Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám, hétfő
1993. AUGUSZTUS 30. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 RÖVIDEN NICOLAE VACAROIU román kormányfő a hét végén átalakította kisebbségi kabinetjét. Leváltotta a gazdasági reformért felelős államminisztert, aki Iliescu elnök tanácsadója lett, továbbá új minisztereket nevezett ki a kereskedelmi, a kulturális és a sporttárca élére. A személycserék nem módosítottak a miniszteri tárcák megoszlásán, hiszen Iliescu elnök kormányzó Szociáldemokrata Pártjának tagjai továbbra is kilenc tárcát birtokolnak a 22 tagú kabinetben, 13 miniszter, beleértve a kormányfőt is, hivatalosan pártonkívüli. _ jj „ AZ IZRAELI KORMÁNY azt mérlegeli, hogy a palesztin nép törvényes képviselőjeként hivatalosan is elismeri a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. A hírt az izraeli rádió közölte tegnap a hírforrás megjelölése nélkül, és hozzáfűzte, hogy a PFSZ szintén hajlandó a zsidó állam hivatalos elismerésére. -LIAZ EGYESÜLT ÁLLAMOK külügyminisztériuma hivatalosan megerősítette, hogy pénteken a kaliforniai Oxnardban titkos amerikai-izraeli külügyminiszteri tárgyalások voltak. Warren Christopher és Simon Peresz megbeszélései után a washingtoni külügyi szóvivő úgy vélte, lehetséges az előrelépés a holnap Washingtonban folytatódó közel-keleti tárgyalásokon. - U . JACQUES DELORS, az Európai Közösség Bizottságának elnöke tegnap a világgazdaság helyzetének alakulását figyelemmel kísérő gazdasági biztonsági tanács létrehozását indítványozta a francia Lorient-ben rendezett szemináriumon. Ennek tagjai lehetnének szerinte az Egyesült Államok, Japán, Kína, Oroszország, az Európai Közösség, valamint az afrikai, ázsiai, csendes-óceáni és latinamerikai regionális szervezetek vezetői. EDUARD SEVARDNADZE grúz elnök tegnap beismerte, hogy a kormánynak komoly gondjai vannak az ország nyugati részében, ahol a megdöntött Gamszahurdija elnök hívei három várost elfoglaltak. KÍNA egyik félreeső déli tartományában átszakadt a vízi erőmű gátja és a „vízözön" a Reuter hírügynökségjelentése szerint emberéletben és anyagiakban egyaránt nagy veszteségeket okozott. További részletek lapzártánkig nem váltak ismeretessé. MENEDZSERTANFOLYAM EURÓPAI SZÍNVONALON (Folytatás az 1. oldalról) hetik el Szlovákiában a legmagasabb menedzseri képesítést. A tanfolyamra olyan huszonhét éven felüli, főiskolai végzettséggel rendelkező hallgatók kaphatnak besorolást, akik legalább hároméves gyakorlattal rendelkeznek a gazdasági menedzselés vagy az irányítói munka terén. A tanfolyamon való részvétel további feltétele még a kiváló angolnyelv-tudás. Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek: City University, Mudroňova 47, 811 03 Bratislava. -Ú'JJimnlíjm ^REC0H05 i/?::*; NYÁRI E9 VERSENYSZELVÉNY GAZDAG pékség Királyhelmec Lapzárta: 22.10 OKTATÁSÜGY-VÉLEMÉNYEK. ÓHAJOK A sajtóiroda ankét formájában több politikai párt véleményét kérdezte Szlovákia jelenlegi oktatásügyéről. Alena Gallovičová, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nevében elmondta: demokratikus iskolarendszer kiépítését, a politikamentes iskolát támogatják, amely a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatból és a tanítók nemzetközi chartájából indul ki, s egész életen keresztüli komplex művelődési rendszert alkot. Martin Kvetko, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke a minisztériumtól független főiskolai intézmények autonómiájának szükségességét hangsúlyozta. Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője a demokratikus elv megvalósulásának tartaná a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok számára az anyanyelven való oktatás jogát és az oktatásügyi önkormányzatot. Ľudovít Cérnák, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a szilárd iskolarendszer mellett szólt. Válságosnak mondta az ágazat jelenlegi helyzetét, s figyelmeztetett, hogy az oktatásügy elhanyagolása megboszszulja magát. Roman Kováč miniszterelnök-helyettes a tanügyi igazgatóságok vezetőinek az új tanév alkalmából tartott értekezletén védelmébe vette ezt a szférát, mondván: a szlovák oktatásügy nincs olyan rossz helyzetben, mint ahogy azt egyesek terjesztik. Meggyőződését fejezte ki, hogy az állam több pénzt tud fordítani az iskolákra, mint az elmúlt tanévben. AZ ET FŐTITKÁRA TÖBBET VÁR EL ROMÁNIÁTÓL Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára a napokban Romániában járt és látogatásának befejeztével Bukarestben leszögezte: a román vezetésnek nagyobb erőfeszítéseket kell kifejtenie annak érdekében, hogy országa mielőbb az Európa Tanács teljes jogú, 32. tagjává válhasson. Lalumiére asszony hangsúlyozta: az ET tagországai ugyan valószínűleg egyhangúlag Románia felvétele mellett fognak szavazni, de emlékeztetett arra, hogy ennek ellenére számos tagországnak kifogásai vannak az emberi jogok, a sajtószabadság és a nemzetiségi politika romániai gyakorlatát illetően. Az Európa Tanács főtitkára arra intette a román kormányt, hogy meg kell találnia a helyes egyensúlyt a kisebbségek, elsősorban a magyarok és a cigányok követelései tekintetében, s ezek teljesítése nem veszélyeztetné az ország politikai stabilitását. A KORMÁNYFŐ A PRIVATIZÁLÁSRÓL ÚJ TÖRVÉNY A LÁTHATÁRON Szokásos vasárnap esti tévébeszédét Vladimír Mečiar miniszterelnök ezúttal a privatizálás kérdéskörének szentelte. Elmondta: minden állampolgár számára hatalmas lehetőséget jelent ez a szükségszerű folyamat. A privatizálással meg kell szüntetni a korábbi áldatlan tulajdonviszonyokat. Az állam hatalmas, megközelítőleg 200 milliárd korona értékű vagyont juttat magánkézbe - hangsúlyozta a kormányfő, s figyelmeztetett, minél több polgárnak kellene kihasználnia ezt a hatalmas és meg nem ismétlődő lehetőséget. ígérte, hogy hamarosan új törvény lát napvilágot a privatizálásról, amely garantálja áttekinthetőségét, világos feltételeit. Elmondta, hogy a nemzeti bank újabb pénzek kibocsátását tervezi, amelyek a privatizálási folyamatba még több vállalkozó szellemű ember bekapcsolódását tennék lehetővé. Állította, hogy a jövőben nagyobb teret kap a lízingmódszer, vagyis a privatizált vagyon árát a nyereségből fizethetik meg, s folytatódik a szociális szempontból legigazságosabb módszer, a vagyonjegyes privatizáció is, amely keretében 50-70 milliárd korona értékű állami vagyon talál új gazdára. MEČIAR: KÜLÖNBÖZÜNK A SZLOVÁK ÁLLAMTÓL (Folytatás az 1. oldalról) Köztársaság pozsonyi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is jelen volt. A mintegy háromezer részvevő előtt tartott nagygyűlésen ünnepi beszédet Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök mondott. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Szlovák Köztársaság nem követője az 1939 és 1945 között létezett Szlovák Államnak. Nemcsak területileg, hanem jellegénél fogva és az állampolgárok társadalmi helyzetének szempontjából is különbözik tőle. Az első szlovák állam olyan történelmi feltételek között keletkezett, amelyek kedvezőtlenül hatottak egész Európára. A kormányfő kijelentette, hogy Európa új elrendezést és a biztonság újabb garanciáit keresi. Szlovákia támogatja az európai biztonsági értekezlet összehívását, és keresi a közeledés útját a NATO felé, az európai biztonságot szavatoló egyedüli hatékony struktúrához. Beszédének zárógondolataként meggyőződésének adott hangot, hogy az elkövetkező kerek évforduló pontot tesz a történelmi eseménnyel kapcsolatos kétkedések végére. A felkelés emlékművének megkoszorúzásával Pozsonyban, Besztercebányán és az ország további városaiban is megemlékeztek a szlovák nemzeti felkelés évfordulójáról. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. augusztus 30-án Deviza Devizaárfolyamok Vételi Eladási KözépValutaárfolyamok Vételi Eladási KözépAngol font 48.970 49.462 49.216 47.65 50.79 49.22 Francia frank 5.548 5.604 5.576 5.42 5.74 5.58 Kanadai dollár 24.628 24.876 24.752 23.97 25.53 24.75 Német márka 19.436 19.632 19.534 19.07 19.99 19.53 Olasz líra (1000) 20.308 20.512 20.410 19.69 21.13 20.41 Osztrák schilling 2.761 2.789 2.775 2.72 2.84 2.78 Svájci trank 22.024 22.246 22.135 21.61 22.67 22.14 USA-dollár 32.452 32.778 32.615 31.92 33.32 32.62 ECU EK 36.912 37.282 37.097 ECU CSK 37.097 Magyar forint (100 - TP) 29.00 35.00 SÁTORBONTÁS SZÁRSZÓN KÖZÖS GONDOKRÓL KÖLCSÖNÖS BIZALOMMAL A magyarországi Szárszón tegnap délután sátorbontással fejeződött be az az egyhetes tanácskozás, amelyet a Magyar megmaradásért elnevezéssel tartottak. A tanácskozás végén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a résztvevők egyetértettek abban, hogy történelmi, erkölcsi és politikai felelősséget kell vállalni a magyarság megmaradásáért. A magyar politikai és szellemi közélet több mint 1500 képviselője szükségesnek tartja az élet tiszteletét, a magyar nemzet fogyásának megállítását, a család védelmét, a Kárpát-medencében élő magyarokért vállalt közös felelősséget, a magyar termékek támogatását, a tulajdon biztonságát, széles tulajdonosi réteg kialakítását. A résztvevők közös akarata volt, hogy a nemzet minden tagja bekapcsolódhasson az ország sorsának intézésébe. Ezért javasolták nemzeti kerekasztal összehívását, nemzeti újjáépítési program kidolgozását, nemzeti káté megalkotását. Az ország nemcsak háborúban, békében is elveszhet, mégis úgy vélik, új korszak nyílhat Magyarország történetében és közéletében egyaránt, ha a nemzeti sorskérdések szolgálatában egyetértők olyan kölcsönös bizalommal vitatják meg a közös gondokat és a különböző nézeteket, mint egy családban. Történelmi jelentőségű lenne, ha az újraválasztott országgyűlést már ez a szellem jellemezné, szögezi le a szárszói zárónyilatkozat. - Ú MORAVČÍK A HOFBAUER-CIKKRŐL MAGÁNVÉLEMÉNYT TÜKRÖZ Jozef Moravčík tegnap a budapesti rádiónak adott interjújában elhatárolódott a szlovák kormány másik tagjának, Roman Hofbauer távközlési és közlekedési miniszternek az egyik szlovák kulturális hetilapban közölt véleményétől, miszerint Magyarországon erősödik az a vágy, amelyik északi szomszédként Lengyelországot képzeli el. A szlovák külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Roman Hofbauer nyilván magánvéleményét tolmácsolta, ugyanis nem az ő feladata a nemzetközi kapcsolatok értékelése. A pozsonyi külügyi tárca vezetője azt is megerősítette; a szlovák vezetésnek az a törekvése, Szlovákiának komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarországgal is korszerű együttműködési szerződést kössön, hasonlót, mint amilyen Oroszországgal jött létre. Szlovákia mindent megtesz, hogy ez a szerződés megszülessen, szögezte le Jozef Moravčík. — Ú — TŐKÉS LÁSZLÓ BIRALJA AZ RMDSZ KÜLÖNUTAS VEZETŐIT Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában tegnap ismét élesen elítélte a szervezet egyes vezetőinek különutas politikáját. A református püspök a Világóra tegnapi adásában azt fejtette ki, hogy az RMDSZ egyes tisztségviselői különtárgyalásokat folytatnak a román vezetéssel. Tőkés László többek között kijelentette: „Miközben a román kormányzat nem áll szóba az RMDSZszel és hallani sem akar a szervezet stratégiai alapfelfogásáról az önrendelkezésre vonatkozóan, ugyanakkor szóba áll ezekkel a személyekkel és egyezkedésekbe fog velük bizonyos másodlagos jelentőségű kérdésekről. Hadd mondjak egy példát: megegyeznek abban, hogy 300 helyet különítenek el a Bolyai Egyetemen magyar hallgatók számára, holott a tavalyi évfolyamban még 440 hallgatónk volt. Tehát lényegében numerus clausust ér el ez a titkos tárgyalás, s ezt akarja felmutatni eredménynek. De van ennek még egy súlyosabb nemzetközi összetevője. Románia a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény és az Európa Tanács-beli tagság elnyerése érdekében jó képet akar vágni a világnak, s ebbe beleillik, hogy ha a magyarokkal szót ért, a magyar féllel tárgyal. Tudja, hogy nem érhet el eredményt az RMDSZ-szel, amely szigorúan tartja magát a programjához és a követelményeihez, ezért megtalálja azokat az embereket, akikkel szót érthet." -ÚVÁLTOZTATNI KELL A GENFI BÉKETERVEN (Folytatás az 1. oldalról) A hét végén Paléban ülésezett a boszniai szerbek önjelölt parlamentje, amely elfogadta a Bosznia felosztására vonatkozó terveket. A testület 55:14 arányban, három tartózkodás mellett döntött így. A béketervet elvetők azzal indokolták állásfoglalásukat, hogy ha elfogadnák a genfi térképeket, akkor a szerbeknek le kellene mondaniuk a háborúban elfoglalt területek egy részéről. Méghozzá a Bosznia 70 százalékát ellenőrzésük alatt tartó területek mintegy egynegyedéről, de még így is az összterület 52 százaléka az övék maradna. Radovan Karadzsics boszniai szerb vezér győzelemnek minősítette a szavazás kimenetelét, s ő maga is a voksolás előtt a terv jóváhagyására buzdította a képviselőket. Karadzsics megerősítette, hogy ma visszatér Genfbe a béketárgyalások újabb fordulójára. A boszniai horvátok parlamentje viszont elvetette a béketervet, azzal érvelve, hogy nem hajlandók egy három etnikai kisállamra szabdalt Bosznia részévé válni. A tanácskozást Grudeban tartották, ahol a törvényhozás 61 tagja jelent meg, s szavazott a Genfben javasolt területi elrendezésről, amelynek értelmében a horvátok kapnák Bosznia területének 18 százalékát., Bosznia északi területeinek képviselői úgy vélték, hogy a béketerv elfogadásával legalizálnák az etnikai tisztogatásokat. A boszniai horvátok szombaton kikiáltották saját új államukat, Herceg-Bosznia Horvát Köztársaság néven. A horvátok vezére, Mate Boban közölte, hogy az új köztársaság határairól tovább tárgyal Genfben. Bejelentette azt is, hogy a parlament nem fogadja el a három miniállam tervét. A muzulmán vezetésű bosnyák parlament vasárnapra virradóan egyhangúlag síkraszállt a genfi béketárgyalások folytatása mellett, s egyidejűleg jelezte, hogy a tervezet jelenlegi formájában számára elfogadhatatlan. A bosnyák küldöttség ma Genfbe utazik az újabb tárgyalási fordulóra. Ejup Ganics alelnök közölte, hogy a muzulmánoknak sok új javaslata van, s ezeket Genfben ismertetik. Alija Izetbegovic államfő a Szarajevóban megtartott parlamenti ülésen hangsúlyozta, hogy a Genfben javasolt térképek, s egyáltalán a béketerv a bosnyákok számára csakis lényeges módosítások után fogadható el.
