Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓI 1993. OKTÓBER 6. A HÓHÉR KÖPENYE 1849. október 6-át követő napon a hóhér sietve távozhatott Arad várából. Talán már akkor is vállára vetett egy fehér köpenyt, amelyben később többször is látták, amikor hivatalos elfoglaltsá­gai után járt Brünnben és környékén. Mert morvaországi volt a szerencsétlen, s amikor Haynau Aradra rendelte az osztrák sereghez csatlakozott városi hóhérmestert, Franz Bott nem tud­hatta, milyen megélhetési nehézségei lesznek Magyarországon. Megélhetését és otthoni állását féltve, még a kivégzések előtt mondott fel, így a kötél általi halálra ítélt kilenc vértanú ruháival zsákjában ülhetett kocsira. Szokásjog volt,' hogy a kivégzésekért a szokásos béren felül a kivégzettek ruháját is megkapták a hóhérok. Eladták a ruhákat? Tehették. Betyárokét, rablógyilkosokét mindenképpen. De ki vett volna tábornoki egyenruhákat, úri viseletet? Hiszen az, aki a mestertől ruhát vásárolt, tudta, kivel és milyen áruval van dolga. így maradhatott hát Franz mester nyakán a fehér köpeny és a ruhákkal teli zsák, amelyről fia 1899­berí a Magyar Hírlapnak nyilatkozott. . . És ment Damjanich János köpenyében a hóhér. Várbörtönök toronyszobáiban vetette fogasra, míg végezte a dolgát. Hány magyar honvéd nyakára került még keze által kötél? Hány rabot kínzott halálra? Felismerték-e rajta valaha is Damjanich fehér köpenyét? Nem terhelte-e lelkét a mártírok halála? Aligha. A hóhéroknak nincs lelkiismeretük, mert különben nem lennének hóhérok. Számukra az ember nem azonos önmagával, hanem a munkavégzés eszköze: az élet kioltása válik lehetségessé az emberi testet fizikai úton sanyargatva. Szinte látom magam előtt a hófehér köpenyt, amint bepiszko­lódik. A hóhér csizmájáról por, sár, vér telepszik rá, s újdonsült gazdája mint a halál démona járja útját. Ki emlékezne rá, ha történészek nem örökítik meg nevét? Nekem se jutott volna eszembe, ha Arad után nem Damjanich János honvédtábornok köpenyében utazott volna halált osztó munkájának helyszíneire, ahol áldozatait ugyanúgy megfosztotta ruházatuktól, mint az aradi tizenhárom közül a kilenc felakasz­tott tábornokot. . . Kiss Ernő, Vécsey Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezič Károly, Láhner, György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysán­dor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török fgnác holttestének meggyalázása azonban a hóhérmunkával nem ért véget. Vagyonukat a császári udvar kobozta el, s Arad után három évtizeden át lehetetlen volt a rájuk való megemlékezés. DUSZA ISTVÁN JOZEF MORAVČÍK ENSZ-BELI BESZÉDÉBEN SZORGALMAZTA AZ EXPORTKORLÁTOZÁS ELTÖRLÉSÉT Tegnapra virradó éjszaka mon­dott beszédet az ENSZ-közgyű­lésben Jozef Moravčík szlovák külügyminiszter. Azt fejtegette, hogy Szlovákia az egyén jogait tiszteletben tartó polgári elvekre alapozva építi államiságát. A Szlovák Köztársaságnak, mint soknemzetiségű államnak az a célja, hogy létrehozza az etni­kumok együttélésének, továbbá valamennyi állampolgár számá­ra az azonos jogok és lehetősé­gek működő rendszerét. A gazdasági helyzetről szólva megállapította, hogy a reformok eddig nem hozták meg a várt fellendülést. Szorgalmazta a hi­degháború idejéből örökölt ex­portkorlátozások eltörlését, s rá­mutatott arra, hogy az ország­nak komoly károkat okozott a Kis-Jugoszlávia elleni em­bargó. Moravčík tájékoztatta a Köz­gyűlést arról, hogy Szlovákia immár 53 nemzetközi szervezet tagja, s a visegrádi négyekkel együtt szeretne mielőbb integrá­lódni az Európai Közösségekbe, a NATO-ba és a Nyugat-európai Unióba. Támogatta az ENSZ­közgyűlés tervezett reformját azzal, hogy a testület állandó tagjaivá kellene válnia Németor­szágnak és Japánnak is. Cseh­országhoz hasonlóan Szlovákia is kéri, hogy befizetéseit a világ­szervezetbe újonnan állapítsák meg, s ne a kommunista Cseh­szlovákia felértékelt gazdasági eredményei szerint kelljen még mindig fizetnie. Az ügyben még nem született döntés, de az ille­tékes bizottság már javasolta, hogy a korábbi illetéket egysze­rűen osszák meg a két utódállam között. -Ü­VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BSgfel. UTCA 8., Q31 Q1 SOMORJA <52ÄWIÍTÓC5 É P-KEZELŐI • <mL— Ivf B • ^^^Jal • — « Inii éfii i Kmm • ^T'jii r^k j v É f | \' || v* jfr R BĽ^ BF 3* «0 VSR ' w ' ss 1 993. X, 11 1 993. 1 3, 1993- 4ME» «***-• 1993* 23»9«­Képünkön még viszonylag ép állapotban látható az orosz parlament épülete, ám a több emeletét teljesen kiégető lángok olyan pusztítást végeztek, hogy most azt fontolgatják: helyreállítani vagy lebontani lenne-e gazdaságosabb. WASHINGTON - Bili Clinton amerikai elnök szerint Jelcinnek nem volt más választása, mint megindítani a támadást a parla­ment ellen. Most azonban elvár­ja tőle, hogy tartsa a szavát, s a valóban demokratikus parla­menti és elnökválasztás felé ha­ladjon. Clinton úgy vélte, hogy a Nemzetközi Valutaalap szigo­rú gazdasági követelményei nem a legmegfelelőbbek egy olyan országgal szemben, mint Orosz­ország, amit az USA már több­ször jelzett. BONN - Otto Wolf von Ante­rongen, a Német Gazdasági Ke­leti Bizottságának elnöke szerint az orosz hatalmi válság követ­kezményei hatással lesznek az ország gazdaságára. El fogják rettenteni a külföldi beruházó­kat, akik még az eddigieknél is óvatosabbak lesznek. Von Ame­rongent felszólította a német kormány az Oroszországnak nyújtandó nagyobb segítségre. Szerinte viszont a szövetségi kormánynak növelnie kellene a nem anyagi jellegű támogatást is, nagyobb számú gazdasági szakértőt kellene kiküldenie, mindenekelőtt a közlekedés fej­lesztésére. A német televíziónak adott nyilatkozatában Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas író úgy vélekedett, hogy Jelcinnek már a két évvel ezelőtti sikerte­len puccs után határozottabban kellett volna fellépnie. BRÜSSZEL- A belga sajtó sze­rint Jelcin csak a hadseregnek köszönhetően került ki győzte­sen a válságból, de fennáll a ve­szélye annak, hogy ezek után a hadsereg túsza lesz. A Le Soir szerint, ha Oroszországban nem jön létre a polgári társadalom, akkor a legközelebbi választá­sok úgy végződnek, mint Len­gyelországban. A La Libre Belgi­que úgy látja, hogy Jelcin még nem nyerte meg a háborút, azt a moszkvai üzletek polcain kell megnyernie. Ami a hadsereget illeti, e lap szerint éppen a súlyos gazdasági helyzetre oly érzé­keny hadsereg lehet az, amely a választások során ismét bejut­tatja a parlamentbe a neokom­munistákat. RÓMA - A La Repubblica kom­mentárjában azt írja, hogy ez az orosz Tienanmen sokat ronthat Jelcinnek-, mint reformernek a képén. A Nyugat ugyanis már azt kérdezi, nem túl magas-e a stabilitás ára. Az Avvenire katolikus lap úgy látja, Haszbu­latovék azért vesztettek, mert nem állt mögöttük a nép. Csak­hogy Jelcin esetében sem lehet tudni, hogy a tömegek mögötte állnak-e. Most őmellette állt a hadsereg, s közben ellenfelei ügyetlenségéből és a Nyugat tá­mogatásából húzott hasznot. Csakhogy a hadsereggel szem­ben elkötelezte magát, új, ügye­sebb ellenfelek tűnhetnek fel, s a Nyugat is csak egy bizonyos pontig lesz vele szemben barát­ságos: ugyanúgy elfordulhat tő­le, mint annakidején Gorbacsov­tól. A La Stampa írásában szin­tén megemlíti Gorbacsovot. Sze­rinte vasárnap elszalasztotta a kitűnő alkalmat, hogy a de­mokrácia védelmére keljen. Ezek után egyre nehezebb Gor­bacsov oldalán állni. Maga Gorbacsov a La Stam­pának írt, tegnap megjelent cik­kében ,,a felelőtlenek háborújá­nak" minősíti azt, ami Moszkvá­ban történt. Úgy látja, Jelcin győzelme sokba fog kerülni az országnak. Elsősorban azért, mert győzelmét a hadsereg be­vetésével érte el. Ez veszélyes precedenst teremtett, ami rá fog­ja nyomni bélyegét a demokrati­zálási és reformfolyamatra. Ve­szélyesnek tartja Gorbacsov a győzelmi eufóriát is, amely a háttérbe szoríthatja az oroszok tízmillióinak tényleges problé­máit. VARSÓ - A Gazeta Wyborczá­ban főszerkesztője, Adam Mich­nik azt írta, hogy Ruckoj és Haszbulatov kapitulációjával le­zárult az orosz átalakulás egy szakasza. Szerinte Jelcin ebben a konfliktusban nem védelmezte az alkotmányt, Haszbulatov és Ruckoj pedig nem védelmezte a demokráciát. Csak a közeli parlamenti választások adhat­nak esélyt az orosz demokráciá­nak, ám nem biztos, hogy a vok­solás stabilitást is eredményez. Oroszország jövpje felett egy nagy kérdőjel függ — véli Michnik. Józef Oleksy, a Demokratikus Baloldali Szövetség vezetőségé­nek tagja annak a véleményének adott hangot, hogy az oroszor­szági események negatív hatás­sal lehetnek Lengyelország szá­mára. Nehezebbek lesznek a tár­gyalások az Oroszországgal való együttműködésről, ugyanúgy a lengyel vállalatok együttmű­ködése orosz partnereikkel. S fennáll az a veszély is, hogy - tartva az üldözéstől és leszá­molástól — megnövekszik a me­nekültek száma. BELGRÁD - Vuk Draskovics, a szerb ellenzék vezére Borisz Jelcinhez intézett táviratában ki­fejezésre juttatta mély együttér­zését az áldozatok miatt, ugyan­akkor támogatásáról biztosította az orosz elnököt az ország átala­kításának útján. Draskovics sze­rint a tragédiáért azokat terheli a felelősség, akik vissza akartak térni 1917 októberéhez. NÉHÁNY SORBAN A ntall József magyar kor­mányfő nem vesz részt az Európa Tanács tagországainak hétvégén Bécsben esedékes csúcsértekezletén, közölte teg­napi számában a Magyar Nem­zet. A lap jól tájékozott körökre hivatkozva azt írta, a magyar miniszterelnök távollétének oka nemcsak németországi gyógyke­zelésében keresendő, hanem ál­lítólag amiatt sem lesz jelen, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben a fórumon valószí­nűleg nem fogadnak el olyan dokumentumot, amely tartal­mazná az európai kisebbségek helyzetét rendező elveket. J asszer Arafat, a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet elnöke ma Kairóban találkozik Jicchak Rabin izraeli kormányfővel, je­lentették tegnap Tuniszban pa­lesztin források. O ihanuk kambodzsai király ijZi tegnap cáfolta, hogy part­nerséget ajánlott volna fel a vö­rös khméreknek és képviselőjü­ket tanácsadói szerepre kérte volna fel. A két héttel ezelőtt királlyá nyilvánított Szihanuk Pekingben nyilatkozott, ahol gyógykezelésen tartózkodik, ugyanakkor megerősítette, hogy megoldást próbál találni a vörös khmerek és az új kambodzsai kormány közötti viszályra, ő maga azonban a vitában sem­leges kíván maradni. P anmindzsonban tegnap ered­ménytelenül fejeződött be a két Korea képviselőinek két­órás tanácskozása, mivel Észak­Korea újra felvetette korábbi követelését, miszerint a párbe­szédet csak akkor folytatja, ha Szöul ezentúl nem vesz részt az Egyesült Államokkal eddig kö­zösen tartott hadgyakorlatokon. Szöul és Phenjan között a párbe­széd január óta szünetelt, azon­ban Észak pár hete lemondott említett követeléséről, azonban most váratlanul újra előhozako­dott vele. A merikai katonai repülőgép fedélzetén tegnap Hanoi­ból Washingtonba szállították annak a legkevesebb 16 ameri­kai katonának a földi maradvá­nyait, akiket a vietnami háború idején eltűntnek nyilvánítottak. John Cray alezredes, aki az ele­sett vagy eltűnt amerikai kato­nák után kutató hanoi hivatal vezetője, elmondta, hogy a múlt hónapban bukkantak rá a földi maradványokra olyan térség­ben, ahol a háború idején ameri­kai gépek lezuhantak. A szomáliai helyzet alakulá­sáról volt szó az ENSZ­főtitkár és amerikai diplomaták New York-i találkozóján. Peter Tarnoff külügyminiszter-helyet­tes és Madeleine Albright, az USA ENSZ nagykövete megvi­tatta Butrosz Ghalival a legfris­sebb mogadishui fejleményeket, nevezetesen, hogy hétfőn életét vesztette 12 amerikai katona, aki az ENSZ-erők kötelékében tartózkodik Szomáliában. S kopje macedón fővárosba in­dít ezentúl hetente kétszer Bécsből légijáratot az Austrian Airlines légitársaság. A Reuter hírügynökség jelentése szerint ezek a járatok azonban nem sze­repelnek a menetrendben, mivel chartetjáratokról van szó, ame­lyeket egy koszovói utazási iro­da rendelt meg. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy a Szerbiával szomszédos Macedóniára ne m vonatkoznak az ENSZ-szank­ciók, s ezért Skopje az a legfőbb központ, amelyen keresztül a büntető intézkedéseket kijátsz­szák. Naponta 16 «rat6l 19 óróid •-lörtyaswfcitus VIUI9C Somorja A TAN FOL-VAM TÉMÁJA: SZAMTOGEP-KEZELOI ALAPISMERETEK AZ MS DOS OPERÁCIÓS RENDSZER DISZK-ALLOMANYKEZELO i NORTON COMMANDER; SZÖVEGSZERKESZTŐ <T WJ ti m HM i Jelentkezés:'19=93. október 8-é.tg (péntek) Telefon: 0708/22-41 „ 33-2TS: A MÁSODIK OKTÓBERI FORRADALOM VILÁGVISSZHANGJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom