Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-18 / 191. szám, szerda

. ÚJ SZÓ. MOZAIK A TILTÁST ELVETETTE A PARLAMENT A NYELVTÖRVÉNY SZAVAZÁSAKOR A szlovák napilapok, nem minden részrehajlás nélkül, részletesen tájékoztatták Szlovákia polgárait a Marcelházán történt eseményekről. Nem is erről szándékozom véleményemet kifejteni, mert ezt kimerítően megtette a hazai magyar sajtó. A közlekedési minisztérium szóvivője többek között a TV-ben és a sajtóban is kifejtette véleményét az eseményekről, sűrűn hivatkozva különböző törvények megsértésére. A minisztériumi szóvivő és mások is úgy magyarázzák a törvényeket, ahogy éppen nekik jólesik és ahogyan az megfelel a kormány egyértelműen Szlovákia ellenes politikájának. A nyelvtörvényre hivatkozva lépik ki, vagy szerelik le a többnyelvű helységnévtáblákat a magyarlakta vidékeken. Mit mond a törvény betűje? A 3. § 4. bek. szabályozza a községek, városok és részeik, utcák, terek, közterületek és más földrajzi nevek hivatalos nyelven való feltüntetését: „A községek, városok és részeik, utcák, terek, közterületek neveit és más földrajzi neveket hivatalos nyelven kell feltüntetni" - mondja a törvény. Erre hivatkozva távolítják el a magyar nyelvű táblákat. A félremagyarázók azonban nem vesznek figyelembe egy fontos tényt! 1990. október 25-én, amikor az SZNT az ominózus nyelvtörvényt jóváhagyta, a szavazás során volt egy módosító javaslat, amely kimondta volna, hogy a fent sorolt neveket csak hivatalos nyelven (... len v úradnom jazyku) lehet feltüntetni! Külön hangsúlyozom a „csak" szócskát. Ez a módosító javaslat szavazásra is került és a parlament a javaslatot egyértelműen elutasította. Ebből logikusan következik, hogy minden község nevél hivatalos nyelven kell feltüntetni. Figyelembe véve a parlament elutasító szavazását a „csak" beszúrásáról, logikusan következtethetünk arra, hogy a neve' ket más nyelven is megjelölhetjük, hiszen a törvény nem tilt, sőt a javasolt tiltást a parlament egyenesen elutasította. Egy jogállamban mindent szabad, amit a törvény nem tilt! Erre kellene az illetékeseknek odafigyelniük. A helységnevek magyar fonetikus átírását (Dunajszká Sztreda) állítólag Mečiar miniszterelnök is támogatja. Ezt csak a gottwaldi és a beneši hatalmi bűnözéssel lehet összehasonlítani. A szlovákok sem Wien-be, vagy Kobenhavn-ba járnak, hanem „do Viedne a do Kodane". Mi is, ugye Bécsbe járunk és az osztrákok ezt nem veszik zokon. Mit szólnának a fennkölt nyelvészkedők egy „Ňú Jork" újításhoz? AGÁRDY GÁBOR Az MKDM Országos Elnökségének tagja DBP: TAMOGATJUK A SZAKSZERVEZETEKET PARANCSOK FILOZÓFIÁJA A szlovákiai ügyészségi és belügyi szervek az elmúlt héten látványosan bizonyították, tudnak ők intézkedni, ha akarnak. A mindössze 36 óráig tartó marcelházi tiltakozó akcióval kapcsolatban óvást emelt a járási ügyész, ügyködni kezdtek a bűntetőeljárásban részt vevő szervek, a belügyminiszter kilátásba helyezte a szabálysértési szervek eljárását... És történt mindez egy olyan intézkedéssel kapcsolatban, amelynek esetében fölöttébb vitatható, valóban sor került-e az ügyészi óvásban említett rendelkezések megsértésére. Útlezárást, útelterelést emlegetnek, habár Marcelházán bárki szabadon áthaladhatott, ha akart. Persze, tudom én, nem árt, sőt kifejezetten hasznunkat szolgálja (szolgálná), ha az ügyészi és belügyi szervek őrködnek (őrködnének) a törvényesség megtartása fölött. Nem ártott volna például az sem, ha megvizsgálták volna a községi tulajdonban levő táblák elvitelének körülményeit. Roman Hofbauer miniszter szóvivője szerint ugyanis a táblák építménynek minősülnek. Ha ez így van, a polgári bíróság lett volna az illetékes eljárni a föld tulajdonosának indítványára, s döntést hozni arról, hogy az építményt el kell-e távolítani a jogtalan építtető költségein. Bírósági határozatokról azonban nem tudok. Ugyanígy nincs tudomásom arról, hogv szabálysértési hatóság hozott volna határozatot az állítólag jogsértő táblák elkobzásáról. Azt viszont nagyon jól tudom, hogy az állami szervek egy jogállamban csak azt tehetik meg, amire őket a törvény felhatalmazza, illetve kötelezi. Különös módon eddig soha senki nem említett egyetlen olyan törvényt sem, amely Roman Hofbauert, a közlekedésügyi minisztert felhatalmazta volna egy általános elkobzási határozat kiadására. A „fejétől bűzlik a hal" közmondás jegyében ezért inkább a községi tulajdonú táblák leszerelése és elvitele ügyében lett volna kötelessége az ügyészségnek óvást emelnie a miniszteri intézkedés ellen, s bölcs kormányunk miniszterének figyelmét felhívni arra, egy olyan jogállamban, amilyennek Szlovákia előszeretettel tünteti fel önmagát a külföld előtt, bíróságok és szabálysértési hatóságok is vannak, sőt határozataik ellen általában még fellebbezni is lehet. Egy törvényes felhatalmazás nélküli miniszteri utasítást azonban egy jogállamban figyelmen kívül kell, illetve kellene hagyniuk még azoknak is, akiknek maga a miniszter állapítja meg a fizetésüket. A „parancsra tettem" féle mentegetőzéseket Európa a második világháború óta nem fogadja el sem erkölcsi, sem pedig jogi tekintetben. A január elsejétől keltezett, független „szép új világunkban" az ügyészi rugalmasság már-már a tudományos-fantasztikus irodalom (vagy inkább a tudományos kommunizmus) határait súrolja. Senki sem helyezte hatályon kívül az úgynevezett lusztrációs törvényt, ám ennek ellenére a kommunista besúgószolgálat irányítói, ügynökei és tagjai mégis felelős beosztásokba kerülhetnek. Vártuk és sürgettük, intézkedjen a szlovákiai ügyészség a fogyasztói törvény naponta ezerszer felrúgott rendelkezéseinek megtartása ügyében. A törvény hatálybalépésétől eltelt hét és fél hónap alatt viszont csak az derüli ki, hogy a kormány egyes tárcái csendes megállapodást kötöttek; nem ragaszkodnak a törvény rendelkezéseinek megtartásához. Ki hatalmazta fel erre a kormány képviselőit, ki adott nekik jogot arra, hogy összefogjanak egy közérdekű törvény ellen? Mit telt egy ilyen közös intézkedés, sőt mondhatnám, a vásárlók, fogyasztók elleni összeesküvés ellen az ügyészség? És mit tett számtalan további esetben, amikor is az állampolgárok jogainak tömeges megsértésére került sor? Fekete Marian HEM TAPSSAL, MOST CSENDES SZÓVAL FERENCZY ANNA SZÜLETÉSNAPJÁRA Ferenczy Anna Tolsztoj Anna Karenyinájánuli címszerepében. Partnerei: Turner Zsigmond és Kopog József. 1993. AUGUSZTUS 18. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK A tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó RMS-S Slovakia második aukciós fordulójának eredményei (néhány kiválasztott vállalat részvényei esetében) Vállalat aukciós ár forgalom (darab) Agropol Bodrog, Streda n. Bodrogom 115 0 Agrostroj Rožňava 41 100 Cassoviamilk, Košice 218 0 Dumas, Dun. Strefla 205 24 Dunako, Dun. Streda 281 0 Figaro Bratislava 1615 4 Gemerské pek. a cukr. Rimavská Sobota 195 0 Gemstav Rožňava 90 0 Hotel Európa, Kormáno 784 10 Incheba, Bratislava 3177 5 Invest, a rozv. banka, Bratislava 1732 8 Juhocukor, Dun. Streda 158 72 Kafiléria, Senec 1239 4 Komárňanské pek. a cukr. 252 0 Kovomont, Šahy 33 0 Levické mliekárne 283 0 Mäsokombinát Novum, Nové Zámky 148 13 Mlickospol, Nové Zámky 372 0 Mlyn Pohronský Ruskov 2395 0 Mraziarne Sládkovičovo 333 2 Nábytkáreň Kráľ. Chlmec 245 0 Novoker, Lučenec 632 0 Novop, Lučenec 82 0 OSP Danubius, Dun. Streda 75 96 Poľnonákup Dunaj, Dunajská Streda 208 0 Poľnonákup Rovina, Galanta 44 0 Poľnostav A.B.E Šamorín 99 0 Rožňavská mliekáreň 242 0 Slovenská poisťovňa, Bratislava 2000 90 Slovenské lodenice, Komárno 501 170 Staveco Galanta 361 0 Stavex, Galanta 51 0 Strop Potor 40 68 Terapref. Dun. Streda 64 0 Union, poisťovacia a.s., Bratislava 4663 0 VS2, Košice 130 6519 Všeobecná úver. banka, Bratislava 1288 24 Vunar, Nové Zámky 146 0 ZMV Kova Motor, Kolárovo 100 147 A több mint ötszáz vállalatot tartalmazó teljes listát, illetve harmadik forduló ajánlott árfolyamait az érdeklődők az egykori regisztrációs helyeken tekinthetik meg. -ÚKÖZLEMÉNY A perbenyiki községi hivatal értesíti Bodrogköz és Ung-vidéke lakosságát, hogy 1993. augusztus 20., 21. és 22-én reggel 6.00 órától este 20.00 óráig nyitva lesz a Perbenyik és Lácacséke közötti határállomás. A térség lakosai ezen a határállomáson keresztül az utat Kisvárdára, Nyíregyházára és Debrecenbe jelentős mértékben lerövidíthetik. LAPRÓL LAPRA JOBB... NEMCSAK IFIKNEK! • Kormánypárti kabaré • Világcsúcs a szögágyon • A Heti Ifi Show vendége: Dóczó Bálint baptista prédikátor • A nagy DURRANÁS - Hová tűnt a téglagyár? • Csoda Losoncon • A szívtipró Alain Delon • A Szent Jobb mozdulásai • Miért halt meg Dean Reed? VK-1305 Az élet jóval megdrágult, de az értéke - ha a bűnözésre vetünk pillantást - csökkent. - így jellemezte Peter Weiss pártelnök a társadalomban kialakult helyzetet, majd hozzáfűzte: a lakosság a politikusoktól a problémák megoldását várja, az embereket egyre kevésbé érdeklik a kölcsönös vádaskodásaik. A Demokratikus Baloldal Pártja mindenkivel hajlandó tárgyalni, szerinte több kérdésben megegyezés születhetne a pártok és mozgalmak között. A kormány és a szakszervezetek között kiéleződött helyzet okát abban látja, hogy a kabinet nem veszi komolyan partnerét és nem tesz eleM

ilyen nagyszerű lenne, ha az irodalom művelőihez hasonlóan a színházi emberek is köszöntenék egymást. Nemcsak az öltözőben vagy az előadás után legördülő függöny mögött, hanem vallomásokban, visszaemlékezésekben, sajtóban megjelentetett jókívánságokkal. Hogy protokolláris lenne? A hallgatás, a közöny, a szeretettelenség légkörénél nincs kegyetlenebb. Márpedig a közönségétől valamifajta megindokolhatatlan életkori játszadozás ürügyén megfosztatott színművésznek legalább ennyi kijárna. A pályatársak figyelme. Szeretetet már nem is vár, számara mindig a közönség szeretete adott életerőt. Meg aztán Ferenczy Anna mostanság maga oszt szeretetet. Reményteljes amatőrként induló fiatal színészjelölteknek es mar művészi alkotóerejüket megmutató ifjú színészeknek. Ezekben az altala alapított díjakban nem a jutalom értéke a meghatározó, hanem a gesztus, az odafigyelés. Meg az így méltányolandónak lattatott életpálya. Mert effajta gesztusokra csak azok képesek, akik sejtjeikben, idegpályáikban és véráramaikban hordozzák a helytállás kényszerének fiatalon küzdéssé transzformált energiáit. Ferenczy Anna másokkal get az érdekegyeztető tárgyalásokon elfogadott kötelezettségeinek. A szakszervezetek valamennyi jogos követelményét támogatni fogják. Napjaink legtöbbször felvetett témái is felmerültek a sajtótájékoztatón. A halálbüntetés kérdésével kapcsolatban Robert Fico képviselő elmondta: szeptember végéig egy átfogó tanulmányt dolgoznak ki a problémáról, amelynek alapján a laikusok és a képviselők könnyebben tájékozódhatnak. A szlovák-orosz szerződésről Pavol Kanis, alelnöknyilatkozott. A DBP nem támogatja a parlament rendkívüli illésének összehívását ez ügyben. D. T. együtt sokkal többre hivatott lenne, mintsem, hogy nyugdíjas színésznőként élje mindennapjait. Valamilyen módon viszonozni kellene mindazt, amit önmagából a színházért adott és a színházban hagyott. Persze ő is az a fajta ember, aki nem kért, sem pályafutásának utolsó esztendeiben, sem nyugdíjasként. Akik elhiszik neki és n többi nyugdíjas színésznek, hogy már elfáradtak, ezért hat játsszanak a fiatalok, vagy nem ért a színházhoz, s következésképpen nem szereti a színészt, vagy érzéketlen a metakommunikáció jelrendszere iránt, s ebből ismét csak az előző következtetés vonható le. Mióta nyitottak a határok Európának ebben az egyre huzatosabb szegletében, sokaknak van alkalma látni, hogy a pályája zenitjére ért színészeket rendszeresen foglalkoztatják a társulatok. Olyan minőséget produkáló nyugdíjas színészeket láthatunk a színpadon Sepsiszentgyörgyben, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, de még Gyurkovits Mihály és Lengyel Ferenc személyében Kassán is, akik nélkül kevesebb lenne egyegy színház. Miért erről írok egy mindanynyiunk által szeretett és tisztelt színésznő születésnapja alkalmából? Mert róla és a hozzá hasonlókról szól a mese a rivalda lényéit onto lámpák mögött. S ha egyszer azt is megérhetnénk, hogy öltözőik ajtaján a nevüket őrző táblacska tiszteletből legalabb halálukig ott maradna, már naponta gondolna rájuk valaki. Hiszen a színész élete a múlandósággal folytatott versengésben telik el. Pillanatnyi megrendülések, estényi felhőtlen komédiázás, könny és mosoly, gyűlölet és szeretet, siker és bukás, pozitív és negatív kritikák, s mindezek mögött a küzdés, a vívódás, a bizonytalanság és szorongás. Szeressük hát a színészt. Nemcsak tapssal, csendes szóval is. DUSZA ISTVÁN