Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-12 / 159. szám, hétfő

Hétfő, 1993. július 12. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 159. szám TÚL SOK A MAGYAR ISKOLA DÉL-SZLOVÁKIÁBAN? Szerencsére a szlovák oktatási minisztérium szereti gyártani a táblázatokat, melyek segítségével általában azt igyekszik bebizonyítani, hogy több magyar iskola van Dél-Szlovákiában, mint amennyire szükségünk lenne... (3. oldal) ITTHON TÖRTÉNT ­7 NAP ALATT Az sem a jogállamiságra jellemző, ahogy az új törvény értelmében a rendőrség a kihallgatottaktól megszerzett adatokat kezelheti. Lehet, hogy ez a törvény is az alkotmánybíróság elé kerül elbírálásra. Ugyanis meglehetősen homályosan szabályozza a hatáskörét túllépő rendőr felelősségre vonását. (4. oldal) ii i! Miesto a dátum vystavenia (mesiac slovom) ZA TÚTO ZMENKU ZAPLAŤTE NA VLASTNÝ RAD Dátum splatnosti (mesiac slovom) Sk r/7 ih p 1—' í ^ IW a spvom BíAl Meno, názov, presná adresa Splatné u (v) . Šidlo banky zmenefinika Meno, názov, adresa, pečiatka a podpis vystavcu zmenky MEGVÁLTÓ-E MA A VÁLTÓ? MEZŐBANKI TAPASZTALATOK Váltó. A szakmai köztudat határ­idős lejáratú kereskedelmi ér­tékpapírként tartja számon. Ná­lunk azonban hosszú éveken át csupán romantikus regények cselekményeit bonyolító foga­lomként ismertük. Többnyire ol­vasmányélményeinkből vissza­köszönő eseménysorozatok ré­szeként, ahol általában az aláírt váltót nem volt aki kifizesse, s így úszott a vagyon. Sokan esküdni mernének rá, a kereske­delmi és bankszakembereken kí­vül az egyszerű földi halandók zöme még ma sem tudja, mit is jelent valójában. Most, amikor a gazdasági vál­ság okozta pénzhiányos kény­szerhelyzetek egész sorával ta­lálják magukat szemben szinte naponta a termelők és forgalma­zók, a bankszakemberek újra előhalászták ezt a fogalmat. Ke­vesen tudják ugyanis, hogy léte­zik egy 1950-tői érvényes ren­delet, amely a váltók és csekkek kezelését szabályozta. Nos, ezt a törvényrendeletet kezdték újra használni a rend­szerváltás után egyes pénzinté­zetek. Az Általános Hitelbank mellett a Szlovák Mezőgazdasá­gi Bank szerzett legtöbb tapasz­talatot a váltók forgalmazásá­ban. Csere János, a bank érsek­újvári fiókintézetének igazga­tója már 1991 nyarán mintegy 32 mili ó korona értékben kötött váltťnizletet a kenyérgabona fel­vásárlására. (Folytatás a 4. oldalon) MEGÁLLAPODÁS (EGYELŐRE) NINCS DSZM-SZNP MEGBESZÉLÉSEK AZ ESETLEGES KOALÍCIÓRÓL (Munkatársunktól) Amint az várható volt, eredménytelenül fejeződtek be szombaton a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom és a Szlovák Nem­zeti Párt dubnicai megbeszélései. Vladimír Mečiar és mozgalma ugyanis azzal a követeléssel lépett fel még egy nappal azelőtt, hogy partnereik támogassák a parlament­ben a képviselők jogállásáról szóló alkotmánytörvény-tervezetet. Mint ismeretes, visszamenő hatállyal kor­látozná, hogy a parlamenti képvise­lők kiválhassanak a pártból, amely színeiben bejutottak a törvényho­zásba. A Ľudovít Černák vezette SZNP viszont nem hajlandó megsza­vazni az időközben függetlenné vált képviselők mandátumának korláto­zását. Az újságírók ugyan nem vehettek részt a tanácskozáson, ám a helyszí­nen szabadon mozoghattak. Ennek köszönhetően megtudtuk: a minisz­terjelöltekkel kapcsolatban sincs tel­jes egység. Mindkét fél három-há­rom jelöltet vétózhatott meg. Cerná­kék szakmai szempontból nem tart­ják megfelelőnek Ivan Lexát a priva­tizációs miniszteri posztra, ám mivel a DSZM csak később terjesztette be jelölését, az SZNP már nem tudta megakadályozni, hogy a kormányhi­vatal jelenlegi vezetője tárcát kap­jon. A hírek szerint a DSZM vezetői pedig azon lepődtek meg, hogy az SZNP másod-, harmadrendű embe­reket mutatott be nekik. Az SZNP (Folytatás a 2. oldalon) SZIGETKÖZ: CSÜTÖRTÖKIG SOK MINDEN ELDŐL A szigetközi polgármesterek múlt hét pénteken elhagyták az elfoglalt zsilipet, dr. Gyurkó Já­nos környezetvédelmi miniszter pedig visszavonta a Mosoni-Du­na megcsapolására vonatkozó utasítását, így szombaton a két fél tárgyalóasztal mellé ülhetett Dunakilitin. A miniszter kíván­ságára a sajtó kizárásával le­folytatott hét és fél órás tanács­kozáson végül is olyan megegye­zés született, hogy július 15-éig, vagyis csütörtökig Gyurkó János közbenjár a vízpótláshoz szük­(Folytatas a 2. oldalon) MIKULÁŠ DZURINDA A DEVALVÁCIÓRÓL ÚJABB LEÉRTÉKELÉS SEM KIZÁRT Beteljesültek a devalvációs várakozások, szombattól tíz százalékkal leértékelték a szlo­vák koronát. E lépés előnyeit és hátrányait rövidesen megtapasztaljuk. Vajon hogyan ér­tékeli e pénzpolitikai döntést a szakember? Mikuláš Dzurinda, a Kereszténydemokrata Mozgalom közgazdasági klubjának elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője már régebben szorgalmazza a ko­rona devalválását, ennek elkerülhetetlenségét több ízben hangoztatta. Állítása szerint ugyanis a leértékelés olcsóbbá teszi a hazai exporttermékeket, megszilárdítja a devizatartalékokat, javítja a fize­tési mérleget s nem utolsósorban megszünteti a devalvációval kapcsolatos találgatásokat, pénzpiaci spekulációkat. • Miért éppen pénteken döntött a Szlovák Nemzeti Bank a korona 10 százalékos leértékeléséről? - A pontos indokot nem tudom, csupán feltételezéseim vannak. Bi­zonyára figyelembe vették a valuta­tartalékok rendkívül alacsony szint­jét, a lakosság megnövekedett valu­tavásárlási kedvét, ami a turista­idénnyel függ össze, valamint nem zárható ki a Nemzetközi Valutaalap nyomása, pontosabban ajánlása sem e lépés megtételére. • Vajon elegendő-e a csupán 10 százalékos leértékelés? Hiszen köz­vetlenül a közös fizetőeszköz ketté­válását követően a közgazdászok 20-25 százalékos devalvációt java­soltak. (Egyébként a jegybank alel­nöke szerint elegendő a 10 százalé­kos devalválás - a szerk. megj.) - Kétféleképpen lehet elérni a reá­lis árszintet. Vagy az első leértékelés jelentős, s egyből eltalálja a pénzpiac diktálta kurzust, vagy lépcsőzetesen, (Folytatás a 6. oldalon) rr w cvA w aZO -INFORMÁCIÓ PANASZKODHATUNK STRASBOURGBAN Lassan már két hete, hogy a Szlovák Köztársaságot felvet­ték az Európa Tanácsba, amely­ben a tagoknak többek között alá kell írniuk, illetve ratifikál­niuk kell az 1950. évi nemzetkö­zi egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyveit az emberi jogok és alapvető szabadságjogok vé­delméről, kötelezniük kell ma­gukat arra, hogy semmilyen mó­don nem akadályozzák meg, hogy bárki panasszal forduljon az említett egyezmény megsér­tése miatt az Emberi Jogok Eu­rópai Bizottságához, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságá­hoz Strasbourgban. Másrészt vi­szont ez az egyezmény módot ad arra is, hogy Szlovákia az MIT TARTALMAZ (ÉS MIT NEM) A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSÁRÓL S ZÓLÓ TÖRVÉNY? PÁRTELNÖKÖK SZAVAZÓROBOTJAI CSAKY PAL NYILATKOZATA A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt koalíciós tárgyalásain többek között vita tárgyát képezte a kormány­nak az a törvényjavaslata, amelyen két kérdést akar egyszerre megoldani: rendezni a volt Szövetségi Gyűlés képviselőinek jogállá­sát és ezzel párhuzamosan azt a problémát is, amelyet a Kňažko­csoport távozása okozott a kormánypártnak. Hogyan vélekedik erről a törvénytervezetről Csáky Pál, az MKDM frakcióvezetője? (Fotó: Prikier László) - A javaslat számos kérdést nem old meg. Egy ilyen törvény nem fogadható el az alkotmány mó­dosítása nélkül, mert az kimond­ja, hogy a szlovák parlamentnek 150 képviselője van. Ezzel szemben a törvény szerint a par­lamentnek második kamarája is lenne, meghatározatlan számú korlátozott mandátummal ren­delkező képviselővel. • Kik alkotnák a második ka­marát? - Elsősorban a volt Szövetsé­gi Gyűlés képviselői. Továbbá azok a képviselők, akik ismétel­ten nem vesznek részt a parla­ment ülésén - ez veszélyes meg­határozás, mert nincs megszab­va, mit kell érteni az ismételt hiányzás alatt. Végül pedig azok a képviselők, akik kiléptek an­nak a pártnak a képviselői klub­jából, amelynek keretében meg­választották őket. Ez elárulja a javaslat aktuálpolitikai indítta­tását: hatalmi szóval szeretné a DSZM-en belüli kaotikus vi­szonyokat stabilizálni. A tör­vény visszamenőleg január 1­jétől lenne érvényes, tehát vo­natkozna a Kňažko-féle csopor­tosulásra. A törvény egyébként sértené a demokratikus jogál­lamnak azt az alapelvét, misze­rint a képviselőknek szabad mandátumuk van. A törvény kö­tött mandátumot igyekszik be­vezetni, amely kiszolgáltatná a mindenkori képviselőket a min­denkori pártelnökök diktatúrá­jának. A képviselő szavazóro­bottá válna, és ha a pártelnök­nek nem tetszene a szavazata, áthelyezhetné a korlátozott mandátumúak csoportjába. • Mit kell érteni a korlátozott mandátum alatt? - Ezeknek a képviselőknek törvénykezdeményező joguk lenne, megmaradna mentelmi joguk, interpellálhatnák a kor­mány tagjait, részt vehetnének a bizottsági munkában, de sza­vazati jog nélkül. (Folytatás a 4. oldalon) Emberi Jogok Európai Bizottsá­gába és az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságába a saját állampol­gárait jelölje. Dr. Milan Kolártól, az SZK Külügyminisztériumá­nak munkatársától az egyez­mény aláírásával, ratifikálásával és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről kértünk tájékozta­tást. — A Szlovák Köztársaság ezt az egyezményt gyakorlatilag még Csehszlovákia fennállása idején aláírta. Ezért az Európa Tanács június 30-án elismerte, hogy a Szlovák Köztársaság jog­utódja az emberi jogok és alap­vető szabadságjogok védelméről szóló egyezménynek, illetve ki­(Folytatás a 2. oldalon) SZDSZ-FIDESZ MEGÁLLAPODÁS Az SZDSZ és a Fidesz megálla­podott a parlamenti együttmű­ködés és a választójogi törvény módosítását illetően, ám a jövő évben esedékes parlamenti vá­lasztásokkal összefüggésben több kérdésben tovább tartanak a nézetkülönbségek - nyilatkoz­ta tegnap Magyar Bálint a sza­baddemokraták kampányfőnö­ke. Mint mondotta, megegyezés született arról, hogy a két párt szeptember 30-ig választási eti­kai kódexet dolgoz ki. Nem sike­rült azonban megegyezni abban, hogy a két párt közös vagy kü­lön jelölteket indítson. Választá­si győzelem esetén mind az SZDSZ, mind a Fidesz kész ki­nyilvánítani: a partnert kéri fel a jövőbeni magyar kormány megalakításáról szóló tárgyalá­sokra. FÜGGETLEN NAPILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom