Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám, szerda

1993. SZEPTEMBER 1. (Munkatársunktól) Az USA szlovákiai nagykövetségének ügyvivője, Eleanor Bly Sutter asszony tegnap megkezdte háromnapos kassai munkalátogatását. A Jakab-palotában fogadta őt Rudolf Bauer főpolgármester, majd azt követően az amerikai diplomata találkozott az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt és a Csemadok vezetőinek egy csoportjával, valamint a Thália Színház igazgatójával. Havasi Péter, az MKDM helyi elnöke így jellemezte az eszmecserét: - Igen kellemes benyomást tett rám a beszélgetés, főleg Sutter asszony közvetlensége, valamint helyzetismerete. Annak ellenére, hogy csupán két hónapja van Szlovákiában, az itteni viszonyokról meglepően jó az áttekintése. Tisztában van a szlovákiai magyarság helyzetével is. így tegnap mindenekelőtt a helyi részletkérdésekkel, köztük az anyanyelvi oktatással, a város és környéke magyar művészeti életével, illetve a kulturális autonómia tervével kapcsolatos nézeteinkre volt kíváncsi. Ugyanakkor arra is, hogy szerintünk ezen a téren az USA hogyan segíthetne nekünk, a városnak s tágabban ennek a térségnek. Elmondtuk azt is, hogy a jelenlegi kormánypolitikában mi mit kifogásolunk, s mi az benne, ami fokozza az itteni szlovákok és magyarok közötti feszültséget. Az amerikai diplomata más politikai pártok és mozgalmak, valamint kulturális és tanintézmények képviselőivel is találkozott, találkozik. Munkatervében szerepel az Alkotmánybíróság meglátogatása és a kassai főrabbival való eszmecsere. Kassai útjának tapasztalatairól csütörtökön tájékoztatja majd az újságírókat. (gazdag) (Folytatás az 1. oldalról) - Úgy látom, az emberek félnek. Decemberben a 83 beosztottam közül csak egy nem írta alá a tiltakozást a leváltásom ellen, ma már nem hiszem, hogy a fele alá merné írni. Egyértelműen tisztogatásról van szó, az újonnan kinevezettek a kormánypárt támogatását élvezik. Bírósági úton meg akarom támadni a döntést. Már csak elvi okokból is. A Lévai járásban, ahol a lakosság 33 százaléka magyar, ma már egy járási szintű magyar nemzetiségű vezető sincs. • Hogyan alakul járásukban a munkanélküliség? (Folytatás az 1. oldalról) A napirendi pontok lényegében mind érintik az MKDM-et is — mondta Csáky Pál. — A plenáris ülésen bemutatkozunk mint az EDU új tagja. Mindenképpen hozzá akarunk szólni a keleteurópai EDU-pártok elemzéséhez, megemlítjük azokat a problémákat, amelyek Szlovákiát napjainkban nyomasztják, különös tekintettel a nagyon aktuális kisebbségpolitikai kérdésekre. Úgy érzem, hogy a biztonságpolitikai és a kelet-európai helyzettel foglalkozó részben hangsú— Több mint 14 százalék a munkanélküliek aránya. Amíg én voltam az igazgató mintegy 7200 munkanélküli volt, ma számuk 12 900 körül van. A növekedés országos jelenség, tehát nem csupán a hivatal tehetetlenségének tudható be, de szerepet játszik ez is. Míg tavaly 178 millió koronát kapott a járás a foglalkoztatási politikára, az idén csak 22 milliót. Csakhogy ennek az összegnek csupán 22 százalékát használták fel, ami azt jelenti, hogy az adott lehetőségekkel sem élnek. Mindenekelőtt a koncepció hiányzik a hivatal munkájában. —csilyosan helyet kell kapniuk a megoldatlan kisebbségi kérdéseknek. Az EDU nagyon komoly szervezet, a benne egyesülő pártok sok országban a parlamentek vezető erői, a pártvezetők pedig kormányelnökök, így befolyásuk van az Európa Tanácsban és az Európai Közösségekben is. Ezért is fontos informálásuk, habár túlzott illúzióink nincsenek. Jelen kell lennünk azonban a nemzetközi politikai életben és ehhez nyújt kiváló lehetőséget az EDU és ez a konferencia is. —cseÚJ szói MOZAIK LESZ-E IGAZSÁGOS KÁRPÓTLÁS? BESZÉLGETÉS MIKÓ JENŐ REFORMÁTUS PÜSPÖKKEL AZ EGYHÁZI VAGYON VISSZAADÁSÁRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYTERVEZETRŐL A parlament a közeljövőben fogja tárgyalni az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvénytervezetet. A szlovák sajtóiroda tájékoztatása szerint ez idáig tíz Szlovákiában bejegyzett egyház jelezte, hogy igényt tart elkobzott javainak visszaszolgáltatására. - Köztük van-e a református keresztyén egyház? — tettük fel a kérdést Mikó Jenőnek, a szlovákiai református egyház püspökének. - A református keresztyén egyház kezdettől fogva kinyilvánította erre vonatkozó álláspontját. Már az első szabad választások után kértük a kulturális minisztérium illetékes osztályát és a kormányt, hogy a múltban elkövetett sérelmeinket orvosolják. E lépés megtételének fontosságára több ízben felhívtuk a figyelmet a Szövetségi Gyűlésben is, a restitúciós törvény megvitatásakor. Kértük, hogy a törvényben jelzett időszak határát tolják ki 1948. február 25-e elé. Eredménytelenül. • A református egyház ebben különösen érdekelt volt, hiszen helyzete specifikusnak mondható... — Valóban. A református egyház a múltban is magyar jellegű volt, s híveinek legnagyobb része, 80 százaléka ma is magyar nemzetiségű. Ezért, amikor a kassai kormányprogram kimondta a német és magyar kisebbség kollektív bűnösségét, globális államosítás sújtotta egyházunkat. Közel 260 iskolát veszítettünk el, a hozzájuk tartozó tanítólakásokat, telkeket, továbbá árvaházakat, öregotthonokat és más, egyházunk által működtetett szociális intézményeket. Losoncon még a templomunkat is elvették... • Mely törvények alapján került sor ezen objektumok államosítására? -A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 8-i törvényei értelmében kobozták el javainkat. Megjegyzem, ugyanezen törvény sújtotta az evangélikus egyházat is, melynek sok német ajkú híve volt; részben érintette a katolikus egyházat is, magyar ajkú hívei révén. • Most úgy tűnik, elindul ezen sérelmek orvoslásának folyamata. Mi az ön véleménye a kormány erre vonatkozó törvénytervezetéről? - Ez a törvénytervezet egy nehezen megszületett kompromisszum eredménye. Ott voltam az előkészítésénél, tudom, milyen vitákat váltott ki a restitúció határának kitolása 1948. február 25-e elé. Nagy nehezen sikerült csak elfogadtatni, hogy a vonatkozó időszak 1945. május 8-ával kezdődjön. De volt más gond is. Például az iskolákat többször is törölték a visszaadandó objektumok közül, míg végül besorolták, de úgy, hogy jogilag nagyon labilis maradt az erre vonatkozó fejezet. Méry Gábor felvétele • Volt-e együttműködés a javaslat előkészítésekor az egyházak között? -Igen. Egyeztettük álláspontunkat, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy követeljük a maximális restitúciót. Tehát nem elégszünk meg a részleges kárpótlással, bizonyos kiemelt objektumok visszaszolgáltatásával, amire annak idején a szövetségi kormány lehetőséget nyújtott, hanem kérjük minden jogtalanul elkobzott ingatlan visszaadását. Hogy aztán esetleg azok egy részét meghagyjuk az állam vagy a helységek tulajdonában, vagy bérleti szerződést kötünk az intézménnyel, mely használta, az már más lapra tartozik. Az a lényeg, hogy vagyonjogilag rendezzük ezeket a dolgokat. • Várható-e ettől a törvénytől a sérelmek teljes, igazságos orvoslása? — Az igazságosság fogalma nagyon relatív. Mert ha mi visszakapjuk a volt objektumainkat, de azok 60-70 százaléka romokban van, akkor vagyonjogilag ugyan a miénk, de honnan lesz pénz arra, hogy rendbehozzuk, és elkezdjük benne a miszszionárius, karitatív vagy oktatói munkát? Pedig kellenek ezek az épületek, hogy újra megindíthassuk árvaházainkat, öregotthonainkat, hogy legyen hol találkozniuk a híveknek. Szeretnénk az iskolarendszerünket is bővíteni, felújítani a valaha oly természetes templom-iskola egységet. • Az államnak, mint az a törvénytervezet bevezetőjében is olvasható, az a nem titkolt célja, hogy a restitúcióval egyidejűleg megszüntesse az egyházak anyagi támogatását. Milyen hatással lenne ez konkrétan a református egyházra? -Tudjuk, hogy az állam öt éven beíúl teljesen függetleníteni akarja anyagilag az egyházakat és megvonja a támogatást. Már jövőre kiesik a költségvetésből az objektumok tatarozására irányzott pénz, és csak a lelkészek, hitoktatók bérét fogja az állam folyósítani. Nekünk erre föl kell készülni. A múltban minden gyülekezet a saját feladatának tekintette a lelkész, a tanító, az iskola fenntartását. Az elmúlt négy évtized, sajnos, leszoktatta erről az áldozathozatalról gyülekezeteinket. Most újra fel kell vállalni ezt a feladatot. Nem lesz könnyű, hiszen gyülekezeteink nagyon kis létszámúak, anyagilag sem állnak a legjobban, de azt hiszem, szívesen meghozzák ezt az áldozatot a függetlenségért. Mert jól tudjuk, csak akkor lesz szabad az egyház, ha anyagilag teljesen független lesz az államtól. • Ön szerint, milyenek az esélyei annak, hogy ezt a törvénytervezetet ebben a formában el is fogadja a parlament? -A lelkem mélyén úgy érzem, hogy ez a parlament összetételénél fogva nem lesz képes ezt a törvényt elfogadni. Egyrészt azért, mert a képviselők nagy részének beállítottsága egyértelműen egyházellenes, másrészt viszont éppen a kibővített időszak, az 1945. május 8-áig visszamenő határidő lesz az a kemény dió, amivel nem fognak tudni megbirkózni. Ennek ellenére azt vallom, az egyházi vagyon restitúciójára előbbutóbb sort kell keríteni. Addig is egyházunk meg fogja találni a módot, hogy szolgáló és szociális tevékenységet folytasson és mindig merészen fogja álmodni álmait. S. FORGON SZILVIA AZ USA SZLOVÁKIAI NAGYKÖVETSÉGÉNEK ÜGYVIVŐJE KASSÁN TALÁLKOZÁS A HELYI MAGYARSÁG KÉPVISELŐIVEL NEM MINDEN A PÉNZ A TÖBBI ELSAJÁTÍTHATÓ, PÉLDÁUL A HIDASKÜRTI SZAKMUNKÁSKÉPZŐBEN Akinek manapság szakmája van, nem lehet elveszett ember. Még áldásosabb azonban, ha önmagát menedzselni, munkaerejét a legelőnyösebben hasznosítani tudja. Aki pedig netán vállalkozásba fog egy kitanult szakma alapos ismeretével, csakhamar rádöbben, mennyire tájékozottnak keli lennie a vállalkozáshoz kapcsolódó járulékos ismeretekben is. Mindezt azért bocsátjuk előre, mivel az élet mindinkább azokat igazolja, akik nem restek továbbtanulni, hozzátanulni, különféle korszerű ismereteket elsajátítani. Nemrégiben írtunk a hidaskürti magán-szakmunkásképzőről, melynek" igazgatója, Cservenka János átképzést, felnőttképzést, vagyis három új szak indítását hirdette meg szeptembertől, az addigiakon kívül. Most újra megkerestük: Hogyan állnak a beiratkozással? -Harmincan jelentkeztek eddig. Üzemmérnökképzésre tizenhárom diákunk van, ennek örülünk: kevésbé vagyunk elégedettek azzal, hogy szakmunkások nem jelentkeztek elég számban a vállalkozói, menedzseri, kereskedelmi akadémia jellegű továbbképzésre. Ezt azért is fájlaljuk, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a szakmunkások közül kerül ki a legtöbb munkanélküli. • Érettségizettek is jelentkeztek? -Hogyne, öten jöttek általános végzettséggel, ők szakmával szeretnék gyarapítani tudásukat. Még pedagógiára is akadt jelentkező, de egy ember kevés ahhoz, hogy Győrrel fölvegyük a kapcsolatot és elhelyezzük. • Sok a csalódott fiatal, nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni. Mégsem a továbbtanulást választják. Mi lehet az oka? -Talán megcsömörlöttek az iskolától. Nem mindenütt tanítják meg őket olyan dolgokra, melyeknek aztán hasznát veszik. Aligha tévedek, ha azt gondolom, elfogyott a bizalmuk az iskolával szemben. Ebben az átmeneti időszakban rá kell ébredni szülőnek, fiatalnak egyaránt, hogy nem érdemes elpocsékolni az energiájukat, idejüket, pénzüket. Helytelen logika a családok részéről az, hogy a bevételt kell növelni. Úgy is előre lehet jutni, ha a kiadásokat csökkentjük. Vagyis, nem mindent a pénzen keresztül kell megítélni. Mert mi kell a vállalkozáshoz? • Pénz, természetesen. -Ez igaz, de nem csupán pénz. Tudás is kell, szakmai rátermettség. És a menedzserképzés éppen erről szól: hogyan lehet tíz koronából húszat csinálni. Hogyan kell újrabefektetni. - Hát nem elég, ha valakinek szakmája van? - Nem, mert a szakmunkás ugyan tudja, mikor mit kell csinálni, de nem tud vállalkozni. Mi éppen erre tanítjuk meg. Ismeije a jogi, gazdasági mechanizmusokat, szakértelmét megfelelően tudja felkínálni a piacon. • Sokan nem tudják például, mit is fed tulajdonképpen az üzemmérnök megjelölés. - Az üzemmérnök elsősorban a meglevő technológiák, műszerek és berendezések „kiszolgálásával" foglalkozik. Használatba állítja a technológiákat, míg a fejlesztőmérnök kitalálja, elméletben továbbfejleszti őket. • Mi a teendő, ha valaki még most meggondolja magát és jelentkezni szeretne a hidaskürti magánszakmunkásképzőben szakérettségivel végződő menedzserképzésre, vagy kereskedelmi akadémiára, netán üzemmérnöki felsőfokú képzésre? -Nem vesztett semmit. Elfogadunk még jelentkezést, szeptember folyamán mindenkit, aki felvételt kér, értesítünk, informálunk. (brogyányi) KI (Ml) ÁLL AZ ELBOCSÁTÁSOK MÖGÖTT? ELŐSZÖR AZ EDU-KONFERENCIÁN