Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEKTÜJSZÓI 1993. SZEPTEMBER 15. A VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÁRPÓTLÁSRÓL A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Elnöksége legutóbbi ülésén leszögezte, hogy a mozgalom megkülönböztetett figyelmet kíván szentelni az egyre súlyosabb gazdasági és szociális hélyzetnek. így nem véletlen, hogy a mozgalom vezetőinek legutóbbi budapesti tárgyalásain is felmerültek gazdasági vonatkozású kérdések. - Melyek voltak ezek? - kérdeztük Sárközi Klárát, a volt Szövetségi Gyűlés MKDM-képviselőjét. - Találkoztunk Lakatos Ernővel, az Expo '96 világkiállítás ügyvezető igazgatójával. Elsősorban arról folytattunk eszmecserét, hogy a szlovákiai vállalkozók hogyan tudnának bekapcsolódni a világkiállításba. Megtudtuk, hogy a határmenti régió vállalkozói partnerként vehetnek részt a kiállítás egyes rendezvényein, és a falusi turizmus szervezésében, a kulturális rendezvényekben is szerepet vállalhatnak. • Hogyan segítheti elő mozgalmuk a szlovákiai vállalkozók bekapcsolódását? - Irodánk már régebben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Szondázzuk a lehetőségeket és az érdeklődést. Áprilistól vállalkozóink több turnusban részt vettek Budapesten egy nemzetközi vállalkozói tanfolyamon. Ennek nagyon jó a visszhangja, s ott többek között az Expo terveivel is megismerkednek. Ezenkívül megpróbáljuk tájékoztatni a vállalkozókat a lehetőségekről, s hozzáteszem, hogy nemcsak a magyar vállalkozókra, hanem általában a szlovákiaiakra gondolunk. Hiszen a rendezvény az egész határmenti területet érinti. • Nem közvetlenül gazdasági kérdés, de sokakat érdekelnek a magyarországi kárpótlások. Úgy tudom, erről is tárgyaltak Budapesten. Mit tehetnek azért a mintegy ötezer szlovákiai állampolgárért, akit a kárpótlás értint? - Nagyon sokan érdeklődnek irodánkban a kárpótlásról, ezért még májusban kapcsolatba léptünk a magyar kárpótlási hivatallal, és egy előadáskörutat is szerveztünk. Elsősorban arra szeretnénk felhívni az igénylőket, ne dőljenek be a szép szavaknak, mert sokan vannak, akik a kárpótlási jegyeket potom áron próbálják felvásárolni. Tanácsot adunk, hogy mibe és hogyan fektethetik be ezeket a jegyeket. Hangsúlyozom, hogy mi csak tanácsadói szerepet vállalhatunk, mert az ügyintézés kizárólag Magyarországra tartozik. Megértjük, hogy az emberek siettetni szeretnék az egészet, de figyelmeztetnünk kell, hogy várjanak türelmesen, egy-másfél évet vesz igénybe az ügyek elintézése. Nem segít a sürgetés, a kérvényeket a beérkezés sorrendjében bírálják felül. Sok szlovák nemzetiségű is van az igénylők között. Természetesen, nekik is szívesen segítünk. Becslések szerint összesen háromnegyed milliárd forintot tesz ki a mintegy ötezer szlovákiai állampolgár kárpótlási igénye, (esi) Szeretné tudni, hogyan lehet kiváló eredményeket elérni a Sárgarépa termesztésében? 111 S s^p fl^E^TíWľWsiíi ?4"'lli f^t KT^^H A BEJO ZADEN holland magnemesítő cég szlovákiai képviselője, a komáromi ZADEN SHOP 1993. szeptember 17-én (pénteken) 10 órakor KULCSODON a művelődési házban megrendezi a sárgarépa korszerű termesztésének és technológiájának szakelőadásokkal egybekötött bemutatóját. A bemutató Nagy László kertészetében lesz. Szeretettel meghívjuk Önöket is, meglátják, ide érdemes eljönni! I ll 51 .J CLINTON FOGADTA ARAFATOT EK-TROJKA UTAZIK A KÖZEL-KELETRE Bili Clinton amerikai elnök a palesztin-izraeli megállapodás aláírása után rövid, tízperces megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével. Az előre nem tervezett találkozón jelen volt Warren Christopher amerikai külügyminiszter is. Clinton egyetértett a palesztin vezetőnek azzal a véleményével, hogy feltétlenül gyorsan kellett cselekedni, ki kellett használni a szerződés aláírása iránti lelkesedést. Szíria tegnap arról biztosította az Egyesült Államokat, minden befolyását latba veti, hogy rávegye a szerződés iránt nem lelkesedő palesztinokat véleményük megváltoztatására. Az Európai Közösségek is segíteni akar a megállapodással szembeni elutasítás megszüntetésében. Ennek érdekében a Közel-Keletre és az Öböl térségébe utazik az EK úgynevezett trojkája, vagyis a belga, a dán és a görög külügyminiszter. Nagyon sok államférfi táviratban gratulált az egyezmény megkötéséhez mind Arafatnak, mind Jicchak Rabin izraeli kormányfőnek. Köztük volt Antall József magyar miniszterelnök is. Az Izraelbe címzett távirat emlékeztetett arra, hogy a volt kommunista államok közül Magyarország elsőként újította fel diplomáciai kapcsolatait a zsidó állammal. Egész más a véleménye Iránnak. Tegnap az összes napilap a leghatározottabban bírálta az autonómia-szerződés aláírását, a kommentárok úgy értékelték az eseményt, mint Arafat kapitulációját Izrael előtt. Mint az várható volt, az érintett megszállt területeken szaporodnak a fegyveres incidensek. Tegnap egy palesztin puskából kezdett lövöldözni izraeli katonákra egy toronyház tetejéről. Az egyik katonát megsebesítette, annak társai azonban viszonozták a tüzet és lelőtték a magányos merénylőt, akinél egy Koránt találtak. NORVÉGIA VALASZTASOK UTÁN MINDEN MARAD A RÉGIBEN Tegnap tették közzé a norvégiai parlamenti választások eredményeit, amelyek szerint fölényes győzelmet aratott a Gro Harlem Brundtland miniszterelnök-aszszony vezette, eddig kormányzó Norvég Munkáspárt. A szavazatok 37,2 százalékával (67 mandátum) végzett az első helyen, őt követi 18,6 százalékkal (31 mandátum) a Centrumpárt. A négy évvel ezelőtti választásokhoz képest rontott pozícióján a Konzervatív Párt, amely a szavazatoknak a 15,4 százalékát kapta. Ezzel az eredménnyel leszorult a harmadik helyre. A vokscsatában a szavazásra jogosult polgárok 75,7 százaléka vett részt. HÍRMAGYARÁZATUNK: Bár Norvégiában lényegében minden maradt a régiben, nem kerülhetők el a változások. Az 54 éves Gro Harlem Brundtland vezette szociáldemokraták a számukra sikeres választásoknak köszönhetően a kormányrúdnál maradnak, számítva a hagyományos partnerek - részben a szocialisták, részben pedig a néppártiak - támogatására, koalíciós kabinetet alakíthatnak. Megfigyelők azonban nem vonják kétségbe, hogy a kormányalakítás a kisebbik gond, s csak ezután kerülnek majd a felszínre a nagyobb bajok, a változások korszakával begyűrűző problémák. Ezek elsősorban a nyugat-európai integrációval, pontosabban Norvégia jövőbeni EK-tagságával függenek össze. Mint ismeretes, Oslo Béccsel, Stockholmmal együtt tárgyalásokat kezdett az Európai Közösségekkel a tagfelvételről, az ország jövőjét meghatározó lépésről, amelynek szükségszerűségét, helyességét egyre több norvég kérdőjelezi meg. Hogy, hogy nem, a kormánynak a választási harcból sikerült kivonnia a dilemmát okozó kérdést, mondván: a közeljövőben, legkésőbb két év múlva amúgy is népszavazást tartanak a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeiről. Addig pedig a Stortingban érvelhetnek és marakodhatnak egymással a parlamenti pártok képviselői. Mindenesetre nehéz lesz megbirkózni az EK-tagságot következetesen elutasító, s a választásokon - nyilván e magatartása miatt - jól szereplő Centrumpárttal, amely a második legerősebb parlamenti csoportot képezi majd a következő négy évben. (urbán) SÁRI MÉG ÜGY Már a londoni újságolvasó is értesült a magyarországi Sári községben kirobbant iskolavitáról. A brit The Guardian tudósítója részletesen megírta a nemzetközi érdeklődést kiváltó botrány okait. Véleménye szerint - ne feledjük, angol újságíróról van szó, aki vajmi keveset érthet a nemzetiségi érzékenységekhez - a magyarországi hatalmi körökkel túlságosan egybefonódott papság elhamarkodott lépését kell föltételezni a tagadhatatlanul terjeszkedőben levő egyház sári intézkedése mögött. Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a sári önkormányzat egyházi kezelésbe adta a helyi szlovák nemzetiségi iskolát. A sári szülők többsége azonban ragaszkodott ahhoz, hogy gyermekük felekezetileg semleges iskolában szakszerű feltételek között részesüljön szlovák nyelvi oktatásban. Minthogy az egyházi iskola, kapacitásának most csupán egynegyedét használva, nem volt hajlandó a váci püspök ajánlatát elfogadni, mármint hogy osszák meg az épületet a jogilag illegalitásos állapotában, kocsmában és ideiglenes irodahelyiségekben tanuló kétszáznegyven tanulóval és azok pedagógusaival, a botrány tovább gyűrűzött. Már nem csupán miniszteri illetékesek, köztársasági megbízottak próbáltak békíteni, már az ország első embere, Göncz Árpád köztársasági elnök is állást foglalt amellett, hogy nem csupán a világnézeti semlegességhez való jog megtiprásáról van szó Sáriban, hanem a nemzetiségi oktatáshoz való jog ugyancsak csorbát szenvedett. A tényállás egészen világos: szó sincs ateista szülők titkos összeesküvéséről, kizárólag a választás lehetőségével éltek azok a különben hívő katolikus lakosok, akiknek gyermekeik 95 százaléka hittanra jár. Márpedig az önkormányzati iskolát választották az egyházival szemben. Mondhatni politikai táborokra szakadt a társadalom Sári kérdésében. Mihelyt a szabaddemokraták tankönyveket szállítottak az iskolából kocsmába kényszerült gyerekeknek - ki nem osztott, visszatartott tankönyveiket magam is láttam az egyházi iskola kis raktárhelyiségében fölpolcolva újabb politikai felhangokat kapott az ügy, most már nem „kommunista uszítást" értek tetten, hanem szabaddemokrata választási kampány „előkoncertjét". Elcsámcsog rajta a sajtó, nemkülönben a szlovák is. Idézi az elnök szavait, s vastag címben hozzá: Iskola nélkül maradtak a szlovák gyerekek. Erre az érvre, persze, Sáriban rögtön ott a polgármesteri válasz: de hiszen tanulhatnak Dabasban, három iskolában is, sőt a szlováknyelv-oktatást ugyancsak tudják biztosítani. Az érv egyértelmű, csak éppen elfogadhatatlan, mert nem mindegy: huszonöt, vagy negyvenöt fős osztályokban tanul-e az a gyermek, ahogyan az sem mindegy, hogy a szomszéd utcában van-e az iskola épülete, vagy pedig tíz kilométert kell buszoznia az igencsak forgalmas belgrádi országúton. A szaktárca vezetője kénytelen volt megállapítani, hogy noha jogilag kifogástalan az önkormányzat és az egyház szerződése a sári általános iskola egyházi kezelésbe adásáról, ebben az esetben a kétharmados többség óhajának kétségbe vonásáról van szó, különös tekintettel arra, hogy a világnézeti semlegesség garantálásának elhanyagolását megtetézi még a nemzetiségi érdekek figyelmen kívül hagyása is. Sári még vár a végleges megoldásra, a bátor szülők pedig alighanem példát statuáltak, hogyan kell demokráciát csinálni a mindennapok gyakorlatában. Várhatóan a közeljövőben megoldódik az ügy, s a kétszáznegyven sári tanuló önkormányzati iskolában tanulhat, netán a kitűnően fölszerelt nyelvi laborban, a Rákóczi utcában, szlovákot is. Meg hittant. (brogyányi) A MENTELMI BIZOTTSÁG A CSÁKY-ÜGYRŐL Tanácskoztak tegnap a szlovák parlamentnek azok a képviselői, akik az Európa Tanácsban képviselik Szlovákiát. Annak idején a parlament öt tagot és öt póttagot választott: az egyedüli magyar képviselő, Csáky Pál póttag lett. Most fordult elő először, hogy a „cserepados" képviselőket is meghívták. - Elsősorban az október nyolckilencediki bécsi csúcsról volt szó, amelyen a tagállamok legfelsőbb szintű vezetői a jövő évvel kapcsolatban hoznak döntéseket - tudtuk meg Csáky Páltól. Tárgyaltak a külügyminisztériumban megalakult emberjogi szekcióról, amely vizsgálni fogja az 1201-es ajánlás betarthatóságának feltételeit. A kabinet kinevezte jogi képviselőjét az ET emberjogi bizottságába is, amelyhez a meghatározott módon minden állampolgár jogorvoslásért fordulhat. Csáky Pál az ET két bizottságnak - a gazdasággal és a kormányközi munkaprogrammal, valamint a mezőgazdasággal foglalkozónak - lett a póttagja. Véletlen időbeli egybeesés, hogy tegnap kérette maga elé a mentelmi bizottság Csáky Pált azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia ET-felvétele előtt írásbeli anyagokat adott át Strasbourgban. Az MKDM képviselője ismételten figyelmeztetett, nincs a házszabálynak olyan pontja, amely alapján a bizottság foglalkozhatna strasbourgi tevékenységével. Ennek ellenére a bizottság tagjai megpróbálták elmarasztalni, egyedül Ján Čarnogurský vélekedett úgy, hogy az egész eljárást le kell állítani, mert ebben a kérdésben a bizottság nem illetékes. Csáky strasbourgi ügyével függ össze, hogy a külügyi bizottság határozati javaslatot dolgozott ki, amelyben meghatározzák, hogy a képviselők mit csinálhatnak, de főleg mit nem csinálhatnak külföldön. Csáky Pál felkérte a bizottságot, ne szavazza meg a beterjesztést, mert ez szégyen lenne Szlovákiára. Ilyen szabályzatot még a legmerevebb diktatórikus rendszerek sem hoztak.-cseGÁZROBBANÁS BUDAPESTEN Hét ember meghalt és többen megsebesültek annak a gázrobbanásnak a során, amely tegnap kora hajnalban történt Budapesten a békásmegyeri lakótelep egyik házának kilencedik emeletén. Á robbanás következtében tűz ütött ki az épületben, több lakás lakhatatlanná vált. A rendőrség és a tűzoltók, valamint a mentősök kiürítették a házat, az illetékesek megkezdték a tragédia okainak kivizsgálását. Göncz Árpád államfő a délutáni órákban látogatott a helyszínre, a kabinet pedig ötmillió forint gyorssegélyt nyújtott a károsultaknak. Ebből az összegből egy"

egy család azonnal átvehetett 30 ezer forintot. A hajlék nélkül maradt személyeket ideiglenesen egy közeli iskolában helyezték el. (kj) MA BUKARESTBEN JESZENSZKY - MELESCANU TALÁLKOZÓ Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter ma ötnapos hivatalos látogatásra érkezik Bukarestbe. Vendéglátója Teodor Melescanu a Népszabadságnak adott interjújában jelezte: Bukarest kész mindenről tárgyalni, mert a kétoldalú kapcsolatokban fellelhető problémák egyedüli megoldási módját a párbeszédben látja. Az interjúból az is kitűnik, hogy a magyar diplomácia vezetője nehéz tárgyalásokra számíthat. Az alapszerződésbe beépítendő ún. határklauzula követelésének ügyében Bukarest hajthatatlan, a kisebbségi jogok szavatolását illetően pedig mintha óvakodna a konkrét kötelezettségvállalásoktól. Ami a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását illeti, határozott az elzárkózás, (k-s)