Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám, szerda

5 KALEIDOSZKÓP ÚJ szól 1993. SZEPTEMBER 30. LAPSZÉLEN TANTERMEK MÁR VANNAK - A HONOSÍTÁS MÉG KÉRDÉSES BESZÉLGETÉS SIDÓ ZOLTÁNNAL, A KOMÁROMI VÁROSI EGYETEM IGAZGATÓJÁVAL Amint arról már hírt adtunk, szeptember 24-én tanévnyitó ünnepség volt Komáromban, a városi egyetemen. Persze, a városi egyetem fogalma alatt nem egy épület, hanem egy intézmény értendő. Az ünnepi aktusra a Duna Menti Múzeum épületében került sor, és a soproni Benedek Elek Óvóképző levelező tagozatának elsős és másodikos hallgatói számára kezdődött meg a tanév. Ebből az alkalomból kérdeztük Sidó Zoltánt, a Komáromi Városi Egyetem igazgatóját az intézmény helyzetéről. - Amikor 1990 tavaszán a prágai szövetségi parlamentben elvetették a Jókai Egyetem létrehozására kidolgozott törvénytervezetet, úgy látszott, meghiúsul az a jogos igényünk, hogy Szlovákiában magyar nyelvű felsőoktatást lehessen szervezni. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gadóci Mezőgazdasági Középiskola, valamint Dunaszerdahely önkormányzata lépéseket tett, hogy magyarországi felsőoktatási intézményekkel karöltve konzultációs központokat hozzanak létre. Komárom város önkormányzata megalapította a városi egyetemet, s dr. Szabó Rezsőt bízta meg a vezetésével. A közigazgatási törvénnyel összhangban megalapított városi egyetem 1992 szeptemberében kezdte meg működését. A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem kecskeméti kertészeti kara, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola 1-4 tagozatos képzése és a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola számára biztosít konzultációs központot Komáromban. Levelező tagozatról lévén szó, az eredeti tervek szerint a komáromi középiskolákban bérellek volna tantermeket, de ezt az oktatási minisztérium, pontosabban Pius igazgató úr tiltó levele lehetetlenné tette. így tavaly Paton és a Komáromi Református Kollégiumban folyt az oktatás. Közben a város az egyetem rendelkezésére bocsátotta a Tiszti Pavilon egy részét, 400 négyzetméternyi területet, amelyet teljesen fel kellett újítanunk. 1993 márciusában lettem a városi egyetem igazgatója, s elsődleges feladatomnak tekintettem az átalakítás megszervezését. • Mennyibe került és miből finanszírozták az átalakítást? — Az Illyés Alapítvány, a városi önkormányzat és más támogatók, köztük az ausztráliai magyarok szövetségének anyagi segítségével láttunk neki még júliusban a kétmillió koronát igénylő felújítási munkálatokhoz úgy, hogy azokat szeptember LAKÓ - HÁZ - ÜGY P. T.: Az édesanyám 1983-ban vállalta el egy házban a házmesterséget, s ugyanakkor beköltözködtünk mi is ebbe a házba. 1990-ben férjhez ment és elköltözött az új házastársához. A lakásban én maradtam a feleségemmel. Azt szeretném tudni, megvehetem-e ezt a szolgálati lakást? A lakás megvásárlására, főként ha ez a lakás állami vagy községi tulajdonban van, elsősorban a bérlő-magánszemély jogosult (lásd a lakások és nem lakáscélú végére befejezzük. A városi könyvtár eddigi helyén négy osztályt, egy tanári termet, egy irodát és szociális helyiségeket hozunk létre. Október elsejétől már itt folytatjuk a tanítást. De nemcsak a teremhiány okozott problémát, ennél nagyobb gondok is voltak és vannak. Az oktatási minisztérium levélben értesítette a Tőketerebesi Tanügyi Hivatalt, hogy a magyarországi főiskolák által szervezett pedagógusképzést nem ismeri el, az azokon kapott okleveleket nem honosítja, tekintettel arra, hogy a képzés állítólag hatszemeszteres. (Azért éppen a tőketerebesi igazgatót értesítették, mert ő fordult a minisztériumhoz erre vonatkozó kérdéssel.) A képzés azonban a valóságban nyolcszemeszteres. Teljes egészében átvettük a győri tanítóképző főiskola tantervét és azt kiegészítettük a Nyitrai Pedagógiai Főiskola szlovák nyelvre vonatkozó tananyagával. Nemcsak a felvételin szerepel a szlovák nyelv, hanem egyike a fontos tantárgyaknak. Szemeszterenként harminc órában tanítják és kollokviummal zárul. • Tehát mi a helyzet most az oklevelek honosításával? - A Szlovákiai Helsinki Bizottsággal karöltve Komáromban párbeszédet szerveztünk, melyre a bizottság meghívta a minisztérium felsőoktatási főosztályának munkatársait, a sajtó képviselőit, a Királyhelmeci és a Dunaszerdahelyi Városi Egyetem, valamint a pedagógusszövetség képviselőit és másokat. Ezt a megbeszélést eredetileg szeptember 28-ára terveztük, de a minisztérium kérésére október 19-ére halasztottuk. Reméljük, győz a józan ész, és az illetékesek belátják, hogy az elismert magyarországi egyetemek oktatói és a nyitrai karon működő szlovák kollégáik garantálni tudják a megfelelő színvonalat. • Itt, Komáromban, a soproni óvóképző tanévnyitója volt. helyiségek tulajdonáról szóló törvény 16. §-ának első bekezdését). Az adott esetben tehát elsősorban azt kell vizsgálni, bérlője-e ön ennek a lakásnak. A levelében említi, hogy 1983-ban az édesanyja házmesterséget vállalt, s ezzel együtt beköltözött - nyilván a házmesteri lakásba. 1990-ben pedig elköltözött a férjéhez. A lakásbérlet a Polgári Törvénykönyvben megállapított esetekben átszáll a bérlő gyermekére. Ilyen eset például az, ha A többi szakon már túl vannak a tanévkezdésen? - A másik két szak hallgatói számára a magyarországi egyetemeken, Kecskeméten szeptember 15-én, Győrben pedig 18-án tartották meg a tanévnyitót. Ezenkívül a Szlovák Műszaki Egyetem nagyszombati gépészmérnöki kara létesített nappali és levelező tagozatot Komáromban, de ez csupán annyiban tartozik a városi egyetemhez, hogy mi biztosítjuk számukra a tantermeket. • Kik tanítanak a városi egyetemen, vagyis az említett főiskolák konzultációs központjában, s ki fizeti az oktatókat? - Minden esetben a főiskola, tehát Sopron, Győr, Kecskemét és Nagyszombat gondoskodik az oktatásról, saját tanárai adnak elő, sőt a felvételiken is ők vizsgáztatnak. Ugyanakkor szlovákiai, elsősorban komáromi szakemberek és pedagógusok is lehetőséget kapnak - az illetékes főiskolával kötött szerződés alapján -, hogy bekapcsolódjanak az oktatásba. A városi egyetemnek tulajdonképpen csak szervezői szerepe van. Gondoskodik a tantermekről, az oktatás zavartalan menetéről, szervezi a felvételi vizsgát, valamint a konzultációkat, továbbá a hazai és a magyarországi gyakorlatokat. A pedagógiai gyakorlatokat ugyanis a győri és a soproni főiskola gyakorlóiskoláiban, a szlovák nyelvű oktató-nevelő gyakorlatot pedig Komárom iskoláiban és óvodáiban végzik. A nagyszombati gépészmérnöki kar oktatói a Szlovák Műszaki Egyetem költségvetéséből kapják a fizetésüket, a magyarországi főiskolák tanárai pedig alapítványi pénzből kapják a juttatást, ami a legtöbb esetben szolgálati útért járó térítés, és nem külön fizetés. Ezek az oktatók nem az anyagiak miatt végzik ezt a munkát. • A hallgatók számára ingyenes az oktatás? - A hallgatók ezer, illetve a kecskemétiek ezerötszáz koronával járulnak hozzá szemeszterenként az egyetem működéséhez. Ezt nem tandíjnak nevezném, hanem hallgatói hozzájárulásnak. Többek között a magyarországi gyakorlati oktatásra szállító autóbusz kifizetésére, segédeszközök, tankönyvek, főiskolai jegyzetek beszerzésére szolgál ez a pénz. a bérlő meghal, vagy elhagyja a közös háztartást, és a lakásban csak a bérlő gyermeke, esetleg annak házastársa marad. Kivételt képeznek ilyen szempontból a szolgálati lakások, ahol a bérleti jognak ilyen jogcímen történő átszállása nem jöhet számításba (lásd a Polgári Törvénykönyv 709. paragrafusát). A Polgári Törvénykönyv fent említett rendelkezéseiből következik, hogy édesanyja lakásbérleti joga nem szállt át önre, a törvény szempontjából ön nem tekinthető a lakás bérlőjének, következésképpen a lakás megvételére sem tarthat igényt. • Mennyi alkalmazottja van az egyetemnek? - Állandó alkalmazott egyedül én vagyok, ezenkívül szerződésre van egy munkatársnőm, aki a gazdasági ügyeket intézi. • Hány hallgatójuk van? - Az első, illetve a második évfolyamban a soproni óvóképzőnek 38, illetve 37, a kecskeméti kertészetinek 20, illetve 27, a győri tanítóképzőnek pedig 40, illetve 38 hallgatója van az itteni levelező tagozaton. • A tavaly felvett hallgatók közül kiesett-e valaki, s ha igen, milyen okból? - Persze, többen itthagyták már az egyetemet különböző, főleg tanulmányi, családi, munkahelyi okokból. Tekintettel arra, hogy városi egyetem szervezi a felsőoktatást, hallgatóink nem részesülnek azokban az előnyökben, amelyeket egy állami egyetem levelező tagozatán megkapnának. A konzultációkat szabadságuk rovására látogatják, és tanulmányi szabadságra sem jogosultak. Pedig egyetemünket nemcsak a frissen érettségizettek, hanem gyakorló pedagógusok is látogatják. Például a győri tanítóképző első évfolyama 40 tanulójának 37,5 százaléka gyakorló pedagógus. Van, aki húsz évvel ezelőtt érettségizett, jelenleg az iskola napközi otthonában nevelőként dolgozik, és szakképesítést szeretne szerezni. Éppen azért, mert sokan régebben érettségiztek, nyáron, a felvételik előtt matematikából, illetve a kertészetire jelentkezők számára biológiából és kémiából előkészítő tanfolyamot szerveztünk. • A Jókai Egyetem létrehozásáról végleg lemondtak? - Erről szó sincs, de egy állami egyetem megalapításához törvény szükséges. A törvényjavaslatot a parlamentnek kell jóváhagynia, s feltételezem, hogy elérkezik az az idő, amikor olyan összetételű lesz a szlovák parlament, hogy megszavazza eme jogos igényünket. A városi egyetem fokozatosan megteremtheti egy állami egyetem megalapításának a feltételeit. Amennyiben lehetőség nyílna az állami egyetem létrehozására, akkor a városi egyetem megszűnne, és saját tanári karral, saját épülettel, saját felszereléssel, teljes infrastruktúrával a majdani Jókai Egyetem venné át a stafétabotot. GAÁL LÁSZLÓ Az édesanyja elköltözködése következtében keletkezett jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv 713. paragrafusa szabályozza, melynek értelmében ön a lakásból csak azt követően köteles kiköltözni, hogy megfelelő pótlakást biztosítanak önnek. Vagyis arról van szó, hogy jogában áll a lakásban lakni, kötelessége fizetni a lakbért, valamint a lakás használatával kapcsolatos szolgáltatásokért járó térítést, azaz gyakorlatilag a bérlőkkel azonos jogállása van, csak éppen nem tekintik bérlőnek, nem keletkezik elővételi joga az ön által használt lakásra. Dr. P. D. Kl KÉPTELEN A PÁRBESZÉDRE? Gyakran vetik az ellenzéki honatyák szemére, hogy csak bírálni képesek a kormányt, és támadó, nem konstruktív politikát folytatnak. Állítólag nem hajlandók a végrehajtó hatalommal közösen keresni a problémák megoldását. De kérdés: Valójában ki nem hajlandó a párbeszédre? A legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői konkrét példákat soroltak fel arra vonatkozólag, mennyire „nyitott" Vladimír Mečiar kormányfő a parlamenttel szemben. Felrótták neki, hogy hatalomra kerülése óta kerüli a parlamentet. Úgy látszik, a miniszterelnök úr jobban szeret a rádión és a televízión keresztül érintkezni a képviselőkkel - vélik a kereszténydemokrata vezetők. Azt is rosszallják, hogy a kormányfő több mint fél éve nem hajlandó aláírni egy olyan törvényt, amelyet a legfelsőbb törvényhozó szerv megszavazott. A KDM volt belügyminisztere a szlovák titkosszolgálattal kapcsolatos interpellációjára sem kapott választ, ráadásul a kormányfő azt állította, hogy azt egyáltalán meg sem kapta - holott az interpellációt a parlament a szokásos módon eljuttatta a kormánynak. S ez még korántsem az összes példa... De nemcsak szlovák,hanem a magyar kereszténydemokratáknak is nehéz szót érteniük Mečiarral. Például Bugár Bélának, az MKDM elnökének egy korábban elhangzott, a kisebbségi jogokkal foglalkozó interpellációjára a kormányfő levélben válaszolt. - A kormány és én személyesen megvalósítjuk, védjük és fejlesztjük a kisebbségi jogokat, és azok törvény általi biztosítását javasoljuk. Ellentétben önökkel, akik a lábukkal szavaztak, megfutamodtak a felelősség elől - írja levelében Mečiar, majd figyelmezteti az MKDM elnökét, hogy kereszténydemokrata létére nem szabad hazudnia. Szó ami šzó, ez nem éppen közeledésre biztató hangnem! Különösen ha tudatosítjuk, hogy az MKDM koalíciós partnerének, az Együttélésnek sincs több szerencséje a kormányfővel való együttműködésben. Pedig párbeszéd nélkül aligha lesz kiút a jelenlegi aggasztó - akár kisebbségi, akár gazdasági vagy szociális - helyzetből. De a fentiek ismeretében feltehetjük a kérdést: ki képtelen itt a párbeszédre? Ján Čarnogurský szerint elképzelhető, hogy szót értsenek a kormánnyal, sőt, ő egy szélesebb kormánykoalíció lehetőségét sem veti el, de mindezt egyetlen feltétellel - Mečiar nélkül. Az exkormányfő megtalálta a megoldás kulcsát? (gl) SZÁMLANYITÁS AZONNAL (Munkatársunktól) Az 1992 februárjában életre hívott pozsonyi székhelyű Beruházási és Fejlesztési Bank Rt. (IRB) a hazai pénzintézetek közül elsőként radikális technikai újítást vezet be: Az eddigi ABO-rendszerről október végéig átáll az amerikai PROFILE-rendszer segítségével az on—line szolgáltatásokra. Ez magyarul azt jelenti, hogy eddig kéthárom napig eltartott, míg az ügyfél számlát nyithatott, míg fizetési és elszámolási ügyletei lebonyolódtak. A PROFILE segítségével mindez azonnal megoldható, ráadásul jövő februártól a bank mind a 17 fiókja bekapcsolódik e rendszerbe. Ha valaki például a Beruházási és Fejlesztési Bank kassai fiókjában számlát nyit, e tényt azonnal regisztrálják Pozsonyban és a többi fióknál, ami radikálisan lecsökkenti a pénzügyi operációk idejét. (só)