Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 250. szám, kedd

PUBLICISZTIKA IÚJSZÓ1993. OKTÓBER 26. EGY PANASZ NYOMÁBAN • KINEK VAN IGAZA LÉVÁN? AZ ÉPÜLETEN DOLGOZNAK! A lakás - alapvető létszükséglet. Hogy ez mennyire így van, azt sokan csak mostanában kezdik tudatosítani, amikor már korántsem olyan egyszerű lakáshoz jutni, mint pár évvel ezelőtt. Ám lassan a már meglevő lakást megtartani is gondot jelent. Erről szól az alábbi történet. 1991 őszérn a lévai lakásszövetkezet felszólította a Poľná (Mező utca) 3-10-es számú bérház lakóit, hogy költözzenek ki, mivel az épület nagyjavítást kap. Az ok: a ház statikája annyira meggyengült, hogy életveszélyessé vált az ott lakók számára. Negyven családot érintett a dolog, köztük sok idős embert, akiknek harminc év után kellett elhagyniuk otthonukat. Hiába kaptak újabb, összkomfortosabb lakást, nem tudták megszokni és türelmetlenül várták, mikor költözhetnek vissza a megszokott falak közé. Két év elteltével azonban még mindig csak várnak. - Azt ígérték, hogy egy éven belül visszaköltözhetünk. Ehelyett még mindig csak hitegetnek. Nem is csoda, hiszen egy évig alig dolgoztak az épületen - kezdi panaszát Nemcsok Júlia. Az idős hölgy csak bot segítségével tud járni, mégis naponta eljárt megnézni, mire haladtak a munkások. - Valójában csak most, márciusban kezdtek hozzá a javításhoz - folytatja Nemcsokné. Mindent szétvertek azzal, hogy a falakat fogják megerősíteni. Közben tönkretelték a parkettámat, leverték az ajtókat, a frissen festett falakat fehérre mázolták, de úgy, hogy az hol sárga, hol rózsaszín. Azt állítják, hogy ez higiéniai festés. A jó öntvényradiátorokat pléhradiátorokra cserélték, merthogy, állítólag, szét voltak fagyva. Pedig dehogy voltak! Egyszerűen elvitték, ahogy elvitték a csapokat, ajtózárakat is. A balkonokat bezzeg nem javították meg, arra állítólag nincs pénz. ígérték, hogy a fürdőszoba falait is téglából rakják fel, de úgy hagyták, ahogy volt, merthogy arra sincs pénz. Új konyhaszekrényeket ígértek, néhányan kaptak is, de a többség nem. Nincs rá pénz. Csak azt nem tudom, hová tette a lakásszövetkezet az államtól kapott 3 200 000 koronát és az épület javítási alapján levő 150 000 koronát? Nemcsok néninek az az érzése, hogy a lakásszövetkezet arra akarja őket kényszeríteni, mondjanak le a lakásukról. A szövetkezet már fel is ajánlotta a lakóknak: akik leadják a lakást, megkapják a hitelből fennmaradó pénzt és maradhatnak az állami lakásban. - Hogy adnám le? — méltatlankodik az idős hölgy. - Nem azért fizettem harminc éven keresztül, hogy mikor már jogilag is enyém lehetne a háromszobás lakás, átadjam a szövetkezetnek - és az jó pénzen továbbadja... Vrzál Etelka viszont elfogadta a szövetkezet ajánlatát. Mint mondja, ő annak örül a legjobban, hogy végre elkerülhetett a házból, ahol a negyedik emeleti lakásuk folyton beázott. Most elégedett az új lakással és sajnálja azokat, akikre a visszaköltözés után majd még rengeteg munka, kiadás vár. - Igen, újra kell festetni az egész lakást, az ajtókat, ablakokat, új konyhaszekrényt, gáztűzhelyet kell venni. Hogy telik majd mindenre a 2700 koronás nyugdíjamból? - kérdi elkeseredetten Nemcsok néni. A költözéssel azonban még így is várnia kell, hiszen a lakások átadása egyelőre húzódik. Meddig? - tettük fel a kérdést Štefan Halasinak, a Lévai Járási Lakásszövetkezet igazgatójának. - Már beköltözhettek volna, ha a Járási Közegészségügyi Állomás nem akadékoskodott volna annyit: azt találták ki, hogy a konyhákban ki kell cserélni a PVC padlóburkolatot és gázelszívókat kell felszerelni. Egyrészt ez időbe kerül, másrészt olyan újabb kiadásokat jelent, amelyekkel nem számoltunk. Ez a ház már életveszélyes állapotban volt. Sürgősen meg kellett erősíteni a gázbeton falakat, különben nem bírták volna tovább megtartani a négy emeletet. Erre kaptuk a 3 200 000 koronát. No és a tető megjavítására, a vízvezeték, a villanyvezetékek, a szennyvízelvezető kicserélésére, a vízórák felszerelésére. A javítási alapon is volt némi pénz. Viszont új konyhaszekrényeket is vettünk; igaz, csak húszat, mert többre már nem futotta. Az emberek azt szeretnék, ha mindent kicserélnénk, de hogy miből, arra nem gondolnak. A gáz bevezetésére is úgy spóroltuk össze a pénzt. Mi segíteni akartunk, ám könynyen lehet, hogy végül ezt is a szövetkezeti tagoknak kell megfizetniük, ahogy az új padlógumikat és elszívókat is. Mert már így is több mint 30 000 korona adósság terheli e ház javítási alapját. Halasi úr szerint a közegészségügyi állomás fölöslegesen késlelteti a lakásátadást, újabb fölösleges kiadásokkal terheli meg a lakásszövetkezetet és főleg a lakókat. - Az a helyzet, hogy a környezetvédelmi hivatal csak a higiéniai állomás véleménye alapján adja ki az épületátadási végzést - mondja Péter József, a közegészségügyiek egyik illetékese. - A lakásszövetkezet júMost kezdhetem elölről... (Méry Gábor felvétele) gyott a pénz; különben sem költhetnek olyasmire, ami nem volt tervben, amikor az állami hozzájárulást kapták. Mert ugye mi lesz, ha jön egy ellenőrzés? De vajon hová lett a közel 3,5 millió korona? A válasz: ott van az épületben. A falak megerősítése állítólag 1 200 000 koronába került. Hogy a Comex nevű cég milyen munkát végzett, az majd csak később derül ki. (Az egyik lakó máris azt tapasztalta, hogy miután kifestette lakását, a falról egy darabon leesett a vakolat!) A lakásszövetkezet elnökének helyettese sem nyilatkozott elégedetten a cégről. Például azért, mert a munkák során több minden eltűnt a lakásokból. Természetesen, a hiányt pótoltatták a céggel. És hogy a lakók mégsem elégedettek? - Nem lehet úgy dolgozni, hogy semmi se rongálódjon meg, semmi ne koszolódjon be - mentegetőzik Halasi úr. - Kisebb károsodásokon kívül mi ugyanolyan állapotban adjuk át a lakásokat, mint amilyenben átvettük azokat. Igen ám, csakhogy ma már nehéz bizonyítani, milyen volt a lakások állapota két évvel korábban! Mást állítanak a lakók és mást a lakásszövetkezet. Annyi viszont biztos, hogy ez a szanálás, a bosszúságon kívül, jókora többletköltséget is jelent majd a lakóknak. - Tudjuk, igazságtalan ez velük szemben, de erről nem mi tehetünk, így alakult a helyzet. Ki gondolta harminc évvel ezelőtt, hogy a gázbetonelemekből épült házakban ilyen költséges felújításokra lesz szükség? Ki gondolta, hogy az állam segítségére sem számíthatunk többé? A lakásszövetkezet elnöke egyébként jobbnak látná, ha az épület egykori lakói ott maradnának az új lakásokban. A szövetkezet ugyanis, az így üresen maradó lakásokba, beköltöztethetné a szomszédos utcában levő hasonló tömbház lakóit, ahol ugyanazon okokból szintén sürgősen el kell végezni a szanálást. - Akik akarnak, természetesen visszaköltözhetnek a lakásaikba, de számolniuk kell azzal, hogy bizonyos pluszkidásokat meg kell téríteniük... A legszomorúbb az egészben az, hogy éppen a lakásszövetkezet legrégibb tagjai kerültek ebbe a helyzetbe. Idős, nyugdíjas emberek, akiknek szociális helyzete nehezen bírja el a nagyobb kiadásokat. Egy azonban biztos: a lakásszövetkezet semmit sem veszített ... S. FORGON SZILVIA LAKÚ - HÁZ - ÜGY L. L.: A szövetkezeti lakások árával kapcsolatban már többször is találkoztam azzal, hogy ha a tulajdonomba átruházzák az általam lakott szövetkezeti lakást, nincs jogom a szövetkezeti tagrész visszafizetéséhez. Pontosan miről van szó? A lakásszövetkezetek tagjai különféle jogcímeken fizettek különféle összegeket a szövetkezetnek. Először a tagfelvételi díjat kellett befizetni (ez például a nyolcvanas években 200 korona volt). Aztán a tagsági alapbetétet kellett befizetniük, mégpedig háromezer koronát. Végül pedig, még mielőtt a lakásba beköltözhettek volna a lakás nagyságától függően fizettek tíz-, húsz- vagy harmincezer koronát. A szövetkezeti tagrész az említett háromezer korona, illetve a további néhány tízezer korona együtt. Mindez valamiféle pénzbeli, esetleg másfajta hozzájárálás volt a lakás felépítésének költségeihez (gyakorlatilag tehát nem a lakás árát fejezte ki). A költségek további részét a lakásszövetkezetek beruházási hitelből fedezték, amelyet a lakók később a lakbérrel együtt törlesztettek. Éppen ezért azok a lakásszövetkezeti tagok, akiknek tulajdonába a szövetkezet átruházza az általuk bérelt lakást csak ennek a beruházási hitelnek a lakásukra eső még le nem törlesztett részét kötelesek megtéríteni. A lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló törvény 17. §-ának ötödik bekezdésében pedig azért volt szükséges kimondani, hogy az említett esetben a szövetkezet tagja elveszti a szövetkezeti tagrész visszatérítéséhez való jogi igényét, mert az általános szabályok szerint erre igénye keletkezett, iia a szövetkezeti tagsaga megszűnt, miközben a korábbi rendelkezések nem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy valakinek a lakásszövetkezeti tagsága azáltal szűnik meg, hogy megvásárolja a szövetkezettől, szövetkezeti tagként bérelt lakását. F. I.: Még tavaly nyáron kérelmeztük, hogy a szövetkezeti lakásunkat a nevünkre írják át. Azóta semmi sem történt. Meddig halogathatják ezt az átírást? A lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló 182/1993. Tt. számú törvény 29. §-ának első bekezdése szerint, ha a szövetkezeti lakás bérlője a transzformációs törvény (az 1992. évi 42. számú törvény) alapján kérelmezte a lakásszövetkezettől a lakás tulajdonának átruházását, a lakásszövetkezet a törvény hatálybalépésének napjától (1993. szeptember elsejétől) számított két éven belül köteles a lakás tulajdonjogát átruházni. Azokban az esetekben viszont, ha a szövetkezeti lakás bérlői a 182/1993. Tt. számú törvény alapján kérelmezik a szövetkezeti lakás átruházását, a lakásszövetkezet a kérelemtől számított két éven belül köteles a tulajdonjogot átruházni. dr. P. D. SP0R0F0ND: ÁLLJA AZ INFLÁCIÓT (Munkatársunktól) Kivédeni az inflációt - ez minden takarékoskodó ember napiparancsa. A bankok a takarékszövetkezetek kamatai bizony csak tisztes távolsából követik az infláció ütemét, a megtakarítások elértéktelenedését csupán lassítják. De nem állítják meg. Mi hát a megoldás? Az Első Szlovák Befektetési Társaság tegnapi tájékoztatóján elhangzott: leányvállalatuk a Szlovák Befektetési Társaság alapja, a Sporofond megőrzi befektetői pénzének vásárlóértékét. Aki tavaly ezer koronáért vett Sporofond részedést, az a szeptember 30-án zárult gazdasági év végén 243 koronával gyarapodott. Ugyanis az alapvagyon értéke 15 százalékkal növekedett, míg a kamatok 9,3 százalékot tettek ki. A Sporofond nyitott alap, vagyis bármikor be-, illetve ki lehet lépni belőle. A Sporofond részesedéséhez kétféleképpen lehet hozzájutni: rendszeres havi befizetéssel (a minimális öszszeg 300 korona), vagy alkalmankénti befizetéssel (a minimum 1000 korona). A pénz kivétele is kétféleképpen lehetséges. Vagy az alap fiókjainál (Pozsony, Trencsén, Dunaszerdahely, Besztercebánya, Igló, Nyitra, Eperjes, Zsolna és Kassa) történik, vagy egy űrlap kitöltésével, amelyet a pozsonyi központnak vagy bármelyik fióknak lehet megküldeni. A kérelmeknek egy hónapon belül tesznek eleget. Peter Vajda, az Első Szlovák Befektetési Társaság vezérigazgatója közölte, az alap vagyonát prosperáló cégekbe fektették, vagy jól fizető kötvényeket vásároltak. Csak érdekességképpen megjegyezte, a 18 százalékos kamatú államkötvény a legkedvezőtlenebb az összes közül. (só) FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség országos központja az új vezetőképző programjának megfelelően az 1994-es esztendőre meghirdeti az őrsvezető-, segédtiszt- és cserkésztisztképzést. • Őrsvezetőképzésre (ors = 6-7 fiúból, illetve lányból álló csoport) azok jelentkezhetnek, akik ez év szeptemberéig betöltötték 13. életévüket, de még nem töltötték be a 18-at. Az őrsvezetői tanfolyam januárban kezdődik és júliusban egy nyári táborozással fejeződik be. • Segédtisztképzésre jelentkezhetnek, akik ez év szeptemberéig betöltötték 17. életévüket, de még nem töltötték be a 28-at. Jelentkezhetnek azon őrsvezetők, akik egy korábbi esztendőben őrsvezető-fogadalmat tettek. • Cserkésztisztképzésre jelentkezhet minden 22. életévét betöltött segédtiszt, aki legalább 1 éves segédtiszti gyakorlattal rendelkezik, de még nem töltötte be a 38. életévét. Jelentkezni írásban az SZMCSSZ központjában lehet 1993. december 15-éig. A kiképzés költségeihez való hozzájárulásként a jelentkezéssel egy időben 200 koronát kérünk befizetni a SZMCSSZ központi pénztárába. Cím: Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség nám. 1. Mája 6 929 01 Dunajská Streda — Dunaszerdahely Telefon: 0709/271-21, telefax: 0709/290-28. niusban vette át az épületet az építőktől. Mi akkor figyelmeztettük őket, hogy ki kell cserélni a munkák során megsérült PVCburkolatot, és a gáz bevezetése miatt, a konyhákat elszívóberendezéssel kell felszerelni. A szeptember 9-én megtartott újabb átvételi eljárás során azonban azt tapasztaltuk, hogy a korábban észlelt hiányosságokat még mindig nem távolították el. A Járási Környezetvédelmi Hivatal ezért nem adja ki a kolaudációs engedélyt. Péter József szavait megerősítette Oľga Košíková, a környezetvédelmi hivatal dolgozója is. - Amíg nem teljesítik a megszabott feltételeket, nem adjuk ki az engedélyt. Pusztán a szövetkezeten múlik, mikor költözhetnek be végre a lakók. A szövetkezet érdeke, hogy ez mihamarabb megtörténjen. A lakásszövetkezet elnöke viszont arra hivatkozik, hogy elfő-