Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-03-14 / 10. szám
Tavaly év végén Rómában II. János Pál pápa ünnepélyesen bemutatta a kúria tagjainak és a diplomáciai testületeknek a katolikus egyház új hittankönyvét, az anyaszentegyház egyik legnagyobb, 20. századi alkotásának tekintett új katekizmust. A mű horderejére lehet következtetni abból, hogy az eddig érvényes katekizmus több mint négy évszázaddal ezelőtt, 1563-ban, a tridenti zsinaton született, s azóta változtatás nélkül érvényben volt. A katekizmus laikus nyelven megfogalmazva a katolikus egyház hitelveinek tárháza, amely útmutatást igyekszik adni az élet minden területén a hívőknek, sőt az új katekizmus már „a jó akaratú hitetlennek“ is. A katolikus vallás „új kézikönyvének“ munkálatai 1986-ban kezdődtek. Egy bíborosokból, püspökökből, szakértőkből álló bizottság állította össze a szöveg első változatát, amelyet aztán egy tizenkét tagú testület vizsgált felül. Ezt a változatot valamennyi nemzeti egyház és püspök véleményezte, több mint 25 ezer módo- sítványt indítványozva. A végleges és hivatalos szöveg a múlt év elején készült el francia nyelven. A nemzeti egyházak feladata, hogy saját nyelvükre is lefordítsák- Addig is, amíg ezek a fordítások elkészülnek, számos ország sajtója részleteket, vagy kivonatokat közölt a műből. A madridi Cambio 16 című hetilap ábécé-sorrendbe állította az új katekizmus legfőbb témáit, néhány mondatban összefoglalva azok lényegét. Az ötvennyolc címszót a magyar ábécé szerint sorba rakva ismertetjük. ABORTUSZ. Az abortuszban való bármilyen aktív közreműködés súlyos bűn. Az egyház ezt az emberi élet elleni bűncselekményt a kiközösítés kánoni büntetésével sújtja. ADÓZÁS. A hatóságoknak való alávetettség és a közjó iránti felelősség erkölcsi követelménnyé teszi az adók megfizetését, a szavazati jog gyakorlását és a haza védelmét. ÁLLAMI BEAVATKOZÁS. A túlzott állami beavatkozás veszélyeztetheti az egyén szabadságát és kezdeményezéseit. Ezzel kapcsolatban az egyház doktrínája kidolgozta az úgynevezett szubszidiaritás elvét. Ez a princípium azt a követelményt jelenti, hogy a magasabb szinten szervezett társadalom (az állam) ne avatkozzék be az alacsonyabb szinten szervezett társadalom (állampolgárok, intézmények) belső életébe, megfosztva azt kompetenciáitól, sokkal inkább támogassa azt szükségében, és segítse, hogy önmaga tudja egyeztetni tevékenységét a társadalom többi alkotóelemének tevékenységével, a közjó céljai érdekében. ÁLLATOK. Bizonyos ésszerű határokon belül erkölcsileg elfogadható az orvosi és tudományos célokkal folytatott állatkísérletek gyakorlata, mivelhogy azok elősegítik emberi életek megmentését, illetve emberek gyógyítását. Az emberi méltósággal ellentétes az állatokat szükségtelenül szenvedni hagyni, vagy életüket szükségtelenül elvenni. Méltatlan dolog túlzott mértékben költekezni az állatokra, mert a rájuk feleslegesen elköltött javaknak elsődlegesen az emberi nyomorúság enyhítését kell szolgálniuk. Szabad szeretni az állatokat, de soha nem szabad ama érzelmek rovására, amelyeket kizárólag embertársaink iránt kell fenntartanunk. BABONA ÉS MÁGIA. Hatékonyságot tulajdonítani a könyörgések vagy a szakramentális jelek puszta anyagi- ságának, az azokban levő belső képességek, tulajdonságok alapján, ba- bonaságba esést jelent. A horoszkópok, asztrológiák, tenyérjóslás igénybe vétele, a jövendölések vagy a sors magyarázása, a látnoki jelenségek és a médiumok felhasználása az idő, a történelem és az emberek feletti hatalom szándékának, valamint az okkult hatalmakkal való megegyezés vágyának nyilvánulnak. A mágia vagy a boszorkányság űzése súlyos ellentétben áll a vallás erényével. Amulettek viselése ugyancsak kifogásolható. A spiritizmus általában együtt jár jö- vendómondó és mágikus praktikákkal. Az egyház arra inti a híveket, hogy tartsák távol magukat a szellemidézéstől. CSALÁD. A család a társadalmi élet alapsejtje... A szubszidiaritás elve alapján a tágabb közösségek tartózkodjanak attól, hogy kisajátítsák a család hatáskörét, vagy beavatkozzanak belső életébe. EGYENLŐTLENSÉGEK. A nemmel, a fajjal, a bőrszínnel, a szociális körülményekkel, a nyelvvel vagy a vallással kapcsolatos azon egyenlőtlenségeknek, amelyek az egyén alapvető jogai ártalmára vannak, minden formáját fel kell számolni, mint olyasvalamit, ami ellentétes az isteni szándékokkal. EMBERI MÉLTÓSÁG. Azért, hogy Istenhez hasonló lehessen, az ember egyéni, személyes méltósággal bír. EMIGRÁCIÓ. A jobb helyzetben levő nemzeteknek - lehetőségük mértékében - be kell fogadniuk az idegent, aki hazájában nem találja biztonságát és létének anyagi szükségleteit, ezért azokat külföldön keresi. A politikai hatalom, a közjóra való tekintettel, az emigráció jogának gyakorlását alárendelheti különböző törvényi feltételeknek, mindenekelőtt előírhatja, hogy a bevándorlók tartsák be a befogadó országgal szembeni kötelezettségeiket. A bevándorlónak tiszteletben kell tartania az öt befogadó ország anyagi és szellemi örökségét, tiszteletben kell tartania annak törvényeit és osztoznia terheiben. EREDENDŐ BŰN. A gonosz által megkísértett ember hagyta elhalni a Teremtójébe vetett hitét, és visszaélve szabadságával engedetlen lett Isten parancsolatai iránt. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ember természetes hajlandósága rosszra, súlyos hibákra vezethet az oktatásban, a politikában, a társadalmi tevékenységben és a szokásokban. EUTANÁZIA. Az aktív eutanázia fogyatékos, beteg vagy haldokló emberek életének elvételét jelenti. Erkölcsileg elfogadhatatlan. A hiábavaló, veszélyes, rendkívüli vagy a remélt eredménnyel nem arányos orvosi eljárások félbeszakítása megengedhető, mivel az emberkínzás visszautasításának tekintendő. Ez nem az ölés szándékát jelenti, hanem a halál megakadályozása lehetetlenségének a belátását. ÉHSÉG. Az éhínség eltűrése az emberi társadalom részéről anélkül, hogy erőfeszítések történnének az orvoslására, botrányos igazságtalanság. Azok a spekulánsok, akiknek uzsorás vagy nyerészkedő praktikái testvérei éhezését, vagy éhhalálát okozzák, közvetve gyilkosságot követnek el. FALÁNKSÁG. A mértékletesség erényének gyakorlása felkészít minden túlzás kivédésére, általa elkerülhető az ételek, az italok, a dohányneműk és a gyógyszerek mértéken felüli fogyasztása. FEGYVERKEZÉS. A fegyverkezési verseny nem biztosítja a békét. Mivel távol áll attól, hogy megszüntesse a háborúk okát, növeli azok elfajulásának kockázatát. Albrecht Dürer rézmetszete FEGYVERES HARC. A politikai hatalomtól eredő elnyomással szemben az ellenállás nem törvényesíti a fegyverfogást, kivéve az alapvető jogok lábbal tiprásának bizonyos igen súlyos és hosszan tartó eseteit, akkor is azután, hogy már minden más eszköz eredménytelennek bizonyult, és azzal a feltétellel, hogy a fegyveres harc nem teremt még rosszabb helyzetet, ha sikerére megalapozott remény van, továbbá semmi kilátás sincs bármely más elfogadható megoldásra. GAZDASÁG. Minden olyan rendszer, amelyben a társadalmi viszonyokat kizárólag gazdasági tényezők határozzák meg, ellentmond az egyén humán természetének és emberi tevékenységének. GENETIKA. Erkölcsileg megengedhetetlen emberi embriókat abból a célból előállítani, hogy azok biológiai „nyersanyagként“ álljanak rendelkezésre. A kromoszóma-, illetve genetikai örökségbe való beavatkozással járó bizonyos kísérletek célja nem a gyógyítás, hanem olyan emberi lények létrehozása, akik a nemük funkciója vagy más előre meghatározott kvalitások alapján válogattatnak ki. Ezek a manipulációk ellentétesek az ember személyes méltóságával, sérthetetlenségével, valamint egyedi és megismételhetetlen identitásával. GENOCÍDIUM. A népek jogai és egyetemes elvei ellen tudatosan elkövetett cselekedetek bűncselekmények. A vak engedelmesség nem lehet mentség azok számára, akik ilyeneket elkövetnek. Egy nép, egy nemzet, egy etnikai kisebbség kiirtását halálos bűnként kell elítélni. Minden embernek kötelessége ellenszegülni a népirtásra irányuló bármely parancsnak. GYERMEKEK. A gyermek nem valamely kényszerű következmény, hanem ajándék. A házasság legdrágább adománya egy új emberi lény. A „gyermekhez való jog“ elismerése nem jelenti azt, hogy a gyermek tulajdonlás tárgyának tekinthető. GYORSHAJTÁS. Az, aki ital hatása alatt, vagy mert mértéken felül szereti a sebességet, veszélyezteti egy másik személy, vagy önmaga biztonságát a közutakon, a tengeren, vagy a levegőben, súlyosan hibáztatható. GYŰLÖLET. A evangélium szellemének szabadsága összeegyeztethetetlen az ellenségnek mint emberi személynek a gyűlöletével, de nem összeegyeztethetetlen annak a rossznak a gyűlöletével, amit az megcselekszik mint ellenség. HÁBORÚ. Minden háborús cselekedet, amely válogatás nélkül egész városok vagy nagy térségek elpusztítására irányul, azok lakóival egyetemben, Isten és ember elleni bűnnek tekintendő, s szilárdan és habozás nélkül el kell ítélni. A modern háború alkalmat teremt a nevezett bűncselekmény elkövetésére a fejlett tudomány segítségével előállított fegyverek, különösképpen az atom, a biológiai és vegyi fegyverek birtoklóinak. HALÁLBÜNTETÉS. Mindaddig, amíg a halálbüntetésen és a katonai fellépésen kívül más eszközökkel is elérhető az emberi élet megvédése az agresszorral szemben, és biztosítható a közbéke, előnyben kell részesíteni vértelen eljárásokat, lévén, hogy azok inkább megfelelnek mind a kívánt cél elérésének, mind az emberi méltóságnak. HAMVASZTÁS. Az egyház nincs ellene a hamvasztásnak abban az esetben, ha az nem a test feltámadásába vetett hit kétségbe vonásának a megnyilvánulása. HÁZASFELEK. Mindazok a cselekedetek, amelyek a házastársak intim és tiszta egyesülését alakítják, becsülendő és méltó cselekedetek... Maga a Teremtő rendelte úgy, hogy a házastársaknak az utódnemzés során testi és szellemi örömben és kielégülésben legyen részük. A házastársak semmi rosszat nem cselekednek akkor, amikor törekszenek a fent nevezett örömök elérésére és élnek vele. (Befejezés a következő számunkban) ♦ % 1993. III. 14.
