Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-21 / 297. szám, kedd

1993. DECEMBER 21. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 SZEMELYCSEREK A LEGNAGYOBB RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOKBAN? (Munkatársunktól) A múlt hét végén az Artéria hírügynökség egy „érde­kes" hírt szivárogtatott ki a Nemzeti Vagyonalap elnökségének üléséről. Abban egyebek között az áll, hogy a vagyonalap elnöki tisztségét is be­töltő Vladimír Mečiar kormányfő és Július Tóth az említett intézmény ellenőrző tanácsának elnöke (egy­ben a kormány alelnöke) Szlovákia 21 azon legjelentősebb részvénytár­saságaiban, amelyekben a részvé­nyek egy meghatározó hányadát a Nemzeti Vagyonalap birtokolja, személycseréket akarnak elérni, megvalósítani. Sőt, azon felül a rész­vénytársaságok alapszabályának megváltoztatása is szerepel tervük­ben. Elképzelésük szerint minderről a rendkívüli közgyűléseknek kell dönteniük - már 1994 januárjában. A kiszemelt 21 részvénytársaság között szerepel az Általános Hitel­bank, a Beruházási és Fejlesztési Bank, a Szlovák Takarékpénztár, a Slovnaft, a Benzinol s a Kelet­szlovákiai Vasmű is. Ez utóbbinak az ügyvezető testülete tegnap délután sajtótájékoztatón mondta el vélemé­nyét az ügyről. Zoltán Berghauer, a Vasmű elnöke így kommentálta a fejleményeket, illetve a Nemzeti Vagyonalapból hozzájuk érkezett rövid levelet (melyben az áll, hogy a kereskedelmi törvény 181. parag­rafusa 2. bekezdésének értelmében hívják össze a rendkívüli közgyű­lést): - Meglepett minket, szó szerint sokkolt ez az intézkedés! (gazdag) Emlékest Tegnap este a pozsonyi Magyar Kul­turális Központban bensőséges han­gulatú emlékestet tartottak, amelyen a pozsonyi magyar nagykövetség ve­zető munkatársai és a szlovákiai ma­gyar közélet neves személyiségei vettek részt. Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete idézte föl dr. Antall József emberi portréját és politikusi életművét, majd Duray Miklós személyes emlé­kei alapján méltatta államférfiúi ér­demeit. -szy­FIDESZ-KÜLDÖTTSÉG POZSONYBAN A szlovák-magyar viszonyban tör­ténő áttörés mindkét országnak se­gíthetne, hogy hitelüket a világ előtt növeljék, hangsúlyozta tegnap Mi­chal Kováč, a Szlovák Köztársaság elnöke, amikor az Orbán Viktor által vezetett Fidesz-küldöttséget fogad­ta. A köztársasági elnök a Fidesz küldöttségét egyébként tájékoztatta a Göncz Árpáddal folytatott szom­bati megbeszéléseiről is. S ennek kapcsán elmondta, meg kell szaba­dulni az előítéletektől, s a figyelem homlokterébe a közös problémák megoldását kell helyezni. Az Együttélés és az MKDM irodá­jába is ellátogatott tegnap a Fidesz küldöttsége, amely Magda Vásá­ryová Szlovák Külpolitikai Társasá­gának meghívására érkezett Po­zsonyba. Orbán Viktor a Fidesz el­nöke, Németh Zsolt alelnök és Mó­dos Péter külügyi tanácsadó tájékoz­tatták a hazai magyar pártok veze­tőit a magyarországi belpolitikai helyzetről és érdeklődtek a szlová­kiai események iránt, különös tekin­tettel a kisebbségek helyzetére. -Ú­Enyhe javulás (Folytatás az 1. oldalról) képpen fogalmazott. Azt mond­ta: „Alapos a gyanú, hogy a fer­tőzés lehetséges okozója egy kassai húsfeldolgozó cég." Töb­bet nem volt hajlandó elárulni, Tegnap reggel Kassa kórhá­zaiban 473 sárgaságban megbe­tegedett személyt kezeltek. Pén­tekről szombatra 55 volt a szám­beli gyarapodás, szombatról va­sárnapra 22, vasárnapról hétfőre pedig 16. (g-f) Ellenzéki össztűz alatt a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) ga, hogy kiegyensúlyozott he­lyett már januártól deficites, sőt március végén riasztó nagyságú, 11 milliárd koronányi volt a hi­ány. A második és a harmadik negyedévben már alábbhagyott a deficit növekedése, a legfris­sebb adatok szerint 19,2 mil­liárdnyit tesz ki. Ennek okát a költségvetés bevételi oldalá­nak gyenge teljesítésében jelölte meg. Harna István (Együttélés) a je­lentés közös előadója leszögez­te: december végén tárgyalni a szeptember 30-án végződő je­lentést, meglehetősen nagy fele­lőtlenségre vall. A vitában Miku­láš Dzurinda (KDM) az adóhiva­talok gyenge működését vetette fel, megkérdőjelezte a pénzügy­minisztérium restriktív pénzpo­litikájának hatékonyságát, ugyanis az idén a kiadások, 7,5 milliárd koronával meghaladják a tervezett keretet, továbbá különö­sen veszélyesnek tartja a belső el­adósodottság növekedéséi. Az év végére 30,7 milliárd koroná­ra prognosztizálta az adósság mérté­két, míg 1994. decemberére akár 44,7 milliárdra is felugorhat. A kép­viselők a hozzászólások után Harna István javaslatára mindössze tudo­másul vették az 1993 első kilenc hónapjáról szóló jelentést. A szavazást követően a jövő évi költségvetés került terítékre, ame­lyet szintén Július Tóth terjesztett elő. Nagy vonalakban összefoglalta, milyen kiindulási alapokon, milyen bázison nyugszik a jövő évi költség­vetés. Beszédében hangsúlyozta: le­hetségesnek tartja az infláció 12 szá­zalékos éves mértékének tartását, a csődök következtében azonban a munkanélküliség aránya eléri majd a 17 százalékot. Jövőre tárcája egyértelműen növelni akarja az adó­zási fegyelmet; ennek jeleként ja­nuártól megjelennek a zárjegyek a cigarettacsomagokon, s később akár az alkoholt tartalmazó üvege­ken is. Július Tóth nem titkolta, a legnagyobb fejfájást az állmadós­ság rohamos növekedése okozza. Hvezdoň Kočtúch (DSZM), a kö­zös előterjesztő ismertette az egyes bizottságoknak a költségvetés meg­vitatása során végzett munkáját. Kedvezőtlen jelnek tartotta, hogy a 150 tagú parlamentből mindössze 102-en vették ki részüket a munká­ból, s közülük csupán 51-en hagyták előzetesen jóvá a tervezetet. Pon­tokba foglalva felvázolta a költség­vetés, a nemzetgazdaság és a kor­mánypolitika fő célkitűzéseit. Esze­rint a költségvetés a szociális béke megőrzésére és a gazdaság hanyatlá­sának megállítására helyezi a hang­súlyt. A nemzetgazdasági célkitűzé­sek a következők: a gazdaság helyzetének megszilárdítása, a koro­na stabilitása, a működőképes pénz­politika és a költségvetési deficit mérséklése. Harna István a költségvetésről szóló vita első felszólalójaként leszö­gezte: a költségvetés nem reális. A gazdasági összteljesítmény fenn­maradása, a 12 százalékos inflációs és a 17 százalékos munkanélküliségi, előirányzat csak ideális esetben telje­síthető. A felszólaló hozzátette, az Együttélés nem azért veti el a terve­zetet, mert deficites, hanem azért, mert nem látja biztosítékát annak, hogy hatékonyan használják fel a pénzforrásokat. Harna beszédét számos, az ellen­zéki pártok soraiból jövő felszólalás követte, közülük is kitűnt Jozef Koš­nár (DBP) és Mikuláš Dzurinda mé­lyen elemző és sokoldalú bírálata. Košnár leszögezte: a kormánynak nincs kidolgozott gazdaságpolitikája. Mikuláš Dzurinda a tervezett 14 mil­liárdos deficitről azt mondta, nincs gazdaságélénkítő hatása. A kor­mánykoalíciót alkotó pártok képvi­selői közül lapzártánkig csak Ľudo­vít Černák (SZNP) szólalt fel. Hang­súlyozta, csak akkor fogják támogat­ni a tervezetet, amennyiben a költ­ségvetés kidolgozói figyelembe ve­szik az SZNP javaslatait. Konkrétan azt, hogy az oktatásügy költségveté­sét nem faragják le, hanem annyit kap, mint 1993-ban. Černák szerint is a 12 százalékos infláció alulértéke­lés, 16-17 százaléka a reális előrejel­zés. A magyar képviselők közül Bauer Edit, Dobos László, Fila­kovszky János (Együttélés) és Farkas Pál (MKDM) szólalt fel.(gágyor-sidó) ELMARASZTALTÁK A MATICÁS FŐSZERKESZTŐT A Mártoni Körzeti Hivatal no­vember 29-én megállapította, hogy Majer Miloš, a Matica slo­venská által kiadott Slovenské národné noviny főszerkesztője vétett a polgári együttélés szabá­lyai ellen, amikor a lapjában le­közölte Ondrej Hubač augusztus 15-i keltezésű hirdetését, amely­ben Hubač megátkozta Duray Miklóst, és ironikus hangnem­ben értesítette arról, hogy meg­küldi neki döglött kutyájának nyakörvét (Duray Miklós Kutya­szorító c. könyveit a maticás körökben, szlovákul Kutya­nyakörvként emlegették!). Az il­letékes körzeti hivatal megálla­pítása szerint a maticás főszer­kesztő ezzel Duray Miklóst a ne­vetség tárgyává tette, és becsüle­tében megsértette, s ezért 1000 korona pénzbírságra, valamint a 150 korona összegű eljárási költségek megfizetésére kötelez­te. A határozat még nem joge­rős. (fekete) Göncz kormányfőjelöltje Boross Péter Lapzárta: 22.10 Göncz Árpád magyar köztársasági elnök tegnap délelőtt Budapesten sajtóértekezleten bejelentette, hogy az országgyúlésnek Boross Péter ügyvezető miniszterelnököt, eddigi belügyminisztert javasolja a kor­mányfői posztra. Az államfő, mielőtt még döntését nyilvánosságra hozta volna, külön­külön rövid eszmecserét folytatott Szabad Györggyel, a páriament el­nökével, valamint Boross Péterrel. Göncz a kormányfő jelöléséről egyébként a múlt héten kimerítő tárgyalásokat folytatott a parlamenti politikai pártokkal, s ezek eredmé­nye alapján hozta meg döntését. A sajtóértekezleten az államfő ki­fejtette, hogy megítélése szerint az új kormány alatt Magyarország bel­és külpolitikája nem változik, mert ezeket ugyanis a realitások határoz­zák meg. Göncz nem számol válto­zásokkal sem a politikai, sem a gaz­dasági prioritások tekintetében. Az elnöki bejelentést követően az újságírók előtt megjelent Boross Pé­ter is, aki elöljáróban megköszönte az államfőnek a bizalmat, majd kije­lentette: információi szerint jogos reményei lehetnek arra, hogy a par­lament jelölését megszavazza. Megerősítette múlt heti kijelenté­sét, miszerint a kormány összetételé­ben nem tervez számottevő változá­sokat. Megismételte azt is, hogy megválasztása esetén le kíván mon­dani a belügyminiszteri tárca vezeté­séről, s utódjának Kónya Imrét, a Magyar Demokrata Fórum parla­menti frakciójának vezetőjét java­solja. Boross hangsúlyozta, hogy Kó­nya a parlamenti munka során meg­felelő politikai rutint szerzett, s min­den adottsága megvan ahhoz, hogy jól be tudja tölteni a belügyminiszte­ri tisztséget. Boross elmondta, hogy a kor­mányprogramban nem tervez szá­mottevő változásokat, s fel kívánja vállalni Antall József örökségét. Mi­vel azonban a körülmények, az esé­lyek és feltételek folyamatosan vál­toznak, az új kormányprogramban az aktualizálásra lesz helyezve a hangsúly, szögezte le Boross. Meg­ítélése szerint sem a szocialistáknak, akik korábban felvetették, hogy a választásokig ügyvezető kor­mányra lenne szükség, sem más pár­toknak nem érdeke, hogy a választá­sokig semmi se történjen. Ennek épp az ellenkezője az igaz, meg kell valósítani a programot, s elfogadni a kidolgozás alatt levő törvényeket. A kormányfő helyettesítésével kapcsolatban Boross elmondta, hogy ezeket a teendőket szükség esetén Für Lajos honvédelmi miniszter fog­ja a jövőben ellátni. Termek szerint az Országgyűlés ma délután fog szavazni a kor­mányfő személyéről. A koalíció a szükséges minimális többséggel rendelkezik, tehát Boross szinte biz­tosra mehet. A kormányfő megvá­lasztása után röviden ismertetnék az űj kormányprogramot, melyről rö­vid vita is lenne, majd még a mai est folyamán az új kormány letenné az alkotmány által előírt esküt. A kormánykoalíció pártjai tegnap megerősítették, hogy a mai választás Során Boross jelölését támogatni fog­ják. A koalíció számíthat több füg­getlen parlamenti képviselő szavaza­tára is. KOKES JÁNOS, Budapest DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. december 21-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,747 49,237 48,992 47,42 50,56 48,99 Francia frank 5,618 5,674 5,646 5,49 5,81 5,65 Kanadai dollár 24,489 24,735 24,612 23,83 25,39 24,61 Német márka 19,154 19,346 19,250 18,79 19,71 19,25 Olasz líra (1000) 19,470 19,666 19,568 18,85 20,29 19,57 Osztrák schilling 2,723 2,751 2,737 2,68 2,80 2,74 Svájci frank 22,445 22,671 22,558 22,03 23,09 22,56 USA-dollár 32,811 33,141 32,976 32,28 33,68 32,98 ECU EK 37,010 37,382 37,196 ECU CSK ­­39,056 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Szlovák Takarékpénztár 27,00 37,00 Általános Hitelbank 27,00 37,00 A régió ma ad választ az elnöknek (Folytatás az 1. oldalról) leten. Kvarda József kifejtette: ezen olyan területet értenek, amelyen az államnyelv mellett a magyart is hivatalos nyelvként használhatnák. Ez a válasz azonban nem elégítette ki a képviselőket. Ivan Hudec szerint a felhívásban elmondottak kimerítik a büntetendő cselekmény tényét. Megkérdezte, amennyiben^ nem tel­ne ezután: polgári engedetlenség, esetleg fegyveres ellenállás? Mert ő bizony a vérontástól is tart. A ré­gió képviselői az ilyesminek még a gondolatát is határozottan vissza­utasították. Az ÚJ SZÓ kérdésére, miről tár­gyalt ma a Csallóközi Régió tanácsa. Pásztor István elmondta: a régió ta­nácsa úgy döntött, hogy január 8-án nagygyűlés lesz az eredeti terv sze­rint. A tanács ülésén a régió vezetői beszámoltak a köztársasági elnökkel folytatott beszélgetésről, a parla­menti pártok pedig a vasárnapi talál­kozóról, a kettőt egyeztették, s nem találtak semmi érdemlegeset, ami miatt az eredeti döntésükön változ­tatni kellene. Pásztor István elmond­ta, hogy a bizottságnak tegnap felho­zott vádakról még tárgyalni fognak a magyar pártokkal, és a köztársasá­gi elnöknek végleges választ csak ezután - ma - tudnak mondani. A bizottság ülésén vendégként reszt .v Ľlt Lv; í JVIitrová, Szlovákia Európa tanácsbeli IcejWIseHVje, aki elhamarkodottnak nevezte a komá­romi nagygyűlésre tett felhívást. Mint mondta, január 17-én ET-szak­értők érkeznek Szlovákiába, akik a területi-közigazgatási (elosztás elő­készítéséhez kívánnak tanáccsal szolgálni, majd az ET január 24-én értékeli az 1201-es ajánlások teljesí­tését. Mitrová szerint a nagygyűlést mindenképpen csak ez után a tanács­kozás után kellene megtartani. (gaál) Miért nincs, ha van...? (Folytatás az 1. oldalról) piacon meghatározó baromfitermelő üzemek az előzetes szerződéseknek megfelelő ütemben, mennyiségben és áron (két koronáért) szállítják a tojást a kereskedelemnek. Egyes feltételezések szerint azért alakult ki a „hiány", mivel a lengyelországi export elszippantotta az itteni tojást. Ennek is utánanéztünk, az utóbbi hetekben nem volt számottevő a to­jásexportunk. Tojást a piacszabályo­zási alap közreműködésével akkor szállítottunk külföldre, amikor a ha­zai piacon túlkínálat volt belőle. Ez a helyzet feltételezéseink szerint pár napon belül újra fennáll majd. Úgy tűnik tehát, hogy a piacon újra az itt a piros, hol a piros játékot játsszák a vásárlókkal. A kérdés csak az: ha van elég tojás, akkor hol van? Ha ez a feltételezések szerint a ke­reskedők raktáraiban halmozódik, pár napon belül vajon mit fognak csinálni a megmaradó mennyiséggel? Csak nem egy esetleges nagygyűlés­re tartogatják? { szi | Ne adják el! (Folytatás az 1. oldalról) -Elsősorban azt, hogy ne adják el, bár sokan szeretnék pénzzé tenni. Persze, vállaljuk ezt is, ha valaki tanácsunk ellenére el akarja adni kárpótlási jegyét. Eddigi tapasztala­taink szerint viszont sokan vannak, akik pénzt is szeretnének belőle lát­ni, meg be is szeretnék fektetni. A következő, alkalommal konkrét számok segítségével magyarázzuk meg, miért jobb befektetni, mint azonnal pénzzé tenni a kárpótlási jegyet. (A CO-IMPEX címe: s.r.o. ul. Pa­latínova 5, 945 01 Komárno, tel.: 0819/5060, 5046,2744) (x ) mély aláírását önkormányzati jegyző előtt hitelesíttetni kell, és el kell juttatni címünkre. Vagy szemé­lyesen, vagy postai úton, ajánlott levélben. Nálunk azonnal megtörté­nik az ügyintézés, és a meghatalma­zás átvételétől maximum 14 napon belül kiértesítjük a megbízót, aki irodánkban átveheti a kárpótlási je­gyet. A kárpótlási jegyek Budapest­ről való elhozásáért 200 koronát kell fizetni. Ismeretes, hogy csak a vasúti jegy többe kerül ennél. • Mit tegyenek azok, akiknek vi­szont már kezükben a kárpótlási jegy?

Next

/
Oldalképek
Tartalom