Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-12 / 159. szám, hétfő
Hétfő, 1993. július 12. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 159. szám TÚL SOK A MAGYAR ISKOLA DÉL-SZLOVÁKIÁBAN? Szerencsére a szlovák oktatási minisztérium szereti gyártani a táblázatokat, melyek segítségével általában azt igyekszik bebizonyítani, hogy több magyar iskola van Dél-Szlovákiában, mint amennyire szükségünk lenne... (3. oldal) ITTHON TÖRTÉNT 7 NAP ALATT Az sem a jogállamiságra jellemző, ahogy az új törvény értelmében a rendőrség a kihallgatottaktól megszerzett adatokat kezelheti. Lehet, hogy ez a törvény is az alkotmánybíróság elé kerül elbírálásra. Ugyanis meglehetősen homályosan szabályozza a hatáskörét túllépő rendőr felelősségre vonását. (4. oldal) ii i! Miesto a dátum vystavenia (mesiac slovom) ZA TÚTO ZMENKU ZAPLAŤTE NA VLASTNÝ RAD Dátum splatnosti (mesiac slovom) Sk r/7 ih p 1—' í ^ IW a spvom BíAl Meno, názov, presná adresa Splatné u (v) . Šidlo banky zmenefinika Meno, názov, adresa, pečiatka a podpis vystavcu zmenky MEGVÁLTÓ-E MA A VÁLTÓ? MEZŐBANKI TAPASZTALATOK Váltó. A szakmai köztudat határidős lejáratú kereskedelmi értékpapírként tartja számon. Nálunk azonban hosszú éveken át csupán romantikus regények cselekményeit bonyolító fogalomként ismertük. Többnyire olvasmányélményeinkből visszaköszönő eseménysorozatok részeként, ahol általában az aláírt váltót nem volt aki kifizesse, s így úszott a vagyon. Sokan esküdni mernének rá, a kereskedelmi és bankszakembereken kívül az egyszerű földi halandók zöme még ma sem tudja, mit is jelent valójában. Most, amikor a gazdasági válság okozta pénzhiányos kényszerhelyzetek egész sorával találják magukat szemben szinte naponta a termelők és forgalmazók, a bankszakemberek újra előhalászták ezt a fogalmat. Kevesen tudják ugyanis, hogy létezik egy 1950-tői érvényes rendelet, amely a váltók és csekkek kezelését szabályozta. Nos, ezt a törvényrendeletet kezdték újra használni a rendszerváltás után egyes pénzintézetek. Az Általános Hitelbank mellett a Szlovák Mezőgazdasági Bank szerzett legtöbb tapasztalatot a váltók forgalmazásában. Csere János, a bank érsekújvári fiókintézetének igazgatója már 1991 nyarán mintegy 32 mili ó korona értékben kötött váltťnizletet a kenyérgabona felvásárlására. (Folytatás a 4. oldalon) MEGÁLLAPODÁS (EGYELŐRE) NINCS DSZM-SZNP MEGBESZÉLÉSEK AZ ESETLEGES KOALÍCIÓRÓL (Munkatársunktól) Amint az várható volt, eredménytelenül fejeződtek be szombaton a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt dubnicai megbeszélései. Vladimír Mečiar és mozgalma ugyanis azzal a követeléssel lépett fel még egy nappal azelőtt, hogy partnereik támogassák a parlamentben a képviselők jogállásáról szóló alkotmánytörvény-tervezetet. Mint ismeretes, visszamenő hatállyal korlátozná, hogy a parlamenti képviselők kiválhassanak a pártból, amely színeiben bejutottak a törvényhozásba. A Ľudovít Černák vezette SZNP viszont nem hajlandó megszavazni az időközben függetlenné vált képviselők mandátumának korlátozását. Az újságírók ugyan nem vehettek részt a tanácskozáson, ám a helyszínen szabadon mozoghattak. Ennek köszönhetően megtudtuk: a miniszterjelöltekkel kapcsolatban sincs teljes egység. Mindkét fél három-három jelöltet vétózhatott meg. Cernákék szakmai szempontból nem tartják megfelelőnek Ivan Lexát a privatizációs miniszteri posztra, ám mivel a DSZM csak később terjesztette be jelölését, az SZNP már nem tudta megakadályozni, hogy a kormányhivatal jelenlegi vezetője tárcát kapjon. A hírek szerint a DSZM vezetői pedig azon lepődtek meg, hogy az SZNP másod-, harmadrendű embereket mutatott be nekik. Az SZNP (Folytatás a 2. oldalon) SZIGETKÖZ: CSÜTÖRTÖKIG SOK MINDEN ELDŐL A szigetközi polgármesterek múlt hét pénteken elhagyták az elfoglalt zsilipet, dr. Gyurkó János környezetvédelmi miniszter pedig visszavonta a Mosoni-Duna megcsapolására vonatkozó utasítását, így szombaton a két fél tárgyalóasztal mellé ülhetett Dunakilitin. A miniszter kívánságára a sajtó kizárásával lefolytatott hét és fél órás tanácskozáson végül is olyan megegyezés született, hogy július 15-éig, vagyis csütörtökig Gyurkó János közbenjár a vízpótláshoz szük(Folytatas a 2. oldalon) MIKULÁŠ DZURINDA A DEVALVÁCIÓRÓL ÚJABB LEÉRTÉKELÉS SEM KIZÁRT Beteljesültek a devalvációs várakozások, szombattól tíz százalékkal leértékelték a szlovák koronát. E lépés előnyeit és hátrányait rövidesen megtapasztaljuk. Vajon hogyan értékeli e pénzpolitikai döntést a szakember? Mikuláš Dzurinda, a Kereszténydemokrata Mozgalom közgazdasági klubjának elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője már régebben szorgalmazza a korona devalválását, ennek elkerülhetetlenségét több ízben hangoztatta. Állítása szerint ugyanis a leértékelés olcsóbbá teszi a hazai exporttermékeket, megszilárdítja a devizatartalékokat, javítja a fizetési mérleget s nem utolsósorban megszünteti a devalvációval kapcsolatos találgatásokat, pénzpiaci spekulációkat. • Miért éppen pénteken döntött a Szlovák Nemzeti Bank a korona 10 százalékos leértékeléséről? - A pontos indokot nem tudom, csupán feltételezéseim vannak. Bizonyára figyelembe vették a valutatartalékok rendkívül alacsony szintjét, a lakosság megnövekedett valutavásárlási kedvét, ami a turistaidénnyel függ össze, valamint nem zárható ki a Nemzetközi Valutaalap nyomása, pontosabban ajánlása sem e lépés megtételére. • Vajon elegendő-e a csupán 10 százalékos leértékelés? Hiszen közvetlenül a közös fizetőeszköz kettéválását követően a közgazdászok 20-25 százalékos devalvációt javasoltak. (Egyébként a jegybank alelnöke szerint elegendő a 10 százalékos devalválás - a szerk. megj.) - Kétféleképpen lehet elérni a reális árszintet. Vagy az első leértékelés jelentős, s egyből eltalálja a pénzpiac diktálta kurzust, vagy lépcsőzetesen, (Folytatás a 6. oldalon) rr w cvA w aZO -INFORMÁCIÓ PANASZKODHATUNK STRASBOURGBAN Lassan már két hete, hogy a Szlovák Köztársaságot felvették az Európa Tanácsba, amelyben a tagoknak többek között alá kell írniuk, illetve ratifikálniuk kell az 1950. évi nemzetközi egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyveit az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről, kötelezniük kell magukat arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák meg, hogy bárki panasszal forduljon az említett egyezmény megsértése miatt az Emberi Jogok Európai Bizottságához, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához Strasbourgban. Másrészt viszont ez az egyezmény módot ad arra is, hogy Szlovákia az MIT TARTALMAZ (ÉS MIT NEM) A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSÁRÓL S ZÓLÓ TÖRVÉNY? PÁRTELNÖKÖK SZAVAZÓROBOTJAI CSAKY PAL NYILATKOZATA A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt koalíciós tárgyalásain többek között vita tárgyát képezte a kormánynak az a törvényjavaslata, amelyen két kérdést akar egyszerre megoldani: rendezni a volt Szövetségi Gyűlés képviselőinek jogállását és ezzel párhuzamosan azt a problémát is, amelyet a Kňažkocsoport távozása okozott a kormánypártnak. Hogyan vélekedik erről a törvénytervezetről Csáky Pál, az MKDM frakcióvezetője? (Fotó: Prikier László) - A javaslat számos kérdést nem old meg. Egy ilyen törvény nem fogadható el az alkotmány módosítása nélkül, mert az kimondja, hogy a szlovák parlamentnek 150 képviselője van. Ezzel szemben a törvény szerint a parlamentnek második kamarája is lenne, meghatározatlan számú korlátozott mandátummal rendelkező képviselővel. • Kik alkotnák a második kamarát? - Elsősorban a volt Szövetségi Gyűlés képviselői. Továbbá azok a képviselők, akik ismételten nem vesznek részt a parlament ülésén - ez veszélyes meghatározás, mert nincs megszabva, mit kell érteni az ismételt hiányzás alatt. Végül pedig azok a képviselők, akik kiléptek annak a pártnak a képviselői klubjából, amelynek keretében megválasztották őket. Ez elárulja a javaslat aktuálpolitikai indíttatását: hatalmi szóval szeretné a DSZM-en belüli kaotikus viszonyokat stabilizálni. A törvény visszamenőleg január 1jétől lenne érvényes, tehát vonatkozna a Kňažko-féle csoportosulásra. A törvény egyébként sértené a demokratikus jogállamnak azt az alapelvét, miszerint a képviselőknek szabad mandátumuk van. A törvény kötött mandátumot igyekszik bevezetni, amely kiszolgáltatná a mindenkori képviselőket a mindenkori pártelnökök diktatúrájának. A képviselő szavazórobottá válna, és ha a pártelnöknek nem tetszene a szavazata, áthelyezhetné a korlátozott mandátumúak csoportjába. • Mit kell érteni a korlátozott mandátum alatt? - Ezeknek a képviselőknek törvénykezdeményező joguk lenne, megmaradna mentelmi joguk, interpellálhatnák a kormány tagjait, részt vehetnének a bizottsági munkában, de szavazati jog nélkül. (Folytatás a 4. oldalon) Emberi Jogok Európai Bizottságába és az Emberi Jogok Európai Bíróságába a saját állampolgárait jelölje. Dr. Milan Kolártól, az SZK Külügyminisztériumának munkatársától az egyezmény aláírásával, ratifikálásával és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről kértünk tájékoztatást. — A Szlovák Köztársaság ezt az egyezményt gyakorlatilag még Csehszlovákia fennállása idején aláírta. Ezért az Európa Tanács június 30-án elismerte, hogy a Szlovák Köztársaság jogutódja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménynek, illetve ki(Folytatás a 2. oldalon) SZDSZ-FIDESZ MEGÁLLAPODÁS Az SZDSZ és a Fidesz megállapodott a parlamenti együttműködés és a választójogi törvény módosítását illetően, ám a jövő évben esedékes parlamenti választásokkal összefüggésben több kérdésben tovább tartanak a nézetkülönbségek - nyilatkozta tegnap Magyar Bálint a szabaddemokraták kampányfőnöke. Mint mondotta, megegyezés született arról, hogy a két párt szeptember 30-ig választási etikai kódexet dolgoz ki. Nem sikerült azonban megegyezni abban, hogy a két párt közös vagy külön jelölteket indítson. Választási győzelem esetén mind az SZDSZ, mind a Fidesz kész kinyilvánítani: a partnert kéri fel a jövőbeni magyar kormány megalakításáról szóló tárgyalásokra. FÜGGETLEN NAPILAP