Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-03-14 / 10. szám

A közelmúltban egy ismert ma­gyar ökölvívó-vezető aggódva me­sélte:- Féltem Kokét (ez Kovács Ist­ván ökölvívó-világbajnok beceneve - a szerző megj.), ez a gyerek az olimpia óta kicsit mintha megválto­zott volna. Előbb szakított a meny­asszonyával, aztán... Megváltozott a magánélete, azóta már sokadik barátnőjénél és autójánál tart! Félek, nehogy elkallódjon... Kokó, ez a szerény, csendes sportoló? Igaz, hogy az olimpia óta alig hallottunk róla, és azóta sok minden történhetett. Amikor Barce­lonából hazatért, a várakozással el­lentétben nem bujdosott el, nem ját­szotta el a sérült lelkű, megbántott bajnokot. Ahogy kilépett a repülő­gépből, már nyilatkozott is:- Csalódott vagyok, de úgy ér­zem, mindent megtettem a sikerért, talán majd máskor sikerül. Minden­esetre arra jó volt ez a harmadik hely, hogy megtudjam, kik az igazi barátaim, és kik azok, akik csak akkor vannak mellettem, ha győzök!- Miért Mizsei lett az év bok- szolója?- Mert a szövetség elnöksége őt szavazta meg. Az indok pedig az, hogy Mizseinek a válogatottban nyújtott szereplése jobb volt, mint Kovácsé. Mi nem vettük figyelembe a Bundesliga-mérkőzéseket, mert az rajtunk kívül esik, csak a váloga­tottbeli szereplést figyeltük. Mindket­tőnek van egy olimpiai bronzérme, de Mizsei indult még ezenkívül a kvalifikációs versenyért és az elő- olimpián is. Értékeltük azt is, hogy rendkívül nehéz helyzetben készült az ötkarikás játékokra, hiszen mun­kanélküli volt, és komoly egziszten­ciális gondjai voltak. Egyébként nem hinném, hogy Kokénak katasztrófa lenne ez a döntés. Szerintem ez inkább arra kell, hogy serkentse: csak azért is megmutassa, ő a leg­jobb.- Egyébként milyen Kovács vi­szonya a szövetséghez?- Ha a szövetség alatt az itt dol­gozó munkatársakat értjük, akkor VÉGE A VILÁGBAJNOKI ÁLMOKNAK? Szóval, Kokó megváltozott? Ké­sőbb kiderült, délutánonként a Fáy utcában edz. Arra a kérdésre, mi történt, ezt válaszolja:- Tényleg nagyon megváltozott a magánéletem, és úgy tűnik, való­ban el fogok kallódni a magyar boksz számára. Egy-két héten belül - minden bizonnyal - abbahagyom az ökölvívást. Ha mégsem, akkor könnyen elképzelhető, hogy meg­nyerem az Európa-bajnokságot és a vb-t. Kijelentem, nem kívánok töb­bet ezzel az üggyel foglalkozni. En­gem nem érdekel azoknak a veze­tőknek a véleménye, akik a különbö­ző bársonyszékekben üldögélnek. Nem foglalkozom velük, és ők is megtehetnék végre, hogy békén hagynak...- Miért, mi a baj? Talán bán­tanak?- Kinek mi köze van ahhoz, hogy nekem milyen a magánéletem, és mennyire változott meg? Ha én a ringben úgy bokszolok, ahogy ed­dig, akkor senkinek semmi köze ah­hoz, hogy hány barátnőm van, mikor kivel, hova megyek. Én mikor kérde­zem meg, hogy a vezetőnek ki éppen a barátnője? Hogy élnek, mi­lyen a magánéletük?- A vezetéshez nem is kell olyan kondíció, mint a magas szintű öklözéshez... De mondd, előtted is kifogásolták az életvite­ledet?- A szemembe nem. Senki nem mer ideállni elém, és senki nem mondja azt, Kokókám, ezt vagy azt miért csinálod? A hátam mögött mennek ezek az intrikák, onnan hal­lom állandóan: velem elszaladt a ló, sokat képzelek magamról.- És így van?- Én ugyanaz az ember vagyok, mint korábban. Illetve nem, mert változtam. Tavaly huszonkét éves voltam... Minden ember változik, öregszik, és ahogy öregszik, úgy változnak a gondolatai is. Ettől füg­getlenül, akik most azt mondják, én problémás ember lettem, azok nem mondanak igazat. Egyszerűen azért, mert én mindig is problémás gyerek voltam. Én sosem álltam be ebbe a csordaszellembe. Mindig egyéniség voltam, mindig is voltak gondolataim. Már 88-89-ben, ami­kor a felnőttekhez kerültem, csak akkor még azt mondták, ez egy kis hülye, beképzelt mitugrász gyerek, és nem törődtek velem. Aztán mikor eredményeim lettek, akkor meg azért nem szóltak. Most nem nyer­tem az olimpián, és ez úgy látszik, elég ahhoz, hogy kiéljék magukat azok, akik eddig nem mertek szem­beszállni velem, akik eddig nem mertek szólni semmiért.- Miért kellett volna szembe­szállni veled?- Nem kellett volna, de most sem kellene. Tavaly is volt olyan, hogy edzés helyett azt mondtam, elme­gyek úszni, mert nekem most az kell, az tesz jót. Mehettem. Senki sem szólt. Azért, mert nyertem. Ha most akarnék elmenni úszni, bot­rány lenne! Ha nekem azt mondják, fussak le százszor ezer métert, ak­kor biztos, hogy nem kezdem el, hanem először gondolkodom. Ha az a jó, akkor lefutom, de ha úgy ér­zem, kevesebb vagy több kell, akkor annyit csinálok. Szerencsére, a vá­logatottnál Szántó Öcsi bácsi, meg itt a Vasasnál Gyuszi bácsi abszolút megért, ám a szövetségben egysze­rűen nem hajlandóak tudomásul venni egyes emberek: nem szólhat­nak bele az életembe. Ezt soha senkinek nem engedtem meg. Azért költöztem el anyutól is tizennyolc éves korombán, mert önálló életet akartam élni. Azóta is rendszeresen, hetente kétszer-háromszor hazame­gyek hozzájuk, és imádom őket.- Nem az a baj, hogy a szövet­ség nem téged választott az év bokszolójává?- Hát... Éppen kint voltunk Nor­végiában, amikor ez napvilágot lá­tott. Nem érdekelt. Akik ilyen döntést hoztak, azok azt kell mondjam, dilet­tánsok, nem értenek az ökölvívás­hoz. Én harmadik lettem az olim­pián, országos bajnok vagyok. A Mi­zsei Gyuri, aki a választást nyerte, szintén ezeket az eredményeket ér­te el. Ilyenkor nyilván az év közben elért eredmények döntenek. Ezek alapján nekem kellett volna nyer­nem, de nem érdekes. Talán nem szerénytelenség, ha kijelentem, évekkel ezelőtt volt az a célom, hogy itthon a legjobb legyek. Tavaly, meg tavalyelőtt én már másért küzdöt­tem, nekem már a világelsőség volt a célom. Mindenesetre az azt hi­szem önmagáért beszél, hogy a sportújságírók év végi szavazásán a hatodik legjobb férfi sportolónak választottak, és rajtam kívül bokszo­ló fel sem került a listára.- Mégis, miért nem te lettél a legjobb?- Ezt majd azoktól kérdezd meg, akik döntöttek. Nyilván örültek, hogy végre valahol keresztbe tehetnek!- Sok a tüske benned. Ha már korábban is megvoltak ezek a problémák, miért nem mondtad el akkor, miért hagytad így elmér­gesedni a helyzetet?- Senki nem volt, aki kiálljon elle­nem a nyilvánosság előtt. Képzeld el, ha valaki szembeszáll velem az olimpia előtt, az hogy áll mögém, amikor nyerek?! Hogy veregeti a vál- fam? Éppen ezért néztek el mindent, ezért nem szálltak velem szembe. Most bezzeg mindent kitalálnak. Állí­tólag éjszakázom is.- Miért, nem igaz?- Ha én elmegyek az éjszakába, tudod, kikkel megyek el? Sorolom: Farkas Peti, Darnyi Puci, Szabó Bence, Köves Csabi. Szóval, ezek az én nagy kilengéseim. Azt hiszem, tényleg nagyon züllött társaságba kerültem, valóban szóvá kell tenni a dolgot. Aztán szóltak azért is, mert egy délelőtti edzés helyett elmentem focizni a színész válogatottba. Ez is baj! Nem tudom, én valahogy úgy fogom fel, hogy emberemlékezet óta talán az első bunyós vagyok, aki ilyen körökbe bekerült. Eperjesék, Bubikék örömmel fogadnak, nekem pedig ez számít, nem az, hogy kinek tetszik, kinek nem.- Azt mondtad, edzés helyett fociztál, talán ez nem tetszett?- Már mondtam, tisztában va­gyok vele, mennyit és mikor kell tréningeznem. Én még mindig a vi­lág legjobbja akarok lenni, és ha elmegyek focizni, akkor azért me­gyek el, mert úgy érzem, akkor ép­pen arra van szükségem. Egyébként tényleg nem akarok ezzel a témával többet foglalkozni.- De az, hogy abbahagyod, csak vicc volt?- Persze! Bódis Gyula edző nincs vicces kedvében:- Egyszerűen nem értem a szö­vetséget. Az, hogy nem Kovács lett az év bokszolója, nevetséges. Mi­zseivel szemben a következő elő­nyei vannak: egész évben veretlen volt a Bundesligában, nem volt mér­kőzésfeladása, Mizseinek viszont igen! Nem volt fegyelmi ügye, Mi­zseinek volt. Ezenkívül Kokó idén márciusban az Európa válogatott­ban tartalék lesz 54 kg-ban, az új súlycsoportjában. Szóval nem ér­tem, mi döntött Mizsei javára?- Beszéljünk inkább arról, mi­lyennek látja ön Kovácsot. Tényleg megváltozott?- A magánélete igen! De ehhez senkinek semmi köze. Az más kér­dés, Kokó jóval szókimondóbb lett, mint korábban, és ez nyilván sokak- nek nem tetszik. Én csak a legjobba­kat tudom róla mondani. Januárban Norvégiában voltunk edzőtáborban, és remekül dolgozott. Kint a Bun­desligában is úgy bokszolt, mint máskor. Sót! Azt a német fiút, akitől korábban kikapott a Világ Kupán, most háromszor leütötte, és a bíró beszüntette a meccset. Pedig a né­met hazai ringben volt. Itt vannak a berlini lapok, mindegyik képeket közöl Kokó meccseiről, és megálla­pítják, továbbra is remek formában van. Persze, lehet, hogy ennek a hí­re haza nem ér el, vagy ha elér, akkor manapság már nem divat meghallgatni... Természetesen, kíváncsiak vol­tunk a szövetség véleményére is. Horváth György főtitkárt kérdeztük. azt kell mondjam, semmi bajunk nincs egymással. Én személy sze­rint nagyon remek embernek tartom. Egy intelligens, okos, értelmes fiatal­ember, aki hosszú idők óta az első bokszoló, akit példaképként lehet állítani a boksztársadalom, de meg­kockáztatom, minden magyar spor­toló elé.- Kovács erről a viszonyról - finoman szólva - nem így véle­kedik...- Nem tudom, miért?- Mert úgy érzi, túl sokat törőd­nek a magánéletével.- Én a magam nevében beszél­hetek csak. Engem nem érdekel Kokó magánélete. Persze, minden sportolónál, sőt, minden embernél előfordulnak kudarcok az életben, amire mindenki másképp reagál. Kokó aranyat várt magától, és tudta, mások is azt várták tőle. Az, hogy ez nem sikerült, talán átmeneti időre kisebbségi érzést okozott számára, úgy érzi, ő emiatt kisebb rangú lett, már nem szeretik annyira. Ha így érzi, akkor téved. Ó nem bűnbak azért, mert nem nyert olimpiát. Én személy szerint ott voltam mindkét győzelménél, az Európa-bajnoksá- gon és a világbajnokságon is, és neki is, magamnak is, az egész magyar boksznak azt kívánom, már az idén ismételje meg azokat a sike­reket! Kövesdi Viktor A tavalyi év számára talán legboldogabb napján. Az egyik legjobb baráttal, Wukovics Lászlóval a Fradi bajnokságát ünnepük. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 32 32 20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/ 4460 és Miklósi Péter: ® 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsllka László @ 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet @ 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Prlbinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 32 50 18, sportrovat: ® 36 46 39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. ('«saláHi manazin Telefax: 36 45 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Prlbinova 25, ® 586-07. Készül a Danubiaprlnt, n. v., 02-es üzemében 819 46 Bratislava, Pribinova 21. Szerkesztőségi o&didUl mdydx.ni h|rdetésfe|véte| közieteknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Prlbinova 25, 8. emelet, S 210/4455 és 4476, irodavezető 32 51 29, telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprlnt - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött Index 480 201 kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom