Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám, kedd

1993. SZEPTEMBER 21. I&Í SZÓGAZDASÁG GYORSFAGYASZTÁS„FÉLGŐZZEL" A VEGETÁRIÁNUS FELTÉTELEKNEK IS MEGFELELNEK Az idei Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági szakvásár látogatóinak figyelmét bizonyára nem kerülte el az ipolynyéki mezőgazdasági szövetkezet termékkínálata, amely Szlovákiában egyedül s elsőként fluid gyorsfagyasztási eljárással tartósított zöldséggel és gyümölccsel mutatkozott be. A termékek minőségét a kiállítás szakmai zsűrije is elismerte, s Arany sarló díjjal jutalmazta. Az ipolynyéki szövetkezel a tavalyi transzformáció lezajlása után megváltozott szerkezeti felállásban fogott hozzá a gazdasági feladatok megoldásához. Az előző rendszerben élenjáró gazdaságok közé tartozó szövetkezet vezetése rájött, a hagyományos termékszerkezettel nem lehet versenyképes, sőt ha nem váltanak idejében, a túlélés is bizonytalan. A szövetkezet élén igazgató áll, s a gazdasági ügyeket fizetett menedzserek intézik, akiket félévenként megújított munkaszerződésekkel motiválnak az eredmények érdekében. Marián Povrazník, a szövetkezet kereskedelmi igazgatója a gazdasági elképzelések között fontosnak tartja, hogy a saját termékek Analizálásával és értékesítésével csökkentsék a fizetésképtelenségből adódó problémákat. Ezért is vásárolták meg először a csemegekukorica tartósítására szolgáló FMC amerikai rendszert, utána pedig a FloFREEZE svéd gyorsfagyasztó technológiát. A fluidos gyorsfagyasztás lényege, hogy a termékek lehűtése során rendkívül gyorsan, 1-2 másodperc alatt áthidalják a mínusz 1 - mínusz 8 fok közötti átmeneti hőfokot, így a zöldség és a gyümölcs teljes egészében megőrzi jellegzetes ízét, színét és egyéb jellemzőit. A termékek a fagyasztás során nem ragadnak össze, a kiolvasztás után pedig megtartják eredeti formájukat. Az ipolynyékiek piaci gondolkodásmódját dicséri, hogy a gyorsfagyasztással kiváló minőségben tartósított termékeket a fogyasztók elvá* rásaival összhangban újfajta vákuumos csomagolásban szállítják az üzletekbe. Olasz csomagológépsoruk biztosíték a minőségre. A vákuumos Tatrafol csomagolás előnye, hogy a gyorsfagyasztott zöldség csomaggal együtt dobható a forró vfzbe vagy gőzbe. A szövetkezet 80 milliós beruházása, amelynek 10 százalékát saját forrásokból, 30 százalékát állami hozzájárulásból, a többit pedig hitelből teremtették elő, napjainkban csupán „félgőzzel" üzemel. Az idei rendkívüli szárazság ugyanis nemcsak a gabonafélék, hanem a zöldség és gyümölcs hozamaira is rányomta bélyegét. Az elméletileg 5 ezer tonna éves kapacitású gyorsfagyasztó gépsor, amelyet átlagosan 3 ezer tonnára terheltek, az idén minden valószínűség szerint csupán 1000-1500 tonnányi csemegekukoricát, zöldborsót babot, és vegyes zöldséget, valamint epret, meggyet, málnát, ribizlit, egrest, barackot, szilvát, kökényt stb. fagyaszt majd mélyhűtött állapotba. A szövetkezetnek nincsenek értékesítési gondjai, hiszen a Nyitrán is sikert aratott termékeikből akár az idei feldolgozott termésnek a dupláját is el tudnák adni. A megrendelők szinte egymás kezébe adják a kilincset. Marián Povrazník szerint rövid idő alatt eladhatnák az egész mennyiségei, viszont állandó megrendelőikre gondolva még jövő tavasszal is ott szeretnének lenni a piacon. S végezetül még egy adalék a gyorsfagyasztott termékek minőségéhez. A csomagoláson ott található a szlovákiai vegetáriánusok társaságának védjegye, amely szavatolja, hogy ezek a termékek megfelelnek a vegetáriánus ételekkel szemben felállított magasabb minőségi követelményeknek is. -tszlTRAKTOROZÁS - BOROTVAÉLEN NEHÉZ HELYZETBEN A ROZSNYÓI AGROSTROJ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (IS) A klstraktorokat és tartozékait gyártó Rozsnyói Agrostroj Részvénytársaság újra nehéz helyzetbe került. Egyszer, nem sokkal a '89-es fordulat után, amikor a prostéjovi anyavállalat meg kívánt szabadulni rozsnyói fióküzemétől, már úgy tűnt, a gömöri gyár bezárja kapuit. Akkor tömegesen bocsátották el alkalmazottaikat, s helyzetük meglehetősen kilátástalannak látszott. A gyár azonban saját lábára állt, részvénytársasággá alakult és besorolták a vagyonjegyes privatizáció első hullámába. Tavaly egy felfelé ívelő periódusban már-már úgy látszott, a rozsnyói AgrostroJ hosszabb távon is működőképes lesz. Cj alkalmazottakat vetlek fel, eladták gyártmányaikat, sőt az időközben fölhalmozódott raktárkészletüket is. Mindezt a gyár igazgatója szerint az is segítette, hogy a választások után az emberek tartva a bizonytalan jövőtől - befektették megtakarított pénzüket. Idén azonban újra tornyosulnak a felhďk a gyár fölött. Az oroszországi üzlet sem úgy alakult, ahogy szerették volna. Az üzem időközben a másodlagos fizetésképtelenségből az elsődlegesbe sodródott. Voda Vilmos szerint (akit a részvényesek első ülésén is megerősítettek igazgatói székében) a hiba nem egyértelműen bennük keresendő. Amint az alábbiakból kiderül, ez valóban nem alibizmus. - Az okokat keresve érdemes visszamenni egészen addig az időig, amikor gyárunk még a prostéjovi Agrostroj fióküzemeként működött - állítja az igazgató. Üzemünk 1979 óta termel, munkaeszközöket gyártottunk a prostéjovi traktorokhoz. Anyavállalatunk 199l-es évi válságát mi is megéreztük. Az első olyan üzemek között voltunk, amelyekben minden alkalmazott megkapta a felmondását. A prostéjoviak likvidálni akarták az üzemet, leállították a gyártást. Mi ezt a döntést nem tudtuk elfogadni, s mindent megtettünk, hogy ez ne következzék be. • ön már akkor is igazgató volt? - Igen. Több tárgyalást folytattunk mind a három, a cseh, a szlovák és a föderális minisztériumban, mert Prostéjovon keresztül akkor a cseh minisztérium hatáskörébe tartoztunk. Végül az a döntés született, hogy alakuljunk állami vállalattá azzal, hogy a privatizáció első hullámába részvénytársaságként kerülünk majd. A megegyezés szerint azonban üzemünket nem a szlovák privatizációs minisztérium és nemzeti vagyonalap irányítása alá sorolták, hanem a cseh alá. O Az ingatlanokat és a gépeket is megkapta az önállósult gyár? Volt egy időszak, amikor a gépek egy részét el akarták vinni, de végül minden ittmaradt. Később bankhitelt vettünk fel, s ezek a gépek lettek a hitel fedezete. Ez akkor jó volt, a hitel pedig szükséges, ma viszont az a helyzet, hogy ha esetleg nem tudjuk majd törleszteni a kölcsönt, lefoglalják a gépeket. Visszatérve az önállósulást közvetlenül megelőző időszakra: '91-ben nagyon rossz gazdasági évet zártunk. Nem volt mit gyártanunk, 29 millió koronás veszteséget „produkáltunk". Nem csak a mi hibánkból. Ekkor még Prostéjovhoz tartoztunk, s részben önálló cég lettünk. Az anyavállalat azonban néhány fontos jogkört és tevékenységi formát megtartott magának: a kutatást és fejlesztést, az árpolitikát és a külkereskedelmet. Ezek nélkül viszont, szerintem, egyetlen vállalat sem gazdálkodhat önállóan, s vezetői nem vállalhatják a teljes felelősséget. ü Hány alkalmazottal dolgoztak ekkor a korábbi évekhez képest? - Legtöbb alkalmazottunk 1990 januáijában volt, ekkor 564-en dolgoztak itt. Aztán ez a szám 488-ra csökkent, de a termelés 20 százalékkal emelkedett. Ez tehát még normális folyamatnak számított, amikor a fölösleges és a „kevésbé rendes" munkaerőt bocsájtottuk el. Ezt követően 488-ról 250-re csökkent az alkalmazottak száma, a prostéjoviak ilyen létszámot szabtak meg. Így indult újra az üzem ugyanazon év október elsején, egy háromhónapos leállás után. A következő évben alakultunk részvénytársasággá, most már természetesen teljes jogkörrel, beleértve a fejlesztést, az árpolitikát és a külkereskedelmet is. Persze, nem lett egyszerű dolgunk, hiszen például az önálló fejlesztésre hiányoznak a szakemberek és a műszerek is. O Önáüósuslásuk után döntöttek úgy, hogy folytatják a mezőgazdasági kisgépek gyártását? - Döntésünk is ilyen értelmű volt, meg tulajdonképpen a körülmények is erre kényszerítettek. Prostéjovval végül sikerült megegyezni, hogy itthagyják a gyártási programot. Ezzel szerintem van valami a kezünkben. Mert ez a kistraktor jó, a maga kategóriájában jól dolgozik, és szerintem az ára is megfelelő, csak piacot kell neki keresni. Nem egyszerű új gépet kifejleszteni. Sok minden kell hozzá, elsősorban pénz. a Az 1991-es hatalmas, 29 milliós veszteséggel mit tudtak kezdeni? Említette, hogy ezt még Prostéjov alatt produkálták. Minden veszteség önökre maradt ? - Mi abban az évben már önálló könyvelést vezettünk, úgymond önálló gazdálkodást, így a veszteség is ránk maradt. Elfogadtuk azt is, hogy a felvett hitelek ránk eső részét is vállaljuk. Azt, amelyből gépeket vásároltak nekünk. A veszteséget úgy lehetne pótolni, hogy eladjuk vagyonunk egy részét. Ez részben meg is történt, illetve történik. • Az önállósulás óta sor került valamilyen fejlesztésre? - Létesítettünk egy kéttagú konstrukciós csoportot. Ennél nagyobbat nem tudtunk, mert se pénzünk, se szakemberünk nem volt hozzá. A kistraktor adott, ahhoz próbáltunk újabb munkaeszközöket kifejleszteni. Egy tolólapot fejlesztettünk ki, speciális kefét sportpályák tisztításához, egy hómarót, és a kassai műszaki egyetemmel közösen sikerült megoldanunk a kistraktor húzóerejének növelését. A boronát, vetőgépet is mi alakítottuk hozzá. Említettem, hogy gyártási programunk részben kényszerből alakult így, de azt mondom, hogy ez mégis megfelelő, mert hasonló a maga kategóriájában nálunk nem készül, és külföldön is eladható. Tavaly, amikor az emberek befektették megtakarított pénzüket, minden traktorunkat eladtunk, még a raktárról is. OA konverzió keretében néhány fegyvergyár kistraktorok gyártásával is próbálkozott, illetve próbálkozik Mit jelentett ez a rozsnyói gyárnak? - A mi kategóriánkban gyártott traktorokkal kevesebben próbálkoztak. Előállt azonban egy furcsa helyzet. A detvai és hriňovái üzemekben állami támogatással erősebb, a méretekhez hasonló kistraktorokat kezdtek gyártani. Holott mi már akkor értékesítési gondokkal küszködtünk. Javasoltuk, ha már mi gyártjuk ezt a traktor, inkább nekünk adjanak támogatást, hiszen ez hatékonyabb lehet, ők kapták, és ezzel az új gyártási programmal is természetesen válságba kerültek, nem tudják eladni termékeiket. Érdeklődés lenne, de az embereknek egyre kevesebb a pénze, s nagyon olcsón kellene árulnunk a terméket. A mainál olcsóbban adni viszont lehetetlen, hiszen mi haszon nélkül áruljuk a traktorokat, s így állandóan veszteségben vagyunk. A traktor a mai áron, adóval együtt mintegy 65 ezer koronáért, némileg még eladható. Drágábban már nemigen. Ezt a traktort '89-ben 36 ezer koronáért árulták, de mínusz egy százalékos adóval, azaz dotálták a kiskereskedelmi árát. Ma csak a nagykereskedelmi ár meghaladja az 50 ezer koronát. O Mit hozott a vagyonjegyes privatizáció a gyárnak? - Nem kelt el minden részvényünk, 22 százaléka továbbra is az állam kezében maradt. Tekintettel adósságainkra a befektetési alapok csekély érdeklődést mutattak vállalatunk iránt, a felkínált részvényeknek mindössze a 2,6 százalékát vásárolták meg. Mindenesetre a privatizálás tisztázta a tulajdonviszonyokat, s ennek pozitív hatása reményem szerint előbb-utóbb megmutatkozik majd. Pénzt nem hozott, így gondjaink sem enyhültek. • Optimistán vagy pesszimistán tekint a jövőbe? - Egyelőre ott tartunk, hogy igyekszünk az üzemet egy átmeneti állapotú működésben tartani addig, amíg újra beindul a piac. Tervezzük, hogy épületeink és eszközeink egy részét eladjuk vagy bérbe adjuk, ez is némileg javíthat helyzetünkön. Az év végéig valahogy kihúzhatjuk így, s aztán attól függ, milyen törvényeket hoznak, illetve hogyan alakul a gazdasági helyzet. Rajtunk az is sokat segítene, ha a kormány végre egy átgondolt mezőgazdasági politikába kezdene. Üzemünk jövőjét illetően mindenesetre optimista vagyok, hiszen ellenkező esetben már rég lemondtam volna tisztségemről. KLINKO RÓBERT IDEGEN TOLLAKKAL „ÉKESKEDNEK" A színhely Nagymagyar, e felsőcsallóközi nagyközség, ahol egyre szaporodnak a különböző területeken foglalatoskodó vállalkozók. Egyik ilyen terület a tollkereskedés. Ennek „üzemi szintre" emelésében példaértékű lehet Bencsik Gábor mosl induló vállalkozása. A családi vállalkozású üzemben nyolc fővel - munkanélkülieket alkalmazva három műszakban, korszerű eszközökkel folyik a felvásárolt toll tiszü'tása, csomagolása. Az emeletnyi magasságú üzemcsarnokban közelebbről is megismerkedünk az itt folyó munkával. A hatalmas gépek Németországból érkeztek, és a toll feldolgozási technológiájának megfelelő sorrendben vannak elhelyezve. A felvásárolt piszkos szürke színű toll, mosás, szárítás, hűtés, centrifugálás, osztályozás után tisztán, fertőtlenítve kerül csomagolásra. - Van vagy 10 éve annak, hogy tollkereskedéssel foglalkozom mondja Bencsik Gábor vállalkozó. A zólyomi hulladék- és nyersanyagfelvásárló üzemnek dolgoztam. Amikor 1990-ben megszűnt a munkahelyem és munkanélküli lettem, elhatároztam, megkísérlem a saját lábra állást oly módon, hogy magam nyitok tollfelvásárló telepet. Az induláshoz jól jött, hogy a csenkei mezőgazdasági szövetkezettől sikerült bérbe venni az üresen álló gazdasági épületet. Ebből lett kisebb átalakítások után az a raktár, ahová az elmúlt két évben mintegy 200 tonna tollat vásárolt fel, majd ezt csomagolva értékesítette a csehországi feldolgozóiparnak. Amint mondják, evés közben jön meg az étvágy, és tudva azt is, hogy tisztított formában még jobb esély van a toll eladására, ezért úgy határozott, a bérelt raktárterületet megveszi és épít rá egy kis üzemet. Az építési engedélyt tavaly októberben kapta kézhez és kemény, megfeszített 7 hónapi munka után ez év májusában készült el a beruházás. Azonban senki se gondolja, hogy ez egyszerűen ment, sok-sok futkosás, idegeskedés, a bürokráciával való küzdelem közepette vívta meg sajátos csatáját, mígnem a gondolat megvalósult. „Ha előre tudjuk, mennyi nehézséggel jár ez a vállalkozás, nem engedem a férjemnek, hogy belekezdjen " - jegyzi meg az energikus fellépésű Júlia asszony, a feleség, aki a férje távollétében Bencsik Gábor a tolltisztító gép mellett (A szerző felvétele) amolyan mindenes szerepet tölt be. Persze, most azért már más a helyzet, a két hónapja tartó próbaüzemelés során kezdenek helyrerázódni a dolgok. Igaz, néha igazítani kell egy-egy gépen, berendezésen, hogy hibátlanul, folyamatosan és hatékonyan üzemeljen. Bevezették a földgázt is, egyszóval megteremtődtek az ilyen üzem működtetéséhez szükséges feltételek. Az üzleti ügyek nagyon lekötik idejét, alig marad néhány órája a pihenésre. A gépek karbantartását is maga végzi, mert így kisebb a rezsije, no meg mindenről szeret maga meggyőződni. Bizonyára könnyít majd a helyzetén, ha üzemgazdásza is lesz. Sorolta volna még gondjait, problémáit melyek az ilyen vállalkozással együttjárnak, de a megérkező higiénikus pontot tett a beszélgetésünk végére. Ellenőrizte a szállításra kerülő toll minőségét, s leszögezte: valamennyi mutató rendre megfelel a szigorú hazai előírásoknak. MÉRI ISTVÁN