Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-02-14 / 6. szám

A válás után minden másképp alakul KINCSTÁRI OPTIMIZMUS A két miniszterelnök nyilatkozatai, miszerint a föderáció felosztása he­lyes lépés, kincstári optimizmus. El­végre nem fognak kételkedni saját magukban. Az intenzív propaganda következtében a két ország között áthidalhatatlan szakadék keletke­zett. Ezen az sem változtat, hogy szükségük van egymásra, no és főleg nyugati segítségre. Erre első­sorban a Cseh Köztársaság számít­hat, mivel Vladimír Meciar nem tudja rászánni magát egy Klaus féle gaz­dasági reformra. Szlovákia úgy érezte, hogy elnyomta a gazdagabb Csehország. Most önállóan harcol­hatnak helyükért a nap alatt. Meciar azt mondta, hogy Európa változik. Igaza volt. Nyugaton megnyílnak a határok, Csehország és Szlovákia között pedig újak keletkeznek. Münchner Merkúr MÜNCHNER ZEITUNG A LELKESEDÉST FELVÁLTJA A BIZONYTALANSÁG Csehszlovákia széthullása a de­mokratikus erők kétségtelen veresé­ge. A föderációt meg lehetett volna menteni, ha a csehek nagylelkűen megoldották volna a két köztársaság teljes egyenjogúságát. A válás után közvetlenül az érzelmek uralkodtak, amit fokozatosan felváltott a bi­zonytalanság. Ugyan megőrzik-e a vezető politikusok néhány hónap múlva is magabiztosságukat? gazeta WTMtea A világsajtó Szlovákiáról és Csehországról MINDKETTEN CSALÓDNAK A cseh kormány most abban bí­zik, hogy polgárait a kuponokkal ki­kövezett privatizációs úton gyorsan elvezeti a nyugati édenkertbe. A szlovákok azt hiszik, hogy elkerül­hetik a fájdalmas gazdasági refor­mot. Mindketten csalódni fognak. A Cseh Köztársaság a hatalmas német gazdaság függvényévé válik. Szlovákia pedig a szegényebb or­szágok társaságába kerül, igyekezni fog keleti szomszédainak fegyvere­ket és versenyképtelen áruit eladni. A csehek és a szlovákok között fokozódik az ellenszenv. TfeeGuardian A NYUGAT IS LUDAS Nyugat-Európában az az általá­nos vélemény, hogy Csehszlovákia a primitív nacionalizmus miatt sza­kadt ketté. Azonban ehhez hozzájá­rult az Európai Közösség védővám­politikája is. Szlovákia számára épp akkor tették lehetetlenné mezőgaz­dasági termékeinek kivitelét Európá­ba, amikor kenyértörésre került sor a csehekkel. Biztos piacait elvesz­tette a szlovák nehézipar is. Az ezt követő gazdasági nehézségek utat nyitottak Vladimír Meciarnak, akit a legnagyobb felelősség terhel Csehszlovákia szétválásáért. Ám az Európai Közösség gazdasági korlá­tozása is ludas benne. The christian’Io'ence monitor AZ UTÓDÁLLAM A szlovákokkal folytatott vég nél­küli viták után a csehek fáradtan rezignáltak és megkönnyebbült opti­mizmussal hangsúlyozzák, hogy a „szlovák kölönc“ nélkül reformjuk­nak jobbak a kilátásai. Az a nyuga­lom, ahogy a függetlenség után ren­dezik ügyeiket, a jövőbe vetett biza­lomról tanúskodik, ami bizony a szlovákoknak hiányzik. A csehek tudják, hogy két államra szakadt a köztársaság, azonban a világ őket tekinti az igazi utódállamnak. Érvé­nyesülését az is megkönnyíti, hogy élén Václav Havel áll. A csehek rezignáltan, csendben jobb időkre teszik el régi csehszlovák álmaikat. liberation Ahogy a karikaturista elképzelte a pénzváltást: - 2:1 arányban a vonal mentén elvágandó! (MF Dnes) A SZLOVÁKOKNAK BIZONYÍTANIUK KELL Václav Klaus reformkormánya nemzetközi tekintélyre építhet. Vác­lav Havel köztársasági elnök a bizto­síték arra, hogy a világ intelligenciá­ja bizalommal fog tekinteni Prágára. Szlovákia nem számíthat ilyen szim­pátiára. A szlovákoknak be kell bizo­nyítaniuk, hogy a válás fő oka az identitás volt, és nem a nacionalista álmok. A csehek öntudatosan viszo­nyultak a váláshoz. Azonban tudják, hogy az ő országuk hullott szét. A szlovákok hálátlansága, a cseh- szlovakizmus csődje átértékelésre fogja kényszeríteni a cseheket, ami iránt eddig kevés hajlandóságot és képességet mutattak. Jranifurtfr^ltytmeine ZEITUNG SOK SZLOVÁK CSEHORSZÁGBAN MARAD A szlovákok többsége támogatta Vladimír Meciar függetlenségi törek­véseit, mivel a miniszterelnök azt ígérte, hogy szociális megrázkódta­tások nélkül szervezi át a gazdasá­got. Most azonban egyre erősödnek a kételyek a már önálló, de szegény Szlovákiában. A Csehországban élő szlovákok cseh állampolgárságért folyamodnak. Nyíltan hangoztatják, hogy semmi jót nem látnak a válás­ban. Morvaországban keresnek jólé­tet és nyugalmat. Ki vetheti ezt sze­mükre? SüddeutsdieZáfung NEM A NÉP. HANEM A KÖZÖMBÖSSÉG DÖNTÖTT Azt, hogy Csehszlovákia lakossá­ga valóban akarta-e a válást, csak népszavazás bizonyíthatta volna. Ez azonban elmaradt. A politikusok gra­tulálhatnak maguknak, hogy a ketté­szakadás nyugodt és erőszakmen­tes volt. Ez azonban csakis a lakos­ság közömbösségének köszönhető. SONNTAGSBLATT A SZAKADÉK NEM TUNT EL Az, hogy Európa szívében Cseh­ország és Szlovákia között új határ keletkezik, miközben a „tizenket- tek“ lerombolják a határokat, azt bizonyítja, hogy Nyugat-Európát még mindig jókora szakadék vá­lasztja el a posztkommunista de­mokráciáktól. A cseh miniszterelnök főleg azért szorgalmazta az ország kettéválását, mivel meggyőződése szerint Prága a szlovák politika és gazdaság nélkül könnyebben bejut az Európai Közösségbe. Klaus szá­mítása reálisnak látszik: A Cseh Köztársaságnak valóban olyan tör­ténelmi és gazdasági aduk vannak a kezében, amelyek megkönnyítik európai integrációját. Annál is in­kább, mivel a nagy német szomszéd lelkiismeretesen ügyel Cseh­országra. A Süddeutsche Zeitung karikatúráján a Nyugat-Európában lassan feleslegessé váló vámtáblákat a leleményes Svejk összegyűjti és eltalicskázza a csehszlovák határra. Okrcsny národny v^bor v-------.fr«, .-hrunci üd o-__£*£•_/íüiSL­05 6915 Potvrdenie o národnosti Erál.<.:hlu:..ci Sartolorej o ü 6 ol)Ci__3Crái. Chlutaec .. ., t É. bytom _í. d_2— pr ihláseny(á) v smysle vyhláSky poverenika vnútra zo 17. júna 1946, iíalo 20.000,I-IV/1-1946, je podia ústavného dekrétu presidents Republiky z 2. auguata 1945, iialo 33 Sb. slovenskej národnosti. Toto potvrdenie vztahuje sa i na manielkn_ Világi_______________narodeni i tfchto ílenov domácnosti: 1 __i'-artu Viliiéi /testiná/ Nem szeretek a múlt szeny- nyeseiben turkálni. Úgy gon­dolom, bármilyen fájdalmat is okoztak, a történelmi tévedé­sekre egyszer fátylat kell borí­tani. A világon napjainkban is akad néhány szép példa a né­pek intelligens megbékélésé­re, a közös út őszinte keresé­sére. Sajnos a szlovák-magyar kapcsolatokban egyelőre még a szemrehányások korát éljük és a megbékülési szándékok csak alkalmi politikai jelsza­vak, amelyeket a nemzeti esz­me rövidlátó „őrzői“ hazafias túlbuzgóságukban bármikor felrúgnak. Nem múlik el hét, hogy is­mert szlovák politikusok, jóne- vű történészek ne vetemedné­nek a história kiretusálására, a tények elferdítésére. A sok félrevezető érv közül ezúttal csupán egyet ragadok ki: Sta­tisztikai adatokkal, népszámlá­lási kimutatásokkal bizonygat­ják, hogy a szlovákiai magyar kisebbségnek semmi problé­mája nincs, hiszen számunk nem fogy, hanem folyamato­san növekszik. Micsoda felfe­dezés! Tisztelt történész urak! Egyszer már dolgozzák fel Szlovákia múltjának azt a feje­zetét, amelyet röviden „reszlo- vakizációnak“ nevezünk. Miért kerülgetik ezt az erőszakos elszlovákosítási rohamot, amely választ adna a magyar­ság számának növekedésére is? Hány állami alkalmazott, értelmiségi, hány közömbös ember személyi igazolványá­ban található még a „nemzeti­sége“ rovatban, hogy szlovák, noha „se rokona, se boldog őse“ soha nem volt szlovák. A megélhetés, a szülőföldön maradás kényszerítette őket arra, hogy megtagadják szár­mazásukat. Nem az ő bűnük, gyengeségük az árulás oka, hanem azokat terheli a felelős­ség, akik ilyesmire rákénysze- rítették őket. Ezt kellene már egyszer higgadtan, nyíltan és egyértelműen elítélni és végle­ges pontot tenni utána. Sajnos nem tudok róla, hogy akadt valaha szlovák történész, aki hozzá mert volna nyúlni e té­mához. Pedig amíg ezt nyíltan el nem ítélik a magukat de­mokratáknak, európaiaknak valló történészek és politiku­sok, amíg a magyar ember egy fokkal mindig megbízhatatla­nabb lesz, mint a szlovák, ad­dig a hamu alatt nem alszik ki a parázs. Családi „irattáramban“ ke­resgélve ráakadtam a mellé­kelt dokumentumra, miszerint én is szlovák vagyok - már­mint „reszlovák“. Az okirat szerint 1948. feb­ruár 23-án csaptam fel szlo­váknak. Tizennyolc éves fejjel árultam el nemzetiségemet. Nem én, hanem jó apám intéz­te az ügyet, nekünk az orrunk­ra sem kötötte. így elejét vette annak, hogy rákerüljünk a kite­lepítésre kijelöltek listájára. Ráadásul ez a papír biztosítot­ta, hogy apámat ne dobják ki kisegítő hivatalszolgai munka­köréből és megkapja az állam- polgárságot. így próbáltak nemzetállamot összetákolni Közép-Európában, ahol a né­pek keveredését etnikai tiszto­gatással sem lehet megakadá­lyozni. Ezt bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarság száma ma is 650 ezer. Itt vagyunk és minden fondorlat és korlátozás ellenére itt maradunk. Ezt ta­núsítja az is, hogy Bartolomej Süc és Alzbeta Világiová fia megmaradt Szűcs Bélának A válás két főszereplője: Klaus és Meciar. A Národná obroda rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom