Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-07 / 182. szám, szombat

1993. AUGUSZTUS 1908. ÚJ SZÓ* MOZAIK 4 A Szlovák Televízió magyar adása ma 18.45-kor A tartalomból: • Csallóközi hazanéző­tábor • III. Pegazus Találkozó • Európa a komáromi szál­loda . • Nyár a pati fürdőben • Utazzunk a First Tourral • Lótenyésztés Jókán • A komáromi VI. számú erőd kiállítása • Diszkó a Casablancában Műsorvezető: PÉK ZOLTÁN GOSPEL FESZTIVÁL KOMÁROMBAN Több mint kétszáz főbó'l áll a csapat, az énekkarnak száz tagja van, a ze­nén kívül táncot és színi előadásokat is ígérnek a skandináv rendezők. A Gospel Fesztivál Bécsben kezdő­dött, s Duna-menti városokban folytatódik. Pozsony után hétfőn es­te Komáromban, augusztus 11-én és 12-én Budapesten, a Hősök terén lép közönség elé a népes gárda, majd Újvidék, Belgrád, a legvégén pedig Galati nagyszínpadán szórakoztatja a nézőket. Gyere, élvezd a zenét, hallgasd meg az üzenetet és láss csodát! - hir­detik az evangélikus csoport pla­kátjai. Komáromban a stadionban lesz az előadás este 8 órai kezdettel, (sz-ó) VÁLLALKOZÓKNAK KAPCSOLAT = ÜZLET Párkányban szervez legközelebb vállalkozói napokat a budapesti Bu­siness Center Club. A szeptember 16-17-én megrendezésre kerülő ak­ción magyar, cseh, szlovák és ukrán vállalkozók vesznek részt. A követ­kező ilyen rendezvényre szeptem­ber 23-24-én kerül sor Budapesten, magyar, cseh, szlovák és spanyol vállalkozók részvételével. Az érdeklődők az első találkozóra augusztus 10-éig, a másodikra au­gusztus 20-áig jelentkezhetnek a párkányi Dejcző Aladárnál (tel. 0810/3940). -Ú­• Belföldi fuvarozás ponyvás Aviával (tí­pus: 31-L + hidraulikus emelő). Tel./fax: 0709/923 852. VS-1141 • Bérbe adom butikomat a város köz­pontjában. Tel.: 0709/237 06 V-2707 • Bérbe adok Rimaszombat központjá­ban egy helyiséget, mely megfelel üzlet, iroda, pénzintézet, rendelő létesítésére. Tel./fax: 0866/231 26, 0866/256 91. V-2710 • Elcserélem 4 szobás szövetkezeti laká­somat Dunaszerdahelyen a városközpont­ban két kisebbre. Tel.: 0709/220 58. V-2719 • Fiatal házaspár szoba-konyhás albérleti lakást keres Párkányban. Tel.: 0810/ 46 16. V-2720 H Olcit-, Dácia-, Aro-10-, benzines, die­sel Ladatulajdonosok figyelem! Magyar­országon, Esztergomban a komptól a vá­rosba vezető úton, a Halász csárdával szemben levő AUTÓSBOLTBAN eredeti gyári alkatrészek, lemezek és olcsó akku­mulátorok kaphatók. V-2726 • Fájdalmas gyászunkban hálás köszöne­tünket fejezzük ki minden kedves rokon­nak, ismerősnek, szomszédnak, a falu la­kosainak, mindazoknak, akik 1993. július 10-én elkísérték utolsó útjára az albári temetőbe a drága jó édesanyát, nagymamát, özv. FULRICH Józsefné Kiss Annát, akit a kegyetlen halál 62 éves korában váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetet mondunk a sok szép virágért, koszorúért és részvétnyilvánítá­sáért, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély és soha el nem múló fájdalmukat. Szerető lányai, unokái: Zsolti, Ágika és Tibike, édesapja, testvére és a gyászoló rokonság V-2704 BEINDUL A LAKÁSPIAC (Folytatás az 1. oldalról) SZOCIÁLIS LAKÁSOKRA IS GONDOLNAK A királyhelmeci városi hivatal eddig még nem foglalkozott a la­káseladásokkal, nem mérte fel, hogy hányan szeretnének lakás­tulajdonosok lenni, de egyelőre nem nagy az érdeklődés a vétel iránt — tudtuk meg Pásztor Ist­ván polgármestertől. Augusztus végéig a lakásgazdálkodási vál­lalat kidolgoz egy koncepciót, amelyet az önkormányzat hagy majd jóvá. — Az elképzelések szerint elő­ször az olcsóbb, tehát a régebbi és rosszabb állapotban levő la­kásokat próbáljuk eladni. Gon­dot okoz majd, hogy egy-egy háztömbben különböző tulaj­donjog alakul ki, az lenne az ideális, ha legalább az egyes ház­részekben az összes lakás tulaj­donost cserélne — vélekedett a polgármester. Mintegy háromszáz lakás jön számításba a városban, ezek je­lenlegi bérlőit a regionális lap segítségével tájékoztatják majd és valószínűleg egy gyűlésen is elmondják, milyenek a lehetősé­gek, hogyan akarják majd a tör­vényt megvalósítani, mit ajánla­nak nekik. — Nagyon rossz nálunk a la­káshelyzet, sok az igénylő, de nem épül semmi — mondta Pász­tor István. - Az eladás viszont nem segíti elő majd nagyobb mértékben a lakásgondok enyhí­tését. A befolyt összeg előrelát­hatólag kevés lesz új lakások építésére. Csak annyi lesz a könnyebbség, hogy a városnak kevesebb gondja lesz a lakások karban tartásá val. Számítanak szociális lakások­kal is, de ezek száma nem lesz nagy. Jelenleg mintegy száz csa­lád nem fizeti a lakbért. A tör­vény értelmében az ilyen bérlő­ket ki kell majd lakoltatni, de ennek a kérdésnek a megoldása nem lesz könnyű. MINDENKI LAKÁSTULAJDONOS LEHET — Személyes véleményem szerint jó, hogy ilyen törvény született, s ha csak lehet, min­denkinek lehetővé kell tenni, hogy megvegye azt a lakást, amelyben lakik. Úgy vélem, a tulajdonosok majd másképp viszonyulnak lakásukhoz, job­ban törődnek vele, mert enélkül elképzelhetetlen a lakások to­vábbi fenntartása - vélekedett Pásztor István, Komárom pol­gármestere. A város tulajdonában 6300 lakás van, ezek sorsáról kell majd a közeljövőben dönteni. Egyelőre, a polgármester szavai szerint, nagyon gyér az érdeklő­dés a lakások iránt, amiben sze­repet játszik, hogy kevés infor­máció jutott el a lakossághoz. - Az ellenpropaganda azon­ban már működik - mutatott rá, - ne hagyjátok magatokat be­csapni, csak egy csomó pénzt adnátok ki, ijesztgetik az embe­reket. Ezért is fontos, hogy mi szintén elmondjuk véleményün­ket, azt, hogy jó dologról van szó, hiszen ha valaki már tíz­húsz évet leélt egy házban, te­gyük számára lehetővé, hogy a lakása a saját vagyonát képez­ze. Tudjuk, a lakosságnak van egy rétege, amelynek olyan az anyagi helyzete, hogy nem lehet lakástulajdonos, annak ellenére sem, hogy az árak valószínűleg nem lesznek magasak. Számítá­som szerint, hozzávetőlegesen a lakások fele kerül magántulaj­donba. Természetesen, nem lesz egyszerű az egész folyamat le­bonyolítása, gondok merülhet­nek fel az épületek közös részei­vel kapcsolatban, a lakásvétel a jószomszédi viszonyok fel­bomlásához is vezethet. Éppen ezért ki kell dolgozni a szabályo­kat, hétfőn összeül a város vala­mennyi érdekelt intézményének képviselője, hogy megbeszélje, pontosan hogyan járnak majd el. Foglalkoznak a lakásgazdálko­dási vállalat transzformációjával is, amely részvénytársasággá vá­lik, esetleg városi tulajdonban marad, és kft.-ként vagy városi vállalatként működne. Szeptem­berben mindenképpen tájékoz­tatni akarják a lakosságot, hogy mindenki világosan tudja, mi­lyen feltételekkel válhat lakástu­lajdonossá. -esi­NÉVMÁGIA M int ismeretes, a szlovák parlament július 7-én hagyta jóva a kormány törvénytervezetét az utónevekről és vezetéknevek­ről. A kabinet július 13-án határozatot fogadott el, amelyben a Szlovák Köztársaság elnökét felszólította, adja vissza a parlament­nek a jóváhagyott törvényt újabb megvitatásra. Többek között azért, mert annak egyik rendelkezése (a 4. § negyedik bekezdéséről van szó) megállapítja: „az idegen nyelvű női vezetéknév idegen nyelv­ben is megállapítható és használható: ám nem született döntés arról, hogy az állampolgár perelhető jogáról, avagy az államigazgatás jogáról van-e szó, amely esetleg másként is határozhat." Egy további kifogás az ellen irányult, hogy a törvény 14. paragrafusának második bekezdése szerint: „a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjának jogában áll, hogy a je­len törvénnyel összhangban kö­vetelje utónevének és vezeték­nevének anyakönyvi módosítá­sát az adott nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport nyelvében". Vladimír Mečiar a köztársasági elnöknek megküldött levelében a kisebbségi nyelvek használatát kifogásolva rámutatott arra, hogy a roma nyelv nincs kodifikálva, ,,sőt a szlovák nyelv nem ismeri azokat a bizonyos betűjeleket, amelyek az azbukában szerepelnek, vagy amelyek a magyar nyelvben fordulnak elő." Időközben ismertté vált az a törvénymódosítás, amelyet a köztár­sasági elnök terjesztett a parlament elé. Michal Kováč a kormányfő hárompontos ellenvetését hat módosítással kívánja orvosolni; s ezek közül négy érintené a kisebbségi névhasználatot. Előre kell bocsátani, a köztársasági elnök módosító tervezete nem irányul kifejezetten a már említett 4. § negyedik bekezdésének megszüntetésére, illetve törlésére. Nincs tehát jogi akadálya annak, hogy a Szabó Mária nevet anyakönyvezzék. Michal Kováč azonban egy újabb bekezdés beiktatását is javasolja, amely szerint az említett szabályt az anyakönyvezésnél, a személyi igazolvány, az útlevél és hasonló okmányok kiállításánál alkalmazzák; mindez viszont nem érinti a női vezetékneveknek a szlovák nyelvtanhoz igazodó végző­désekkel történő használatát a szóbeli s egyéb írásbeli nyilatkozatok­ban. A köztársasági elnök javaslata a továbbiakban azzal számol, hogy „az idegen nyelvű utóneveket és vezetékneveket" a különféle hivatalos okmányokba latin betűkkel vezetik be, s az indoklás szerint „megengedett a szlovák nyelvben nem ismert betűk alkalma­zása is". Michal Kováč elképzelése szerint azonban a már jóváha­gyott törvényből törölni kellene azt a rendelkezést, amely szerint a körzeti hivatal köteles eleget tenni a kisebbségi állampolgár olyan kérelmének, amely az anyanyelvén történő „névmódosításra" irá­nyul {például arra, hogy Alžbeta Čibová helyett Csiba Erzsébet néven anyakönyvezzék, s erre a névre állítsák ki személyi okmá­nyait). B árhogyan szemlélem is a dolgokat, mindenképpen a jóváha­gyott törvényt rontó javaslatokról van szó, mert korlátozzák az eddig megszavazott rendelkezéseket. Ha a szlovák parlament ugyanis jóváhagyja a negyedik paragrafus (ötödik) bekezdését, meglehetősen szkizofrén állapot adódhat: Csiba Erzsébet hivatalo­san végre az lehet, aminek szülei keresztelték, de nem fogja őt védeni a Polgári Törvénykönyv 11. paragrafusa, s így nem lesz joga a saját nevéhez, mert bármikor Csibováként emlegethetik szóban és írásban egyaránt. Avagy: ha Csiba Erzsébet a törvény hatályba lépését követően azt kérné, hogy kifacsart és elferdített nevét írják be már végre helyesen, akkor - a köztársasági elnök módosító javaslata értelmében — még neki kellene fizetnie több száz koronás illetéket azért, hogy a nevét végre helyesen írják. Persze, tudjuk mire megy a játék: Szlovákia az egyik oldalon bizonyítani tudja, lehetővé tette az utónevek és vezetéknevek kisebbségi nyelven történő bejegyzését s alkalmazását; a másik oldalon viszont azt, hogy lám­lám, milyen kevesen ragaszkodnak ehhez - és milyen kevés olyan kisebbségi állampolgár él Szlovákiában, aki a nevét hivatalosan is vállalja. FEKETE MARIAN AHOGY ÉN LÁTOM PRIVATIZÁTOR ÉS MINISZTERELNÖK Szlovákiában az 1989-es fordulat óta sorra dugába dőltek a gazdaság átalakítására ki­dolgozott koncepciók, és a nagy összeomlás akkor vált egyértelművé, amikor a tavalyi választásokon megtudtuk, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke. íme, néhány adat az állam gazdaságból való kivonulásának korábbi és jelenlegi üteméről: a Carnogurs­ký-kormány privatizációs minisztere: Ivan Mikloš - 1992 első felében több mint hat­száz vállalat privatizálását készítette elő, illetve bonyolította le. Ezzel szemben Ľubo­mír Dolgoš, Vladimír Mečiar privatizációs minisztere nem egészen negyven privatizá­ciós tervet dolgoztatott ki. Aztán leváltot­ták. Az indoklás: nem megfelelően irányí­totta a privatizálást. Az ember elgondolkoz­hat rajta, hogy a „nem megfelelő" azt jelentette-e, hogy túlságosan lassan ment végbe a vagyon magánkézbe adása, vagy elhamarkodottan. Mármint a jelenlegi kor­mány privatizációs filozófiájához képest... Mi történt Dolgoš leváltása óta? Á priva­tizáció gyakorlati végrehajtásában semmi. A privatizációs minisztériumba viszont új államtitkárt neveztek ki Ivan Lexa szemé­lyében, akinél (ezt már többször bebizonyí­totta) nincs hűségesebb fegyverhordozója a miniszterelnöknek. A minisztérium irányí­tását pedig személyesen Vladimír Mečiar vette át. Ma már nem úgy kell feltenni a kérdést, hogy óhajtja-e vagy sem Szlovákia miniszterelnöke az állami vagyon magán­kézbe adását. Természetesen, óhajtja. De nem hajlandó akárkinek. A kormány meg­alakulása óta felülvizsgált és semmisnek nyilvánított privatizálási akciók tanulságai egyértelműen mutatják, hogy ez a garnitúra saját politikai céljaira kívánja felhasználni az állam vagyonának magánkézbe adását. A revideált privatizálási akciók zöme eddig az „ideológiai szférát" érintette. A tévézési koncepciót, a Danubiaprint nyomdaipari vállalatot, a Filmkölcsönző Vállalatot stb. — ezek szabályosan lebonyolított privatizá­lási akciók voltak, és „megtorpedózásuk" mondvacsinált érvekkel történt. A pártállam évtizedeiben azé volt a hata­lom, aki a legfelsőbb politikai testület, a kommunista párt elnökségét mondhatta a magáénak. így alakult ki hosszú ideig a szókapcsolat: a párt főtitkára és miniszter­elnök (esetleg köztársasági elnök). Nagyot változott a világ és ma már nyilvánvaló, hogy a politikai hatalom mechanizmusa a gazdaságon keresztül fog működni. Mečiar tisztában van vele, hogy a jelenlegi átmeneti időben mindennél fontosabb, hogy a privati­zálás a Demokratikus Szlovákiáért Mozga­lom érdekeinek megfelelően menjen végbe. Tehát azok legyenek ott a vagyon osztásá­nál, a privatizálandó vállalatokra vonatkozó információk azok birtokába kerüljenek, akik közel állnak a mozgalomhoz. Szép magyar szóval ezt kliensi rendszernek ne­vezik. Persze, felmerül a kérdés: miért nem látott hozzá a kormány az ily módon törté­nő privatizáláshoz nyomban a választások után. Ennek az a fő oka, hogy egy évre volt szüksége az összes hatalmi pozíció megszer­zéséhez. Eddig „csak" az ideológiát befo­lyásolni tudó privatizált intézmények visz­szaállamosítására futotta az erejéből. Vár­ható, hogy most, miután a Szlovák Nemzeti Párt vezetőinek kétbalkezessége miatt az ellenőrzést is uralja, mégis beindul a privati­zálás. Természetesen úgy, hogy Mečiar saját emberei foglalják el a kulcspozíciókat. Nyugtalanító jel például, hogy Vladimír Le­xa, Ivan Lexa privatizáció államtitkár apja, a Harvard privatizációs alap szlovákiai igaz­gatója. A miniszterelnök szerint nem lenne eti­kus, ha emiatt gyanakodni kezdene az or­szág népe. „Semmiféle kapcsolatot nem le­het felfedezni Ivan Lexa és atyja tevé­kenysége között" - mondotta Vladimír Me­čiar. Egy-két esztendeje még azon törtük a fe­jünket, vajon kikre gondoltak azok a liberá­lis politikusok, akik a „dél-amerikai mód­szerek meghonosításától" óvták Szlovákiát. Csak sejtettük, hogy a korrupció lehetősé­geire utaltak. Ma már többet sejtünk a ba­nánköztársasággá válás mibenlétéről. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom