Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-03-14 / 10. szám

Számos országban stagnálnak a válások, mivel a páros élet legújabb filozófiája: Nem válunk el, bár házasságunk zátonyra futott. Házastár­sak százezerszám válnak el bírósági végzés nélkül, mivel azt mondják: Minek az? Hiszen többször már úgysem megyék férjhez, nem nősülök meg. Elég volt egyszer. Azonban a partnertól való különválás még egyáltalán nem jelenti, hogy pozitív irányba fordul életük. Feltétlenül meg kell tudni a kapcsolat szétesésének igazi okát, mert csak így lehetünk újra boldogok - egyedül, vagy valaki mással. A partneri kapcsolat tévedéseinek hét területe létezik: ELSŐ HAZUGSÁG A szex nem olyan lényeges, fon­tos, hogy szeretjük egymást! A túléléshez minden embernek három dologra van szüksége: leve­gőre, élelemre és szexre. Ha bárme­lyik hiányzik, szenved a test, a lélek és a szellem, mivel e három szük­séglet elválaszthatatlan egymástól. A szexuális energia felgyülemlése és kimerülése sokkal több, mint egyszerű „öröm" - ahogyan ezt egyes, teljes életre képtelen embe­rek magyarázgatják. Érzéseink kifejezési formái a ne­vetés, a sirás, a mozgás és a szex. Ezekkel fejezzük ki a belsőnkben lejátszódó érzéseket. A szex elutasí­tása azt jelenti, hogy nem érzek irántad semmit, meghalt bennem a vonzalom. Mi a megoldás? Nyíltan meg kell mondani a szexuális aktivitást aka­dályozó érzéseket. Például: Simo- gatásod közömbös számomra, fá­sultalak érzem magam. Megsértődik a partnere? Csak az igazságtól lehet megsértődni, ezt tudja? Biztosan el­kezd beszélni a saját érzelmi fogya­tékosságairól. És ez az első lépés a szerelemhez. MÁSODIK HAZUGSÁG Maradjunk együtt a gyerekek miatt, hiszen szükségük van mind­két szülőre. A jó házasságban a gyerekek gazdagítják a partneri kapcsolatot, ellenben a rosszban veszélyeztetik. Számos pár nem is a gyerekek miatt marad együtt, hanem a létbizonyta­lanságtól való félelmében, vagyis magukat féltik. A hazugság olyan, mint a hógo­lyó, amely elindítja a lavinát. Egyre erősödnek a negatív érzések. Feltét­lenül veszekedésekbe torkollanak, amelynek egyetlen közös nevezője: Ki a hibás? Az egyik fél áldozatnak érzi magát és a másikat a bún elkö­vetőjének tekinti. A szakemberek ezt pszichojátéknak nevezik. Az áldo­zat megjátssza a türelmes angyalt, a másik predig a gonosz sátán helyzetébe szorul. Ez a kétszemé­lyes pszichodráma, bármilyen meg­lep» is, egy kis biztonságot nyújt a bizonytalan időkben. Mi a megoldás? Be kell fejezni a pszichodrámát. Ugyanúgy, mint az „Émber, ne mérgelődj“! társasjáté­kot. Egyszerűen abba kell hagyni. Ha a türelmes angyal már nem szenved, a sátán sem gonoszkodik. Azonban egyszerre mindketten megijednek, mivel a sírások és szi­dalmak eddig kitöltötték, leleplezték üres kapcsolatukat. Ilyenkor érvé­nyesülhet az őszinteség, amely he­lyet teremthet a szeretetnek. HARMADIK HAZUGSÁG Persze, hogy féltékeny vagyok. Hisz ez normális. Minden mély emberi érzést az őskorból hoztunk magunkkal. A férfi számára a nő elvesztése tulajdonjo­gának sérelme, a nő viszont a félté­kenységet úgy éli át, mint életének veszélyeztetettségét. Ez érthető is, hiszen ha ötezer évvel ezelőtt a férfi a vadászatról hozott húst és szőrmét más nőnek adta, valóban, a párja életét veszélyeztette. Mindegyik nő úgy érzi magát, mintha haldokolna, ha a szeretett férfi más nő után nézeget... A fér­fiak viszont ilyen esetben erőszakkal is készek védelmezni „tulajdonu­kat“. Magát és partnernőjét is be­csapja az a férfi, aki ilyen esetben a megértőt játssza. Az, hogy a mai emberek hogyan élik át a félté­kenységet, már nem történelmi ha­gyomány. Mi a megoldás? Meg kell ismemi, mi a különbség a között, ahogy a nő és a férfi átéli a féltékenységet, és be kell vallani egymásnak az érzé­seket. Féltékenységünket alá kell rendelni eszünknek, mivel vala­mennyien szexuális lények vagyunk és érzéseinkkel hatunk a másik nemre. Ezért azok a bizonygatások, hogy ha ránézünk valakire, vagy valakivel táncolunk, nem érzünk semmiféle izgalmat, csak alakosko­dás és álszemérem, ami a hazug­ságnak csupán egy finomabb meg­fogalmazása. NEGYEDIK HAZUGSÁG Isten őrizz a hangos veszekedés­től! Mit szólnának a szomszédok?! Arra nem lehet boldog kapcsolatot építeni, hogy mit szólnának hozzá az emberek. Természetes, hogy vannak szomszédok, kollégák, roko­nok és ismerősök, sót még pénztá­rosnő is van az üzletben, a járdán meg kutya és járókelők és postás. No és aztán? Annak, hogy mások mit gondolnak rólunk, semmi köze nincs a kettőnk közötti kapcsolathoz. A hamis tapintatossággal de­monstráljuk a nem létező összhan­got, egyetértést. Dühünket lenyeljük és csalódottságunkat a szenvedés álarca mögé rejtjük. Ezzel csendben beismerjük, hogy elégedetlenek va­gyunk házasságunkkal és egy szép napon kirobban belőlünk a gyűlölet, ellenségeskedés, agresszivitás. Ezt bármilyen jelentéktelen dolog elő­idézheti, és egész környezetünk szeme láttára tönkremegy egy sze­relem. Mi a megoldás? Beszéljünk, vitat­kozzunk és veszekedjünk is egymással. De ne használjunk ilyen „érveket": „Olyan vagy, mint az anyád!" „Már házasságunk har­madnapján...“ A higgadt, józan helyzetfelmérés és az elidegenedés okainak együttes kutatása meg­könnyítheti a partnerek közeledését. Lehet, hogy egy nagy nevetéssel, vagy az ágyban végződik. ÖTÖDIK HAZUGSÁG Ha sikerül kievickélni a legrosz- szabból, minden rendbe jön. Ha majd... ha felemelik a fizeté­semet, ha a gyerekek kinőnek a pe­lenkából, vagy ha megtanulnak ol­vasni ... Sok millió ember nem a je­lenben él, hanem a „ha" szóval kezdődő álmokat kergeti. Az álmok azonban gyakran becsapnak. Keserű csalódás éri őket, ha... végre eljön az a megálmodott nap és a problémák megmaradnak. Ilyenkor újabb álmokra van szükség, pontosabban újabb kibúvókra a „kellemetlen“ realitásokból. A ni­kotin, az alkohol, a tabletták, a mér­téktelen falánkság, a beteges tévé­zés, lázas vásárlás - ezekkel pró­bálják átvészelni a „legrosszabbat" a valóságot. Ma élünk. A problémá­kat ma kell megoldani és nem „majd egyszer, ha kievickélünk a leg- rossz abból". Mi a megoldás? Kalandnak kell felfogni a napi problémákat. Még a kevés pónz is izgalmas lehet, ha beosztása megértést, élénkséget visz a partneri kapxsolatba, és nem ábrándozással váltjuk fel azokat. Az életöröm a szeretet öröme. HATODIK HAZUGSÁG Az a fő, hogy sikeres legyek a munkámban (vagy legyen elég pénzünk), a többi nem fontos. A felmérések azt bizonyítják, hogy a férfiak nyolcvan százaléka munká­jának, vagy hobbijának él. A nőknek azonban nincs határozott elképze­lésük arról, hogy számukra mi a fon­tosabb. Igen lényeges számukra a gyerek, és ha azok elmennek a szülői házból, ürességet éreznek. Minden embernek és minden kapt- csolatnak célra van szüksége. A partneri kapcsolat csak akkor le­het boldog, ha megvalósítja azokat a célokat, amelyre mindketten vágynak. Mindegy, hogy miben lát­ják a házasság értelmét: sportban, politikában, szellemi ambíciókban, utazásban, házépítésben. A lényeg az, hogy mindketten tulajdonítsanak neki fontosságot, mert a kapcsolat felborul, ha az egyik fél értelmetlen­séget lát benne. Mi a megoldás? Közös célokat kell keresni. Ezek újabbak kitűzésé­re ösztönöznek és értelmet nyer a házasság. HETEDIK HAZUGSÁG Minek beszélgessünk, hisz igen jól ismerjük egymást. Az átlagházaspár három és fél percet társalog egymással: Hogy vagy? Mi van vacsorára? Ne felejtsd el, ma este krimi lesz. Semmi érzés, semmi gondolat, csuprán néhány információ. Az együtthallgatás egyáltalán nem je­lenti a megértést. Aki a partneri kapcsolatban hallgat, annak igen sok mondanivalója lenne, azonban a következmények miatt inkább hall­gat Viszont a ki nem mondott érzé­sek ingerlékenységhez, ellenséges­kedéshez vezetnek. Mi a megoldás? A nőnek meg kellene kérdeznie: Amikor itt üldö­gélsz és bámulod a tévét, félni kez­dek. Nem tudom, mi játszódik le benned. Szeretsz még te engem? (A Freizeit Revue nyomán: sz) Méry Gábor illusztrációs felvétele AMIKOR A TINIK FELFEDEZIK A SZEXET Amikor a tinilányok felfedezik a szexet, semmi másra nem gondolnak. E tény befolyásolja pszichikai életüket, fejlődésüket. Hosszú, tövises út ez, amelyen felfedezik saját értékeiket. Joan Jacobs Brumberg, a comelli egyetem szociológusa kora gyermekkorától megfigyelt több kislányt és feldolgozta a serdülő kor bonyolult problémáit. Brumberg áttanulmányozott az utóbbi másfél évszázadban írt számos lánynaplót is. Megállapította, hogy a múltban a kislányok nyíltan vallottak naplójuknak lelki életükről, intellektuális, alkotó tevékenységükről, játékaikról. Egy 1890-ben éló bakfis megírta naplójában tánc közben szerzett élményeit, sétáit a természet­ben, növénygyűjteményével kapcsolatos gondjait, a tanítónővel folytatott beszélgetéseit. Ma viszont a serdülő lány lelki életét háttérbe szorítja a saját külsejére fordított túlzott figyelem, a fiútársaság keresése, a fiúk figyelmének felkeltése. Mindez nagyon közönséges dolog, amely elnyomja az alkotó ötleteket, aktivitást. A lányok valahogy átvergődnek a huszadik éven, aztán már a szex kerül érdeklődé­sük homlokterébe. A mai serdülő lányokat hatalmában tartja az alattomos önlebe­csülés, nem ismerik saját értéküket. Állandóan a fiúkra gondol­nak és testükkel törődnek. Elhanyagolnak minden értelmes tevékenységet. Brumberg ezt eléggé eltúlozva nemzeti tragédiá­nak nevezi. Az a szomorú az egészben, hogy ez olyan korban történik, amikor a fiatal lányok előtt korlátlan lehetőségek nyílnak. A lányok ma igen sebezhetőek. Nevelési problémáknak és különféle betegségeknek vannak kitéve. Ide tartozik az egész­ségtelen táplálkozás és a nemi betegségek is. A fiatal nők ugyan megőrizték szexuális liberalizmusukat, azonban szüntelenül arra törekszenek, hogy partnereiktől kicsit mélyebb bókot kapjanak, mint azt, hogy „elbűvöl a cipőd“. (A Psychology Today nyomán) EGY KIS LOGIKA Ha két perc alatt kitalálja, milyen szám való egy bizonyos logika szerint a kérdőjellel jelzett cikkelybe, gratulálunk gyors észjárá­sához. (Megfejtés a második oldalon.)-{fcS'Z­Lelki A lelki egyensúly az ember alapvető szükséglete. Biz­tonságot nyújt, amelytől gyakran egy életre szóló siker és boldogság függ. Sokcin összetévesztik az emberi kapcso­latokban gyakran előforduló közömbösséggel. Ha igazság­érzetünktől vezérelve néha kirobbanunk, csak szilárdítja egyensúlyunkat és gyakran hozzájárul a kritikus helyzetek megoldásához. Az érzelmi stabilitás olyan pszichikai álla­pot, amely megmutatkozik állásfoglalásunkban. Biztosan áll a lábán, vagy ide-oda tínglitangiizik az életben? Vála­szoljon igennel és nemmel tesztünk kérdéseire. 1. Mindig bennsőséges kapcsolatok fűzték családjához? 2. Bosszantják a másokkal elkövetett igazságtalan­ságok? 3. Úgy gondolja, hogy van energiafeleslege? 4. Jó tulajdonságnak tekinti a szerénységet? 5. Becsüli a szorgalmat és a rendszeres életritmust? 6. Együttérez másokkal? 7. Elégedett önmagával? 8. Valami mindig érdekli? 9. Szilárd elvi állásponttal rendelkező egyénnek tartják mások? 10. Bízik másokban? ÉRTÉKELÉS: Minden igen válasz öt pontot ér, a nem-ért nem kap pontot. 25-30 pont: Olyan ember, aki tud uralkodni magán és érzelmileg szilárd. A világról alkotott reális né­zetei gyakran megkímélik a csalódásoktól, de ha mégis csalódik, könnyen elfelejti azt. Meg­győződése, hogy az ember boldog lehet az életben anélkül, hogy fel kellene adnia függet­lenségét és igazi énjét. Érzéseit tartózkodóan, de ószintén juttatja kifejezésre. Nem hagyja magát bármitől elragadtatni. Alkotó kapcsolata van az élettel, ok nélkül nincs rossz véleménye másokról és önmagához is igazságos. Jó kap>- csolatot tart az emberekkel, ami sikereinek záloga és megóvja önt az idegességtől, egész­ségügyi ártalmaktól. Ha 20 ponttól kevesebbet ért el: Viselkedése csapxogó, ami realitásokat nélkü­löző ábrándozásaiból fakad. Csalódásai sokáig emlékezetében maradnak és idegenkedve vi­selkedik azokkal, akik sikeresebbek az életben. Gyakran elégedetlen helyzetével. Nehezen tud­nak a kedvében járni a munkahelyen és otthon is, ezért feszültségben él. Társaságban nem igyekszik kitűnni, de környezete viselkedésére gyakran úgy reagál, hogy átnéz mindenki feje felett. Életét megkeseríti az idegeskedés és az elég gyakori gyengélkedés. Törődjön környeze­tével és vegye észre az élet szépségeit! (A Panorama nyomán) 18 1993. III. 14. * CSMJffi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom