Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám, kedd

Kedd, 1993. október 19. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 244. szám EMBER'ÉS KÖRNYEZETBARÁT ÉPÜLETEKET EURÓPA MOSTOHA PEREMÉN Ha ezt a kérdést kicsit távolabbról közelítjük meg, akkor a mai építőművészetről általánosságokban elmondható, hogy az egyetlen ismert építészeti stílus keretei közé sem szorítható. A XX. század építészetére talán az eklektika jegyei illenek a legjobban, ami valójában több stílus ötvözete. (6. oldal) A megállapodás biztosítja ugyan, hogy a közös hatás fizikailag ne korlátozza a cseh és szlovák állampolgárok mozgását, pszichológiai síkon viszont annál nagyobb a jelentősége. Megjelöli ugyanis, hogy a Cseh Köztársaság hol érintkezik Kelet-Európával... (7. oldal) A SZLOVÁK NEMZETI BANK MEGLEPETÉSE: VÁRATLAN PÉNZCSERE PÉNTEKIG ÉRVÉNYESEK AZ EZERKORONÁSOK Vladimír Masár, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke vasárnap rendkívüli ülésre összehívta a központi jegybank tanácsát, s ezen a következő lényeges döntéseket hozták: a felülbé­lyegzett ezerkoronások október 22-e után nem lesznek érvényesek. November 5-éig lehet becserélni őket az ország pénzintézeteiben. Az új ezerkoronások (viszont csak) október 29-én kerülnek forgalomba. Ivan Paška, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője indoklásul az eddigi pénzcsere esetleges megzavarásával magyarázta e lépést. Úgy tűnik, hogy az ezerkoronás bankjegyek váratlanul bejelentett cseréje nem érte fel­készületlenül a kereskedelmi bankokat. Amint azt Jozef Mináriktól, az Általános Hitelbank lakossági pénzügyekkel foglalko­zó osztályának helyettes vezetőjétől meg­tudtuk, a bank fiókjai elegendő pénzkészlet­tel rendelkeznek a cseréhez. Lebonyolításá­hoz saját intézkedési tervet dolgoztak ki. A művelet során több lehetőséget is felkí­nálnak az ügyfeleknek. November 5-éig folyószámlán vagy pedig takarékbetétköny­vön is elhelyezhetjük az érvénytelenné váló ezreseket. Eva Šišková, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője úgyszintén megerősítette: a pénz­cserére felkészültek, s elegendő kisebb cím­letű bankjegy áll rendelkezésükre. A bevál­tás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében mától a takarékpénztár fiókjaiban megemelt létszámmal és nyújtott munkaidőben várják az ügyfeleket. -tszl­Idén már elég kalamajkát megéltünk a honi fizetőeszközökkel. Először jött a kö­zös korona körüli bizonytalanság, majd a felülbélyegzés procedúrája, február 8-án pedig a végleges kettéválás. Kora ősztől a legújabb „divat" a papírpénzek cseréje. Még alig ismerkedtünk meg a devalváltan is ropogós bankók néhány címletével, amikor szinte menetrendszerűen érkezett a fent említett újabb bonyodalomról szóló hír. Ép­pen a legmagasabb címletet cserélik be eről­tetett menetben, ami csak nehezíti a helyzetet. Eredetileg 1994. január 31-én vonták volna ki a forgalomból és 1993. (Folytatás a 2. oldalon) A héten még fizethetünk „régi" ezressel, aztán - egy kis ideig ezressel egyáltalán nem. MEČIAR RÓMÁBAN BÍBOROST LÁTOTT, PÁPÁT NEM Az olaszországi, illetve vatikáni lá­togatáson tartózkodó Vladimír Me­čiar szlovák kormányfőt tegnap fo­gadta Angelo Sodan érsek, vatikáni kormányfő. A tárgyalásokon a Szlo­vákia és a Vatikán közötti kapcsola­tokról, az új kormányközi egyez­mény megkötésének és egy szlová­kiai keresztény egyetem megalapítá­sának a lehetőségéről volt szó. A mi­niszterelnök tájékoztatása szerint ugyancsak érintették a nemzeti ki­sebbségek kérdését, ezen belül hang­súlyozták: bárminemű korlátozások nélkül garantálni kell a kisebbségek jogát a vallási szertartások megtartá­sára. Egyes olasz források tegnap jelez­ték, hogy Mečiart fogadja II. János Pál pápa is, este kapott hír szerint azonban a találkozó elmaradt. A szlovák politikust ezt követően fogadta olasz kollégája, Carlo Azeg­lio Ciampi. Vladimír Mečiar a talál­kozón nyomatékosan szólt arról, hogy Szlovákia erőteljesen be kíván kapcsolódni a nyugat-európai intéz­ményrendszerbe. Vladimír Mečiar ezután az olasz parlament épületébe látogatott, ahol fogadta őt Giorgio Napolitano, a képviselőház elnöke. A délutáni órákban a hivatalos küldöttség tagjai az olasz ipari szövetség, a Confin­dustria székházába látogattak. _(j_ FŐSZEREPBEN A POLGÁRMESTEREK BUGÁR BÉLA AZ ÚJ DÉL-SZLOVÁKIAI TÁRSULÁSRÓL Kezdeményezés született a dél-szlovákiai polgármesterek, önkor­mányzati és parlamenti képviselők szervezetének létrehozására. Többeknek úgy tűnik, hogy az elképzelést a két magyar parlamenti párt különböző módon ítéli meg. Erről a témáról beszélgettünk Bugár Bélával, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnö­kével. - A kezdeményezést, amennyi­ben tisztázott körülmények kö­zött, demokratikus elvek alapján jönne létre a társulás, támogatni fogjuk. Szükség van egy ilyen szervre, amely nem fog diktálni a pártoknak, nem politikai szer­vezetként fog működni, de hát­teret tudna adni politizálásunk­hoz. Ha lenne egy ilyen testület, s tükrözné az emberek vélemé­nyét, akkor ez egyértelműen bi­zonyíthatná, hogy a képviselők a közvélemény akaratát teljesít­ve munkálkodnak. Ha támogat­ná a magyar pártok kezdemé­nyezéseit, akkor nem lehetne szüntelenül azt ismételgetni, hogy a politikai reprezentáció és a polgárok nézetei között nincs összhang. 0 A magyar parlament vagy szenátus létesítésével viszont nem értenek egyet. - Parlament alatt mi tör­vényhozó szervet értünk. Egy koordinációs szervként működő, koncepciókat kidolgozó társu­lásra viszont szükség van. (Folytatás a 3. oldalon) ŰJSZ& INFORMÁCIÓ A CREDITANSTALT GONDOL A RÉSZVÉNYESEIRE A vagyonjegyes privatizáció so­rán a Csehszlovákia szétverésé­től tartó magyarok az országos átlagnál jóval nagyobb arányban adták pontjaikat cseh privatizá­ciós befektetési alapokba. Az Alap-információ című felméré­sünk eredményei alapján ezek közül a szolid reklámjáról közis­mert prágai Creditanstalt vált a legnépszerűbbé. Ivan Vol­muth-tól, az alapot igazgató Creditanstalt IS igazgatótanácsi tagjától ezért megkérdeztük, hogy részvényeik kibocsátása­kor gondoltak-e szlovákiai rész­vényeseikre. - A közelmúltban bocsátot­tuk ki részvényeinket, mégpedig 100 pontonként 2 darabot. Gon­doskodtunk arról, hogy az ezt (Folytatás a 2. oldalon) Borisz Jelcin nemrég megszüntette a díszőrséget a Lenin-mauzóleumnál, s azóta Moszkvában az a hír járja, hogy Lenin bebalzsamozott teste hamarosan útra kel. A proletárvezér kívánsága az volt, hogy anyja mellett, Szankt-Petyerhurgban helyezzék őt örök nyugalonjra. Aligha tesznek eleget Lenin óhajának, ha elfogadják egy német vállalkozó ajánlatát, aki hajlandó egymillió márkát adni a bebalzsamozott tetemért, hogy azt előbb Kölnben bemutathassa, majd világkörüli bemutatóra indulna. A Reuter híre arról nem számolt be, hogy Borisz Jelcin mit szólt a vállalkozó szellemű német ötletéhez. Képünkön: sorbanállás a Lenin-mauzóleum előtt. A DEMOKRÁCIA GERINCE NEMZETKÖZI KONFERENCIA A KELET-EURÓPAI SAJTÓRÓL Nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Budapesten „A média sza­badsága Közép-Kelet-Európában ­problémák és távlatok" címmel. A kétnapos tanácskozásra a Szocia­lista Internacionálé égisze alatt kerül sor, s húsz európai ország, valamint az USA képviselői vesznek részt rajta. A rendezvényt megnyitó Heinz Fischer, az osztrák parlament elnö­ke, valamint az „Európai Fórum a Demokráciáért és Szolidaritásért Közép-Kelet-Európával" szervezet intézőbizottságának vezetője a plu­ralista tömegtájékoztatási eszközö­ket a demokrácia gerincének, elen­gedhetetlen feltételének nevezte, amelyek feladataikat csak a szabad­ság körülményei közt tudják végre­hajtani. A közép-kelet-európai or­szágok figyelmét felhívta arra, hogy a médiákat manapság nemcsak az államtól, hanem a piac túlzott befo­lyásától is meg kell védeni. Vélemé­nye szerint ehhez olyan koncepcióra van szükség, amely biztosítja az elengedhetetlen jogi és gazdasági eszközöket és különleges védelmet nyújt az újságíróknak is. A médiapo­litikának ügyelnie kell arra is, hang­súlyozza az osztrák politikus, hogy nemcsak a többség álláspontja kap­jon hangot, de a kisebbségi nézetek is napvilágot láthassanak. Ezt követően megindult a vita, melynek középpontjában az állam és a médiák, valamint a tömegtájékoz­tatási eszközöknek a demokratikus folyamatokban játszott fontos szere­pe áll. K. J. Rimaszombati szoborgyalázás A TETTES ISMERETLEN (MARAD) (Munkatársunktól) Tegnap tu­dósítottunk arról, hogy ismeret­len tettesek meggyalázták Tom­pa Mihály rimaszombati szobrát, mely a városi parkban áll. Tele­fonon megkerestük a városi rendőrség parancsnokát, aki el­mondta, az ügyben nem folytat­nak nyomozást, mivel ilyen ese­tekben a tettesek kézre kerítése szinte lehetetlen. A rendőrpa­rancsnok szerint nem ez az első ilyen eset Rimaszombatban, de eddig sem tehettek mást, mint hogy jegyzőkönyvezték: a tettes ismeretlen. Az üggyel kapcsolat­ban megtudtuk azt is, hogy a ri­maszombati városi közterület­fenntartó vállalat megkezdte a feliratnak, illetve a vandaliz­mus egyéb következményeinek az eltávolítását. -kr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom