Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-02-07 / 5. szám

Uasárnap * Ma gyar gimnáziumok Szlovákiában: Párkány P árkány hivatalos neve még mindig Stúrovo, bár a város lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson a régi, tör­ténelmi elnevezés mellett voksolt. De az utcák neve már megváltozott, a házfalakra felkerültek az új, két­nyelvű táblák. A gimnázium felé tartva a Szent István utcából a Petőfi utcába térek, innen pedig jobbra az Ady utcába. Itt összpontosul Pár­kány iskoláinak java része: az önálló magyar és szlovák alapiskola, óvoda mellett a közös igazgatású magyar és szlovák gimnázium is. A gimnázium igazgatója, Szigeti László a harminchatodik évében jár. Bácsi születésű, a komáromi gimná­ziumban érettségizett. A pozsonyi Komensky Egyetemen matematika­földrajz szakon 1981-ben szerzett tanári képesítést, s azóta itt tanít.- Komáromba szerettem volna visszatérni - mondja -, de nem bán­tam meg, hogy Párkányban kötöt­tem ki. Szeretem ezt a vidéket, itt A párkányi gimnáziumban még egy fedél alatt tanulnak a magyar és szlovák diákok magyar alapiskolából hozzánk kerü­lő diákoknak is jó a szlovák kiejtése, de sokkal rosszabb a falusi iskolák­ból érkező gyerekeknél. Náluk már nehéz behozni, amit nyolc év alatt elmulasztottak. Örülök annak, hogy diákjaim jól beszélik a szlovák nyel­vet. Nekem is hasznomra van, hogy tudok magyarul... Parkanská igazgatóhelyettes sze­rint még nem időszerű a magyar és a szlovák tagozat különválása, de a fejlődés csak ahhoz vezethet, hogy Párkánynak önálló szlovák és ma­gyar gimnáziuma legyen. Szigeti László igazgató legfonto­sabb célkitűzésnek a jó hírnév visz- szaszerzését tekinti, hogy iskoláju­kat országos viszonylatban elfogad­hatóvá tegyék.- A színvonal emelésére van szükségünk, hogy minél több diá­kunk juthasson el főiskolára, egye­Van remény az önállósulásra a Duna, a Garam, a termálfürdő, a Kovácspataki hegyek. A kompon átjárhatunk a Duna túloldalára. A dombra épült esztergomi bazilika mintha csak karnyújtásnyira lenne tőlünk... Kiskora óta pedagógus szeretett volna lenni. Kiváló pedagógusi ered­ményekkel büszkélkedhet. Növen­dékei a tantárgyi olimpiákon jeles­kednek. A politikai rendszerváltás után, 1990 februárjában, harminchá­rom évesen került a közös igazgatá­sú középiskola élére. Ha nem is az ország, de a kerület legfiatalabb gim­náziumi igazgatója lett. Ahol kél szellem keveredik Még az igazgatóválasztáskor ki­fejtette elképzeléseit: egészségesebb körülmények között taníthatnának, ha önállósulna a magyar és a szlovák tagozat. Ezzel nem értettek egyet. — A hatvanegy óta létező közös fedelet örököltem - tájékoztat Szi­geti László. - Ez csak hátrány. Minden iskolának legyen meg a ma­ga szelleme. Nem jó, ha két szellem keveredik. Közös az igazgatósá­gunk, a tantestüle­tünk. A tanári ka­runk 28 tagú. A pegagógusok zöme mind a két tagozaton tanít, nyelvi pótlék nél­kül. A magyar osztályokban a magyarságtudatot erősítik, a szlo­vák kollégák a magukét. Ebből nem adódik nemzetiségi probléma. Tor­zsalkodás, veszekedés nélkül élünk, de lelke mélyén mindenki érzi, az lenne az igazi, ha külön-külön len­nénk. .. Évek során hol a magyar, hol a szlovák tagozat első osztályába jelentkeztek többen, emiatt éven­ként váltakozva nyitottak egy ill. két osztályt. így fejlődött 12 osztályos iskolává a párkányi gimnázium, ahol 1990-ben mindössze 320-an tanul­tak. Amióta Jozef Holecek, Péter László, majd Antal Béla után Szigeti László lett a gimnázium negyedik igazgatója, minden évfolyamban 2-2 párhuzamos osztályt nyitnak, s így tizenötre emelkedett az osztá­lyok száma. Ez év szeptemberétől meglesz a tizenhatodik is. Jelenleg a közös iskolában 416 diák tanul: 209-en a magyar, 207-en a szlovák tagozaton. Ebben nem mutatkozik meg a város és környékének nemze­tiségi összetétele, a kétharmados magyar többség. A szlovák osztá­lyokba^ tanuló diákok 30-35 száza­léka, is ínagyar nemzetiségűnek vall­ja magát. Hasonló a helyzet a város ezres létszámú szlovák alapiskolájá­ban is.- A szülők saját belátásuk szerint választják ki az iskolát - állapítja meg az igazgató. — Nem mondhat­ják, hogy nálunk jobb a szlovák iskola, mert ugyanazok a tanárok tanítanak mind a két tagozaton. Kevés a jelentkező, nincs rostálás Igen szűk a felvevő körzetük. Délen ott a határválasztó Duna, s közelükben van a komáromi, ér­sekújvári és a velük azonos problé­mákkal küzdő zselizi és ipolysági gimnázium.- Hozzánk csak annyi diák jelent­kezik, hogy meglegyen mindkét ta­gozatunkon a két párhuzamos osz­tály - közli sajnálattal Szigeti László. - Az idei tanévben az első osztályba hatvanöt magyar alapiskolás jelent­kezett. A szlovák osztályba negy­vennégyen kérték felvételüket. Nincs túljelentkezés, így nem is ros­tálhatunk, felvesszük a hármas elő­menetelő diákokat is. Kényszerhely­zetben vagyunk. A gyengébb előmenetel miatt az érettségizők közül csak minden ne­gyedik jut el a főiskolára, egyetemre. Az igazgató így is joggal büszke eredményeikre. — A tantárgyi olimpiákon, ha nin­csenek is olyan kiemelkedő sike­reink, mint a komáromi, galántai, dunaszerdahelyi gimnáziumoknak, tanulóink minden évben mind a ma­gyar, mind a szlovák tagozatból szép eredményeket érnek el, különösen a fizikai, matematikai, biológiai és kémiai versenyeken. A prózamon­dásban tavaly a rimaszombati vetél­kedőn a most harmadikos Szentgáli Anikó lett az első. Diákjaink az angol és német nyelvismereti járási versenyen is az elsők között szere­pelnek. A közeljövőben még egy választható világnyelvet is be szeret­nénk vezetni, a spanyolt vagy a fran­ciát. Szükségünk lenne a latin nyelv oktatására is, de nehéz latin szakos pedagógust szereznünk... Közbevetem: mi lesz a japán nyelvoktatással? A párkányi magyar alapiskolában már japánul is tanul­nak a gyerekek. Lesz-e lehetőségük a nyelvtanulás folytatására? Pár­kányban elsősorban a gimnázium jö­het számításba, amelybe a város ma­gyar alapiskolája évente egy osztály­nyi gyereket ad.- Magam is az újságból szereztem tudomást arról, hogy az alapisko­lánkban tanítják a japán nyelvet. Velünk sajnos ezt nem beszélték meg - mondja Szigeti László. - De amint az alapiskolából hozzánk ke­rülnek a gyerekek, s ha lenne igé­nyük a japán nyelvtudás tökéletesí­tésére, módot keresnénk arra, hogy ne szakadjon meg egy folyamat... Barátkozás az esztergomiakkal Jó hatással van az iskolájukra a szomszédos, esztergomi Dobó Ka­talin Gimnáziummal fenntartott több évtizedes baráti kapcsolat is. A diákok közös rendezvényeken, tanulmányi versenyen vesznek részt. Az esztergomiak segítenek a nálunk hiányzó tankönyvek és iro­dalom beszerzésében. A képzőmű­vészeti és zenei szaktantermen kívül központi videostúdiójuk is van, itt átjátsszék az oktatáshoz szükséges videofelvételeket. Az igazgató véle­ménye:- Olyan szupermodem az átriu­mos aulával rendelkező esztergomi gimnázium, hogy hasznos lenne, ha más szlovákiai magyar középisko­lákból is ellátogatnának oda... Ismernünk kell egymás nyelvét A szlovák nyelv oktatása is sike­resnek mondható a párkányi iskolá­ban. Az igazgató érettségi elnökként ezt tapasztalta más gimnáziu­mokban:- A mi diákjaink jobban tudnak szlovákul, mint némely más magyar középiskolában. Akiben van egy kis akarat, jól megtanul szlovákul. Egy közösségben élünk, ismernünk kell egymás nyelvét. A gimnáziumban dr. Parkanská Éva igazgatóhelyettes tanítja a szlo­vák nyelvet. Garamkövesden szüle­tett, ott is lakik. Lánykori neve Sá­tor. Az édesapja magyar, az anyja árvái szlovák asszony, tőle örökölte' a nemzetiségét.- Két nemzeti kultúra, két nemze­ti hagyomány találkozik az iskolánk­ban - mondja. - Ha beszéljük is mind a két nyelvet, mindenki megőr­zi a saját nemzeti tudatát. A diákja­inkat úgy neveljük, hogy a nyelv ne okozzon felesleges nemzetiségi problémákat. Csak második éve va­gyok itt, a magyar osztályokban is tanítom a szlovák nyelvet. Azt ta­pasztalom, hogy a szlovák diákokkal barátkozó magyar tanulóknak jobb a szlovák nyelvtudása. A párkányi Dr. Parkanská Éva: Örülök annak, hogy diákjaim jól beszélik a szlovák nyelvet Nagy András felvételei temre. Igényesebben kell oktatnunk, hogy diákjaink felismerjék: ók a jö­vő nemzedéke, a magyar kisebbség jövője. Nekünk, pedagógusoknak is magasabbra kell emelnünk a mércét. Ha többet adunk a gyerekeknek, többet is kérhetünk tőlük. Bízom a tantestületünkben. Tehetséges, ügyes emberek. Új nemzedék veszi át a stafétabotot, az elkövetkező évtizedekben ők lesznek iskolánk színvonalának meghatározói. Az igazgató kitér arra is, hogy néhány éven belül a magyar és a szlovák gimnázium valóban önál­lósulhat.- Sokat változtatna a mai áldatlan helyzeten, ha nyolcéves gimnázium­má alakulhatnánk. Az alapiskolák ötödikesei közül csak a legjobbakat vennénk fel. Már az idei szeptem­bertől szeretnénk megnyitni a nyolc­éves gimnáziumot. A környék alap­iskolái a köbölkútiakon kívül nem a legnagyobb megértéssel fogadták elképzelésünket, mert elvennénk tő­lük a legjobb diákokat, s kevesebb pedagógusra lenne szükségük... A decemberi statisztikai kimuta­tások szerint a tervezett nyolcéves párkányi gimnázium első osztályába csak 17 magyar és 11 szlovák diák jelentkezett.- Az alapiskolák megértésére van szükségünk - mondja Szigeti László. - Fel kell ismerniük, hogy a jó kö­zépiskolai felkészítés a tanulók to­vábbi érvényesülésének az alapja. Ebben bízunk. A párkányi régióban csak ez hozhatja meg az oktatásügy színvonalának emelését. Célunk a nyolcéves gimnázium mielőbbi be­indítása. Ebben és a négyéves gimná­ziumban évenként egy-egy osztályt indítanánk, s négy-öt év múlva a ma­gyar és a szlovák tagozat is 12-12 osztállyal rendelkezne. Ekkor mind a kettő életképes lesz az önállósulás­ra. Addig Párkány városában egy új iskolát is fel kellene építeni... Petrőci Bálint 1993. II. 7. , MIÉRT LEGYEK ÉN PESSZIMISTA? Amikor szülőhazánkban a sejt- osztódás vetődött fel, jobb híján hu­morizáltunk; legföljebb útlevéllel megyünk Csehországba. A kettévá­lás ténye azonban többünket elke­serített. A fizikából diákkorunkban jól ismert tehetetlenségi erő kerített ha­talmába. Ismerőseim a minap saját bőrü­kön tapasztalták: az országhatár át­lépésekor valóban szükség van az útlevélre. (Igaz, közös állambeli ki­adás ...) A repülőtéren a külföldi ki­járatokhoz irányították őket, a po­zsonyi érkezéskor is becsületes út­levél- és vámvizsgálatnak vetették őket alá. Semmi cinkos, megértő, együttérző mosoly - vaskalapos szi­gor, ahogy az nálunk a nagykönyv­ben meg van írva. Ismerőseim meghökkentek, talál­kozásunkkor még mindig enyhe sokkhatás alatt álltak. Miért? Valószínűleg, mert ők is - mint eddig én is - pesszimisták. Van rá okuk? Sajnos. Nem hiszem azonban, hogy kevesebb okuk lenne az optimizmusra, ha arra gondolok, élni akarok, amig nem dől össze körülöttem a világ. S akkor már más fényben tűnik fel szülőhazám sejt- osztódása. Igaz, csak az egyik felé­ben vagyok itthon (?), de a másik fele már külföld. Ahányszor Prágába látogatok, azzal nyugtathatom ma­gam, külhonba utazom. A dél-csehországi kisvárosok sok-sok nyugat-európai kisvárossal fölvehetik a versenyt. Nem mondha­tó, hogy elárasztották volna a szlo­vákiai turisták. Szégyellem bár, de bevallom, én is csak egyszer jártam arra, s azzal tértem haza, ide még egyszer-kétszer el kellene menni. Aztán más lehetőségek jöttek, de most itt a nagy alkalom. Igaz, szlo­vák koronámat cseh koronára kell váltani (újabb lehetőség arra, hogy a bankban sorakozva elolvassak végre minden olyan sajtóterméket, amelyre otthon nem érek rá), s talán lesznek helyek, ahol szívesebben hallják az angol, német, magyar szót, mint a szlovákot, de fölkere­kedhetek és külföldi turistaként megismerhetem egyszer volt hazá­mat. -sk­KORSZAKALKOTÓ ÖTLET Ki tudja, a magas légnyomás vagy a magas árak okozzák-e gya­kori idegrendszeri zavarainkat? Tény, hogy nyilatkozataikból ítél­ve az árak a politikusokat is meglep­ték. (Vagy csak mímelték döbbene- tüket?) Ezért ne a minisztereket szidjuk, szapuljuk csak a fránya ke­reskedőket, ók az okai családi költ­ségvetésünk csődjének. Szapuljuk biz’ biztatás nélkül is, és nemcsak őket. De mihaszna? A vérnyomásunk egyenes arányban emelkedik az árakkal, és hát gyógy­szerből sincs elegendő. Míg a háziasszonyok egyre két­ségbeesettebben számolgatják a szaporán guruló koronákat, jelént- kezik egy megváltó. Messiás - mondta volna nagyanyám. Nem­rég miniszter volt, szerencséjére már nem az. így bátran kibicelhet. Teszi is. Korszakalkotó javaslattal sietett a megszorultak segítségére.- Magas árak? Nem kell vásárol­ni! A kereskedők a nyakukon maradt árut előbb-utóbb kénytelenek leszál­lítani... Tehát csak ki kell várni. Addig pedig nyugtatgassuk a kenyeret ké­rő gyermeket, hogy legyen türelem­mel. Majd eljön az idő, amikor az olcsó tejet és húst kinálni fogják ... Elképesztő tanács. Hogy eddig erre senki nem gondolt! Viszonzásul mi is tanácsolunk az exminisztemek Várjon csak türe­lemmel, s addig ne nyúljon élelem­hez, míg az árát le nem szállítják. Ha neki sikerül, talán követjük példáját... zs. I. Szigeti László: Célunk a nyolcéves gimnázium beindí­tása

Next

/
Oldalképek
Tartalom