások sincsenek rajta. így feltételezhető, hogy az íjat alacsonyabb lakhelyéről hozta magával, de még nem készült el vele. E köré lehetséges történeteket fűztek. A férfi feltehetően nem ott táborozott, ahol a tengerszint fölött három és félezer méter magasságban, mindössze harminc lépésnyire a hegygerinctől ráakadtak. Bizonyára a hirtelen támadt hóvihar késztette védettebb hely keresésére, így választhatta a szikláktól övezett, a széltől legalább részben védett mélyedést. A tudósok feltételezik, hogy az Alpokban talált ősember pásztor lehetett. Szarvasmarhát és nem birkákat legeltetett, mert felszerelésében semmi juhtól származó tárgyat nem találtak. Származása is rejtély. A múzeumok így is egymással versengve próbálják megszerezni ruhájának valamiféle darabját. Az élettani törvényeket nem ismerő balga nők pedig önként vállalkoznának mesterséges megtermékenyítésre az ősember spermáinak felhasználásával. Mikor is élt e kőkorszakbeli ember? Míg ő az erdőben gyümölcsbogyókat keresett vagy állatokat legeltetett, a szumérok Mezopotániában már városokban laktak, sört főztek, mérték az időt, ismerték a kereket és saját írásuk volt. Kínában már ismerték az alapvető számrendszereket, Afrikában a Nílus vidékén az egyiptomiak hatalmas emlékműveiket építették. Az európai ember ekkor még elmaradt a világ más tájain végbemenő fejlődés mögött, amit csak később hozott be, majd a többi világrészt megelőzte. E szempontból az ötezer éves lelet hatványozottan is érdekes a tudomány számára. (A. N. Y. T, a Time és a Reflex alapján) )93. III. 21. Ötzi - ötezer éves ősünk
