Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám, csütörtök

1993. NOVEMBER 4. MÚJSZÓI MOZAIK 4 NÖVEKVŐ KIÁBRÁNDULTSÁG A Statisztikai Hivatal közvélemény-kutatói közzétették a politikai rokonszenv alakulásáról szóló októberi jelentési, amely azt mutatja, hogy egyre nagyobb azoknak a részaránya, akik már egyik politikusban sem bíznak. Mindazonáltal még mindig Mečiar vezet a.népszerűségi listán; júliusban a megkérdezettek 24 százaléka szavazott rá, de népszerűsége szeptemberre már 22, októberre pedig 19 százalékra csökkent. Michal Kováč népszerűsége az említett hónapokban így alakult: 23, 17, illetve 16 százalék. Peter Weiss ilyen „eredményt" ért el: 19, 15, illetve 14 százalék. Gašparovič parlamenti elnök is veszített népszerűségéből, az ő rokonszenvhányada így hanyatlott: 11, 8, illetve 6 százalék. Ján Čamogurský azon kevesek közé tartozik, akik népszerűbbek lettek: 4, 4, illetve 6 százalék. A minden politikusból kiábrándultak részaránya: 38,47, illetve 48 százalék. PRINTING '93 NYOMDAIPARI SEREGSZEMLE (Munkatársunktól) A pozsonyi Technika Házában és a volt Szakszervezetek Házában, az Istropolisban tegnap nyitották meg Printing '93 elnevezésű nemzetközi részvételű nyomdaés nyomtatástechnikai szakkiállítást. A csaknem száz bemutatkozó cég részvételével zajló seregszemle elsősorban a hazai piac kínálatának keresztmetszetét mutatja. Az A—21 ügynökség által immár 3. alkalommal megszervezett nyomtatástechnikai seregszemlén az érdeklődők tájékoztatást kapnak a nyomóforma előkészítésétől, illetve a számítógépes szöveg- és képszerkesztési rendszerektől kezdve a legkülönfélébb nyomtatási technikákon át a csomagolástechnika legűjabb vívmányairól. Érdekessége a kiállításnak, hogy a bemutatkozó cégek fele külföldi részesedésű vegyes vállalat. Olyan cégek vannak jelen, mint a martini Neografia-Anitec, a Repró Danek, az Ampla, Grafostroj, Adást, Danubiaprint, valamint a Komáromi Nyomda Rt., amely négyszínnyomású újságok nyomására specializálódik. A számítógépes szerkesztési és formaelőkészítési rendszereket a hazai piac élenjárói, többek között a Typescript, a Posam, a Software Partner és a Jura Com mutatja be. Érdekes még a párkányi papírgyár, valamint a győri Graboplast komáromi képviseletének kínálata is. A szakmai seregszemlét szemináriumok színesítik. Ezeken az egyes cégek a legújabb technikai és technológiai eljárásaikat bemutatva cserélnek eszmét az érdeklődő szakemberekkel. A november 6-ig nyitva tartó kiállítás, amely csaknem 3 ezer négyzetméter területen szemlélteti a nyomdaipar és a vele kapcsolatos ágazatok hazai kínálatát, úgy tűnik, fokozatosan kinövi a jelenlegi bemutatóterület kereteit. Amint azt Jozef Gajdoš, a kiállítás igazgatója elmondta, jövőre már új időpontban (június) és új területen (téli stadion) mutatkoznak majd be a közönségnek. tszl A SZLOVÁKIAI VÁROSOK ÉS FALVAK TÁRSULÁSA: A TERÜLETI FELOSZTÁS AZ UTOLSÓ LÉPÉS (Munkatársunktól) Az államigazgatási szervek elrendezése az állam feladata, de hogy ez az állampolgárok számára is minél elfogadhatóbb módon történjék, ebben nekünk is közre kell működnünk - jelentette ki a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának tegnapi sajtóértekezletén Michal Sýkora, a társulás elnöke. Elmondta, a társulás nem elég erős ahhoz, hogy kizárólag a saját tervezeteit juttassa érvényre, ezért választotta azt az utat, hogy az illetékes kormánybizottsággal közösen tárgyalja meg a problémákat. Ezeken a megbeszéléseken a kormány már egyenrangú partnerként fogadja a társulást, sőt, a kormány többször kényszerül kompromisszumkötésre, mint a községek képviselői. Megegyeztek abban, hogy az államigazgatási szervek integrációjára — az adó- és a munkaügyi hivatalokon kívül a többi állami hivatal összevonására - 1995. január l-jétől kerülne sor. A városok és falvak képviselői szerint azonban ehhez még nagyon sok legiszlatív előkészítő munka szükséges, ezért azt kérték a kormánytól, úgy dolgozza ki az integrációhoz szükséges törvényjavaslatokat, hogy azokat a parlament legkésőbb 1994. június 30-ig jóváhagyhassa. Erre azért lenne szükség, hogy a helyi önkormányzatoknak is elegendő idejük legyen felkészülni az egyes hatásköröknek az államról a községekre való átruházására. A városok és falvak társulásának elképzelése szerint költségmegtakarítási okokból bizonyos speciális problémák megoldására több községet egy közigazgatási központba összpontosítanának, amelyben a községek önkéntes alapon vennének részt. Ez azonban nem jelentené az egyes községek hatáskörének elvesztését, mert közös döntésekhez mindegyik község polgármesterének jóváhagyása szükséges lenne. A társulás elképzelése szerint egy ilyen közigazgatási központhoz 3—4 ezer lakos tartozna. A kormánybizottság húszezres nagyságrendet javasolt, de ezt a társulás elutasítja. Mindezek csak elképzelések, és a további megbeszélések témáját képezik. A társulás elnöke elmondta, a kormány egyelőre elállt attól a tervétől, hogy hét területre ossza az országot, mert a társulás szerint előbb az integrációt és a hatáskörök átruházását kell véghezvinni, ahhoz törvényes keretet biztosítani, majd utolsó lépésként kell a területi felosztást kidolgozni. A társulás annak idején ellenezte a területi felosztásért felelős nyolc kormánymegbízott kinevezését, s ennek megfelelően a polgármesterek nem is nagyon működnek velük együtt. A társulás elképzelései szerint a jövendő területi egységeket a jelenlegi régiók figyelembevételével kellene kialakítani. (gaál) ALAP-MATEMATIKA összesen 166 befektetési alap jött létre a vagyonjegyes privatizációnak köszönhetően Szlovákiában, de a kisebbek egy része időközben fuzionált, vagyis beolvadt valamelyik nagy óbba. A részvények számítógépes nyilvántartását végző Értékpapírközpont adatai szerint a befektetési alapok száma ily módon 140-re csökkent. A november elejei statisztika szerint ez 29 alap esetében történt meg, 67 további alap pedig már intézi az ügyeit. Ez egyben azt is jelenti, hogy 74 alap még mindig „szunnyad", vagyis egyelőre nem sokat tett annak érdekében, hogy lezárja a vagyonjegyes privatizáció első hullámának befejező fázisát. A nagy alapok természetesen szorgalmasak, így az ügyben érintett kétmillió szlovák polgár közül az előbb említett 29 alap már postázott részvényeinek köszönhetően majd kilencszázezer megkapta a zöld színű számlakivonatot. További 1,3 millió polgár ügye akkor rendeződik, ha a 67 alap befejezi az ügyintézést és aláírja a szerződést az Értékpapírközponttal. Az egyelőre hallgató 74 alap 470 ezer embert képvisel. Ezek túlnyomórészt kis alapok. Emília Mojžišovának, az Értékpapírközpont igazgatójának tájékoztatása szerint a nagyok közül mindössze a besztercebányai Első Szlovák Befektetési Privatizációs Társaság tartozik ide, amelynek kétszázezernél is több részvényese várja egyelőre hiába a postást. -tlA kassai KERKO üzemben vagonszám készítik a perlitet HÁTAMON A ZSÁKOM, ZSÁKOMBAN A... PERUT Ugye ismerős az apró, fehér szemcsés, könnyű anyag? A betonrétegek és vakolatok jobb hőszigetelésére is adó házépítők zsákszámra vásárolják, keverik a betonba, a habarcsba... S nemcsak a gazdaságosságra törekedő építkezők járják be érte az építőanyag-raktárakat, hanem egyes kertészek, virágtermesztők, meg a környezetvédők is. A világon az USA-ban termelnek és használnak belőle a legtöbbet, míg alapanyagának leggazdagabb lelőhelyeivel Új Mexikó büszkélkedhet. Nálunk a Kassai Kerámiaipari Vállalat négy üzemében, a kassaiban, a pozsonyiban, a lozornóiban és a Lehôtka pod Brehmi-iben készül. Igor Kuchár mérnöktől, a vállalat egyik szakemberétől a minap arra kértünk választ, milyen ma a kereslet e könnyű fajsúlyú, de ugyanakkor igen sokoldalú termékük iránt. - Nem panaszkodhatunk. Szlovákiában az 1983-ig épült betonelemes lakóházak, épületek hőszigetelési szempontból nem felelnek meg a mai előírásoknak, követelményeknek. Amikor épültek, általában a gyors és az olcsó építési módszereket alkalmazták. Ma jól tudjuk, s szerencsére tudatosítják a lakástulajdonosok és az építők is, hogy hosszú távon sokkal gazdaságosabb, ha az építkezéskor nagyobb figyelmet fordítanak a hőszigetelésre is, vagyis ha a betonba vagy habarcsba perlitet is vegyítenek, így néhány koronával ugyan drágább lesz az építkezés, de hosszú távon sokkal takarékosabb. Mondhatom, sokan élnek ezzel a lehetőséggel. S nemcsak azok, akik most építkeznek, hanem a korszerűsítők is. Mert széles a perlithasznosítás skálája. • Úgy tudom, a növénytermesztésben is alkalmazzák... - Hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Főleg azért, mert szellősebbé, lazábbá teszi a talajt. Vegyileg tiszta, nem káros sem a földre, sem a növényzetre, s a talaj pH-értékét sem rontja. Jelenleg leginkább a virág- és zöldségkertészetekben használják. Legalábbis nálunk elsősorban ott. • A minap egy kelet-szlovákiai folyó olajszennyezését is perlit bevetésével igyekeztek semlegesíteni, eltávolítani a környezetvédők. - Igen, a televízió is beszámolt róla. Tudniillik, a hidrofobizált perlit abszorbálóképessége is ismert, magába szívja az olajat és más nyersolajszármazékokat is. Egy köbméter hidrofobizált perlit például 350 liter üzemolajat képes felszívni. • Ezek szerint a perlit jövője biztató, illetve ügyesen gazdálkodik, aki ezt a könnyű anyagot sem mellőzi? - Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen felismerik előnyeit, s egyre többen alkalmazzák ömlesztett változatát, továbbá a belőle készülő perlitmatracokat és más építőelemeket. A növénytermesztésben, a mezőgazdaságban pedig még nagy jövő áll előtte. GAZDAG JÓZSEF (archív felvétel) PÉNZVILÁG Tatra Banka: univerzális VISA-kártya (Munkatársainktól) A közelmúltban új szolgáltatásokkal bővítette kínálatát a Tatra Banka. Az 1991 decemberében a Szlovák Biztosító, a Szlovák Állami Takarékpénztár, az Általános Hitelbank és az osztrák Raiffeisen Zentralbank által életrehívott pénzintézmény a napokban immár ötödik fiókját nyitja meg Szlovákiában, s hálózata jövőre újabb három fiókkal bővül. A fokozatosan univerzális bankká fejlődött Tatra Banka érdekessége, hogy akár néhány napra, sőt, egyetlen napra is le lehet kötni fiókjaiban bizonyos pénzösszeget. A nyáron két szolgáltatással bővült a pénzintézet: Junior néven gyermekek számára kínálnak takarékossági lehetőséget, valamint a világ legelterjedtebb hitelkártyáját, a VISA-kártyát lehet náluk kiváltani. Szlovákiában ugyan több bank is foglalkozik a VISA-val, azonban a Raiffeisen, Ausztria harmadik legnagyobb pénzintézete, segítségével egyelőre csak a Tatra Banka garantálja a VISA-kártya teljes körű szolgáltatásait. A különböző biztosítási lehetőséget, hitelt, szállás- és autóbiztosítást magában foglaló fizetőeszközzel a világ 10 millió üzletében lehet fizetni, valamint 370 ezer bankfiók és 100 ezer pénzautomata fogadja el. A Tatra Banka tegnapi tájékoztatóján elhangzott, nagy az érdeklődés a hitelkártyák iránt, amelynek Business Classic változatát 40 ezer schillingért (vagy ennek megfelelő egyéb valutáért), a Business Gold variánsát pedig 100 ezer schillingért lehet kiváltani. (só) Terjeszkedik a COOP-Banka Még 1990-ben született meg a szövetkezeti bank létesítésének gondolata, éspedig elsősorban a kis- és középvállalkozói réteg támogatásának céljával. Az ötlet 1991-ben vált valóra, s az ország kettészakadását követően a brünni székhelyű bank cseh bankként folytatta-folytatja tevékenységét. Jaroslav Kratochvil, a COOP-Banka Rt. vezérigazgatója a pénzintézmény pozsonyi Bajkál-utcai fiókjának tegnapi megnyitása alkalmából jellemezte tevékenységüket. A bank vezérkara tisztában van vele, hogy az immár két országban kevés a pénz, éppen ezért törekednek külföldi pénzforrások megszerzésére. A bank korszerű technikával dolgozik, s a banki szolgáltatások összes fajtáját nyújtja. Persze, az ő munkájukat is komolyan fékezi a telekommunikációs hálózat fejletlensége, éppen ezért a gyorsabb adatátvitel érdekében a közeljövőben megpróbálkoznak a műholdas adatátviteli rendszer igénybevételével. Az idén a kassai után megnyílt pozsonyi bankfiók igazgatója Anton Vavro (az előző kormány volt alelnöke) lett. A COOPBankában a szlovák tőke 120 millió korona, a bank össztőkéjének 24 százaléka. A bank újabb kirendeltségek megnyitását tervezi a szlovák fővárosban, sőt, Komáromban is. A komáromi részleg várhatóan a jövő év elején nyílik meg. -pgLassan csordogál a külföldi tőke Szlovákia gazdaságának talpra állítása, versenyképessé tétele a külföldi tőke érdekeltségének felkeltése nélkül szinte elképzelhetetlen. Kelet-Szlovákiában a közelmúltban végeztek egy felmérést annak megállapítására, hogy mit sikerült ezen a téren eddig elérni. Nos, amint megállapították, a külföldi beruházók és cégek érdeklődését leginkább a Poprádi és a Homonnai járásban található lehetőségek keltették fel. Nem véletlen, hogy az első helyre a Magas-Tátrának köszönhetően a Poprádi járás került, a másodikra pedig az erős vegyipari bázissal rendelkező homonnai. E két járásban a külföldi vállalkozók már több mint 500 millió koronát fektettek be. Százmillió koronát meghaladó a külföldi beruházás a Rozsnyói és az Eperjesi járásban; a Kassaiban, Nagymihályiban és Iglóiban nem érte el a 100 milliós nagyságrendet. Legroszszabb a helyzet az Ólublói, Varannói és Tőketerebesi járásban, ahol a külföldi üzletemberek befektetése egymillió koronánál is kevesebb. . . (-szak)