Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám, szerda

1993. SZEPTEMBER 15. IÚJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK KAMATLÁBEMELÉS A POSTABANKNÁL Mától a Postabank emeli a betétkönyvek és határidős betétek kamatait. A felmondási idő nélküli betétkönyvek esetében ez 6, a három hónapos felmondással nyitottaké 10, a hat hónaposaké 12, az egy éveseké 15, a két éveseké pedig 16,5 százalék lesz. Október 1-je után nőnek a számlán elhelyezett összegek kamatai is, személyi számla esetében 6, folyóés vállalkozói számla esetében pedig 4 százalékra. RÖVIDEN FELAJÁNLOTTA lemondását a rádiótanács tegnapi ülésén Vladimír Stefko. Pavol Dvorák elnök szerint meggyőződésük, hogy a jelenlegi vezetés az év végéig képes megoldani a rádió problémáit. A tanács úgy döntött, hogy pénzügyi nehézségek miatt három hónapra felfüggeszti az S2-es csatorna működtetését. EGYELŐRE ismeretlen okból letért az útról és a lejtőn felborult a Szófia -Varsó járaton közlekedő autóbusz tegnap reggel Korpona előtt, a 66-os számú úton. A balesetnek szerencsére nincs halálos áldozata, nyolcan viszont súlyos, a többi utas pedig, egy kivételével, könnyű sérüléseket szenvedett. . A CSEH TELEVÍZIÓ tegnap esti hírmagazinjában közölték: fennáll az a gyanú, hogy a cseh igazságügyminisztérium telefonközpontjában lehallgató készüléket helyeztek el. Jan Rumi belügyminiszter bizottságot állított fel, amely kivizsgálja az ügyet. ÚJ MŰSORREND A MAGYAR ADÁSBAN Ideiglenes műsorrend lép életbe szeptember huszadikától a Szlovák Rádió magyar adásában. Amint azt Papp Sándor főszerkesztő a tegnapi Pavilonban elmondta, az eredeti javaslat szerint egy-két hétig, ám szerinte az év végéig három és fél órával csökken a heti műsoridő. Ennek értelmében egy órával csökken például a szombat délelőtti adásidő, változatlan marad viszont a vasárnapi műsor. A főszerkesztő azt is elmondta, hogy januártól újra növekszik az adásidő - három órával, vagyis a jelenlegihez képest csak fél óra lesz a veszteségük. » * * Az ideiglenes intézkedéseket egyébként az tette szükségessé, hogy a pénzügyminisztérium már három hónapja nem utalja át a költségvetési támogatást a Szlovák Rádiónak. Július Tóth pénzügyminiszter a tegnapi kormányülés alatt tartott sajtóértekezleten az intézkedést azzal indokolta, hogy a rádió az állami költségvetésbe még nem fizette be azt, a tavalyi reklámokból származó többletbevételét, amelyre szerinte a vonatkozó törvény alapján nincs joga. Ezért aztán az idei költségvetési hozzájárulásból visszatartják az ennek megfelelő összeget. Mivel azonban az illetékes parlamenti bizottság is támogatja a rádiósok elképzeléseit, a miniszter bejelentette, hogy kompromisszumot ajánlott fel a rádió igazgatójának. T. L. SEGÍTS A HÍDNAK! A Párkányi Városi Hivatal, a Párkányi Művelődési Központ és a Stonebridge Blues Band együttes szeptember 18-án nagyszabású jótékonysági koncertet rendez a Párkány -Esztergomi Mária-Valéria híd újjáépítésére. A fesztiválra a termálfürdő parkolójában kerül sor, kezdete 13 óra, s mintegy éjfélig tart. A zenekarok tiszteletdíjukat a híd építésére ajánlják fel, a rendezők pedig a bevétel egész összegét. A hídépítést támogatni kívánók a következő számlára adakozhatnak: VUB 1038-175022-172/0200. Lapzárta: 22.10 „ISKOLAÜGY" MÁR SOMORJÁN IS NEM NEMZETISÉGI-GAZDASÁGI KÉRDÉS A címoldalon röviden ismertettük az egyetlen somorjai szlovák óvoda körül kialakult helyzetet. Hogy mi történt valójában, Hecht Annához, a Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Igazgatóság igazgatójához, a somoijai képviselő-testület tagjához fordultunk tegnap válaszért, aki a következőket nyilatkozta: -Túlzás volt felnagyítani ezt a kérdést. Az történt, hogy a szóban forgó óvoda egyik szárnyában bölcsőde működött, mely július elsejével megszűnt. Tekintettel arra, hogy Somorján az iskolák rossz helyzetben vannak, nevezetesen helyhiánnyal, épületgondokkal küzdenek — például, százhuszonegy éves épületben tanulnak a magyar iskola alsó tagozatos tanulói, a szlovák alapiskolások egy része pedig barakkokban kénytelen, noha ők most szeptemberben kapnak tíz tantermet, tanügyi igazgatóságunkon felmerült a gondolat, hogy valamelyik óvodát kellene átalakítani iskolai célokra. Ugyanis Somorján nyolc óvoda van, és ez sok. Természetes módon merült fel, hogy a félig megüresedett, az épület másik szárnyában mindössze két szlovák osztállyal működő óvoda jöhetne szóba, ahol tíz osztály számára lenne hely. Persze, előtte meg kell vizsgálni, van-e lehetőség arra, hogy az oda járó gyerekeket elhelyezzék a többi hét óvodába, ahol mindenütt vannak szlovák osztályok. • Tettek-e konkrét lépéseket önök, hogy a szóban forgó óvodát fel kell oszlatni? - Semmilyen ilyen lépést nem tettünk. Kikértük több illetékes szerv véleményét, s megbeszéltük javaslatunkat az óvoda igazgatónőjével is. Ő közölte ezt a szülőkkel, akiknek, természetesen, nem tetszett, s nyomban a minisztériumhoz fordultak petícióval, mindent, az előzetes felméréseket is megelőzve. • Született-e már valamilyen hivatalos döntés? - Nem, semmilyen még. A mai napig nincs állásfoglalás a minisztérium részéről, és hivatalos papíron az önkormányzat részéről sem. Kár, hogy nemzetiségi síkra terelődött az egész, mert elsődlegesen gazdasági problémáról van szó. Mind a szlovák, mind a magyar alapiskolások rossz helyzetben vannak, nem megfelelő körülmények között tanulnak. Ez egyébként nem mai gond, tíz évvel ezelőtt is így volt. Most már kellene végre rendes iskola mindnyájuk számára. -bor SEVARDNADZE MARAD Mint azt tegnapi számunkban közöltük, Eduard Sevardnadze legfelsőbb grúz vezető a feszült helyzet miatt a rendkívüli állapot bevezetését tervezte Grúziában. Ám miután sokan bírálták tervét, sőt egyesek olyan diktátornak nevezték, aki a vezetés kommunista módszereihez folyamodik, benyújtotta lemondását, s „véglegesnek" nevezte lépését. A tbiliszi törvényhozó testület viharos viták után mégsem fogadta el döntését, amely ellen egyébként tegnap emberek tízezrei tiltakoztak. Sevardnadze a parlament épülete előtt összegyűlt hívek előtt ismertette azokat a feltételeket, melyek teljesítése után hajlandó lenne viszszatérni hivatalába. A parlament még tegnap este eleget tett követelésének, a rendkívüli állapot bevezetése mellett döntött, majd Sevardnadze visszavonta lemondását. NEHÉZ SZABADULNI A BEIDEGZŐDÉSEKTŐL (Folytatás az 1. oldalról) torfénybe. Miroslav Kusy politológiaprofesszor a kisebbségi jogvédelem európai követendő példáira és elveire irányította a figyelmet. Előadása fényt vetett azokra a kisebbségi követelésekre, amelyek, mint például a kétnyelvűség kapcsán, valamiféle összeférhetetlenségnek hatnak a szlovákiai többségi közegben, miközben számos európai országban magától értetődőnek számítanak. A történelmi bevezető kapcsán többször is elhangzott, hogy a múlttól el kell rugaszkodni. A vitában azonban minduntalan visszatértek a megemésztetlen történelmi sérelmek és ellenségképek. A felszólalások többsége különböző, személyes, egyéni véleményeket tükröző megállapításokra korlátozódott. Régi és üjkeletű beidegződések, érvek és ellenérvek köszöntek vissza. Mértékadónak számítottak a vitában is Kusý professzor megjegyzései, amelyekkel szlovákként azt tartotta feladatának, hogy elsősorban a kormányzatnak a kölcsönös bizalmatlanságot fenntartó, sőt gerjesztő intézkedéseit vegye célba. A vége felé egyre inkább elmérgesedő, sőt vagdalkozó vita arról tanúskodott, hogy a nyílt véleménycserére ugyan nagy szükség van, de ez még alighanem messze áll a kölcsönös megértésre sarkalló párbeszéd polgári ihleettségétől és méltóságától. (kiss) SZABOTT ÁRÚ TEJ ÉS KENYÉR (Folytatás az 1. oldalról) esetében terveznek ilyesmit. A javaslat egyébként a jövő évre 8,3 milliárd koronás állami támogatással számol a mezőgazdaság számára, de a kormány tegnap úgy döntött, hogy a pontos összeget csak azután állapítják meg, ha a parlament is megtárgyalta a koncepciót. Július Tóth pénzügyminiszter a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a kis falvak támogatására az első félévhez hasonlóan folyósítják az esedékes összegeket. Az is igaz viszont, hogy a beterjesztett anyag szerint ezzel a jövő évben már nem számolnak, mivel ez a gyakorlat a pénzügyminisztérium szerint „művi módon tartja életben a kis falvakat". A kormány tegnap megtárgyalta az állami közlekedési politika alapelveit is, amelyek alapján Roman Hofbauer miniszter szerint a közlekedésbe is bevezetik a piacgazdaság törvényeit. Részleteket Hofbauer miniszter több újságírói próbálkozásra sem volt hajlandó elárulni, Július Tóth viszont annyit megjegyzett, hogy az elképzelések szerint például a diákutaztatás támogatását közvetlenül a diákok kapnák - és nem a közlekedési vállalatok (szerencsére ez az anyag is hamarosan a szlovák parlament elé kerül, ahol a miniszter nem válaszolhat majd foghegyről a hozzá intézett kérdésekre). Végezetül Jozef Tuchyňa belügyminiszter bejelentette, hogy befejezték a szlovák-román kitoloncolási szerződés kidolgozását, és hétfőn, a román külügyminiszter pozsonyi látogatása során, ez a régen várt egyezmény aláírásra kerül. -tlDEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. szeptember 15-én Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 49,071 49,565 49,318 47,75 50,89 49,32 Francia frank 5,666 5,722 5,694 5,53 5,85 5,69 Kanadai dollár 24,160 24,402 24,281 23,50 25,06 24,28 Német márka 19,725 19,923 19,824 19,38 20,28 19,82 Olasz lira (1000) 20,722 20,930 20,826 20,11 21,55 20,83 Osztrák schilling 2,803 2,831 2,817 2,76 2,88 2,82 Svájci frank 22,596 22,824 22,710 22,18 23,24 22,71 USA-dollár 31,896 32,216 31,056 31,36 32,76 31,06 ECU EK 37,656 37,034 37,845 ECU CSK 37,845 A forint árfolyama 100 egységre koronában Eladás Vétel Szlovák Takarékpénztár 29,00 35,00 Általános Hitalbank 27,00 37,00 RIMASZOMBAT MÉGSEM LESZ HAT KIHELYEZETT MAGYAR OSZTÁLY (Munkatársunktól) Tegnap került sor arra az, általunk is jelzett munkalátogatásra, melyet a város iskoláinak ügyében tartottak Rimaszombatban. Az oktatási minisztérium részéről Zita Véghová, az alapiskolákat igazgató főosztály vezetője, illetve Lýdia Benčová, a nemzetiségileg vegyes területek főosztályának igazgatója érkezett Rimaszombatba. A tanácskozás délelőtt kezdődött a járási tanügyi hivatalban, és részt vett rajta a két magyar alapiskola igazgatója, illetve a kerületi iskolaszék elnöke és a város polgármestere is. A kora esti órákig elhúzódó vitatárgyalás során a minisztériumi osztályvezetők hangsúlyozták: véleményük szerint a szülök sztrájkja törvénytelen volt, ellenkezik a gyermekek jogairól elfogadott nemzetközi alapokmánnyal. A vita során többször elmondták: ellenkezik az iskolákról szóló törvénnyel a követelt hat magyar kihelyezett osztály megnyitása a nyugat-lakótelepi új szlovák iskola épületében, mivel ez az épület már így is túltelített. Azt ígérték viszont, garanciákat nyújtanak arra nézve, hogy a nyugat-lakótelepen épülő új iskola, elkészülte után, magyar tannyelvű lesz. Rimaszombat polgármestere kijelentette: a maga részéről mindent megtesz azért, hogy az új iskola építése 1995 júliusában befejeződjék. Adám István, a Šrobár utcai magyar alapiskola szülői szövetségének elnöke, aki egyúttal a sztrájkbizottságnak is tagja, kérdésünkre elmondta: a sztrájkkal sikerült elérni, hogy az illetékes állami szervek végre a szülők és az iskolaszék képviselőivel is tárgyalnak a problémáról. (klinko) BOROSS PÉTER: MAGYARORSZÁG EURÓPA LEGVESZÉLYEZTETETTEBB ÁLLAMA Boross Péter magyar belügyminiszter szerint Magyarország Európa legveszélyeztetettebb országa, s ezért a belpolitikában is meghatározó kérdés az ország biztonsága. A miniszter Hajdúböszörményben egy lakossági fórumon beszélt a témáról. A délről fenyegető veszélyről szólva elmondta, „ahhoz, hogy ne érje atrocitás az országot, nekünk erőket kell felmutatni, erőket kell szervezni és a határ menti lakosságot meg kell nyugtatni ezekkel az erőkkel". Külpolitikai kérdéseket érintve Boross kihangsúlyozta, Budapestnek minden kapcsolati rendszert ápolnia kell Szlovákiával, Romániával, Ukrajnával és más szomszédos országgal. Ugyanakkor tudni kell, hogy az ottani magyar kisebbség léte, az anyanyelvhez való ragaszkodása, törekvése a kulturális autonómia létrehozására potenciálisan bizonyos feszültség forrása lehet. A továbbiakban kifejtette: a nyugati országok szorgalmazzák, hogy Magyarország vezessen be vízumkényszert Romániával szemben. Ezt azonban Budapest „hitvalló okokból" nem teszi meg. „Az, hogy Debrecen magyar város, s Nagyvárad nem Magyarországhoz tartozik, a véletlen műve. Minden magyarnak helye van itt akkor is, ha szeretnénk, hogy otthon maradjon " - mondotta a miniszter. kokes A HÁBORÚZÓK EGYMÁST VÁDOLJÁK (Folytatás az 1. oldalról) visszatérhessen a többi államok közösségébe. A horvátok a Szerb Krajina területén visszafoglaltak három falut, ami ürügyként szolgált a szerb haderőnek, hogy rakétákkal, valamint nehéztüzérséggel támadja a horvátországi városok egész sorát. Rade Leskovac, a krajinai szerb Radikális Párt elnöke felszólította a szerb hazafiakat és önkénteseket Szlavóniában, Baranyában és Nyugat-Szerémségben, hogy együtt induljanak a harctérre. A krajinaiak szeretnék, ha a boszniai szerbek is csatlakoznának hozzájuk, mert abban az esetben már száznegyvenezer szerb mundéros állna szemben százhúszezer horvát katonával. A Krajinai Szerb Köztársaság kormánya levelet intézett Jugoszlávia, Szerbia és Cma Gora elnökeihez is, segítséget kérve. Jean Cot tábornok, az ENSZ béüeerők parancsnoka elkészített egy tűzszüneti javaslatot, amelynek lényege, hogy a horvátok adják fel a három elfoglalt falut és vonuljanak vissza. E pillanatig azonban a harcban álló felek semmit sem írtak alá, s kölcsönösen egymásra hárítva a felelősséget, szakadatlanul lövik egymás városait. Közben Genfben részletesen ismét beindultak a megbeszélések. Lord Owen és Stoltenberg társelnökök jelenlétében Tudjman horvát elnök Izetbegovic bosnyák államfővel találkozott. Az esti jelentések szerint a felek között megállapodás született, amely a harci cselekmények azonnali beszüntetését, a hadifoglyok kölcsönös cseréjét és a segélykonvojok szabad áthaladását feltételezi. Egyben megegyeztek, hogy az esetleges nézeteltérések gyors tisztázása érdekében bizottságokat hoznak létre. SINKOVITS PÉTER, Újvidék