Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám, szerda

LESZ-E IGAZSÁGOS KÁRPÓTLÁS? A református egyház a múltban is magyar jellegű volt, s híveinek legnagyobb része, 80 százaléka ma is magyar nemzetiségű. (4. oldal) Szerda, 1993. szeptember 1. H. kiadás | Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 203. szám A FÉLELEM BERE Az a férfi is megjárta a poklot, akit a lakása előtt raboltak el, s miután egy^autó csomagtartójában megkocsikáztatták, egy elhagyott helyen egy fához kötözték, leöntötték benzinnel és öngyújtót kattogtattak az orra előtt. (5. oldal) A MAGYAR PÁRTOK LEVELE AZ ET-HEZ FIGYELMEZTETÉS STRASBOURGBA Tegnap aláírták azt a levelet, amellyel az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az Európa Tanácshoz fordul annak kapcsán, hogy Szlovákia megsérti az ET ajánlásait, nem tesz eleget azoknak az ígéreteinek, amelyeket Európa tanácsi felvételekor tett. A két magyar parlamenti párt levelét aláírásával a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt elnöke is támogatta. A levél címzettje az Európa Tanács elnöke és főtitkára, valamint azon bizottságainak elnökei és tagjai, amelyek Szlovákia felvételével foglalkoztak. A dokumentumot eljuttatják a szlovák parlament és kormány elnökének, valamint a köztársasági elnöknek is. Tisztelt Hölgyem/Uram! Tájékoztatjuk önt arról, hogy Szlovákiának az Európa Tanácsba való felvétele óta olyan lépésekre került sor az országban, amelyek ellentétesek azokkal az ígéretekkel illetve kötelezettségvállalásokkal, melyeket a Szlovák Köztársaság kormánya és törvényhozása tettek. Ezek mindenekelőtt a kétnyelvű helységnévtáblák használatával (a történelmi helységnevek írásának tiltásával), a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásával és a névhasználattal kapcsolatosak. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (parlamentje) 1993. június 23-i határozatában (225. sz. határozat) - tehát Szlovákiának még az Európa Tanácsba való felvétele előtt - ígéretet tett arra, hogy a kisebbségi jogok védelmét biztosító rendelkezésekben betartja az Európa Tanács Parlamenti KözgyűléséSemmi baj... kibírjuk mi ezt az évet is. Az első hetek, az első hónapok telnek csak lassabban, aztán meglódul az idő. (Méry Gábor felvétele) nek 1201. ajánlását. Ezzel összefüggésben a parlament felkérte a kormányt, hogy szeptember 1-jéig tájékoztassa a fent említett ígéret betartásáról. I. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Távközlési Minisztériuma 1993. július 14én kiadott utasítására a dél-szlovákiai járásokban erőszakkal eltávolították a magyar nyelvű helységnévtáblákat, amelyek a községek tulajdonát képezték. A járási útkarbantartó vállalatok igazgatói ezt a rendelkezést azzal egészítették ki: „amennyiben a táblák eltávolítása ellenállásba ütközne, a karhatalom segítségét fogják kérni". Mivel az ország más területén nem történt hasonló beavatkozás, megállapíthatjuk, hogy az akció célja (Folytatás a 2. oldalon) A KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL SZLOVÁK-MAGYAR SZAKÉRTŐI TÁRGYALÁSOK POZSONYBAN Pozsonyban a külügyminisztériumban tegnap megtartotta első ülését a szlovák-magyar kisebbségi szakértői vegyes bizottság, amelynek létrehozásáról Vladimír Mečiar és Antall József tavaly állapodott meg. A tárgyalóküldöttségeket a bizottság két társelnöke vezette, szlovák részről Peter Procházka, a külügyminisztérium kulturális kapcsolatokkal és a határon túli szlovákokkal foglalkozó főosztályának vezetője, magyar részről pedig Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke. A bizottság feladata (Folytatás a 2. oldalon) 'TISZTOGATAS A LÉVAI MUNKAUGYI HIVATALBAN KIMÁLLAZELBOCSÁTÍSOKMŐCŐTT? Tavaly decemberben felmentették tisztségéből Zoller Mihályt, a Lévai Munkaügyi Hivatal igazgatóját. A leváltásról, amelyre röviddel a magyar értelmiség lévai találkozója után került sor, annak idején beszámoltunk. Az ügynek azonban újabb fejleményei vannak: Zoller Mihálynak felmondtak, sőt vele együtt a hivatal további négy munkatársának is. És mit tesz a véletlen? Valamennyien részt vettek a találkozó előkészítésében! Mi is történt a hivatalban az igazgató leváltása óta? Kérdésünkre Zoller Mihálytól kértünk választ. — A minisztérium pályázatot írt ki az igazgatói posztra. Végül nem a nyertest, hanem a harmadik helyezettet nevezték ki, aki nem is teljsítette a pályázati feltételeket. Velem kapcsolatban sokáig nem találtak megoldást. Indok kellett ahhoz, hogy felmondhassanak. Több ellenőrzést tartottak. Legutóbb három hónapig keresték a kivetnivalót munkámban. Találtak is, például azt, hogy nem tartottuk nyilván a hűtőfolyadék használatát, vagy pedig továbbképzésnek minősítették azt, amit én átképzésnek neveztem. • Ez elegendő volt ahhoz, hogy felmondjanak önnek? - Végül engem és helyettesemet is azzal bocsátottak el, hogy hiányosságok merültek fel irányító munkánkban és megsértettük a munkafegyelmet. Arra a kérdésemre, hogy ez miben nyilvánult meg, nem kaptam választ. Ilyen alapon további három személy esetében is találtak okot a felmondásra. Érdekes azonban, hogy valamennyien magyarok, a legközelebbi munkatársaim közé tartoztak és az sem lehet véletlen, hogy részt vettek az értelmiségi találkozó megszervezésében. Négyünknek októberben jár le a felmondási időnk, az egyik kollégánknak előbb. # Hogyan reagáltak a történtekre a hivatal alkalmazottai? (Folytatás a 4. oldalon) m gmm^

m UJ SZO -INFORMÁCIÓ ELŐSZÖR AZ EDU-KONFERENCIÁN Holnaptól Budapesten tanácskozik az Európai Demokrata Unió legfelsőbb vezetősége. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az idén májusban lett a fontos európai szervezet tagja, állandó megfigyelői státusban. így először nyílik alkalom, hogy képviselői Bugár Béla elnök és Csáky Pál, a külügyekért felelős elnökségi tag részt vegyenek a konferencián. Csáky Páltól megtudtuk, hogy a háromnapos konferencia keretében külön tanácskoznak a pártelnökök. Összeül az EDU politikai vezetése, majd három szekcióban folyik az eszmecsere. Az első a biztonsági politikával, a második az európai integrációval foglalkozik majd, a harmadikban a keleteurópai pártok számolnak be országuk helyzetéről. Befejezésül tisztújítás lesz, az elnöki posztra Antall Józsefet jelölték. (Folytatás a 4. oldalon) M

anapság az útkeresés korát éljük. Nem a célok kijelölése, nem is a fejlődés jövőjének megismerése, hanem a módszerek, az eszközök kitalálása foglalkoztatja az emberiséget, mert nincsenek és nem is lehetnek más céljaink, mint a világ és benne önmagunk megmentése. A népességfogyás és a gazdagság, a túlnépesedés és a szegénység kettős paradoxonjai uralják a Föld lakóinak érzelmeit, gondolkodását — életét. Bármennyire sem tetszik kézenfekvőnek a nemzeti gyűlölködések világában, a mélytudati reflexeinkben kimutathatóan jelenvaló az egymás iránti szeretet, a megértés, a világ megmentését követő összefogás vágyása. Ebből az irányból közelítve a már említett végcélt: meghatározóak az odavezető utak, módszerek, eszközök, amelyeket az emberiség biológiai és társadalmi történetére tekintve a könynyebbség kedvéért nevezzünk tudásnak. Ez a tudás több, mint amit az iskolában elsajátíthatunk, mert a génekben átörökített biológiai anyag és az Istentől való szellemi erő nélkül a világ megtanulhatatlan marad. Az alkotás feltétele az agy, az agy feltételez egy egészségesen működő testet, a test természeti és mesterséges életkörnyezetet kíván, amely elválaszthatatlan része a Földnek és így tovább. Ha ennek az önmagában visszakapcsolyezniink az általánosításokra, mint a részletekre." Bármennyire is számontartjuk Nobel-díjas biológusunk felfedezését, a magyar paprikából előállított aszkorbin savat (a C-vitamint), megfeledkezünk pedagógusi gondolatairól: „Ilyenképpen, amit az iskolának AZ ALKOTAS ISKOLAIT lódó láncnak a méretét egyetlen egésznek vesszük, az emberi agy alkotóképessége - a tudásunk — tizedestörtben már alig kifejezhető része ennek. Mégis: Az emberiség tudásszintje oly mértékben meghatározója ennek a láncolatnak, amennyire egyetlen gyenge láncszem értéktelenné teheti a teljes láncsort. így amikor tudásról beszélnek, a világban egyre kevésbé az elsajátítható ismeretek végtelen halmazára gondolnak. Sokkalta fontosabb, éppen ezért meghatározó - Szentgyörgyi Albert szavait kölcsönözve — az általánosítás, ezért „nekünk oktatásunk során nagyobb hangsúlyt kell heel kell végeznie, elsősorban az, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Az oktatás és az egyre bővülő ismeretek. Magvető, Budapest 1973). Tehát a cél világos, s talán az eszközök, a módszerek is adottak... Zsolnay, Tolnai, drámapedagógia stb... éw versengeni lehet: ki tud jobbat, töb^Jt nyújtani a gyermeknek. Most igazán fontos a pedagógus személýe, hiszen egyre kevesebb család tud a szűkös anyagiak miatt mást is, többet is adni gyermekeinek. Az alkotás iskoláira van most szükség, ahol Szentgyörgyi Albert szerint a tudás út, eszköz az alkotó gondolkozáshoz és nem megfordítva. Tömörén ezt így fogalmazta meg: „...nekünk nem tanulnunk, hanem átélnünk kell a dolgokat." R

eménykedhetünk, hogy ma - szeptember elsején - egy ilyen átélés veszi kezdetét? Talán igen, talán nem. Erre egyetlen példát: Aki családi háttérben motiváltan, Isten szeretetével lelkében éli át a hit, a vallásosság, az erkölcs mindennapiságát, valamely csalafinta módon szembeállíttatik azzal, aki az erkölcsről, a humánumról, az embertársi szeretetről szajkózott ismereteket lesz kénytelen kötelezően tanulni. Míg az előzőt a hit mindennapiságából származtatott alkotó szeretet motiválja majd, az utóbbit a kénys?orített, a megtaníthatatlan ismeret nógatjp erkölcsös létre. Ezen a ponton ragadható meg a különbség az alkotás iskolája és az ismeret iskolája között - Szentgyörgyi Albert szellemében. DUSZA ISTVÁN