Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám, szerda

1993. OKTÓBER 6. ÚJ SZÓ* MOZAIK 4 LEHETOSEG TOVÁBBKÉPZÉSRE PÁLYÁZAT Szlovákiából is várják a jelent­kezőket arra a magyarországi felsőfokú mezőgazdasági szak­tanácsadó-képzésre, melyre a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem és a Földművelésügyi Minisztérium hirdet pályázatot. A képzés alapja a Phare-prog­ram keretében kialakított euró­pai szintű tanterv és követel­ményrendszer, szakképzett szaktanácsadó-oktatók közre­működésével. Agrármérnökök, közgazdászok, gépészmérnö­kök, állatorvosok, élelmiszer­ipari mérnökök jelentkezését várják. A pályázat feltételei: - egyetemi vagy főiskolai végzettség; - legalább 5 éves üzemi gya­korlat; - érdekvédelmi szervezet ajánlata; - maximum 45 éves kor. A pályázathoz mellékelni kell szakmai önéletrajzot és az okle­vél másolatát. A képzés időtartama: 6 hét, osztott idejű. Az elsű ciklus idő­pontja 1993. XI. 1.-1993. XII. 10., a másodiké 1993. XII. 11.-1994. I. 17. A képzés helye: KÉE Kecskeméti Főiskolai Kara. A pályázat benyújtásának ha­tárideje: 1993. október 20. A felvett hallgatókat közvet­lenül tájékoztatják az utazás fel­tételeiről. Az érdeklődők a kö­vetkező címre küldhetik a pályá­zatot: Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem, 1118 Budapest, Villányi u. 35-43. Dr. Horváth János egy. do­cens Tel.: 1850-666/255-ös mellék vagy Földművelésügyi Miniszté­rium 1054 Budapest, Kossuth tér 11. Dr. Bónis Lajos FM-főtanácsos Tel.: 1 533-000/10-67-es v. 19-64-es mellék. AGROFÓRUM '93 (Munkatársunktól) A jövő héten rangosnak ígérkező nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és állatorvos-tudományi sereg­szemle lesz a Hernád-parti vá­rosban. A városi sporttelep új csarnokában szerdán áruminta­vásár nyílik, hetven kiállító összesen 120 hazai és részben külföldi gyártó cég termékeit mutatja be. Amint azt a rende­zőktől a tegnapi sajtótájékozta­tón megtudtuk, kistraktoroktól kezdve tejhűtő gépig, csigatész­tától házi sörfőző berendezésig sok új árucikket nézhet meg, illetve vásárolhat, rendelhet az érdeklődő. Ugyanakkor a Tech­nika Házában nemzetközi kon­ferencia kezdődik a mezőgazda­sági termelés és a piacgazdaság összefüggéseiről. Az előzetes in­formációk szerint a visegrádi né­gyek országainak agrárügyek­ben illetékes államtitkárai is fel­szólalnak. A szombatig tartó rendez­vénysorozat szerves része lesz a VETERINARIA elnevezésű ál­latorvos-tudományi konferencia és kiállítás is. USA-beli és fran­ciaországi szakemberek tartanak előadásokat egyebek között az allergiás bőrbetegségek diag­nosztizálásáról és terápiájáról, a kiállításon pedig bemutatják a legújabb állateledeleket, vita­minokat. (g-f) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI MKDM: A KORMÁNY NEM AJÁNDÉKOZ - KÖTELESSÉGÉT TELJESÍTI (Munkatársainktól) - Megvárjuk, hogy a köztársasági elnök aláírja-e az újonnan megszavazott módosított névtörvényt, s ha igen, akkor az alkotmánybírósághoz fordulunk, és tájékoztatjuk az Európa Tanácsot - közölte a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom tegnapi sajtótá­jékoztatóján Bugár Béla elnök. Bírálta Oľga Keltošová munka­ügyi miniszternek azt a kijelentését, miszerint a kormány ajándékot ké­szít a nyugdíjasok számára a nyugdí­jak ötszázalékos emelésével. Az MKDM elnöke szerint ez egyáltalán nem ajándék, hanem a kormánynak a parlament iránti felelősségéből adódik. Sárközy Klára, a volt Szö­vetségi Gyűlés képviselője a gyógyszerek kategorizálásának hirtelen és előkészítetlen bevezetése miatt bírálta az egészségügyi tárcát. Megengedhetetlennek tartotta, hogy' egy miniszter olyan kijelentést te­gyen, mint Viliam Soboňa, aki nem­rég azt mondta: amennyiben nem következik be gazdasági csőd, az egészségügy sem megy tönkre. Csáky Pál frakcióvezető az Európa Parlament tegnapi pozsonyi megbe­széléseiről számolt be, amelyeken a parlament külügyi bizottsága tagja­ként vett részt. G.L. DBP: VÁLASSZON A LAKOSSÁG Milan Ftáčnik, a Demokratikus Bal­oldal Pártjának alelnöke tegnapi saj­tóértekezletén reagált azokra a kije­lentésekre, melyek szerint az idő előtti választásokat nem a párt parla­menti képviselői szorgalmazzák, ha­nem a DBP tisztségviselői. Elmond­ta: valamennyi képviselő aláírta azt a nyilatkozatot, amely szerint sem­miféle előnyök elvesztésének lehe­tősége nem tartja őket vissza attól, hogy a megbízatási időszak lerövidí­tésére szavazzanak, amely az idő előtti választások kiírásának feltéte­le. Ha a párt vereséget szenvedne is a választások során, akkor sem érte­nek egyet azzal, hogy a hatalom ismét az utcán heveijen, és a szabad polgárok sorsáról pártok, illetve a parlamenti intrikák döntsenek. Arra a kérdésre, milyen problé­mák oldódnának meg a választások­kal, Milan Ftáčnik válasza: megszűn­nének a kétségek a parlament legiti­mitását illetően, ugyanis az előző választások egy ma már nem létező országban zajlottak. Nem lenne gond többé a volt Szövetségi Gyűlés képviselőivel, sőt az onnan „kihul­lott" szakemberekkel javulna a nem­zeti tanács összetétele. Szerinte va­lószínű, hogy az erőviszonyok más­képp alakulnának a jövendő koalí­cióban. D. T. Ősi keleti szokás szerint egy-egy új üzlet megnyitásakor a kereskedelem istennőjének félig kifestett maszkját is átnyújtják az új tulajdonosnak. Az istennő egyik szemét a megnyitáskor, a másikat az üzleti siker elérése után festik fel a maszkra. Kobayashi Teruyo (a képen), a japán Matsushita Elektric Company cég kereskedelmi képviselője tegnap egy ilyen maszkot adott át a pozsonyi Pos-Tel Kft. képviselőjének, Gergely Attilának (a háttérben). Abból az alkalomból, hogy a Matsushita Panasonic néven közismert cég telekommunikációs termékeinek legnagyobb szlovákiai forgalmazója tegnap Pozsonyban a Dukla Szálló közvetlen szomszédságában új bemutatótermet nyitott, ahol a hazai piacon forgalmazott telefonkészülékek, faxok, üzenet­rögzítők, nyomtatók és számítástechnikai berendezések széles választékát kínálják az érdeklődőknek. (tszl) (Méry Gábor felvétele) TUDATOSAN VÁLLALT KÁOSZ (Folytatás az 1. oldalról) a jegyzékből megtudja, hogy a szükséges gyógyszert teljes egészében a biztosító téríti-e (a lista 2977 orvosságot tartal­maz), vagy a költségekhez a be- , tegnek is hozzá kell járulnia (a listán 1478 tétel szerepel). Saj­nos, a legfontosabbat, vagyis azt, hogy a betegnek mennyit kell fizetnie, megmondani nem tudja. Mondok egy példát. A Lactulosa nevű gyógyszerhez a biztosító 388,50 koronával já­rul hozzá. A beteg a gyógyszer­tárban megtudja, hogy az ő hoz­zájárulása 500 korona. Több mint valószínű, gyógyszerét nem váltja ki, visszamegy orvo­sához, s olyan orvosságot kér, amely nem kerül pénzébe. Feles­legesen ugráltatjuk a beteget, az orvost, a gyógyszerészt... A városközpont egyik patiká­ja előtt sor kígyózott. Két pati­kus szolgálta ki a betegeket — vá­sárlókat. Az egyik a jegyzéket lapozgatta, a másik a gyógysze­reket adogatta, magyaráz(kod)-. va. A várakozók türelmetle­nek voltak, sokan nem váltották ki gyógyszerüket A miértemre két válasz a sok közül. - A kisfiamnak közepfültő­gyulladása van. Az orvosnő egyebek mellett orrcseppeket is felírt, a gyógyszertárban több mint húsz koronát kértek tőlem. Itt lakom a közelben, csak apró­pénzt hoztam magammal... - Nem engedhetem meg ma­gamnak, hogy 175 koronát ad­jak az orvosságért. Vagy enniva­lót vásárolok, vagy gyógyszert. Tudja, mit mondok? Eddig hall­gattam az orvosomra, aki azzal biztatott, az orvosság enyhíti kínjaimat. Tegnap is felírta a szokásos gyógyszereket, de nem tudta megmondani, meny­nyit kell majd fizetnem. Megkér­deztem, mit csináljak, ha nem lesz pénzem az orvosságra? Pót­megoldásokat ajánlott, noha jól tudja, más orvosság nem segített a múltban sem... Becsületesen dolgoztam, adóztam évtizede­kig. Soha nem kerestem sokat, tartalékaim nincsenek. Két évvel ezelőtt megözvegyültem, az uram infarktusban halt meg. Két perc alatt. Gyermektelen va­gyok, nincs támaszom. Gyógyszer nélkül talán előbb halok meg... PÉTERFI SZONYA K ovács János pozsonyi átlagpolgár hétfőn 38 fokos lázzal és kezében recepttel távozott orvosától. A közeli gyógyszertárban besorakozott s várt tíz percet, amíg sorra került. Ekkor közölték vele, hogy az előírt antibiotikumot nem kaphatja meg, mivel nem tudják, mennyit kellene fizetnie érte; délután, vagy inkább estefelé újra benézhet, mert addigra talán megtudják az új árakat. Csendben kisétált hát a gyógyszertárból, és csak ezt követően kezdte szidni a bölcs kormány jó édes anyukáját... Késő délután, amikor ismét elindult a gyógyszertárba, eszébe jutott, hogy éppen alkot­mányt sért, mert bacilusokat terjeszt a villamosban, holott minden állampol­gárnak egészséges környezethez van joga. Igaz - állítólag - neki is joga lenne a tisztességes bánásmódhoz!... Kovács János - és a hozzá hasonlók - a Szlovák Televízió esti hírműsorá­ból meríthettek némi lelki vigaszt. Kiderült ugyanis, hogy minden törvényes volt! A szlovák kormány múlt kedden, azaz szeptem­ber 28-án jóváhagyta a gyó­gyászati rendtartásról szóló rendeletét, és az egészségügyi minisztérium október elsejei hatállyal - az említett kormányrendelet alapján - intézkedett a gyógyszerek áráról. Vagy ha úgy tetszik: kategorizálásukról. Mivel azonban egy jogállamban a jogszabályok csak azt követően léphet­nek hatályba - és csak azt követően alkalmazhatóak -, ha kihirdették őket, (még pontosabban: a Törvénytárban bárki számára hozzáférhetővé váltak), tegnap megkérdeztem a Törvénytár szerkesztéséért felelős hivatalt, vajon mikor és hol jelentek meg ezek a jogszabályok? A hivatalnok utánajárt, majd közölte, hogy mindkét jogszabályt még szeptember 30-án átadták a Tör­vénytárakat megjelentető nyomdának. Ezért, természetesen, szeptember 30-i dátummal jelennek majd meg. És hogy szerkesztőségünk még tegnap sem tudta megkapni az állítólag szeptember 30-i dátummal kihirdetett jogsza­bályt? Ez állítólag már nem a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériu­mának hivatalnokaira, hanem a nyomdára tartozik: kérdezzük meg őket! Megtettük. És megtudtuk, hogy a szeptember 30-i Törvénytár már ki van nyomtatva, sőt, éppen annak postázásával foglalkoznak, s így talán mái­három nap múlva elolvashatjuk azt, másnap pedig akár ismertethetjük is. Akkor hát: jogállam lévén - mikor lépett a két jogszabály hatályba?! Hapci... FEKETE MARIAN AHOGY ÉN LÁTOM MIÉRT (IS) NEM KAP RAJTUNK A NATO? nális érvelésben kedvét lelő államférfiak által irányított országokkal. A gazdasági, a nemzetiségi és a katonai viszo­nyok lecsapódásaként kialakult szlovákiai és ma­gyarországi politikára (mert esetünkben erről van szó elsősorban) minimum gyanakodva tekint Eu­rópa szerencsésebb országainak közössége. És így teszi fel a kérdést: Vajon megérné kockára tenni a NATO biztonságát, nyugalmát olyan országok felvételével, amelyek még a jószomszédi kapcso­latok kialakítására sem képesek? Amelyek a hol­nap lehetőségeinek vizsgálata helyett évszázados sérelmekre hivatkozva bizonygatják szomszéd­juk rovására az igazukat? A Nyugat egyszerűen nem ért bennünket. Gazdasági és katonai szervezeteik a mieinktől teljesen eltérő logikához igazodva működnek. Szlovákia hivatalos kormánypolitikájának leg­nagyobb baja az önállóság elnyerése óta a kisebb­rendűségi érzés. Szlovákia - mitagadás - kis ország. A csehektől való elszakadást leginkább szorgalmazó és nyomban az önállósulást köve­tően hatalomra került politikusok merész kijelen­tésekkel próbálják bizonygatni, hogy nem is va­gyunk olyan jelentéktelenek. Lélektanilag azon­ban az ilyen magatartás csak a kisebbrendűségi érzés (tudatalatti) elhatalmasodását szolgálja, és a lélekbúvárok a megmondhatói, hogy az ilyen magatartás mennyire táplálja az agresszív haj­lamot. Magyarországon már sokszor és sokan bebizo­nyították, hogy mennyire nem szerencsés a kor­mány szakmai összetétele. A végrehajtó hatalom csúcsára kerülteknek talán háromnegyede is tör­ténész. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy az érvelésükben a történelmi argumentáció dominál. Ez mind a magyarországi politikai stílus­ra hatással van, mind a szlovák politika reagálá­sait befolyásolja. Még betegesebben önérzeteseb­bé, még agresszívebbé teszi a szlovákiai kor­mánypolitikát. Az már csak a mellékterméke ennek, hogy a dél-szlovákiai magyarság nem egyszer húzta emiatt a rövidebbet. A szlovák nacionalisták a szó szoros értelmében hálásak lehetnek némely budapesti politikusoknak azért, hogy kisebbségellenes indulataikat napirenden táplálják új munícióval. Ennek a következménye például, hogy miközben Pozsony verbálisan a NATO-hoz való csatlakozást szorgalmazza, vérmesebb politikusai (több vasat tartva a tűz­ben) egyre gyakrabban latolgatják a kisantantban rejlő lehetőségeket, noha aki kettőig tud számol­ni, az tisztában van vele, hogy a két megoldás - összeférhetetlen. Nyilván tucatnyi ellenérvet találnak a nyugat­európai országok Szlovákia és Magyarország NATO-tól való távoltartásának megideologizálá­sára. Ez az ő vezetőik rövidlátásának és óvatos­kodásának a bizonyítéka. Az azonban a mi böl­csességünk hiányát dokumentálja, hogy még ott sem vagyunk hajlandók feloldani a görcsöket, ahol erre lehetőségünk lenne. xÓTH MIHÁLY HAPCI... Számos tapasztalattal gazdagodtunk az utóbbi négy esztendő alatt, és igen sok illúzió elveszíté­sével lettünk szegényebbek. Akkor, 1989 utolsó heteiben abban reménykedtünk, hogy záros ha­táridőn belül határtalan lelkesedéssel keblére ölel bennünket a Nyugat, és még agitálnak is bennün­ket, hogy az isten szerelmére legyünk hajlandók belépni a NATO-ba, és váljunk tagjaivá az Euró­pai Közösségnek. Nem egészen lett így. Hogy mi minden játszott közre, annak már hatalmas irodalma van. Odáig fajult a helyzet, hogy a NATO-tagságért drukko­lok valamelyest még örültek is, hogy Moszkvában nemrég kiéleződött a helyzet. így talán, a szovjet birodalom feléledésének veszélyét látva - gon­dolták a „stratégák" - könnyebben tágra nyitják Brüsszelben a kapukat. Úgy tűnik, nem nyitják tágra. Legalábbis nem olyan könnyen, mint akár a legszkeptikusabbak is gondolják a visegrádi négyek országaiban. „Mindössze" három fő oka van annak, hogy nem nagyon kapnak rajtunk Nyugaton. Gazdasá­gilag nem vagyunk velük kompatíbilisak. Katonai szempontból gyanúsak vagyunk. De talán min­dennél többet nyom a latban, hogy itt, Európának ezen a részén nemzetiségileg annyira összekuszá­lódtak a viszonyok, hogy a történelmének évtize­dei során mindig az ésszerűség alapján cselekvő védelmi szervezet nem tud mit kezdeni az irracio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom