Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-21 / 297. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. DECEMBER 21. A Magyar Nemzet kari­katúrája a francia minisz­terelnökről BALLADUR ELNÖKJELÖLT? Simoné Veil egészségügyi és Francois Léo­tard védelmi miniszter vasárnap kezdemé­nyezte, hogy Edouard Balladur jelenlegi kormányfőt jelöljék az államfői posztra. Szerintük Franciaországban jelenleg ő az egyetlen férfi, aki képes sikeresen befejez­ni a megkezdett reformokat. A másik „forró" elnökjelölt Jacques Chirac volt kormányfő, aki jelenleg Párizs polgármes­tere. . A Le Figaro napilapban tegnap jelent meg Balladur nyilatkozata erről a kérdés­ről. A miniszterelnök azt mondta, nincs szándékában kitölteni az öt évet a kor­mány élén. Egyben reményét fejezte ki, hogy sikerült gyorsan megújítani a francia gazdaságot, amely most kritikus helyzet­ben van. Hozzáfűzte: miniszterei erőfeszí­téséneinek első eredményei legkésőbb az 1995-ös elnökválasztáskor már érezhe­tőek lesznek. Balladur hangsúlyozta: a kormány elsőrendű érdeke a munkanél­küliség növekedésének korlátozása, valamint a biztonsági és igazság­szolgáltatási szervek helyes működésének garantálása. TÁRGYALÁSOK AZ EU BŐVÍTÉSÉRŐL Lehetnek még problémák A közelgő európai választá­sok tehát sürgetik a minisztere­ket, akik még ma is folytatják megbeszéléseiket kollégáikkal a négy említett országból. Hi­szen a csatlakozás azt jelenti, hogy a maastrichti szerződés ér­telmében nemcsak a szabad áru­és tőkeforgalmat kell biztosítani, hanem a kül- és biztonságpoliti­ka egyeztetését is. ftt viszont felmerülhetnek problémák Ausztria, Finnország és Svédor­szág eddigi semlegességével kapcsolatosan. Norvégiával más a helyzet, hiszen tagja a NATO­nak. Má!°!: Oroszországnak új alkotmánya van Oroszországban ma lép hatályba az új alkotmány, amelyet december 12­én hagyott jóvá a választópolgárok többsége - közölte tegnap Moszkvá­ban a központi választási bizottság szóvivője. Egyben ismertette a nép­szavazás hivatalos végeredményét. Eszerint a 106 170 335 választásra jogosult állampolgár 54 százaléka szavazott. A leadott voksok 58,4 százaléka támogatta az új alaptör­vényt, míg 41,6 százalék ellenezte. A német Handelsblatt című gaz­dasági lap úgy tudja, hogy a válasz­tások utáni első ülésén a kormány jóváhagyta a jövő évi privatizációs terv javaslatát. A tervezet feltétele­zi, hogy a regionális szervek az eddi­gieknél nagyobb jogköröket kapnak az állami vállalatok privatizálásá­hoz. A kormány adatai szerint Oroszországban már magánkézbe kerüli a kisebb vállalatok 67,4 szá­zaléka, míg a 14 500 nagy állami vállalat közül kb. 10 ezer rész­vénytársasággá alakult át. Érdekes írás jelent meg tegnap az International Herald Tribune című lapban. Eszerint a moszkvai zsidók azt állítják, közülük való Vlagyimir Zsirínovszkij, a választásokon győz­tes liberális demokraták vezére, aki a kampány során mindig azt hang­súlyozta, hogy színtiszta orosz, s közben zsidóellenes megjegyzése­ket tett. Zsidónak ismerték apját, Volf Zsi­rinovszkijt is, aki röviddel fia szüle­tése után autószerencsétlenség áldo­zata letl. Vlagyimir azonban azt han­goztatta, hogy apja-anyja orosz volt, bár néha kitért a válasz elől. Moszk­vában azonban emlékeznek arra, hogy ő voll a Salom nevű zsidó szervezet aktív igazgatója. A Salom feladata az volt, hogy megsemmisít­se a független zsidó mozgalmat a Szovjetunióban. Az első pártként jött létre a kommunista párt mellett, s születésénei a KGB bábáskodott. Zsirínovszkij csak 1990-ben szakí­totta meg kapcsolatait a Salommal, amikor a liberális demokraták párt­juk elnökévé választották. Bár ko­rábban . zsidónak vallotta magát, a moszkvai zsidók mindig is idegen elemnek tekintették őt. INCIDENS AZ AFGAN-TADZSIK HATÁRON Burhanuddin Rabbani afgán államfő vasárnap óta hivatalos látogatáson tartózkodik Tádzsikisztánban. Ven­déglátójával, Inomalin Rahmonov elnökkel tárgyalni fog azokról az incidensekről, amelyek szinte napi­renden vannak az afgán-tadzsik ha­táron, s szó lesz az Afganisztánba menekült tadzsikok visszatéréséről Horog határváros közelében teg­napra virradó éjszaka is lövöldözés volt, melynek aoian egy orosz ha­tárőr életét vesztette. Mint ismere­tes, a Független Államok Közössége hadseregének orosz határőr alakula­tai kapták feladatul az afgán-tadzsik határ sérthetetlenségének védelmét. Feltételezhető, hogy ezúttal a kábí­tószer-csempészek tehetők felelőssé az incidensért. A múlt héten azon­ban az orosz és tádzsik kormánycsa­patok az ellenzéki muzulmán fegy­veresekkel csaptak össze ebben a térségben. NÉHÁNY SORBAN H aladást értek el a hétvégi oslói titkos megbeszélése­ken az izraeli és a palesztin dele­gáció tagjai - nyilatkozta Simon Peresz izraeli külügyminiszter miután hazatért Norvégiából. Elmondta: Izrael mindent meg­tesz a szeptemberben aláírt bé­kemegállapodás menetrendjé­nek megtartásáért, ám a bizton­ság kérdésében nem hajlandó engedményekre. Az oslói közle­mény szerint mindkét küldöttség tagjai konzultációkra hazautaz­tak, hogy pár nap múlva ismét találkozzanak. N agy-Britannia kormánya tegnap kizárta annak lehe­tőségét, hogy közkegyelemben részesítsék az ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnyának híveit . A brit kabinet így reagált Albert Reynolds ír miniszterel­nök kijelentésére, hogy a terro­rista akciók befejezése után Észak-íországban esetleg szaba­don lehetne engedni a fogva tar­tott terroristákat. Reynolds sze­rint a brit kormány az erőszakos cselekmények beszüntetése után legkésőbb három hónappal haj­landó lett volna tárgyalni az ír kormánnyal az amnesztiáról is, amit most elutasított. F ennáll az a gyanú, hogy a cseh parlament egyes kép­viselői együttműködnek az orosz hírszerzéssel — írta tegnapi számában a Mladá fronta Dnes a cseh hírszerző szolgálathoz (BIS) közelálló forrásokra hivat­kozva. A lap szerint a BIS-nek meggyőződése, hogy az orosz ügynökök nagy figyelmet fordí­tanak a Cseh Köztársaságra, ahol, úgymond, hátországot akarnak biztosítani maguknak a német területről történő kény­szerű távozás esetére. ÖNREKLÁM? Lumir Šimeček építész és Jan Honner, a Necen­zurovane noviny szerkesztője önmaga ellen tett feljelentést a brünni városi ügyészségen a köz­társaság gyalázása bűntettének alapos gyanúja miatt. A feljelentésben hangsúlyozzák, e lé­pésre az a tény késztette őket, hogy nyilváno­san több ízben hangoztatták: a Cseh Köztársa­ság nem demokratikus jogállam, s nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a törvényeket - tájékoztatott tegnap a Mladá fronta Dnes. Lumír Šimečeket, a Charta 77 jelenleg 42 éves aláíróját a köztársaság és képviselője gya­lázasáért Václav Havel elnök már teljelentette, de később a büntető eljárást leállíttatta. Šime­ček ugyanis szeptember 20-án Brünnben az alkotmánybíróság előtt megpróbálta rothadt al­mákkal megdobálni ót. Phenjan fenyegetőzik Az észak-koreai rezsim határozottan elutasította az Egyesült Államok legújabb ajánlatát, amely bizonyos előnyöket kínált Phenjannak, ha engedélyezi nukleáris létesítményei ellenőrré­sét. Áz elutasítást azzal indokolták, hogy az ajánlatban nincs semmi új. Sőt azzal vádolták meg az USÁ-t, hogy mesterséges akadályokat emel a nukleáris probléma megoldásának útjába a Koreai-félszigeten. A december 10-én tett javaslathoz Washington megjegyezte: ez az utolsó ajánlat a megegyezésre az előtt, hogy a Biztonsági Tanácstól kérni fogja a szankciók elrendelését Észak-Korea ellen. A phenjani külügyminisztérium már idézett nyilatkozata volt az első, s egyben nagyon ideges reagálás erre a javallatra. A dokumentum szerint, ha az USA lehetetlenné teszi a tárgya­lásos megegyezést és olyan lépéseket tesz, amelyek veszélyez­tetik az ország létét, akkor az USA „ezt még megbánja". SZERBIA: A VÁLTOZÁS ESÉLYE Háborús esztendők után egyetlen egy nap nem oldhat meg mindent, a Jugoszláviában élő emberek szá­mára mégis fontosnak ígérkezik a szerdai: ekkor teszik közzé a va­sárnap megtartott szerbiai parlamen­ti választások végeredményét, Brüsszelben pedig ismételten meg­próbálják tető alá hozni a boszniai békeegyezményt. A szavazatok hatvan százaléká­nak átszámlálása után bizonyos erő­átcsoportosítás tapasztalható a szer­biai politikai szintéren: meglepetés­re, az általános gazdasági leromlás és káosz ellenére ismét a szocialisták szerezték meg ugyan a pártok közül a legtöbb szavazatot (valamennyivel többet, mint egy évvel korábban), de nem az abszolút többséget, a Seselj­vezette radikálisok a másodikról a harmadik helyre csúsztak vissza (különösen Belgrádban szembetűnő a visszaesésük), a második helyre a Vuk Draskovics nevével fémjelzett DEPOS ellenzéki tömörülés jött fel, s a korábbinál jóval több képviselő­jük lesz a negyedik helyre befutó demokratáknak is. A jelenlegi állás szerint a szocialisták 107, a DEPOS 51, a Szerb Radikális Párt 40, a De­mokrata Párt pedig 31 képviselői hellyel számolhat. Á Szerb Demok­rata Párt nyolc, a Vajdasági Magya­rok Demokratikus Közössége hét, a Szerb Parasztpárt pedig két képvi­selőt adhat, míg a további pártok számára négy hely jut. Ágoston András, a VMDK elnöke sajtónyilatkozatában elégedettségé­nek adott hangot, hiszen a magyarok érdekvédelmi szervezete lényegé­ben megőrizte pozícióját: korábban kilenc képviselőjük volt, s most is lesz hét vagy nyolc. Ebben a pillanatban nem tudni, milyen kormány alakul meg. Milose­vics elnök természetszerűleg a szo­cialistákat bízza majd meg kor­mányalakítással, s ők feltételezhető­en a Djindjics által vezetett demok­ratákkal szövetkeznének, hiszen az Interpol által is nyilvántartott Arkan vezette Szerb Egységpárt - amely azzal a céllal alakult meg és indult a választásokon, hogy szétverje a ra­dikálisokat és átvegye, átjátsza tőlük a szavazatok jó részét - magyarán mondva leszerepelt. A szocialista­demokrata koalíció már a választá­sokat megelőzően is valószínűnek látszott, s amennyiben ez a változat jön be, akkor a radikálisokat a mér­sékeltebb demokraták váltanák fel. Ez már jóval elfogadhatóbb, Európa szempontjából is szalonképesebb jobbközép színezetű kormányzást eredményezne. Eddigi nyilatkoza­taik alapján Djindjicsék azonban nem túlzottan hajlanak a Milosevi­csékkel való szövetkezésre (ezt per­sze nem kell készpénznek venni), ha tehát a felkínált koalíciós lehetőséget a demokraták mégis visszautasíta­nák, akkor a DEPOS-on a sor a kor­mányalakítást illetően. Kérdés vi­szont, hogy Draskovicsék hajlandó­ak-e tárgyalni Seseljékkel, márpedig nélkülük nehezen képzelhető el szi­lárd ellenzéki kormány. Végül - konszenzus esetén - előfordulhat egy olyan változat is, hogy a vezető pártok arányosan képviseltetik ma­gukat az új kormányban. SINKOVITS PÉTER, Újvidék Vállalkozók 4* menedzserek • üzletkötők AMERICAN BUSINESS SCHOOL NEW PROFIT I. magyar nyelven Hatékony eladási és tárgyalási módszerek, reklámfogások amelyek alkalmazásával 20-30 százalékos teljesítménynövekedés érhető el. A tanfolyam programjából: Út az üzleti partnerekhez, vevőkhöz A tárgyalás, eladás különböző fázisai Az áru vagy szolgáltatás bemutatása Mit tegyünk, ha az ügyfél elutasít? Piacmegtartás, üzleti kapcsolatok ápolása Az üzleti öltözködés bemutatása, tanácsadás Kreativitásfejlesztés és szemléletformálás Helyszín: Dunaszerdahely, Duna Szálló. Időpont: 1994. január 21-22. - 9 órától. A részvételi díj: 3400 korona (benne: étkezés, üdítő és az írásos tananyag árai + 200 korona szállás). Az összeget a következő számlára küldjék: 51182/5200, variabilný symbol 135. Investičná a rozvojová banka Brati­slava Jelentkezés - 1994. január 17-éig -: Vox Nova Rt. 819 02 Bratislava, Pribinova 25. Tájékoztatás: a 07/210 4460-ás telefonszámon. JELENTKEZŐLAP Az American Business School dunaszerdahelyi tanfolyamára Név/cég: Cím: A résztvevők száma: aláírás/bélyegző Brüsszelben tegnap összeültek az Európai Unió külügyminisz­teréi, hogy megvitassák a szer­vezet bővítésével összefüggő még nyitott kérdéseket. Auszt­ria, Svédország, Norvégia és Finnország kérte felvételét az Unióba. Az októberi rendkívüli csúcstalálkozó határozata értel­mében a belépésükről szóló tár­gyalásoknak március elsejéig, kell lezárulniuk. Az Európai Unió azt szeretné, ha az említett négy ország felvételét még a je­lenlegi Európa Parlament hagyná jóvá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom