Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK - HIRDETÉS 1993. SZEPTEMBER 1. LESZ PALESZTIN AUTONÓMIA? AZ IZRAELI KORMÁNY MÁR JÓVÁHAGYTA A SZERZŐDÉS TERVEZETÉT Az izraeli kormány tegnapi rendkívüli ülésén jóváhagyta a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezettel kötendő megállapodást, amely szavatolja a palesztinok önrendelkezési jogát az Izrael által megszállt Ciszjordániában és Gázában. A kormányszóvivő beszámolt arról, hogy az ötórás kabinetülésén 16 miniszter tá­mogatta a megállapodást, ketten pedig tartózkodtak. A dokumentum elfogadása fontos lépés az Izrael és a palesz­tinok közötti több évtizedes el­lenségeskedés lezárása felé. Lét­rejötte a 22 hónappal ezelőtt megkezdett - s tegnap felújított - közel-keleti béketárgyalások első konkrét eredménye. A megállapodás azzal számol, hogy pár hónapon belül az emlí­tett megszállt területeken létre­jön a palesztin autonómia. Ezt erősítette meg tegnap Alexand­riában Jasszer Arafat, a PFSZ vezére, miután tárgyalt Muba­rak egyiptomi elnökkel. Arafat szerint Izrael a megállapodás aláírásától számítva négy hóna­pon belül kivonul a megszállt területekről. A PFSZ vezetője szerint először aláírják a megál­lapodást, majd egy hónapba be­letelik annak ratifikálása, s ez­Simon Peresz külügyminiszter hétfőn a parlament előtt bele­adott apait-anyait, csakhogy meggyőzze a képviselőket: a pa­lesztin autonómia megadása a lehető legjobb megoldás a PFSZ érvénytelennek tekinti a palesztin chartát, amely eluta­sította Izrael elismerését. Mint ismeretes, Peresz izraeli külügy­miniszter hétfőn ahhoz a felté­telhez kötötte a PFSZ elismeré­sét, hogy a szervezet a chartából törli az izraeli állam megsemmi­sítésére felszólító bekezdést. Ezt a chartát egyébként 1968-ban fogadta el a PFSZ. Izrael tegnap még egy barát­ságos gesztust tett a palesztinok felé: a hadsereg főparancsnoká­nak helyettese bejelentette, 12 napon belül döntenek legkeve­sebb 187 palesztin deportált visszatéréséről a dél-libanoni biztonsági övezetbe száműzött 415 személy közül. Tegnap közzétett közvéle­mény-kutatási eredmények azt igazolják, hogy a megszállt terü­leteken élő palesztinok három­negyede támogatja az izraeli -palesztin megállapodást. Izraeli szélsőjobboldali csoportok vi­szont tömegtüntetést tartottak Jeruzsálemben a kormányülés idején és árulónak nevezték Ra­bin miniszterelnököt. A rendőr­ség vízágyúk és lovasrendőrök bevetésével oszlatta szét a mint­egy 4 ezer fős füntetést. A CSEH SAJTÓBÓL Varga György, Magyarország prágai nagykövete a tegnapi Český deník­nek nyilatkozott. Arra a kérdésre, egyetért-e Antall Józsefnek a beneši dekrétumok hatálytalanítására vo­natkozó nézetével, a nagykövet azt válaszolta, hogy ez nagyon összetett kérdés, amely részletes elemzést kí­ván történelmi és nemzetközi jogi szempontból. Hangsúlyozta: ha a magyar fél a dekrétumokat említi, akkor nem azok hatályon kívül he­lyezésére vagy visszavonására gon­dol, hanem arra, hogy ezeket a rosz­szul célzott lépéseket bizonyos fokig erkölcsi szempontból helyre lehet hozni, fel lehet számolni a diszkrimi­náció bizonyos erkölcsi alapját. „Senkitől sem várjuk el, hogy a mi elképzeléseink szerint módosítsa belső jogrendjét... Mindenekelőtt arról van szó, hogy a szlovákiai restitúció során a magyar nemzetisé­gű polgárokat nem illetik meg telje­sen ugyanolyan jogok, mint a szlová­kokat" - szögezte le Varga György. A nagykövetet megkérdezték, szerinte a magyar politikai életben milyen szerepet fog betölteni Csurka István. Varga György nagyon pozi­tívnak tartotta, hogy Csurka az utóbbi időben világosan megfogal­mazta politikai profilját azzal, hogy megalapította a Magyar Igazság Pár­tot, s ezzel a választók tudtára adta, tulajdonképpen ki is ő. Az is nagyon hasznos volt, hogy egyik terjedelmes cikkében saját maga leplezte le: az egykori magyar állambiztonság ügy­nöke volt. LEHET MIT TENNI! Nem úgy élünk, ahogy akarunk, hanem ahogy tudunk. Menandrosz Hiába a tudomány és a technika fantasztikus vívmányai, az emberiség századunkban sem tett tanúbizonyságot több bölcsességről, mint, mondjuk, a meglehetősen becsmérlően sötét­nek mondott középkorban. Nagyon sok felfe­dezést, sajnos, éppen arra használt fel, hogy tökéletesítse az öldöklés tudományát. Be kell vallanunk, hogy a repülés és az autózás fejlődé­sén sokat lendített az első világháború, s ösztö­nözte a vegyipar feltörését is. A második vi­lágégés pedig - melynek kitörése 55. évfordu­lójára éppen ma emlékezünk - az atomkor, az agyontömjénezett, minőségileg egészen új éra nyitánya volt. Megérte? Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik azt állítják: túl nagy árat fizettünk azért, hogy tudatosíthassuk a kor­szakváltást. Ráadásul tele vagyunk csalódással, s próbál­juk elviselni veszteségeinket. Mert ma már biztos: minden másképp volt. Nem úgy zajlot­tak a csaták, ahogy tanultuk, nem mindig azok voltak az igazán nagy hadvezérek, akiket tisz­telnünk kellett. Más érdekek tömörítették szö­vetségbe az államokat, s másak tartották egybe, mint eddig hittük. Nem mindig azokat vonták felelősségre, akiket kellett volna. Tömegesen pedig a vétlenek bűnhődtek. Csak az biztos, hogy a fasizmus tűrhetetlen, a háború rettenetes. Akkor is, ha a fél világot borítja lángba, akkor is, ha „csak" Boszniát, Karabahot, Dél-Libanont, Palesztinát, Szomá­liát, Angolát, Kambodzsát, Sri Lankát vagy Ulstert. Akkor is, ha nem fasizmusnak hívják, hanem nacionalizmusnak, vallási összeférhetet­lenségnek, etnikai viszálynak, gazdasági érdek­nek. A lényeg, hogy megnyilvánulásai, követ­kezményei kísértetiesen emlékeztetnek mind­arra, amit fasizmusként tanultunk meg gyű­lölni. Nem jó ez így, tudjuk. Valami más kellene, valahogy másképpen kellene együtt élnünk. Nem egymás ellen, nem egymás rovására csak azért, mert a másiknak eltérő a bőre színe, a vallása, az anyanyelve. Nem az a megoldás, hogy az ázsiaiak átoperáltassák a szemüket, a négerek kifehérítsék a bőrüket, milliók meg­tagadják istenüket, a nagyszülők ne értsenek szót unokáikkal. Meg kell tanulnunk büszkén viselni másságunkat, s mindenkiben meglátni az embert. Emlékeznünk kell az értelmetlen halálokra, magunkénak kell érezni a mások szenvedését. Fényes-átkos-rohanó huszadik század. Arra már talán megtanított minket, hogy megakadá­lyozzunk egy harmadik világháborút, mert le­het, az lenne a végső. A kis háborúkkal szem­ben viszont még tehetetlenek vagyunk. A lelki­ismeretünk, a humanizmusunk már ébredezik. Közben azt mondjuk, mit lehet tenni, a fegy­vergyártás még mindig az egyik legjövedelme­zőbb üzlet, s élni kell. De ilyen áron? GÖRFÖL ZSUZSA A magyar műholdas adás - DUNA TV - vételére alkalmas műholdvevő berendezéseket olcsón forgalmaznak : ^ Tv-sat, Ing. Valko Bratislava 07/493 998 Lelkes György mérnök Dunaszerdehely 0709/246 42 B-SAT Baráth Nagymegyer 070992/23 68 Zachar Imre mérnök Érsekújvár 0817/279 94 AV-elektro Tóth Köbölkút 0810/924 55 JOEL-elektro Nagykapos 094991/68 31 MEGHÍVÓ AZ AUTÓSZALON NEMZETKÖZI AUTÓKIÁLLÍTÁSRA 4.-12. IX. 1993 A kiállításon minden ott lesz, ami a motorizmussal összefügg: személygépkocsik, haszonjárművek, tehergépkocsik, motor­kerékpárok, mikrobuszok, autóbuszok, lakókocsik, valamint autóalkatrészek és - tartozékok, kenőanyagok, autókozme­tika, műhelyfelszerelés. Bővebb tájékoztatás: az alábbi címen: AGROKOMPLEX - VÝSTAVNÍCTVO Výstavná 4 Telefon: 087/311 29, 364 01 949 01 Nitra Fax: 087/353 30 A RENDEZVÉNY FŐ VÉDNÖKE A SL0VNAFT rt„ BRATISLAVA VK-1224 után rögtön megkezdődhet a ki­vonulás. Az arabok és az izraeli­ek a már említett washingtoni tárgyalások során fejezik be a palesztin önigazgatást kilátás­ba helyező arab-izraeli megálla­podás kidolgozását. Arafat egyik tanácsadója teg­nap úgy nyilatkozott, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom