Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-03 / 282. szám, péntek

EGY TÁL LENCSE ÁRA A szlovákiai magyar politizálás jövője azt igényli, hogy sem csellel, sem ígérgetésekkel ne hagyja magát egyetlen képviselő se „behúzni a csőbe". (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1993. december 3. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVI. évfolyam, 282. szám HOGYAN LETTEM LESZBIKUS? Mihelyt megkezdődtek utazásaim az Államokban, rá kellett jönnöm, hogy sokkal kellemesebben érzem magam nők társaságában, mint férfiakéban. (7. oldal) MIAZA STANDARD? Hetek óta töröm a fejem: mi az a standardot meghaladó kisebbségi jog, amiről a szlovák kormányzat oly határozottan nyilatkozgat itthon és Európa-szerte. Pontosan idézve: a magyar kisebbség jogai messze fölülmúlják az európai „standard" jogokat, így minden kisebbségi óhaj, panasz vagy követelés tárgytalan és csak a fiatal szlovák állam lejáratásának érdekében fogalmazódik meg. Ismervén néhány európai ország eme téren elért eredményeit, egyáltalán nem így gondolom, de hagyjuk, elvégre a legokosabb szlovák kormány korában élünk. A minap rájöttem mitől „standard" és m i töt,, standard szintet meghaladó" egy-egy állam kisebbségi jogalkotása, intézményrendszere. Készülőben van ugyanis a kétnyelvű falunévtáblákról szóló rendelet, amelynek értelmében falvaink magyar neve megjelenhet a táblákon, de abban az esetben, ha a magyar név nem a szlovák megfelelője, csak a szlovák név magyarba való átírása lesz alkalmazható. Mindezt a községi önkormányzatnak még kérvényeznie is kell, s ha az állam bácsi megengedi, saját pénzén el is készíttetheti a táblát. így már teljesen világos: Belgiumban, ahol a kétnyelvű felirat olyan természetes, mint az, hogy felkel a nap, csupán „standard" jogokat élvez pl. a német kisebbség. Ugyanígy Dél-Tirolban, sőt még az „asszimiláló" Magyarországon is. Szlovákiában standardon túl van kérvény, van engedély, van lehetőség más pénzéről dönteni és főleg van egy harmadik városnév, amely nemcsak a magyar, de a (törvény nyel védett) szlovák nyelvet is torzítja, sértve kisebbséget, többséget egyaránt. Te jó ég, milyen „standardot" meghaladó megoldások születnek majd a gazdaságban!? Mert ugye a táblától még nem olcsóbb a kenyér... (lovász) HUZAVONA A BŐSI IPARI PARK KÖRÜL AZ ELJEGYZÉS MEGVOLT - A HÁZASSÁG ELMARAD? Csaknem egy éve, hogy Bősre invitálták az újságírókat: legyenek szemtanúi egy új vállalkozás születésének. A falu és az erőmű közti terUlet hasznosítására megálmodott Dunai Kereskedelmi Társaság (DKT) létrehozásával akarták kihasználni azokat a létesítményeket, amelyeket az erőmű építői hagytak maguk után. Ám a pezsgőbontásra, illetve az alapító szerződés aláírására csak egy hónappal később került sor. Csupán 1993. január 29-re sikerült úgy átfogalmazni a szerződést, hogy azt a falu képviselői is elfogadhatónak tartották. Ám korai volt az öröme, akik azt hitték, hogy újra felpezsdül az élet az elárvult csarnokokban és a 200 hektáros felvonulási területen. Amint azt az alábbi riport is elárulja, a DKT Ugye azóta sincs sínen, sőt úgy tűnik: vakvágányon vesztegel. A falu óvatos Túlzás lenne azt állítani, hogy valamennyi alapító egyformán rajongott a DKT létrehozásáért. A falu óvatossága érthető volt, hiszen azokkal készült közösködni, akikkel már szerzett némi tapasztalatot a vízlépcső építése kapcsán. Az önkormányzat csak azután hatalmazta fel a polgármestert az alapító szerződés aláírására, miután a többi alapító - a Hydrostav Rt., a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat (VBV), az Általános Hitelbank Rt. és az MS-Leasing Rt. - eleget tett a falu egyik fő követelményének. Éspedig annak, hogy a község által a társaságba bevitt telkek négyzetméterenkénti ára 50 korona legyen, tehát lényegesen több az eredetileg javasoltnál. A területen levő létesítmények, amelyek a Hydrostav és a VBV tulajdonát képezik, a felek megegyezése szerint 60 millió koronát érnek. Úgy tűnt, hogy végre minden akadály elhárult. Senki sem sejtette, hogy az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődnek. Cégbejegyzési kálvária A helyzetet bonyolította, hogy a részvénytársaságba betársulni kívánók egyikének a VBV-nek - állami vállalatként - erre engedélyt kellett kérnie az alapítóktól, tehát a földművelési minisztériumtól, illetve a pénzügyi, valamint a privatizációs tárcától is. A pénzügy április 23-i keltezésű levelében foglalta össze az alapító szerződéssel kapcsolatos észrevételeit. A leglényegesebb kifogás a szerződésnek éppen arra a cikkelyére vonatkozott, amely a bősi önkormányzat kérésére került be tételesen a szövegbe, s a telekárakra és az ingatlanok értékelésére vonatkozott. A minisztérium illetékesei arra hivatkoztak, hogy az ingatlanárakat a felek önkényesen nem határozhatják meg, mert arról pénzügyminiszteri rendelet intézkedik. A privatizációs minisztérium válasza csaknem egy évig váratott magára. S bár az Ivan Lexa államtitkár által idén októberben aláírt levélben az állt, hogy nincs különösebb kifogás az ellen, hogy a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat az állami vagyonnal beszálljon egy részvénytársaságba, Peter Baco földművelési miniszter mégsem adta áldását a VBV belépésére. Lapunk kérdésére ezt azzal indokolta, hogy még nem dőlt el, marad-e állami kézben a Július Binder vezette cég, vagy privatizálják-e. Véleménye szerint fölösleges, hogy állami vállalat egy ilyen cégbe belépjen. Mert ha a VBV képes volt a bősi erőmű megépítésére, akkor más módon is meg tudja szervezni a felvonulási terület létesítményeinek hasznosítását - érvelt a miniszter. Igazgató - társaság nélkül A jogilag még nem létező Dunai Kereskedelmi Társaság igazgatója, Ján Petrík hajlandóságot mutatott arra, hogy eleget tegyen a pénzügyminisztérium által szabott feltételeknek. Tehát, hogy hagyják ki az alapszerződésből a 7. cikkely 5., 6. és 7. (Folytatás a 4. oldalon) A SZAKÉRTŐK HAZAMENTEK... ISMÉT MEGFENEKLETTEK A DUNA VÍZMEGOSZTÁSI RENDJÉRŐL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Szerdán késő este fejezték be vasárnap kezdett tárgyalássorozatukat azok a magyar, szlovák, illetve az Európai Unió által delegált szakértők, akik szeptember óta tárgyalnak a Duna vízhozamának megosztásáról. Igor Mucha, a szlovák kormány által delegált szakértő tegnap pozsonyi sajtóértekezletén bejelentette, hogy majdnem mindenben megegyeztek, ennek ellenére még nem tudni, miként osztják el a folyó vízhozamát a régi meder, illetve a bősi erőmű felvízcsatornája közt. Szeptember óta mindkét fél összefoglalta és az EK szakértők számára átadta a vízlépcsőt illető eddigi mérési eredményeit, ezért Mucha professzor szerint ezentúl mindkét fél által elfogadott kiindulási alapnak tekintik ezeket. Az EK három szakértője továbbá kidolgozta a vízmegosztás négy lehetséges forgatókönyvét és ezek hatásait. Ezeket egy, a szlovák fél által beterjesztett ötödik megoldással kiegészítve a két fél kormányai elé terjesztik. Volt viszont az EUszakértők által kidolgozott javaslatban egy pont, amelyet sem a szlovák, sem a magyar megbízott nem írt alá. Ez a régi mederbe juttatott víz mennyiségére tartalmazott konkrét ajánlást. A szlovák fél ezt azzal utasította el, hogy a természet számára lényegében csak elhanyagolható javulást jelentene, a bősi áramtermelés viszont harminc százalékkal visszaesne. A magyar félpedig Igor Mucha szerint továbbra is a vízhozam kétharmadát követeli a régi mederbe. Abban viszont egyetértettek, hogy a szigetközi ágrendszernek másodpercenként átlagosan ötven köbméter vízre van szüksége, de továbbra sem egyértelmű, hogy ez miként biztosítható. tl, -pgMTI-HÍREK A KISEBBSÉGI MAGYAR LAPOKNAK A Magyarországgal szomszédos országok legfontosabb magyar nyelvű lapjai január elejétől rendszeresen hozzájuthatnak a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatához. Az erről szóló egyezményt tegnap írta alá Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Entz Géza és az MTI vezérigazgatója Alexa Károly. Az MTI ez év nyarán üzembe helyezett műholdas adattovábbító rendszere tette lehetővé, hogy a hírszolgálat eljusson a határokon túlra is. A szükséges műszaki feltételeket ehhez az MTI szakemberei biztosítják. A vevőrendszerek felszerelésének és működtetésének költségeit a magyar parlament által a határon túli magyar sajtó támogatására megszavazott pénzkeretből fogják fedezni. A megállapodás szerint egyelőre öt kisebbségi magyar lap szerkesztősége fogja kapni az MTI hírszolgálatát, köztük két romániai, s egy-egy szlovákiai, vajdasági és kárpátaljai szerkesztőség. Megbízható források szerint Szlovákiában valószínűleg az Új Szó fogja kapni az MTI hírszolgálatát. KOKES JÁNOS, Budapest A TEMPLOM (11 EVES) EGERE Nem tudom, hogy kezdődött írói karrierje a krimiregények nagyaszszonyának, de tény, hogy egy 11 esztendős dél-szlovákiai kislány dús fantáziája hasonló írói babérokkal kecsegtet. A lányka, nevezzük Ildikónak, három napig orránál fogva vezette szüleit és a komáromi rendőrséget, akik természetesen hitelt adtak a gyerek élethűen előadott hátborzongató sztorijának. A kitalált történet a következő: Az egyik délutánon, amikor énekkari próbára igyekezett, megállította két ismeretlen férfi. Az egyik 20-22 éves lehetett, társa kétszer annyi idősnek látszott. Arra kérték, hogy a közeli erdőből hozzon el számukra egy kisebb csomagot. Á fehér papírban levő küldeményt egy fűzfa mögött találja meg. A kislány szót fogadott. Hamarosan megtalálta a rejtekhelyet, és elhozta a dobozt. Megbízói megdicsérték, és szolgálatáért pénzzel jutalmazták. Ezzel azonban még távolról sem ért véget megbízatása. Az ismeretlen férfiak azt akarták, hogy ezentúl minden csütörtökön menjen el egy-egy ilyen titokzatos csomagért. A lány ezt elutasította, mire halállal fenyegették, és amikor rémülten futásnak eredt, üldözőbe vették. Szerencséjére sikerült kereket oldania. A férfipk beültek egy fehér Skodába és elhajtottak. Ildikó igazát néhány százkoronás is igazolni látszott, amelyet (Folytatás a 2. oldalon) Brémában a kurd kulturális központban 50 kurd barikádozta el magát tiltakozásul a bonni kormány döntése miatt, mely szerint Németországban be kell tiltani a Kurd Munkáspártot. A tiltakozók azzal fenyegetőznek, hogy az ellenük irányuló támadás esetén felgyújtják az épületet.