Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám, szerda

LESZ-E IGAZSÁGOS KÁRPÓTLÁS? A református egyház a múltban is magyar jellegű volt, s híveinek legnagyobb része, 80 százaléka ma is magyar nemzetiségű. (4. oldal) Szerda, 1993. szeptember 1. H. kiadás | Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 203. szám A FÉLELEM BERE Az a férfi is megjárta a poklot, akit a lakása előtt raboltak el, s miután egy^autó csomagtartójában megkocsikáztatták, egy elhagyott helyen egy fához kötözték, leöntötték benzinnel és öngyújtót kattogtattak az orra előtt. (5. oldal) A MAGYAR PÁRTOK LEVELE AZ ET-HEZ FIGYELMEZTETÉS STRASBOURGBA Tegnap aláírták azt a levelet, amellyel az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az Európa Tanácshoz fordul annak kapcsán, hogy Szlovákia megsérti az ET ajánlásait, nem tesz eleget azoknak az ígéreteinek, amelyeket Európa tanácsi felvételekor tett. A két magyar parlamenti párt levelét aláírásával a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt elnöke is támogatta. A levél címzettje az Európa Tanács elnöke és főtitkára, valamint azon bizottságainak elnökei és tagjai, amelyek Szlovákia felvételével foglalkoztak. A dokumentumot eljuttatják a szlovák parlament és kormány elnökének, valamint a köztársasági elnöknek is. Tisztelt Hölgyem/Uram! Tájékoztatjuk önt arról, hogy Szlovákiának az Európa Tanács­ba való felvétele óta olyan lépé­sekre került sor az országban, amelyek ellentétesek azokkal az ígéretekkel illetve kötelezettség­vállalásokkal, melyeket a Szlo­vák Köztársaság kormánya és törvényhozása tettek. Ezek min­denekelőtt a kétnyelvű helység­névtáblák használatával (a tör­ténelmi helységnevek írásának tiltásával), a nemzeti kisebbsé­gek anyanyelvű oktatásával és a névhasználattal kapcsolatosak. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (parlamentje) 1993. június 23-i határozatában (225. sz. határozat) - tehát Szlo­vákiának még az Európa Tanács­ba való felvétele előtt - ígéretet tett arra, hogy a kisebbségi jo­gok védelmét biztosító rendel­kezésekben betartja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésé­Semmi baj... kibírjuk mi ezt az évet is. Az első hetek, az első hónapok telnek csak lassabban, aztán meglódul az idő. (Méry Gábor felvétele) nek 1201. ajánlását. Ezzel össze­függésben a parlament felkérte a kormányt, hogy szeptember 1-jéig tájékoztassa a fent emlí­tett ígéret betartásáról. I. Sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy a Szlovák Köztársa­ság Közlekedési és Távközlési Minisztériuma 1993. július 14­én kiadott utasítására a dél-szlo­vákiai járásokban erőszakkal el­távolították a magyar nyelvű helységnévtáblákat, amelyek a községek tulajdonát képezték. A járási útkarbantartó vállalatok igazgatói ezt a rendelkezést az­zal egészítették ki: „amennyi­ben a táblák eltávolítása ellenál­lásba ütközne, a karhatalom se­gítségét fogják kérni". Mivel az ország más területén nem tör­tént hasonló beavatkozás, meg­állapíthatjuk, hogy az akció célja (Folytatás a 2. oldalon) A KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL SZLOVÁK-MAGYAR SZAKÉRTŐI TÁRGYALÁSOK POZSONYBAN Pozsonyban a külügyminisztérium­ban tegnap megtartotta első ülését a szlovák-magyar kisebbségi szakér­tői vegyes bizottság, amelynek létre­hozásáról Vladimír Mečiar és Antall József tavaly állapodott meg. A tár­gyalóküldöttségeket a bizottság két társelnöke vezette, szlovák részről Peter Procházka, a külügyminiszté­rium kulturális kapcsolatokkal és a határon túli szlovákokkal foglalko­zó főosztályának vezetője, magyar részről pedig Zalatnay István, a Ha­táron Túli Magyarok Hivatalának alelnöke. A bizottság feladata (Folytatás a 2. oldalon) 'TISZTOGATAS A LÉVAI MUNKAUGYI HIVATALBAN KIMÁLLAZELBOCSÁTÍSOKMŐCŐTT? Tavaly decemberben felmentették tisztségéből Zoller Mihályt, a Lévai Munkaügyi Hivatal igazgatóját. A leváltásról, amelyre röviddel a magyar értelmiség lévai találkozója után került sor, annak idején beszámoltunk. Az ügynek azonban újabb fejleményei vannak: Zoller Mihálynak felmondtak, sőt vele együtt a hivatal további négy munkatársának is. És mit tesz a véletlen? Valamennyien részt vettek a találkozó előkészítésében! Mi is történt a hivatalban az igazgató leváltása óta? Kérdésünkre Zoller Mihálytól kértünk választ. — A minisztérium pályázatot írt ki az igazgatói posztra. Végül nem a nyertest, hanem a harma­dik helyezettet nevezték ki, aki nem is teljsítette a pályázati fel­tételeket. Velem kapcsolatban sokáig nem találtak megoldást. Indok kellett ahhoz, hogy fel­mondhassanak. Több ellenőrzést tartottak. Legutóbb három hó­napig keresték a kivetnivalót munkámban. Találtak is, például azt, hogy nem tartottuk nyilván a hűtőfolyadék használatát, vagy pedig továbbképzésnek minősítették azt, amit én átkép­zésnek neveztem. • Ez elegendő volt ahhoz, hogy felmondjanak önnek? - Végül engem és helyettese­met is azzal bocsátottak el, hogy hiányosságok merültek fel irá­nyító munkánkban és megsértet­tük a munkafegyelmet. Arra a kérdésemre, hogy ez miben nyilvánult meg, nem kaptam vá­laszt. Ilyen alapon további há­rom személy esetében is találtak okot a felmondásra. Érdekes azonban, hogy valamennyien magyarok, a legközelebbi mun­katársaim közé tartoztak és az sem lehet véletlen, hogy részt vettek az értelmiségi találkozó megszervezésében. Négyünknek októberben jár le a felmondási időnk, az egyik kollégánknak előbb. # Hogyan reagáltak a történ­tekre a hivatal alkalmazottai? (Folytatás a 4. oldalon) m gmm^ m UJ SZO -INFORMÁCIÓ ELŐSZÖR AZ EDU-KONFERENCIÁN Holnaptól Budapesten tanácskozik az Európai Demokrata Unió legfelsőbb vezetősége. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az idén májusban lett a fontos európai szervezet tagja, állandó megfigyelői státusban. így először nyílik alkalom, hogy képviselői ­Bugár Béla elnök és Csáky Pál, a külügyekért felelős elnökségi tag ­részt vegyenek a konferencián. Csáky Páltól megtudtuk, hogy a háromnapos konferencia keretében külön tanácskoznak a pártelnö­kök. Összeül az EDU politikai vezetése, majd három szekcióban folyik az eszmecsere. Az első a biztonsági politikával, a második az európai integrációval foglalkozik majd, a harmadikban a kelet­európai pártok számolnak be országuk helyzetéről. Befejezésül tisztújítás lesz, az elnöki posztra Antall Józsefet jelölték. (Folytatás a 4. oldalon) M anapság az útkeresés korát éljük. Nem a célok kijelölése, nem is a fejlődés jövőjének megismerése, ha­nem a módszerek, az eszközök kitalá­lása foglalkoztatja az emberiséget, mert nincsenek és nem is lehetnek más céljaink, mint a világ és benne önma­gunk megmentése. A népességfogyás és a gazdagság, a túlnépesedés és a sze­génység kettős paradoxonjai uralják a Föld lakóinak érzelmeit, gondolkodá­sát — életét. Bármennyire sem tetszik kézenfekvőnek a nemzeti gyűlölködé­sek világában, a mélytudati reflexeink­ben kimutathatóan jelenvaló az egymás iránti szeretet, a megértés, a vi­lág megmentését követő összefogás vá­gyása. Ebből az irányból közelítve a már említett végcélt: meghatározóak az odavezető utak, módszerek, eszközök, amelyeket az emberiség biológiai és társadalmi történetére tekintve a köny­nyebbség kedvéért nevezzünk tudás­nak. Ez a tudás több, mint amit az iskolában elsajátíthatunk, mert a gé­nekben átörökített biológiai anyag és az Istentől való szellemi erő nélkül a világ megtanulhatatlan marad. Az alkotás feltétele az agy, az agy feltéte­lez egy egészségesen működő testet, a test természeti és mesterséges élet­környezetet kíván, amely elválasztha­tatlan része a Földnek és így tovább. Ha ennek az önmagában visszakapcso­lyezniink az általánosításokra, mint a részletekre." Bármennyire is számon­tartjuk Nobel-díjas biológusunk felfe­dezését, a magyar paprikából előállí­tott aszkorbin savat (a C-vitamint), megfeledkezünk pedagógusi gondola­tairól: „Ilyenképpen, amit az iskolának AZ ALKOTAS ISKOLAIT lódó láncnak a méretét egyetlen egész­nek vesszük, az emberi agy alkotóké­pessége - a tudásunk — tizedestörtben már alig kifejezhető része ennek. Mégis: Az emberiség tudásszintje oly mértékben meghatározója ennek a láncolatnak, amennyire egyetlen gyenge láncszem értéktelenné teheti a teljes láncsort. így amikor tudásról beszélnek, a világban egyre kevésbé az elsajátítható ismeretek végtelen halma­zára gondolnak. Sokkalta fontosabb, éppen ezért meghatározó - Szentgyör­gyi Albert szavait kölcsönözve — az általánosítás, ezért „nekünk oktatá­sunk során nagyobb hangsúlyt kell he­el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell ta­nulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvá­gyunkat, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy se­gítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Az oktatás és az egyre bővü­lő ismeretek. Magvető, Budapest 1973). Tehát a cél világos, s talán az eszkö­zök, a módszerek is adottak... Zsol­nay, Tolnai, drámapedagógia stb... éw versengeni lehet: ki tud jobbat, töb^Jt nyújtani a gyermeknek. Most iga­zán fontos a pedagógus személýe, hi­szen egyre kevesebb család tud a szűkös anyagiak miatt mást is, többet is adni gyermekeinek. Az alkotás iskoláira van most szükség, ahol Szentgyörgyi Al­bert szerint a tudás út, eszköz az alkotó gondolkozáshoz és nem megfordítva. Tömörén ezt így fogalmazta meg: „...nekünk nem tanulnunk, hanem át­élnünk kell a dolgokat." R eménykedhetünk, hogy ma - szeptember elsején - egy ilyen átélés veszi kezdetét? Talán igen, talán nem. Erre egyetlen példát: Aki családi háttérben motiváltan, Isten sze­retetével lelkében éli át a hit, a vallá­sosság, az erkölcs mindennapiságát, va­lamely csalafinta módon szembeállítta­tik azzal, aki az erkölcsről, a humá­numról, az embertársi szeretetről szaj­kózott ismereteket lesz kénytelen köte­lezően tanulni. Míg az előzőt a hit mindennapiságából származtatott alko­tó szeretet motiválja majd, az utóbbit a kénys?orített, a megtaníthatatlan is­meret nógatjp erkölcsös létre. Ezen a ponton ragadható meg a különbség az alkotás iskolája és az ismeret iskolája között - Szentgyörgyi Albert szellemé­ben. DUSZA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom