Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓI 1993. NOVEMBER 12. ISMÉT GRÁNÁTOK ROBBANTAK SZARAJEVÓBAN (Folytatás az 1. oldalról) A béke ügye azonban mégsem veszett ügy. Genfből olyan hírek érkeznek, hogy talán december végén felújítják a béketárgyalásokat. A francia-német indítvány után nemzetközi megfigyelők úgy találják, hogy a szerb fél nagyobb rugalmasságot• tanúsít, magyarán, hajlandó lesz azt a vitás három százaléknyi bosnyák területet átengedni a szankciók feloldása fejében. Egyelőre maguk a szerbek cáfolják ezt. Karadzsics óvatosabban reagál erre, diplomatikusabban fogalmaz, helyettese, Krajisnik alelnök azonban kereken kijelenti, hogy a szerbek semmiféle engedményre nem hajlandóak. Vajon jobb belátásra bírja-e őket Vitalij Csurkin orosz különmegbízott, aki huzamosabb idő után ismét a volt Jugoszláviába látogat? Csurkin most Belgrádot, tehát Milosevicset, Pálét, a boszniai szerbek fellegvárát, azaz Karadzsicsot, majd Szarajevót, illetve Izetbegovicot keresi fel, ezt követően Zágrábba utazik Tudjman horvát elnökhöz. Küldetését Athénban és Rómában fejezi be. Moszkvai diplomáciai körök értesülése szerint Csurkin újabb missziója a már ismert rendezési tervekre alapul, tehát semmi új javaslatot nem hoz, de küldetése összhangban áll Oroszországnak azzal a törekvésével, hogy hozzájáruljon a politikai megoldáshoz. Moszkva egyébként ,, megértéssel és helyesléssel" tekint a francia-német javaslatra. Ivan Gyurics, a Párizsba üldözött szerb ellenzéki politikus mégsem lesz a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselőjelöltje a december 19-i választásokon. Gyurics telefonon értesítette Ágoston Andrást, a VMDK elnökét, hogy nem kíván indulni a választásokon. Korábban azt jelezte, hogy szívesen szerepelne az ellenzéki pártok közös listáján. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék XXX Megszakadt Magyarország és Szerbia között tegnap hajnalban a vasúti forgalom, mert odaát sztrájkba léptek a szerb vasutasok. —vpgELTÉRŐ ELKÉPZELÉSEK AZ EU BŐVÍTÉSÉRŐL Különböző elképzelések vannak az Európai Unió taglétszámának növeléséről - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott telefoninterjújában Kovács László, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki az EU, illetve a visegrádi országokban akkreditált magyar diplomaták strasböurgi tanácskozásán vesz részt. Az értekezlet célja, hogy a diplomaták értékeljék a kialakult helyzetet és megállapodjanak arról, milyen további lépéseket tegyenek. A tagországok között vannak olyanok, amelyeknek geopolitikai okok miatt érdeke az EU-államok sorainak bővítése. Más országok - mondjuk Nagy-Britannia - azért támogatják a létszámnövelést, mert ez megfelel a szabadabb integrációról kialakított elképzelésüknek. Az öt, űgymond, nagy tagállam köreiben ugyanakkor olyan megfontolások is szerepet játszanak, melyek szerint az EFTA és a V 4 államok felvétele után éppen a kis országok kerülhetnének előnyösebb pozícióba. Ez viszont lelassíthatná a döntési folyamatot az EU berkeiben, vélte a magyar politikus. SIKKASZTOK AZ EURÓPA TANÁCSNÁL Az Európai Tanács szerdán úgy döntött, leváltja a fejlesztési bankként működő szociális alap belga igazgatóját és több munkatársát, mert állítólag több millió frankot sikkasztottak. Catherine Lalumiére legutóbbi sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat: Roger van den Branden, aki 14 évig igazgatta az ET szociális fejlesztési alapját, valamint néhány munkatársa a jövő héten távozik hivatalosan tisztségéből. A Reuter hírügynökség szerint az alap, amelynek feladata, hogy előnyös kölcsönöket nyújtson a menekültek megsegítésére, az elmúlt 10 évben kb. 50 milliárd frankot (4,8 milliárd dollár) költött el. VÉSZHARANG Amilyen nehezen született meg az izraeli-palesztin békealku, a jelek szerint ugyanilyen nehéz, ha nem bonyodalmasabb lesz a benne foglaltak megvalósítása. A képünkön látható jobboldali beállítottságú fiatal tüntetők az alkut megkötő Rabin izraeli kormányfő lemondását követelték Jeruzsálemben. Washingtonban, Tokióban, Szöulban, sőt Londonban is a vészharangot kongatják. Ezzel párhuzamosan az amerikaiak tokiói kérésre légvédelmi rakétákat ajánlgatnak Japánnak, Dél-Korea hadgyakorlatra készül az amerikaiakkal, miközben a túloldalon uralkodó kommunista rezsim katonákat „toboroz" a félszigetet megosztó határon, az északi határvidéken pedig harckészültségbe helyezi a határőrséget, hogy megállítsa a menekülteket. Kínába igyekeznének a totalitárius rendszer csapdájából, ahol nyugati megfigyelők szerint egyre elviselhetetlenebbé válik a politikai és a gazdasági helyzet. Nyilvánvaló, a KNDK-baň nem mennek rendjén a dolgok, s félő, a phenjani rezsim majd attól sem riad vissza, hogy külpolitikai agresszióval terelje el a figyelmet a belpolitikai nehézségekről. A londoni The Times a minap Bili Clinton harcias beszédére reagálva azt fürkészte, vajon az amerikai elnök elszánja-e magát valamilyen konkrét lépésre. Netán hasonló döntést hoz, mint idén júniusban Irakkal szemben, s Tomahawkokkal „lepi meg" a világtól elzárva tartott gyanús észak-koreai nukleáris objektumokat, amelyekben nyugati feltételezések szerint Phenjan atomfegyvereket fejleszt? Egy ilyen támadásnak azonban messzemenő következményei lehetnek: kiprovokálhatná a Dél-Koreával határos területeken állomásozó 700 ezer északi katona ellentámadását, s ezzel egyidejűleg egy újabb háborút. A londoni lap máris számítgatásokba bocsátkozik: az USA 35 ezer főt állomásoztat Dél-Koreában, Szöulnak 633 ezer katonája, 1800 tankja, 2000 páncélozott csapatszállítója, 445 harci gépe... van, míg Phenjan összesen 1 millió 127 ezer embert tud mundérba bújtatni, 3700 harckocsit, 730 repülőgépet képes harcba indítani. Az északi számbeli fölényt viszont délen a minőségi fölény ellensúlyozza — mérlegel a lap, s máris úgy tűnik, a félelem és a vészharangkongatás nem is annyira megalapozatlan. Clinton egy új, úgymond, vészjelzőrendszert kapcsolt be az NBC tévéállomásnak adott nyilatkozatában, amelyben fenyegető hangon figyelmeztetett: a KNDK részéről Dél-Korea ellen irányuló mindennemű támadást az Egyesült Államok elleni támadásnak tekintené, Washington kénytelen lenne határozott választ adni. Csak reménykedni lehet, hogy a diplomáciai háború megkezdése után Phenjan komolyan veszi Clinton szavait és nem könyveli el üres fecsegésként. Még akkor sem, ha tudja, hogy az amerikai elnök külpolitikai sikerekkel eddig nem „gazdagította" túlságosan a világot. Sőt egyesek véleménye szerint fogalma sincs, merre úszik a szuperhatalom külpolitikai hajója - legyen szó akár a boszniai, a szomáliai válság megoldásáról, a haiti demokrácia helyreállításáról, avagy a középeurópai országok NATO-tagságáról. (urbán) KARCSÚSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉS Az amerikai Kongresszus, a képviselőház, és a szenátus egyaránt szerdán este szavazta meg a védelemre fordítandó 240,6 milliárd dolláros költségvetési tervezetet. A jóváhagyás alapvető feltétele volt, hogy a Szomáliában állomásozó amerikai kontingent maximálisan március 31-ig finanszírozzák. Ugyanakkor a határozat lehetőséget biztosít a megadott határidő meghoszszabbítására, ha ezt az elnök kérni fogja és a Kongresszus is jóváhagyja. Az amerikai szenátus ugyancsak szerdán szavazta meg a hírügynökségek tevékenységét támogató 28 milliárd dolláros költségvetési javaslatot. A jóváhagyott összeg 1,3 milliárddal kevesebb, mint amennyit a kormány követelt. Nem tétlenkedett a képviselőház sem: tegnap hagyta jóvá a fegyverek eladásának ellenőrzéséről szóló, régóta várt Brady-törvényt, amely ötnapos kötelező „várakozási" időt szab a kézifegyverek eladására. Z

öld utat kapott szerdán az új baloldali lengyel kormány. Amint várható volt, a szejm bizalmat szavazott a 34 éves Waldemar Pawlak kabinetjének, miután a honatyák meghallgatták és megvitatták a kormánynyilatkozatot. Az egyedüli következtetés, amelyet a tanácskozás alapján le lehet vonni: miután a baloldali győzelem okozta első sokk elmúlt, a politikai erők most várakozó álláspontra helyezkedtek. Ugyanis a Pawlak-beszéd nem tartalmazott semmi újat, semmi konkrétumot. A szakértők főleg ez utóbbit róják fel neki, mert nem elég ígérgetni, azt is jó volna tudni, hogy honnan kerül pénz a teljesítésre. Azt akarjuk, szeretnénk, úgy véljük féle általánosságokból épp eleget kaptak a lengyelek a múltban, tele van velük a padlás. Most a koalíciós pártok, a Demokratikus Baloldali Szövetség és a Néppárt (baloldali parasztpárt) mellett a Munka Unió képviselői is támogatták a kormányt, amely így biztos többséget tudhat maga mögött, bár ez utóbbinak a lojalitása hosszabb távon kérdéses. Miért általánosított ennyire Pawlak? Állítólag főpályákat, állami beavatkozási a piac fő jellemzőinek megőrzése mellett, emberarcú, emberi léptékű reformot és privatizálást. És éppen ez az a terület, ahol nagyon nehéz lesz megszabadulni a populista jelszavaktól, a baloldali idealizmustól. Ez a tárca egyébként a DBSZ kezében van. Suchocka volt kormányfő máris a privatizálás, a reformok lassításával vádolja Pawlakot. Lech Walesa azt mondta, hagyni kell a kormányt dolgozni. Sokan úgy látták, az államfő a Pawlakbeszéd után hosszabb ideig tapsolt, mint korábban hasonló esetekben szokott. Talán ezért jelentette ki Pawlak magabiztosan, hogy kabinetje négy évig marad hivatalban. Tény, hogy nála nagyobb formátumú és tapasztaltabb lengyel politikusok nem mernének ilyen kijelentést tenni. Akárhogy is tapsol Walesa. Mert a lengyel államfő rövid idő alatt megbuktatott olyan kormányfőket is, akik sokkal közelebb álltak hozzá, mint Pawlak és baloldaliak sem voltak. P

awlakék a jövő őszig új alkotmányt akarnak. Tehát számítani lehet arra, hogy megindul a harc a baloldali többségű parlament, a kormány meg az államfő között, hiszen Walesa az elnöki jogkörök kibővítését fogja szorgalmazni. Úgy vélem, egyrészt ezért nem lesz sokáig nyugta Pawlaknak. Másrészt azért, mert a most ismertetett kormányprogram alapján nem lehet eldönteni, hogy a kabinet milyen politikát kíván folytatni. AL igazi megmérettetés decemberben lesz, akkor kell a kormánynak előterjesztenie a költségvetési tervezetet. S abban már a számoknak, érveknek kell dominálniuk. MALINÁK ISTVÁN ^Bingo MERKÚR VENDÉGLŐ 15-től 02 óráig A KEZDETI HALMOZOTT NYEREMÉNY VK-1780 NÉHÁNY SORBAN M

anfred Wörner, a NATO főtitkára a tervekkel ellentétben egynapos késéssel, tehát csak ma érkezik Budapestre, és mindössze 24 órára korlátozódik ott-tartózkodása. A Magyar Hírlap tegnap azt írta, hogy az atlanti tömb főtitkára enyhébb rosszullétre hivatkozva indokolta azt, hogy később érkezik, és nem hivatalos, eredetileg kétnaposra tervezett látogatása egynaposra rövidül. Wörner az európai biztonsági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konferencia megnyitóján vesz részt, majd találkozik Antall József, magyar kormányfővel, és valószínűleg Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is. V

arsóban tegnap lengyel-német—francia hármas külügyminiszteri tanácskozás kezdődött, amely sorrendben már a harmadik ilyen jellegű eszmecsere. Az első hármas megbeszélésre Genscher, német exkülügyminiszter kezdeményezésére került sor két évvel ezelőtt. A mostani találkozón Andrzej Olechowski, Klaus Kinkéi és Alain Juppé megvitatják az országaik közötti politikai, biztonsági, gazdasági és környezetvédelmi együttműködés-kérdéseit. A

z Európai Unió brüsszeli központjában közzé tett jelentés szerint a tagországok gazdasága az idén eléri a mélypontot és előrejelzések szerint jövőre az idei 0,4 százalékos visszaeséssel szemben már 1,2 százalékkal nő a bruttó nemzeti termék. Az előrejelzések ugyanakkor rekordnagyságú munkanélküliséggel is számolnak, melynek átlagos mértéke 10,6 százalék körül mozgott, 1995-ig viszont már meghaladhatja a 11,3 százalékot. O

laszországban akár a jövő év februárjában vagy márciusában újabb idő előtti választásokra kerülhet sor, vélte a tegnapi olasz sajtó azután, hogy a szenátus második olvasatban elvetette azt a törvényt, amely engedélyezte volna a külföldön élő olaszok számára a választójogot. A törvény elfogadásával hosszabb időt vett volna igénybe a választások előkészítése, ezért a mihamarabbi parlamenti szavazás megtartásában érdekelt Demokratikus Baloldal Pártja ellene szavazott. A kommunisták utódpártja néhány más párttal együtt mielőbbi választásokat sürget, viszont a koalíciós pártok, amelyeknek számos képviselője korrupciós botrányba keveredett, a jelenlegi parlamenti erőviszonyok fenntartását szeretné. V

ioletta Chamorro nicaraguai államfő tegnap néhánynapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett, ahol Klestil államfővel Vranitzky kancellárral és Mock külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat. Chamorro asszony találkozik a Kőolajexportáló Országok Szervezetének vezérigazgatójával is. PAWLAK NYUGALMA a részletkérdésekben a koalíció miniszterei sem értenek egyet, ezért mozgott az általánosságok síkján, mindenkinek meg akart felelni. De valószínűleg hibát követett el a fiatal politikus azzal, hogy túl sokat ígért, s így túlzott elvárásokat ébreszthet. Természetesen, a lakosságban, mert a profi politikusok inkább szkeptikusak. Pawlak ígért száz százalékos nyugdíjemelést, au-