Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-27 / 300. szám, hétfő

1993. DECEMBER 27. IÚJSZÔM HÍREK - VÉLEMÉNYEK Kizárólag államnyelven címezni! Ivan Václavík, a Közlekedési és Táv­közlési Minisztérium szóvivője leve­let juttatott el szerkesztőségünkbe egy nappal a karácsonyi ünnepek előtt. Ennek tartalma a következő: Az utóbbi hetekben mind több gondot okoznak Szlovákia egyes magyar nemzetiségű polgárai a Szlo­vák Postának. Belföldi küldemények címzésében ugyanis szándékosan magyarul tüntetik föl a helységne­veket. A Szlovák Posta az érvényes elő­írások értelmében és az állami, vala­mint a hivatalos nyelvről szóló tör­vénnyel összhangban csupán azokat a küldeményeket köteles továbbíta­ni, amelyeken a címben szereplő adatok a település hivatalos nevét jelölik. Mindazokat a küldeményeket, amelyeken más módon szerepel a címzés, ha lehetséges, vissza fogjuk küldeni a feladónak - amennyiben helyesen tüntette föl a feladó címét. Ha pedig ez nem lehetséges, a külde­ményeket a nagyszombati (Trnava) postamegőrzőbe irányítjuk. Ha a feladó záros határidőn belül nem jelentkezik érte, a küldeményt meg­semmisítjük, illetve a csomagokat elárverezzük. TILTAKOZÁS RIMASZOMBATBÓL A Rimaszombati járásból december 23-án harminc polgármester küldte el szerkesztőségünkbe tiltakozását az ellen, hogy a rimaszombati körze­ti hivatal éléről leváltották Beta Ti­bort. A tiltakozást aláíró polgármes­terek határozottan elítélik azt a módszert, ahogy a polgármesteri testület megkerülésévei, magyarázat és indoklás nélkül, egyik napról a másikra hívták vissza a hivatalve­zetőt, és nyomban kinevezték utódját. Mi lett volna, ha sürgős? Pozsonyban vigília napján 180 beteg felnőtthöz és 91 gyerekhez kertek orvosi segítséget. Tiszta szerencse, hogy jobbara influenzás és magas lázpanaszok esete forgott fenn, mert mindössze két gyermekorvos és há­rom körzeti orvos tartott ügyeletet az egész fővárosban. Így az sem volt ritka, hogy tizenöt órát kellett várni az orvosra. A helyzet természetesen karácsony első és második napján sem javult. Kidőlt fák és hótorlaszok Kidőlt fák torlaszolják el az utakat Közép-Szlovákia-szerte. Szombaton a legválságosabb helyzet a Beszter­cebánya-Donovali szakaszon volt, ahol az utat lezárták. A sűrű havazás és az eső okozta, hogy a fák nem bírták el a rájuk fagyott csapadék súlyát, s kidőltek. A losonci és a ri­maszombati körzetben is megkezd­ték az utak megtisztítását, de mint az útkarbantartó munkások jelezték, mire négyet eltakarítottak, kidőlt az ödödik fa. A Rimaszombati járásban, noha vasárnap délig több mint nyolcvan fát takarítottak el, még mindig voltak eltorlaszolt utak, s a tegnap délutánra félméteresre nőtt nedves hótakaró ugyancsak el­vette-elveszi a kocsival közlekedők kedvét az utazástól. LEZÁRULT A TÚSZÜGY Az oroszországi Rosztovban csütör­tökön négy fegyveres, álarcos férfi elrabolt 12 iskolást és a tanítónőjü­ket. 10 millió dollár váltságdíjat kö­veteltek túszaikért cserébe. Helikop­teren több ízben is a levegőbe emel­kedtek, s túszaik fokozatos kivégzé­sével fenyegetőztek. A kormány fi­zetett. Tegnap végre lezárult az ügy, minden túsz kiszabadult. A négy bandita a 10 millióval helikopteren a Kaszpi-tenger irányába repült el az észak-kaukázusi Minyerainije Vo­diból. Lapzárta: 22.10 AZ MPP VEZETŐI A PRÍMÁS-PALOTÁBAN Az elnök helyett a kancellárral Michal Kováč köztársasági elnök a parlamenti pártokkal való találkozója után a Magyar Polgári Párt vezetőivel való beszélgetést is programjára tűzte. A. Nagy László elnök és Tóth Károly alelnök december 23-án jártak a pozsonyi Prímás-palotában, a köztársasági elnök székhelyén. A találkozóról Tóth Károly nyilatkozott lapunknak. - Sajnos Michal Kováč megbetege­dett, így csak Ján Findra kancellárral és Milan Zemkóval, a belügyi osz­tály főigazgatójával találkozhattunk. Ismertettük azt a csomagtervünket, amellyel már régóta készülünk a köztársasági elnökhöz. Ebben a tervben arra kérjük az államfőt, hogy ő maga kezdeményezze a Szlo­vák Köztársaság nemzetiségi kon cepciójának kidolgozását, tegyen konkrét javaslatot a nemzetiségi tör­vény alapelveinek meghatározására. Kifejtettük véleményünket, hogy ezeknek az alapelveknek tartalmaz­niuk kellene a kisebbség jogállását, a kulturális és iskolaügyi autonómia alapelveit, beleértve a költségvetési támogatást is. Több javaslatot tet­tünk arra, hogy a következő évben miként lehetne elősegíteni a kisebb­ségi problémák rendezését. Elmond­tuk, hogy a magyar kisebbség legitim képviselőivel, a pártokkal, társadal­mi és kulturális szervezetekkel és a régiókkal - mert nemcsak a Csalló­közi Régió létezik - kellene állandó konzultációt folytatni. így minden alkotmányos tényező reális képet alkothatna a kisebbségek helyzeté­ről, s ennek megfelelő válaszokat dolgozhatna ki. A találkozó ered­ményessége teljes mértékben a ja­nuár 8-a utáni helyzettől függ, mert eszerint alakul majd részben a szlo­vákiai magyarság sorsa, részben pe­dig az elnöki hivatal és a kormány­zati szervek viszonyulása a kérdés­hez. Elmondtuk, hogy az MPP-nek milyen kifogásai vannak a komáromi nagygyűléssel kapcsolatban, s azt is, hogy az ünnepek között dől el, részt veszünk-e a nagygyűlésen. Közöl­tük, szerintünk a szlovákiai magyar­ság identitástudatának megőrzésé­hez elengedhetetlen, hogy a kultúra és az iskolaügy terén sajátos jogok­kal rendelkezzen. Ez alatt megfelelő fokú önigazgatást értünk, amit meg­felelő nemzetiségi törvény kereté­ben kell rendezni. A megbeszélés baráti hangulatban folyt, a kancellá­ria részéről azt nem egyszeri alka­lomnak, hanem egy megbeszélésso­rozat kezdetének tekintették. ígére­tet kaptunk arra, hogy még január első felében személyesen is találkoz­hatunk a köztársasági elnökkel. Zsirinovszkij győzelme a vártnál kisebb A központi választási bizottság teg­nap Moszkvában közzé tette az alsó­házba megtartott választások ered­ményeit. 225 mandátumot az ará­nyos képviselet elve alapján oszta­nak el, 225-öt pedig a többségi rend­szer szerint. Az adatokból kitűnik, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij liberá­lis demokrata pártja jelentős sikert ért el, de előnye kisebb, mint feltéte­lezték. Zsirinovszkijék a szavazatok 22.79 százalékát szerezték meg, ami 59 mandátumot ér. Az Oroszország Vá­lasztása nevű, a radikális reformere­ket egyesítő párt 15,38 százalékkal 40 mandátumot kap. Az Orosz Kom­munista Párt 12,35 százaléka 32 par­lamenti helyet ér. Őket követik az Orosz Nők 8,1 százalékkal és 21 mandátummal. 21 mandátumot ér az Agrárpárt 7,9 százaléknyi szavazata is. Grigorij Javlinszkij Jabloko nevű reformpártja 7,83 százalékkal 20 parlamenti helyhez jutott, Szergej Sahraj Orosz Egység Pártja 18, Nyi­kolaj Travkin Demokrata Pártja 14 parlamenti helyett szerzett. A többi induló párt nem tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt. Közben Zsirinovszkij az osztrák fővárosból Bulgáriába repült. Meg­érkezése után kijelentette: Bulgária jobban járna, ha elnöke nem Zselju Zseljev volna, hanem Szvetoszlav Sztojlov, az ő bolgár tanácsadója. Szerinte Bulgária kulcsfontosságú ál­lam, amelyet ki kellene bővíteni Ma­cedóniával és jelenleg Görögország­hoz tartozó Tráciával. Rendkívüli közgyűlés sem kellett hozzá... (Folytatás az 1. oldalról) selői nem annyira gazdasági, mint inkább politikai megfontolásból vé­geztetik a tisztogatásokat. Elhang­zott az a megjegyzés is, hogy Berg­hauerék „bűnét" súlyosbította Vla­dimír Mečiar Aranyidán, a vasmű üdülőjében mondott ominózus be­szédének kiszivárogtatása. A kormányfő egy éve, a főpolgár­mester-választáskor képtelen volt „melegvíz-ágyúval" bevenni Kassát, ezért most a gyáróriáson keresztül próbálkozik.../- sokan így értékelik a helyzetet. Mások úgy vélik, hogy ha a kormány ezt a lépését a vasmű­nek az állammal szembeni 1,5 mil­liárdos adóhátralékával indokolja, akkor miként lehetséges, hogy a cég pénzügyeiért felelős alelnök a he­lyén maradt?! Érdemes azoknak a véleményén is elgondolkodni, akik azt mondják, nehéz állást foglalnia ebben az ügyben annak, aki nem lát bele a vasmű gazdálkodásába, sem a kormánykoalíció gazdasági kon­cepciójába... Meg a Nemzeti Va­gyonalap is szűkszavú. Döntésének megindoklása igencsak hiányos. Nem véletlen tehát, ha a kívülálló, illetve részben kívülálló azt mondja erre a módszerre, hogy nyers... (gazdag) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. december 27-én Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,937 49,429 49,183 47,61 50,75 49,18 Francia frank 5,642 5,698 5,670 5,51 5,83 5,67 Kanadai dollár 24,489 24,735 24,612 23,83 25,39 24,61 Német márka 19,226 19,420 19,323 18,86 19,78 19,32 Olasz líra (1000) 19,684 19,882 19,783 19,06 20,50 19,78 Osztrák schilling 2,734 2,762 2,748 2,69 2,81 2,75 Svájci frank 22,728 22,856 22,842 22,31 23,37 22,84 USA-dollár 32,656 32,984 32,820 32,12 33,52 32,82 ECU EK 37,152 37,526 37,339 ECU CSK ­­39,208 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Szlovák Takarékpénztár 27,00 37,00 Általános Hitelbank 27,00 37,00 NINCS KARÁCSONYI TŰZSZÜNET BOSZNIÁBAN Izetbegovic már csak katonáiban bízik A Brüsszelben aláírt úgynevezett ka­rácsonyi fegyvernyugvás újabb áldo­zatokat hozott Boszniában. Sem a szerbek, sem a muzulmánok nem tisztelik a katolikus ünnepeket, de a saját aláírásukat sem. Ügy lövik egymást is, meg a katolikus horváto­kat is, mint a háború legvéresebb napjaiban. Közben a genfi béketár­gyalások január 15-ére bejelentett folytatásában reménykednek. A szerb fél nem győzi hangoztatni, minden engedményt megígért, most már semmi akadálya sem lenne a bé­ke megkötésének, ha az újabban ismét fegyveres intervenciót remélő (és követelő) muzulmánok nem gán­csoskodnának. Karadzsics szerb ve­zetőnek persze esze ágában sincs megengedni, hogy Szarajevót ENSZ­ellenőrzés alá helyezzék, hallani sem akar a tuzlai repülőtér megnyitásá­ról, még humanitárius célokra sem, a Tudjman-Boban horvát vezérpár pedig semmi szín alatt sem mond le Neum kikötővárosról a muzulmánok javára. Enélkül pedig bajosan lesz béke. S a muzulmán Izetbegovicot sem lehet kielégíteni nemzetközileg is elismert köztársaságának 33,33 százalékával. Csalódott Európában, s mint Brüsszelből hazatérve kijelen­tette: most már csak katonaságában bízik. Csak az a miénk, amit hadse­regünk véd - mondta Izetbegovic. Szerbia lakosságát a vasárnapi vá­lasztások után ismét a mindennapi gondok gyötrik. Tegnap öt választási körzetben 45 szavazóhelyen megis­mételték a szavazást, ennek eredmé­nye azonban semmit sem változtat a jövendőbeli parlamentben kiala­kult erőviszonyokon. A szocialisták­nak nincs ugyan abszolút többségük, 123 képviselőjüknek azonban gye­rekjáték lesz megnyerni még hármat akár a radikálisok, akár a jelentékte­len rezsimhű pártok soraiból, hogy a döntés során lesöpörjék az ellen­zéket. Belgrád a választások után most minden jel szerint a belső gondok megoldására veti rá magát. Kontics szövetségi kormányfő és munkatár­sai az ünnepek alatt több ízben is „titokzatos", az átlagemberben rosszat sejtető kijelentéseket tettek. Egyik rossz jel az, hogy hamarosan „megadóztatják" a nagy nincstelen­ségben külföldi bevásárlótúrára igyekvő tízezreket. Az elképzelés szerint (amelyből akár órákon belül határozat lehet) tíz márka kiutazási illetéket fizettetnek meg személyen­ként és 50-100 márka illetéket egy­egy gépkocsi után. Konticsék azt is közölték, hogy újév után ismét de­nominálják a dinárt, ezúttal kilenc nullát törölnek, úgy, hogy a mostani egymilliárdból egy dinár lesz. A bol­tokban itt-ott még fellelhető áru ér­tékét ugyanis dinárban már ki sem lehet mondani. A kenyér tegnap 120 milliárd dinárra drágult. A márka árfolyama az egy billió körül alakul, az átlagbér pedig alig egy-két márka. Mindezt tetézi, hogy tegnapelőtt, alig egy hónapi nyugalom után, is­mét sztrájkba léptek a belgrádi vas­utasok. Követeléseik ezúttal olya­nok, hogy azt képtelen teljesíteni a kormány. Többek között száz már­kányi gyorssegélyt kémek, de annyi pénz nincs az országban, hogy ezt az összeget ki tudnák fizetni ötvenezer vasutasnak. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék A BEKEERT A LEHETETLENT IS MEG KELL TENNI (Folytatás az 1. oldalról) beri lét valódi bölcsőjének nevezte abból az alkalomból, hogy 1994 a család nemzetközi éve lesz. Meg­említette a szenvedő népeket, s ez­zel kapcsolatosan a kaukázusi test­vérgyilkos háborút, Afrikára kitérve pedig különösen Angolát, Burundit és természetesen Szomáliát. „Vilá­gosítsa meg a sugárzó fény a szenve­dő nemzeteket Boszniában és Herce­govinában, ahol az erőszak könyö­rületet nem ismerő törvények elfo­gadására kényszerít" - mondotta II. János Pál. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a legnagyobb mértékben hozzájárultak a béke di­namikájának megszilárdításához a Közel-Keleten, ezen a mindenki számára szent földön. A pápa felszó­lította a Szent Péter téren összegyűlt kb. 10 ezer embert és minden hívőt, ösztönözzék és támogassák azok erőfeszítéseit, akik bátran és elszán­tan védelmezik az emberek és a né­pek közti barátságot. Karácsonyi üzenetet intézett a pa­lesztin keresztényekhez Jasszer Ara­fat, a PFSZ elnöke. Ebben reményét fejezte ki, hogy jövőre már részt vehet Betlehemben a Születés Templomában tartott karácsonyi is­tentiszteleten. Arafat, aki maga mu­zulmán, de keresztény felesége van, üzenetében azt írta: hitvallására va­ló tekintet nélkül minden palesztin­nak együtt kell munkálkodnia a füg­getlen állam megteremtésén, amelynek fővárosa Jeruzsálem lesz. Egyelőre azonban nagyon nyugta­lan a Szentföld, bár a karácsonyi ünnepségek, melyekre a világ min­den részéről érkeztek hívők Betle­hembe, incidensek nélkül zajlott. Jé­zus Krisztus szülővárosában azon­ban karácsony előestéjén egy kisebb erejű bombát hatástalanított a rend­őrség. Még nem tudni, ki helyezte el a robbanószerkezetet. Lengyelországban közvetlenül az ünnepek előtt készült egy közvéle­ménykutatás, amelyből kiderült, csak minden ötödik lengyel vallja, hogy kijön havi fizetéséből. A több­ség azt mondta, nincs miből félreten­nie az ünnepekre, s így a családban nem mindenki kap ajándékot, általá­ban csak a gyerekeknek kerül valami a fa alá. A lengyelek egynegyede egyáltalán nem vásárolt ajándéko­kat. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy éppen december 24-én kezdtek megszálló sztrájkot az egyik bánya dolgozói. Nemcsak ilyen jellegű veszélyek­nek voltak az emberek kitéve kará­csonykor. Csak Hollandia déli és keleti részén 13 ezer embert kellett evakuálni a heves esőzések okozta súlyos árvizek miatt. Franciaország­ban a Szajna mellékfolyói áradtak meg, a Pireneusok térségében pedig a váratlanul megindult olvadás oko­zott árvizet. Németországban vi­szont az ünnepek alatt apadni kez­dett végre a folyók szintje, s meg­kezdődhetett a komoly károk helyreállítása. Tegnap már az erős havazás okozott problémákat, külö­nösen az Alpokban. Ausztriából több súlyos balesetről érkezett hír. A Dunán nincs árvízveszély A Dévény térségében végzett mérések szerint szombat óta apad a Duna. Pozsonyban 52 centiméterrel alacsonyabb azóta a vízállás, s a mostani négy méter fölötti vízmagasság ideális a teherhajó-közlekedéshez. Árvízvédelmi szempontból a hat méter fölötti vízszint ad csupán aggodalomra okot, első fokú árvízvédelmi készültséget akkor hirdetnek ki, ha Dévénynél a víz szintje eléri a 650 centimétert. Másodfokú készültség 750 centinél, igazi veszély pedig akkor áll elő, ha a vízszint megközelíti a 850 centimétert. A mai vízállás tehát nem ad okot aggodalomra, árvízveszély nem fenyeget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom