Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám, szerda

1993. NOVEMBER 3. ÚJ SZÓ* MOZAIK 4 SZAMTANLECKE A Kereszténydemokrata Mozgalom egyik sajtóértekezletén a mozgalom gazdasági szakértője egy olyan kimutatást adott közre, amelyben rámutat a kormány költségvetési politikájának hibáira. Erre a kormánylap egyik szerkesztője felszólalt: nem érti, tulajdonképpen hány koronát is tenne ki a kimutatásban törtszámmal kifejezett egyik tétel. Néhány kolléga elnézően megmosolyogta őt, úgymond, egy tudósítótól talán nem is várható el, hogy a matematikában jártas legyen. František Mikloško, a KDM alelnöke azonban megnyugtatta: ô eredeti foglalkozását tekintve matematikus, a természettudományok doktora, de a költségvetéssel kapcsolatban sokszor ő sem érti a matematikai összefüggéseket. Ján Čarnogurský - jó elnökhöz illő tájékozottsággal - kapásból tanácsot adott: az alapiskolák hetedikes matematikakönyvének 26. oldalán megtalálják a vita tárgyát képező számtani műveletekkel foglalkozó fejezetet. Mikuláš Dzurinda, a tanulmányt kidolgozó gazdasági szakértő pedig rögtön felajánlotta az újságírónőnek, hajlandó neki matematikai különórákat adni. Persze, mindez a jelen levő politikusok és újságírók hatalmas derülése közepette ment végbe. E jelentéktelen epizód érzékelteti, hogy a komoly pártok sajtóértekezletei sem mindig halálkomoly politikai viták vagy pártprogramok prezentációi, hanem néha kedélyes beszélgetések. (gaál) VERSEGHY FERENC NYELVMŰVELŐ VERSENY PÁLYÁZAT Verseghy Ferenc, a nyelvtudós költő tiszteletére hirdet nyelvművelő versenyt Szolnokon a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Jász-Nagykun -Szolnok megyei önkormányzat és több más rendező - minden magyar ajkú, 10-14 éves tanuló számára, két kategóriában (10-12 évesek, illetve 13-14 évesek). A verseny célja, hogy a magyar ajkú gyermekekben felkeltse és fokozza az anyanyelv iránti érdeklődést és az anyanyelv szeretetét. A határokon túli iskolák maguk dönthetik el, válogatással vagy kijelöléssel küldik a döntőbe 2-2 versenyzőjüket. A döntőre Verseghy szülővárosában, Szolnokon kerül sor, művelődési-nyelvművelő táborral egybekötve. Időpontja: 1994. június 19-26. Nevezési szándékukat a külföldi általános iskolák 1993. december 20-áig írják meg a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárnak, az alábbi címre: 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. CSALLÓKÖZKÜRTI ALMASZÜRET GYÜMÖLCSSOKK A zimankós, késő őszi ködös reggelen is - mint szeptember 13-ától mindig, amikor nem esett az eső - vidám szótól volt hangos a csallóközkürti almáskert. Csak Bíró Gábor, a kertészeti részleg vezetője volt kissé kedvetlen. Nem azért, mert a cipőnkre tapadt sártól alig tudtunk mozdulni... Nem is azért, mert ennek ellenére nem győztük csodálni a bőséges terméstől terhes fákat. Hiába jó a termés, ha az almának nincs ára. Számításaink szerint több mint 100 vagon almát takarítunk be, de mit ér mindez, ha a bevételeink alacsonyabbak lesznek számításainknál? Jelenleg már, az almaszüret végén és az esős időszakot követően, csak lének való almát szedünk. 1,20 koronáért veszik át kilóját, hát pénz az? - kérdezte szinte önmagától, majd mérgesen folytatta. - Ha a mezőgazdaságban nem változik meg a jelenlegi szemlélet, jövőre talán nem is tudjuk tartani az almást. Hiszen ahhoz, hogy a termés jó legyen, a fákat tízszer kell permetezni, s ez idén egymillió korona kiadást jelentett. A szüretelők bére ugyanennyit tesz ki. Mi marad a szövetkezetnek? - osztotta meg velünk gondjait, míg a várakozó idénymunkások csoportjához érkeztünk. - Valami baj van? - kérdezte a fázósan helyben topogó almaszedőktől. -Vátjuk a traktort, a ládákat. Jöhetne már, hiszen ha sokat állunk, nem jön össze a pénzünk - válaszolták. Kérdésünkre elmondták, egy mázsa leszedett almáért 40,30 koronát fizet a szövetkezet, ám aki nagyon igyekszik, az naponta megkeresheti a 300-400 koronát. -Nagyon megdolgozunk a pénzünkért. Először a fa alatt hajlongunk, mert a lehullott almát is el kell takarítani, és nem leányálom az almával teli kosarak cipelése sem. A szüret kezdetén, amikor az alma nem volt teljesen érett, nagy erőkifejtés kellett a gyümölcs leszedéséhez - avatott a munka rejtelmeibe Szűcs Eleonóra. - Mindezek ellenére, örülünk annak, hogy az idénymunkával pénzt kereshetünk. Papp Ferenc és Vajda Imre otthonosan mozgott az asszonyok társaságában. Mindketten főállásban az állattenyésztésben dolgoznak, ám két etetés között sem pihennek, beálltak a Szüretelők közé. - Három gyerekem van, kell a pénz - közölte nyíltan Papp Ferenc. Sidó Erzsébet érettségiző gyermeke szalagavatói költségeit fizeti majd az almapénzből, Szűcs Eleonóra a tüzelőt veszi meg, Papp Mónika keresetét a lerobbant autó javítására fordítja, és szinte valamennyien megemlítik a közelgő ünnepeket is. - Minden szövetkezeti tag számára 60 mázsa alma betakarítása kötelező. A megerőltető munka ellenére szívesen dolgozunk. Az is jó, hogy a tagok egy mázsa almát jutányos áron vásárolhatnak - magyarázta készségesen Szűcs Eleonóra. - Aki kijön az almáskertbe, tényleg rá van szorulva a keresetre. A szép, bőséges termés láttán, persze, bosszant bennünket, hogy a boltokban 12-15 koronát is elkérnek a behozatalból származó almáért. Normális dolog ez? Hiszen mi itt, a Csallóközben megtermeljük a finom, egészséges almát, betakarítjuk, s jóval olcsóbban sem tudjuk értékesíteni! Nemcsak az almával vannak gondjaink, a zöldség értékesítése is döcög. Miért nem kell a hazai áru?! A beszélgetésnek a traktor érkezése vet véget. A szüretelők sorra kiürítik a 15 kilós kosarakat, s gyakorlott mozdulatokkal újra megtöltik az ízletes gyümölccsel. PÉTERFI SZONYA A KORMÁNY A BÉCSI DÖNTÉSRŐL A bécsi döntés 55. évfordulója alkalmából a Szlovák Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezi, hogy a háború előtti történelemnek olyan eseménye volt, amely a revizionista politika egy szuverén állam elleni követeléseinek, nyorhásának fokozódását eredményezte. Ez összeegyeztethetetlen az érvényes nemzetközi jogi normákkal. A bécsi döntés része volt az első világháború utáni berendezkedés erőszakos likvidálásának és egyben előjátéka a második világháborúnak. A szlovák kormány a jelen számára figyelmeztetésnek tekinti ezt a történelmi eseményt. Újra hallatszanak a jelenlegi határok stabilitását megkérdőjelező hangok. A Szlovák Köztársaság ezekeť a bécsi döntés szelleme megengedhetetlen újraélesztésének tekinti és a leghatározottabban elutasítja. Az érvényes nemzetközi szerződések betartását az európai integrációs folyamatok fő feltételének tekinti, amelyekhez Szlovákia feltétel nélkül társul. Ebben a megvilágításban a Szlovák Köztársaság kormánya a bécsi döntést és azt követő katonai megszállást a nemzetközi kapcsolatok durva és erőszakos megsértésének tekinti, aminek nem szabad megismétlődnie. Megrendelőlap Ezúton megrendelem a Vox Nova 1994-es falinaptárát példányban Címünk: VOX NOVA a. s. Pribinova 25 819 15 Bratislava Telefax: 07/364529 Név: Cím: Aláírás: PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI MKDM: BUGÁR BÉLA NEM KEMKEDIK (Munkatársainktól) - Megalapozott volt a feltételezésünk, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt koalíciójában belső ellentétekre kerül sor. Ezt bizonyítja, hogy október 28-áig kellett volna benyújtani a koalíciós kormány névsorát, és az még mindig nem készült el - mondta Bugár Béla elnök a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén. Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a politikai pártok vezetőinek hétfői, a köztársasági elnöknél tartott találkozója során a SZNP képviselői — a hivatalos megbeszélésen kívül — utaltak arra, hogy pártjuk személycserét szorgalmazna az egészségügyi tárca élén, a kormányfő azonban ragaszkodik Viliam Soboňa miniszterhez. Bugár Béla elutasította a Republika és a Slovenský národ című lapban a személyét ért támadást, amelyben azért bírálták őt, mert váratlanul látogatást tett egy Somorja melletti katonai laktanyában. Bugár elmondta, hogy a védelmi-biztonsági parlamenti bizottság tagjaként joga, sőt, kötelessége hasonló ellenőrzéseket végezni. Elutasított minden olyan utalást, hogy ő ezzel esetleg idegen ország számára kémkedne. Csáky Pál beszámolt strasbourgi látogatásáról, s ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az amerikai kongresszusi képviselők által a szlovákiai helyzetről írt jelentés terjesztését nem függesztették fel, amint azt a szlovák politikusok kívánták volna, hanem eljutott az illetékesekhez. Barta Pál képviselő az állami költségvetésről készített jelentést bírálta, mert, mint mondta, az nem világos, és nem olvasható ki belőle például az, hová lettek a felvett kölcsönök és hitelek. Bárdos Gyula szóvivő arról tájékoztatott, hogy a tegnapi nap folyamán írásban is eljuttatta a parlament elnökéhez a televízióstanácsi tagságról való lemondását. DBP: NYILVÁNOSAN A HALÁLBÜNTETÉSRŐL könyvek kölcsönzési díjának ügyében az alkotmánybíróság döntésére vár — nyilvános vagy zárt tárgyalást kívánnak-e. A kereset előterjesztői a nyilvános megvitatás mellett foglaltak állást. Várható tehát, hogy rövidesen határozat születik: az alkotmánnyal összhangban van-e az a kormányrendelet, amely szerint a tanulóknak a könyvekért fizetniük kell. A DBP szakértői csoportja egy tetjedelmes tanulmányt állított össze a halálbüntetés kérdéseiről is. _ _ D. T. ÁLOM, FŰTETLEN V0NAT0KR0L Úgy a hetvenes évek elején-közepén, karácsony előtt valamicskével, fűtetlen gyorsvonattal a fővárostól Gömörig. Gémberedett, gubbasztó madarak, sálba, kabátba csavarodva, dideregve a sok hülye polgár. Társpolgár, polgártárs. Egyek a szenvedésben. Hóval telivert szerelvény, miniatűr Himaláják, hófödte Mount Blanc-ok a vagonok közti átjáróban. Mindent az emberért. De akkor mit várhatott az ember, amikor úgy volt rohadt az egész, ahogy volt? Ugyan mitől lett volna rózsásabb egy szimpla belföldi zötykölődés, amikor az ország szuverén joga, belső ügye volt az egyenlősített kitolás? Az utazási kultúráról cizellált vezércikkeket írtak a szerkesztő urak, testre szabott limuzinokkal hajókáztak Elvtárs elvtársék, a rendszer oszlopai, cölöpjei meg csak úgy, cölöpmódra: rakáson, élivel, lapjával. Vitézek, mi lehet, jutott eszébe a halandónak, ennél siralmasabb? Csak egy: ugyanaz, állva. Végig, az egész úton, anno 1993-ban. Rendszerbukás után valahány esztendővel. Balodon a gyerekkel, jobbodon egy ismeretlen hölggyel, aki talán a reklámokból nyert inspirációt, s dűlt be a hónod alá jófajta AXE-t, Denimet, Ronhillt szagolni. Vagy csak úgy rogyadozva, hullafáradtan, miközben az ország reménységei, a sok tarfejű vitéz peckesen ücsörgött az üléseken. Tisztára, mint egy rabszállítás. Lapjával, élivel, fél lábon, kicsavarodva. Hátadban egy kemény könyökű úrral, aki ravaszul igyekezett centiméterenként alád passzírozni egy tömött táskát, vegye el tőled a teret. Még jó, hogy van ez az áldott anyanyelv. Apáink nyelve. Játsszunk, kölyök. Te mondsz egy szót, amire végződik, arra kell kezdődnie az enyémnek. S vica versa. Röhögve kínlódunk. Vládnime si sami. Az nem jó, három szavas. Szomjúság. Görények. Ha lehet, egyes számban, s nem ragozva. Dögök. Na jó, inkább barkochbázzunk. Rendszerváltás. Fogalom? Tárgy? Állat? Eszik? isszák? Mentesítő járatok halottak napján? Fogalom, boldogabb vidékeken ismert. Bűz? Már-már tárgy, szinte kézzel markolható. Öreg bácsi bezárt karja Aranyosmaróton, fut a busz mellett, szinte repül. Olimpikon lesz, papa! A vitézek jól szórakoznak, söröznek az ország reménységei. Olykor kisercintenek az ablakon. Úgy szép az élet, ha bajos. Miközben Mečiar bácsi, Prokeš bácsi és Černák bácsi marakodnak a koncon. Lehet, hogy nekik nincsenek halottaik? Vagy csak nem érnek rá? Meg Hofbauer bácsi. Táblákat kicsavarni, azt igen. Arra van szakértelem, miniszteri gázsi, s bizalom a marha választópolgártól. Vagy mégsem? Akkor meg mi van? Ez. Pógár lesajnálva, jobb híján álmodjon fűtetlen, havas vonatokról, amelyek, hej, be szépek voltak. Föderálisak, komcsik, vörösek. Sebaj, lesznek még itt fűtetlen vonatok és kocogómozgalom, csak elvtársék túléljék a koalíciót. Mely az országért és teérted késziilget. Úgymond. KÖVESDI KÁROLY Robert Fico, a Demokratikus Baloldal Pártjának (DBP) képviselője az egyházak vagyonának visszaszolgáltatásáról szóló törvénnyel kapcsolatban kijelentette: — A parlamenti vita során nem kaptunk választ kérdéseinkre. Pártunk nem az elkobzott vagyon visszaadásának jogosságát vonta kétségbe, hanem a rosszul előkészített, újabb sérelmeket okozó törvény ellen szálltunk síkra. Arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy az alkotmánybíróság kérdéssel fordult a DBP képviselői klubjához — amely a tan-