Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-07 / 5. szám
Uasárnap * Ma gyar gimnáziumok Szlovákiában: Párkány P árkány hivatalos neve még mindig Stúrovo, bár a város lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson a régi, történelmi elnevezés mellett voksolt. De az utcák neve már megváltozott, a házfalakra felkerültek az új, kétnyelvű táblák. A gimnázium felé tartva a Szent István utcából a Petőfi utcába térek, innen pedig jobbra az Ady utcába. Itt összpontosul Párkány iskoláinak java része: az önálló magyar és szlovák alapiskola, óvoda mellett a közös igazgatású magyar és szlovák gimnázium is. A gimnázium igazgatója, Szigeti László a harminchatodik évében jár. Bácsi születésű, a komáromi gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi Komensky Egyetemen matematikaföldrajz szakon 1981-ben szerzett tanári képesítést, s azóta itt tanít.- Komáromba szerettem volna visszatérni - mondja -, de nem bántam meg, hogy Párkányban kötöttem ki. Szeretem ezt a vidéket, itt A párkányi gimnáziumban még egy fedél alatt tanulnak a magyar és szlovák diákok magyar alapiskolából hozzánk kerülő diákoknak is jó a szlovák kiejtése, de sokkal rosszabb a falusi iskolákból érkező gyerekeknél. Náluk már nehéz behozni, amit nyolc év alatt elmulasztottak. Örülök annak, hogy diákjaim jól beszélik a szlovák nyelvet. Nekem is hasznomra van, hogy tudok magyarul... Parkanská igazgatóhelyettes szerint még nem időszerű a magyar és a szlovák tagozat különválása, de a fejlődés csak ahhoz vezethet, hogy Párkánynak önálló szlovák és magyar gimnáziuma legyen. Szigeti László igazgató legfontosabb célkitűzésnek a jó hírnév visz- szaszerzését tekinti, hogy iskolájukat országos viszonylatban elfogadhatóvá tegyék.- A színvonal emelésére van szükségünk, hogy minél több diákunk juthasson el főiskolára, egyeVan remény az önállósulásra a Duna, a Garam, a termálfürdő, a Kovácspataki hegyek. A kompon átjárhatunk a Duna túloldalára. A dombra épült esztergomi bazilika mintha csak karnyújtásnyira lenne tőlünk... Kiskora óta pedagógus szeretett volna lenni. Kiváló pedagógusi eredményekkel büszkélkedhet. Növendékei a tantárgyi olimpiákon jeleskednek. A politikai rendszerváltás után, 1990 februárjában, harminchárom évesen került a közös igazgatású középiskola élére. Ha nem is az ország, de a kerület legfiatalabb gimnáziumi igazgatója lett. Ahol kél szellem keveredik Még az igazgatóválasztáskor kifejtette elképzeléseit: egészségesebb körülmények között taníthatnának, ha önállósulna a magyar és a szlovák tagozat. Ezzel nem értettek egyet. — A hatvanegy óta létező közös fedelet örököltem - tájékoztat Szigeti László. - Ez csak hátrány. Minden iskolának legyen meg a maga szelleme. Nem jó, ha két szellem keveredik. Közös az igazgatóságunk, a tantestületünk. A tanári karunk 28 tagú. A pegagógusok zöme mind a két tagozaton tanít, nyelvi pótlék nélkül. A magyar osztályokban a magyarságtudatot erősítik, a szlovák kollégák a magukét. Ebből nem adódik nemzetiségi probléma. Torzsalkodás, veszekedés nélkül élünk, de lelke mélyén mindenki érzi, az lenne az igazi, ha külön-külön lennénk. .. Évek során hol a magyar, hol a szlovák tagozat első osztályába jelentkeztek többen, emiatt évenként váltakozva nyitottak egy ill. két osztályt. így fejlődött 12 osztályos iskolává a párkányi gimnázium, ahol 1990-ben mindössze 320-an tanultak. Amióta Jozef Holecek, Péter László, majd Antal Béla után Szigeti László lett a gimnázium negyedik igazgatója, minden évfolyamban 2-2 párhuzamos osztályt nyitnak, s így tizenötre emelkedett az osztályok száma. Ez év szeptemberétől meglesz a tizenhatodik is. Jelenleg a közös iskolában 416 diák tanul: 209-en a magyar, 207-en a szlovák tagozaton. Ebben nem mutatkozik meg a város és környékének nemzetiségi összetétele, a kétharmados magyar többség. A szlovák osztályokba^ tanuló diákok 30-35 százaléka, is ínagyar nemzetiségűnek vallja magát. Hasonló a helyzet a város ezres létszámú szlovák alapiskolájában is.- A szülők saját belátásuk szerint választják ki az iskolát - állapítja meg az igazgató. — Nem mondhatják, hogy nálunk jobb a szlovák iskola, mert ugyanazok a tanárok tanítanak mind a két tagozaton. Kevés a jelentkező, nincs rostálás Igen szűk a felvevő körzetük. Délen ott a határválasztó Duna, s közelükben van a komáromi, érsekújvári és a velük azonos problémákkal küzdő zselizi és ipolysági gimnázium.- Hozzánk csak annyi diák jelentkezik, hogy meglegyen mindkét tagozatunkon a két párhuzamos osztály - közli sajnálattal Szigeti László. - Az idei tanévben az első osztályba hatvanöt magyar alapiskolás jelentkezett. A szlovák osztályba negyvennégyen kérték felvételüket. Nincs túljelentkezés, így nem is rostálhatunk, felvesszük a hármas előmenetelő diákokat is. Kényszerhelyzetben vagyunk. A gyengébb előmenetel miatt az érettségizők közül csak minden negyedik jut el a főiskolára, egyetemre. Az igazgató így is joggal büszke eredményeikre. — A tantárgyi olimpiákon, ha nincsenek is olyan kiemelkedő sikereink, mint a komáromi, galántai, dunaszerdahelyi gimnáziumoknak, tanulóink minden évben mind a magyar, mind a szlovák tagozatból szép eredményeket érnek el, különösen a fizikai, matematikai, biológiai és kémiai versenyeken. A prózamondásban tavaly a rimaszombati vetélkedőn a most harmadikos Szentgáli Anikó lett az első. Diákjaink az angol és német nyelvismereti járási versenyen is az elsők között szerepelnek. A közeljövőben még egy választható világnyelvet is be szeretnénk vezetni, a spanyolt vagy a franciát. Szükségünk lenne a latin nyelv oktatására is, de nehéz latin szakos pedagógust szereznünk... Közbevetem: mi lesz a japán nyelvoktatással? A párkányi magyar alapiskolában már japánul is tanulnak a gyerekek. Lesz-e lehetőségük a nyelvtanulás folytatására? Párkányban elsősorban a gimnázium jöhet számításba, amelybe a város magyar alapiskolája évente egy osztálynyi gyereket ad.- Magam is az újságból szereztem tudomást arról, hogy az alapiskolánkban tanítják a japán nyelvet. Velünk sajnos ezt nem beszélték meg - mondja Szigeti László. - De amint az alapiskolából hozzánk kerülnek a gyerekek, s ha lenne igényük a japán nyelvtudás tökéletesítésére, módot keresnénk arra, hogy ne szakadjon meg egy folyamat... Barátkozás az esztergomiakkal Jó hatással van az iskolájukra a szomszédos, esztergomi Dobó Katalin Gimnáziummal fenntartott több évtizedes baráti kapcsolat is. A diákok közös rendezvényeken, tanulmányi versenyen vesznek részt. Az esztergomiak segítenek a nálunk hiányzó tankönyvek és irodalom beszerzésében. A képzőművészeti és zenei szaktantermen kívül központi videostúdiójuk is van, itt átjátsszék az oktatáshoz szükséges videofelvételeket. Az igazgató véleménye:- Olyan szupermodem az átriumos aulával rendelkező esztergomi gimnázium, hogy hasznos lenne, ha más szlovákiai magyar középiskolákból is ellátogatnának oda... Ismernünk kell egymás nyelvét A szlovák nyelv oktatása is sikeresnek mondható a párkányi iskolában. Az igazgató érettségi elnökként ezt tapasztalta más gimnáziumokban:- A mi diákjaink jobban tudnak szlovákul, mint némely más magyar középiskolában. Akiben van egy kis akarat, jól megtanul szlovákul. Egy közösségben élünk, ismernünk kell egymás nyelvét. A gimnáziumban dr. Parkanská Éva igazgatóhelyettes tanítja a szlovák nyelvet. Garamkövesden született, ott is lakik. Lánykori neve Sátor. Az édesapja magyar, az anyja árvái szlovák asszony, tőle örökölte' a nemzetiségét.- Két nemzeti kultúra, két nemzeti hagyomány találkozik az iskolánkban - mondja. - Ha beszéljük is mind a két nyelvet, mindenki megőrzi a saját nemzeti tudatát. A diákjainkat úgy neveljük, hogy a nyelv ne okozzon felesleges nemzetiségi problémákat. Csak második éve vagyok itt, a magyar osztályokban is tanítom a szlovák nyelvet. Azt tapasztalom, hogy a szlovák diákokkal barátkozó magyar tanulóknak jobb a szlovák nyelvtudása. A párkányi Dr. Parkanská Éva: Örülök annak, hogy diákjaim jól beszélik a szlovák nyelvet Nagy András felvételei temre. Igényesebben kell oktatnunk, hogy diákjaink felismerjék: ók a jövő nemzedéke, a magyar kisebbség jövője. Nekünk, pedagógusoknak is magasabbra kell emelnünk a mércét. Ha többet adunk a gyerekeknek, többet is kérhetünk tőlük. Bízom a tantestületünkben. Tehetséges, ügyes emberek. Új nemzedék veszi át a stafétabotot, az elkövetkező évtizedekben ők lesznek iskolánk színvonalának meghatározói. Az igazgató kitér arra is, hogy néhány éven belül a magyar és a szlovák gimnázium valóban önállósulhat.- Sokat változtatna a mai áldatlan helyzeten, ha nyolcéves gimnáziummá alakulhatnánk. Az alapiskolák ötödikesei közül csak a legjobbakat vennénk fel. Már az idei szeptembertől szeretnénk megnyitni a nyolcéves gimnáziumot. A környék alapiskolái a köbölkútiakon kívül nem a legnagyobb megértéssel fogadták elképzelésünket, mert elvennénk tőlük a legjobb diákokat, s kevesebb pedagógusra lenne szükségük... A decemberi statisztikai kimutatások szerint a tervezett nyolcéves párkányi gimnázium első osztályába csak 17 magyar és 11 szlovák diák jelentkezett.- Az alapiskolák megértésére van szükségünk - mondja Szigeti László. - Fel kell ismerniük, hogy a jó középiskolai felkészítés a tanulók további érvényesülésének az alapja. Ebben bízunk. A párkányi régióban csak ez hozhatja meg az oktatásügy színvonalának emelését. Célunk a nyolcéves gimnázium mielőbbi beindítása. Ebben és a négyéves gimnáziumban évenként egy-egy osztályt indítanánk, s négy-öt év múlva a magyar és a szlovák tagozat is 12-12 osztállyal rendelkezne. Ekkor mind a kettő életképes lesz az önállósulásra. Addig Párkány városában egy új iskolát is fel kellene építeni... Petrőci Bálint 1993. II. 7. , MIÉRT LEGYEK ÉN PESSZIMISTA? Amikor szülőhazánkban a sejt- osztódás vetődött fel, jobb híján humorizáltunk; legföljebb útlevéllel megyünk Csehországba. A kettéválás ténye azonban többünket elkeserített. A fizikából diákkorunkban jól ismert tehetetlenségi erő kerített hatalmába. Ismerőseim a minap saját bőrükön tapasztalták: az országhatár átlépésekor valóban szükség van az útlevélre. (Igaz, közös állambeli kiadás ...) A repülőtéren a külföldi kijáratokhoz irányították őket, a pozsonyi érkezéskor is becsületes útlevél- és vámvizsgálatnak vetették őket alá. Semmi cinkos, megértő, együttérző mosoly - vaskalapos szigor, ahogy az nálunk a nagykönyvben meg van írva. Ismerőseim meghökkentek, találkozásunkkor még mindig enyhe sokkhatás alatt álltak. Miért? Valószínűleg, mert ők is - mint eddig én is - pesszimisták. Van rá okuk? Sajnos. Nem hiszem azonban, hogy kevesebb okuk lenne az optimizmusra, ha arra gondolok, élni akarok, amig nem dől össze körülöttem a világ. S akkor már más fényben tűnik fel szülőhazám sejt- osztódása. Igaz, csak az egyik felében vagyok itthon (?), de a másik fele már külföld. Ahányszor Prágába látogatok, azzal nyugtathatom magam, külhonba utazom. A dél-csehországi kisvárosok sok-sok nyugat-európai kisvárossal fölvehetik a versenyt. Nem mondható, hogy elárasztották volna a szlovákiai turisták. Szégyellem bár, de bevallom, én is csak egyszer jártam arra, s azzal tértem haza, ide még egyszer-kétszer el kellene menni. Aztán más lehetőségek jöttek, de most itt a nagy alkalom. Igaz, szlovák koronámat cseh koronára kell váltani (újabb lehetőség arra, hogy a bankban sorakozva elolvassak végre minden olyan sajtóterméket, amelyre otthon nem érek rá), s talán lesznek helyek, ahol szívesebben hallják az angol, német, magyar szót, mint a szlovákot, de fölkerekedhetek és külföldi turistaként megismerhetem egyszer volt hazámat. -skKORSZAKALKOTÓ ÖTLET Ki tudja, a magas légnyomás vagy a magas árak okozzák-e gyakori idegrendszeri zavarainkat? Tény, hogy nyilatkozataikból ítélve az árak a politikusokat is meglepték. (Vagy csak mímelték döbbene- tüket?) Ezért ne a minisztereket szidjuk, szapuljuk csak a fránya kereskedőket, ók az okai családi költségvetésünk csődjének. Szapuljuk biz’ biztatás nélkül is, és nemcsak őket. De mihaszna? A vérnyomásunk egyenes arányban emelkedik az árakkal, és hát gyógyszerből sincs elegendő. Míg a háziasszonyok egyre kétségbeesettebben számolgatják a szaporán guruló koronákat, jelént- kezik egy megváltó. Messiás - mondta volna nagyanyám. Nemrég miniszter volt, szerencséjére már nem az. így bátran kibicelhet. Teszi is. Korszakalkotó javaslattal sietett a megszorultak segítségére.- Magas árak? Nem kell vásárolni! A kereskedők a nyakukon maradt árut előbb-utóbb kénytelenek leszállítani... Tehát csak ki kell várni. Addig pedig nyugtatgassuk a kenyeret kérő gyermeket, hogy legyen türelemmel. Majd eljön az idő, amikor az olcsó tejet és húst kinálni fogják ... Elképesztő tanács. Hogy eddig erre senki nem gondolt! Viszonzásul mi is tanácsolunk az exminisztemek Várjon csak türelemmel, s addig ne nyúljon élelemhez, míg az árát le nem szállítják. Ha neki sikerül, talán követjük példáját... zs. I. Szigeti László: Célunk a nyolcéves gimnázium beindítása
