Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-07 / 155. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. JÚ

LIUS 7. BUDAPESTEN TALÁLKQZNAK A KEK KORMÁNYFOI Hivatalosan is megkezdődött a bősi vízlépcső pere, miután a múlt hét folyamán az ENSZnél bejegyezték a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti eljárást és Magyarország, valamint Szlovákia hágai nagykövete július 2-án benyújtotta- a bíróságnak a Külön Megájlapodást, jelentette be Herman János magyar külügyi szóvivő tegnapi szokásos sajtóértekezletén. Emlékeztetett arra, hogy eredménytelenül végződtek az átmeneti vízgazdálkodásról szóló magyar-szlovák tárgyalások, s ezért a magyar fél egy újabb brüsszeli háromoldalú, az Európai Közösség égisze alatt megtartandó tanácskozást szorgalmaz. A szlovák hírügynökség nemrégi, Zbigniew Brzezinskinek a bősi vízlépcsőnél tett látogatásáról szóló jelentése kapcsán Herman közölte: a magyar külügyi tárca felvette a kapcsolatot Brzezinskivel és felajánlotta, hogy megismerteti vele a magyar álláspontot. Az amerikai politikus a javaslatot elvileg elfogadta, s kijelentette, hogy álláspontját Bőssel kapcsolatban ezek után fogja majd megfogalmazni. Budapest ad otthont július 16-án és 17-én a Közép-európai Kezdeményezés kormányfői tanácskozásának. Herman szerint ez alkalomból Budapestre várják a kilenc tagország, köztük Szlovákia és Csehország kormányfőit, az EBRD elnökét és egy sor fontos nemzetközi szervezet vezető képviselőjét. Jelezte részvételét az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumiére asszony is. Ugyanakkor meghívást kapott a tanácskozásra a macedón elnök, tekintettel arra, hogy a résztvevők megvitatják ennek az országnak a felvételét a KEK-be. Herman szerint a résztvevők áttekintik a regionális együttműködés kérdéseit, illetve a közös erőfeszítéseket, amelyek elősegíthetik a térség integrálódását az összeurópai politikai és gazdasági folyamatokba. Jó alkalom lesz ez a délszláv válsággal kapcsolatos legújabb fejlemények megvitatására, a térség biztonságpolitikai helyzetének értékelésére, a nemzeti kisebbségekkel összefüggő problémák áttekintésére, beleértve egy tervezett kisebbségi konferencia összehívását is a KEK keretében. KOKES JÁNOS, Budapest TOKIÓ MA NYÍLIK A G7 CSÚCS Bili Clinton amerikai elnök tegnap érkezett meg Tokióba, a hét iparilag legfejlettebb ország csúcstalálkozójának helyszínére. Ugyancsak tegnapra várták a japán fővárosba John Major brit kormányfőt és Helmut Kohl német kancellárt. Még Clinton előtt megérkezett Carlo Ciampi olasz kormányfő, valamint Kim Campbell kanadai miniszterelnök-asszony. Francois Mitterrand francia államfő ma, közvetlenül a G7 csúcs megnyitására érkezik. Közben az orosz nacionalisták közölték: felvonulásokat szerveznek a G7 csoport országainak képviseletei előtt, tiltakozásul az ellen, hogy Borisz Jelcin is jelen lesz a csúcson. Az Egység nevű konzervatív parlamenti csoport szóvivője sajtóértekezleten tájékoztatott: szerdától péntekig naponta háromszor vonulnak majd az utcára a nacionalisták, akik főleg azt vetik Jelcin szemére, hogy néhány garasért akarja eladni Oroszországot a Nyugatnak. Az sem tetszik nekik, hogy az elnök olyan országba utazik, amellyel Oroszország nem rendezte területi vitáját. Jelcin Tokióban találkozik a G7 csoport legfelsőbb képviselőivel, akiktől 4,3 milliárd dolláros anyagi támogatást szeretne kiharcolni Oroszországnak. A csúcsértekezleten szó lesz Tibet kérdéséről is — mondotta Pama Gyarpo, a Japánban száműzetésben élő tibetiek közösségének vezetője a Jomiuri Simbun című napilapnak adott nyilatkozatában. „Elismerem, hogy Kína nagyon fontos az ázsiai béke és stabilitás számára. Ám Tibet Kína területének egynegyedét alkotja, s hatmillió lakosa katonai ellenőrzés alatt él. Ez pedig érdekelhetné az összes japánt" - mondotta Gyarpo. FIGYELMEZTETÉS BELGRÁDNAK VÁLSÁGOSRA FORDULT VUK DRASKOVICS ÁLLAPOTA • A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG TOVÁBBI KÉT HÓNAPRA MEGHOSSZABBÍTOTTA VIZSGÁLATI FOGSÁGÁT Warren Christopher amerikai külügyminiszter levelet intézett Szlobodan Milosevics szerb elnökhöz, s felhívta a figyelmét, milyen veszélyt rejt magában, ha továbbra is kitart döntése mellett, hogy az EBEÉ-küldöttség tagjai nem folytathatják tevékenységüket. A minap Szavovics Margit szövetségi kisebbségügyi miniszter ugyanis sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a továbbiakban felesleges a nemzetközi megfigyelők Jugoszláviában való tartózkodása. Warren Christopher emlékeztetett arra, hogy Jugoszlávia csak abban az esetben térhet vissza az EBEÉtagországok közé, ha teljesít bizonyos feltételeket. Belgrád tévesen ítéli meg a helyzetet, ha úgy gondolja, hogy a szerbek mindent megtehetnek azok után, ami Boszniában történt. Szlobodan Milosevics fogadta Danielle Mitterrandt-t, a francia elnök feleségét, aki Vuk Draskovics fogva tartott ellenzéki vezető ügyében próbált lépéseket tenni. A szerb elnök kifejtette, hogy „az ilyen eseteket minden országban belügyként kezelik, s annak megítélése az igazságszolgáltatási szervekre tartozik". Vuk Draskovics állapota óráról órára súlyosabb, most már folyadékot sem vesz magához. Az orvosi konzílium közleménye szerint „a kimerültség kezdeti jelei mutatkoznak rajta, de a vitális funkciók normálisak". Ezt követte egy másik közlemény, amely szerint állapota rohamosan rosszabbodik, s az orvosok nem tudják egy napnál tovább életben tartani. A Szerb Megújhodási Mozgalom vezetőjét meglátogatta a legfőbb vallási személyiség, Pál patriárka, de az ő küldetése sem járt sikerrel. Draskovics egyébként megkérte orvosait, ha kómába esik, ne adjanak neki infúziót. Szerbia Legfelsőbb Bíróságának hétfőn kellett volna színt vallania, meghosszabbítja-e Vuk és Danica Draskovics esetében a vizsgálati fogság időtartamát vagy helyt ad a védelem kérelmének, de a döntést többórás vita után elnapolták. Tegnap délután a döntés megszületett: Vuk Draskovicsot további két hónapon át vizsgálati fogságban tartják. Amíg Draskovics állapota egyre reménytelenebb, Belgrádban és több szerbiai városban egyre erőteljesebbek a béketüntetések, és mind többen vállalják az önkéntes éhségsztrájkot Vuk Draskovics kiszabadítása érdekében. SINKOVITS PÉTER, Újvidék MÁSOK ÍRTÁK Az a módszer, amellyel a szlovák kormányfő vonta kétségbe Havel és Kováč elnök smolenicei tárgyalásainak eredményeit, arra enged következtetni, hogy Mečiar bármit képes kétségbe vonni — írta tegnap a Mladá fronta Dnes. Ilyen kijelentésekre kerül sor a teljesen egyértelmű bizonyítékok ellenére, melyek szerint a határokon foganatosítandó intézkedések csak a harmadik országokból érkező személyeket érintik majd. Már az anyagi problémák sem fogadhatók el meggyőző érvként, hiszen Prága hajlandóságot mutatott arra, hogy segít Szlovákiának. A szlovák politikai vezetés „kemény magvának" álláspontja kezd aggodalmat kelteni, hogy szeretné kiprovokálni vagy rákényszeríteni a cseh felet az egyoldalú lépésekre. Ebben az esetben ugyanis Mečiarnak ismét lenne kire újjal mutogatnia, ezúttal Prágára. Az elmúlt három év elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Mečiar politikájának lényege a konfrontáció, az ellenségkeresés — véli a cikk szerzője. Hozzáfűzi még: miután a Szlovák Köztársaságot felvették az Európa Tanácsba, némileg enyhült a Magyarországhoz fűződő feszült viszony, s nem lehet kizárni, hogy Szlovákia Mečiar vezetése alatt hamarosan a Cseh Köztársaságra mutat rá, mint legfőbb kártevőre. CLINTON KIS KUDARCAI Tokióban nehéz tanácskozások várnak a G7 csoport állam- és kormányfőire. Nemcsak amiatt, mert kényes kérdések is szerepelnek a napirenden, hanem főleg abból az okból, hogy ők maguk vannak kényes helyzetben. A nyugati sajtó máris a népszerűtlen politikusok csúcstalálkozójáról ír, mégpedig megalapozottan. Csak az új olasz kormányfő, Carlo Ciampi pozíciója szilárd, a többiek alatt mintha inogna a bársonyszék. A legrosszabb helyzetben kétségkívül a vendéglátó, Mijazava Kiicsi van, a maga mindössze 9 százalékos honi népszerűségével. Az új kanadai miniszterelnök-asszony sem dicsekedhet 37 százalékos kedveltségével, ugyanúgy Mitterrand francia elnök sem a 41 százalékával. Hozzájuk képest Bili Clinton amerikai elnök akár honi sztárnak is érezhetné magát, ha 43 százalékos támogatottsága nem jelentene Amerikában negatív csúcsot az elnöki időszak első félévét tekintve. Márpedig demokrácia ide, partneri kapcsolatok oda - mindig az amerikai elnök volt a hangadó a G7 csúcstalálkozóin, még akkor is, ha kétségkívül Japán tekinthető az igazi gazdasági nagyhatalomnak. Ami tagadhatatlan: Clinton nagyon igyekszik, de úgy tűnik, nem eléggé. Sikereként könyvelheti el, hogy a törvényhozással elfogadtatta gazdasági programját, amely valóban alig tér el azoktól az optimista tervektől, melyeknek köszönhetően megnyerte a választásokat. Talán néhány hónap múlva, ha már megmutatkoznak az első eredmények, javulni fog pozíciója. Egyelőre azonban kapkodni kényszerül, különösen a külpolitikában, amely stábjának valóban nem erőssége. Tény, az Egyesült Államoknak ígért szebb jövőt, s nem azt, hogy megváltja a világot. Viszont az USA csak akkor nevezheti magát nyugodt szívvel nagyhatalomnak, ha külpolitikai téren is bizonyít. Annak idején Henry Kissinger sikerrel alkalmazta a kis lépések politikáját. Amit a Clinton-kormányzat eddig produkált, az nem más, mint a kis kudarcok politikája. Az atomfegyver-kísérletek moratóriumának jövő őszig történő meghosszabbítása, a több tucat kisebb-nagyobb külföldi katonai támaszpont bezárásának terve vitathatatlanul enyhítőleg hat a nemzetközi légkörre, de lényegében amolyan hazabeszélés, hiszen nyílt titok, hogy az említett intézkedések fő oka a katonai kiadások komoly csökkentése, vagyis a honi gazdasági problémák megoldásának elősegítése. Mindezzel együtt pozitívum, ami nem mondható el a Fehér Ház politikájáról Irakkal, Boszniával, Oroszországgal, Kelet-Közép-Európával, vagy éppen Szomáliával szemben. Egyáltalán nem biztos, hogy a Bagdad elleni büntetőakció okos dolog volt - az időzítésről nem is szólva. Az amerikaiak szomáliai elkötelezettségének értékéből is sokat levon az a tény, hogy a délszláv válsággal Washington nem tud mit kezdeni, s még csak azt sem tudja komolyan cáfolni, hogy alibizmus, amikor arra hivatkozik: az európai problémákat oldják meg az európaiak. Többet várnak az Egyesült Államoktól a posztkommunista országok is, különösen Oroszország és Ukrajna, no meg, persze, a Baltikum. S félreértés ne essék: nemcsak pénzről van szó, bár az mindig jól jön. S akkor még nem szóltunk Clintonék legutóbbi külpolitikai kudarcáról: zsákutcába jutottak a közel-keleti béketárgyalások, sőt mind Izrael, mind a palesztinok fanyalogva fogadták az amerikai rendezési tervet. Mindezek ellenére helytelen lenne máris elmarasztalni Bili Clintont. Hiszen van még három és fél éve, hogy kiköszörülje ezeket a csorbákat. Persze, az lenne a legjobb, ha ehhez már ma, a tokiói csúcson hozzálátna. S érdemes neki drukkolni, hiszen az újabb kudarcokat nemcsak az amerikaiak éreznék meg. Merthogy az Egyesült Államok változatlanul szuperhatalom. GÖRFÖL ZSUZSA ppol. s. r. o. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel. 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: - vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberendezések - alumínium ajtók, ablakok és homlokzatok minőség - tervezés - szerelés - szerviz VK-838 GRÚZIA STATÁRIUM ÉS RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Eduard Sevardnadze grúz államfő statáriumot rendelt el a köztársasághoz tartozó, de elszakadásért küzdő Abháziában. A rendelkezés azután lépett életbe, hogy az autonóm területen immár ötödik napja folytak a rendkívül heves harcok. Mint ismeretes, maga Sevardnadze két nappal ezelőtt csak hajszál híján menekült meg a haláltól. Később két hónapos időtartamra az államfő a rendkívüli állapotot is bevezette Abháziában, melynek fővárosát, Szuhumit már veszélyesen megközelítették a tbiliszi vezetés ellen harcoló fegyveresek. A rendkívüli intézkedések bevezetését Sevardnadze számára az tette lehetővé, hogy a múlt héten gyakorlatilag teljhatalmat kapott a parlamenttől. A PFSZ TÁRGYALÁSI AJÁNLATA IZRAEL VÁLASZA SORSDÖNTŐ LEHET Abu Sarif, Jasszer Arafat palesztin vezető tanácsadója tegnapra virradó éjszaka bejelentette: a Palesztinai Felszabadítási szervezet kész azonnal béketárgyalásokat kezdeni Izraellel. „Huszonegy évvel ezelőtt az izraeliek megpróbáltak megölni, s én most a békét ajánlom fel nekik. Kész vagyok azonnal Tel Avivba repülni" - nyilatkozta Sarif az izraeli televíziónak adott telefoninterjújában. Izrael hivatalosan elutasítja a tárgyalásokat a PFSZ-szel, amelyet terrorista szervezetnek nyilvánított. A kölcsönös kapcsolatok némileg javultak, miután a PFSZ vezette a palesztin külöttséget a washingtoni arab-izraeli tárgyalásokon. A zsidó állam képviselői közvetve jelezték: felújíthatnák a kapcsolatokat a PFSZ-szel. A hivatalos látogatáson Egyiptomban tartózkodó Simon Peresz izraeli külügyminiszter közben Alexandriában találkozott Hoszni Mubarak elnökkel, akivel a közel-keleti békefolyamatról tárgyalt. Egyiptom ragaszkodik ahhoz, hogy folytatódjanak a megbeszélések, s Peresz ígéretet kapott Kairótól: megpróbálja meggyőzni a palesztinokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. NEMKÍVÁNATOSAK Argentína hétfőn megakadályozta, hogy Pablo Escobar, a tavaly július óta szökésben lévő kolumbiai kokainkirály családtagjai belépjenek az országba, bár a hatóságok a múlt pénteken hajlandóságot mutattak befogadásukra. Igaz, csak tíz napra szóló turistavízumot kaptak volna - tájékoztattak hivatalos források. Escobar unokaöccse és további nyolc rokona jelenleg Santiago de Chilében tartózkodik, ám a chilei kormány nem hajlandó meghosszabbítani vízumukat, s mindannyiukat távozásra szólította fel. Nicolas Escobar azért utazott e hónap elején Chilébe, mert mint mondotta, Kolumbiába veszélyben forog a kokainkirály családtagjainak élete.