Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-03 / 153. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SZÓM 1993. JÚLIUS 3. NEM LEHET SZEMELLENZŐVEL EURÓPÁBA ROHANNI BUGÁR BÉLA, AZ MKDM ELNÖKE SZLOVÁKIA ET-TAGSÁGÁRÓL • Szlovákia felvétele úgy értékelhető, hogy az Európa Tanács elégségesnek tartja a kapott garanciákat az emberi, és ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. Minek kell Szlovákiában elsősorban megváltoznia ahhoz, hogy eleget tehessen az elvárásoknak? — Úgy*érzem, Szlovákiát azért vették fel, mert az Európa Tanács elegendőnek tartotta az ígéreteket, másrészt pedig attól tartott, hogy ha nem veszik fel, akkor esetleg olyan folyamat indulhatna el, amely az ellenkező irányba hajtaná ezt az új államot. Most az lesz a feladatunk, hogy az ajánlások érvényesítése során együttműködjünk mindazokkal a képviselőkkel, akik tudatosították a kisebbségi kérdés megoldásának fontosságát. • A szlovák parlament határozatban tett ígéretet az ET 1201-es ajánlásának teljesítésére. Ha figyelmesen megismerkedünk ezzel a dokumentummal, nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz egyszerű a megvalósítása, hiszen többek között oktatási és kulturális autonómiáról is beszél. Mi lenne a következménye annak, ha Szlovákia netán nem tenne eleget az ajánlás valamelyik pontjának? — Az ET megfigyelőitől azt a választ kaptuk erre a kérdésre, hogy a tanácsban nincs olyan mechanizmus, amely kemény szankciók érvényesítésével számolna. Az egyedüli lehetőség a tagság felfüggesztése, de ez olyan következményekkel járna, hogy erre aligha kerülne sor egy bizonyos ajánlás nem teljesítése miatt. Az MKDM-nek lehetősége van azonban arra, hogy az Európai Demokratikus Unióban vagy az Európai Kereszténydemokrata Unióban felvesse az esetleges problémákat. • Az ET a felvétel kapcsán két feltételt szabott. Az egyik az, hogy rendszeresen ellenőrizni fogják Szlovákia kisebbségi politikáját. Ez nem pótolja az előbb említett ellenőrzési mechanizmus hiányát? — Részben igen, mert ily módon Strasbourgban tudomást szerezhetnek az ígéretek nem teljesítéséről. Az ellenőröket mi is figyelmeztethetnénk, ha az ajánlások nem valósulnának meg. Másrészt, a szlovák vezetőket a rendszeres számonkérés rádöbbentheti, hogy csak úgy haladhatnak Európa felé, ha alkalmazkodnak az európai normákhoz. • A másik feltétel már problematikusabb: a beneši dekrétumok máig ható következményeinek az európai normáknak megfelelő rendezését szorgalmazza. Ezt a szlovák politikusok azonnal visszautasították, sőt Ivan Gašparovič kijelentette, hogy a dekrétumok nem is bészélnek a kollektív bűnösségről. — Gašparovič úr azt is hozzátette, hogy olyan egyéneket érintenek, akik a fasisztákkal kollaboráltak. Én ebben látom a veszélyt, mert el akarják hitetni a szlovák közvéleménnyel, hogy csak fasisztákról és árulókról van szó. • A jövő héten tárgyal a parlament a restitűciós törvény módosításáról, vonatkozik ez a magyar kárvallottakra is? — Képviselőink javasolták, hogy a földek visszaadásánál ne tegyenek különbséget, hogy magyar vagy szlovák tulajdonosról van-e szó. Valószínű, hogy a DBP és a KDM képviselői ezt támogatni fogják, és a javaslat elfogadása esetén a beneši dekrétumoknak erre vonatkozó része orvosolva lenne. • A szlovák sajtóban olyan becslés jelent meg, hogy ez csak 40-50 embert érintene. Valóban így van? — Azt hiszem, lényegesen több személyről van szó. Egykét járásban sérelmezhetik enynyien, hogy földjeiknek csak egy részét kapták vissza. Éppen az említett dekrétumok miatt. • Nemcsak vagyonjogi, hanem erkölcsi rehabilitációra is szükség lenne. - Igen, bár az utóbbi a könynyebbik része a dolognak. Ha csak egy kis akarat lett volna a szlovák parlamentben, az ügynek ezt a részét már lezárhatta volna, úgy mint a németek Príkler László felvétele és a zsidók esetében már megtette, egy nyilatkozat elfogadásával. Erre vonatkozó javaslatunkat azonban elvetették. • Koalíciós partnerük, az Együttélés elnöke az ET-felvétellel kapcsolatban különösen nagyra értékelte együttműködésüket a magyar kormányzattal, miközben eléggé borúlátóan nyilatkozott a hazai szlovák politikai erőkkel folytatott együttműködésről. Osztozik ebben a nézetben? - Egy kissé másképpen látom a helyzetet. Természetesen annak én is örülök, hogy a magyar kormány többször is kijelentette: támogatni fogja azokat az álláspontokat, amelyekben a szlovákiai magyarok politikai képviselete megegyezett. Úgy érzem, azonban, hogy problémáinkat elsősorban itt, Szlovákiában kell megpróbálnunk orvosolni. Mi újabb és újabb javaslatokat teszünk, amelyeket azonban a szlovák parlament sorban visszautasít. Elképzelhetetlennek tartom, hogy minden esetben panaszlevelet küldjünk az ET-be vagy Magyarországra. Ez szintén járhat bizonyos eredménnyel, de máshol is keresni kell a megoldást. A parlamenti visszautasítás oka gyakran az, hogy a képviselők nem értik, miről van szó. Tény, a DSZM és az SZNP részéről nem várhatunk nagy megértést, viszont a KDM és a DBP képviselői kezdik belátni, nem lehet szemellenzőkkel Európába rohanni. • Kikkel szeretnének elsősorban együttműködni? — A KDM ugyanazoknak a nemzetközi szervezeteknek a tagja, mint mi, és ezek a szervezetek elvárják, hogy együttműködjünk. Eddig nemigen alkalmaztuk azt, hogy javaslatainkat még beterjesztésük előtt egyeztessük azokkal a pártokkal, amelyek szerint be kell tartani az ET ajánlásait. • Összegezve az elmondottakat: várható, hogy Szlovákia felvétele az ET-be fordulatot hoz a kisebbségi politikában? Befolyásolhatja ez a magyar—szlovák viszony javulását? — Hosszú távon biztosan, hiszen Szlovákiának fokozatosan egész tevékenységét összhangba kell hoznia az európai normákkal. Ez a szlovák-magyar kisebbségi és szomszédi viszony alakulására is vonatkozik. Jelenleg nagy az eufória, a lelkesedők még nem gondolnak arra, hogy bent is kell maradni az Európa Tanácsban. Néhány hete kampány folyik a hazai magyar politikusok és Magyarország ellen. Keserű szájízzel olvasom, hallgatom a támadásokat. Ez még egy darabig eltarthat, de remélem, a nyár alatt megnyugszanak a kedélyek. Meglátjuk, hogy a kormánykoalíció ősszel rákényszerül-e arra, hogy együttműködjön az ellenzékkel. Mert ha nem, minden felelősséget magára vállal. Úgy érzem, ez a kormánykoalíció talán egy fél évet bír még ki, azután lehetőség nyílik arra, hogy a szlovák politika európaibbá, s Szlovákia jogrendje tökéletesebbé váljon. -csTöbb mint négy hónapig volt a tengeren fürdőkád nagyságú csónakjában az ötvenéves liverpooli Tom McNally tengerész, aki a portugál Madeira szigetéről indult útnak, s június utolsó napján hajózott be a floridai Fort Lauderdale kikötőjébe. MAGYAR ÚT KÖRÖK ORSZÁGOS GYŰLÉSE A Csurka István vezette-szervezte Magyar Üt körök elnevezésű nemzeti radikális mozgalom ma Budapesten tartja első országos gyűlését. A kiadott sajtóanyagok szerint a mozgalom és az azonos nevű alapítvány célja a „nemzeti szellemű középosztály" felkészítése az országvezetésre. Az országos tanácskozáson Csurka ismerteti a Magyar Út programját, az alapszabálytervezetet, s az erről szóló vita után a délutáni órákban megválasztják a Magyar Út vezetőségét. Az író-politikus kijelentette, hogy nem jelölteti magát semmilyen tisztségbe, de ha felszólítják, akkor az elnöki posztot is elvállalja. Újságíróknak azt is kifejtette, hogy a mozgalom nem alakul párttá, hanem tömegbázisa kíván lenni a nemrégiben megalapított Magyar Igazság Pártjának. Ebbe a pártba a Magyar Úton keresztül vezet az út, jegyezte meg az író. (kj) ROMANIA KORRUPCIÓ - LEGFELSŐBB SZINTEN Nagy többségében, részben vagy teljesen megalapozottnak, igaznak bizonyultak Gheorghe Floricának, a román pénzügyőrség leváltott parancsnokának azon állításai, miszerint az ország legfelsőbb vezetésének egyes prominens tagjai jól megfontolt saját, személyi vagy politikai céljaik támogatására használják fel pozícióikat. Ez derült ki egyebek közt abból az előzetes jelentésből, amelyet az áprilisban kirobbant botrányt kivizsgáló parlamenti bizottság tett közzé Bukarestben. A jelentésből kiderül, hogy olyan személyiségek keveredtek korrupciós ügyletekbe, mint Florin Georgescu pénzügyminiszter, George Danescu belügyminiszter, Cornel Dinu volt sportügyi államtitkár, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára, aki egyebek közt a nemrég létrehozott nemzeti kisebbségi tanácsot is vezeti, továbbá Marin Agachi, a román titkosszolgálat pénzügyi igazgatója. A gyanúsítottak listáján megtalálható Elena Stolojan, a volt miniszterelnök felesége is. Mellettük ott van, természetesen, számos kis hal is. A hatalmas korrupciós botrány áprilisban robbant ki, miután leváltották a pénzügyőrség parancsnokát, aki erre fel beszélni kezdett. Két hónapos vizsgálódás után, mialatt a kormánypárt politikai visszaéléssel és kampánnyal vádolta az ellenzéket, s minden módon tagadta Florica állításait, kiderült, hogy nem zörög a haraszt... A vizsgálatok során Hrebenciuc beismerte, hogy a tavalyi észak-romániai árvízkárosultaknak szánt állami pénzeket egyes sportklubok támogatására használta fel. A belügyminiszter ugyanakkor saját hatáskörében védőkart tartott több korrupt rendőr felett, s illegális pénzügyi akcióba bonyolódott. Danescu pénzügyminiszter pedig a jelentés szerint hallgatólagosan engedélyezte egyeseknek, hogy hazárdjáték-automatákat üzemeltessenek, holott a hatályos román törvények ezt tiltják. A román ellenzék a jelentés közzététele után azonnal kezdeményezte, hogy az ügyet rendkívüli ülésen tárgyalja meg a parlament. Adrian Nastase, a kormánypárt alelnöke és a parlament alsóházának elnöke ezt megakadályozta. Egyelőre tehát nem tudni, hogy végződik ez, az Iliescu-rendszer számára egyre kellemetlenebb botrány. Minden jel arra vall, hogy Romániában érik a kormányváltás. KOKES JÁNOS AZ EROS HATAR NEM JELENT VASFÜGGÖNYT Nem lehet akarni a szuverén államot, s egyidejűleg nem akarni határait - Havel elnök ezt az egyszerű tényt igyekezett megvilágítani Kováč szlovák államfőnek a szomszédos országban tett egynapos munkalátogatása során. Azt akarta elmagyarázni, hogy az erős határ nem jelent vasfüggönyt, a két ország polgárai továbbra is szabadon mozoghatnak a két köztársaságban, vagyis a csehek saját érdekükben sem akarják kitolni Szlovákiát valahová Ázsiába. Így kommentálta a Lidové noviny Václav Havel szlovákiai látogatását. A cseh lap a továbbiakban megjegyezte: politikai körökben nem sok mindent vártak a látogatástól. Ha az elnökök a legjobb esetben el is jutottak volna a politikai megállapodáshoz, nem biztos, hogy jelentősége lett volna. Az utolsó szót úgyis Mečiar kabinetje mondta volna ki. Akkor mit is ért el a cseh fél ezeken a tárgyalásokon? Kováč elnök ígéretét - írja a lap -, hogy megpróbál hatást gyakorolni Mečiarra: ne utasítsa vissza azoknak a megállapodásoknak az aláírását, amelyek a kétoldalú kapcsolatok stabilizálása szempontjából szükségszerűek. Michal Kováč ígéreteinek teljesítésével, illetve megtagadásával mutathatja meg, hogy milyen a súlya a szlovák politikai életben. BAGDAD NEM KÉSZÜL VÁLASZLÉPÉSEKRE Irak nem foganatosít válaszintézkedéseket a Bagdad elleni amerikai támadás miatt, épp ellenkezőleg, a kormánynak érdeke, hogy normalizálja a kapcsolatokat Washingtonnal - jelentette ki az iraki miniszterelnök-helyettes. Tank Aziz a múlt vasárnapi támadás óta most először nyilatkozott mérsékelt hangnemben. „Irak nem ellensége az Egyesült Államoknak" - mondotta csütörtök este a CNN televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. „Igaz, hogy viták vannak közöttünk, de ezeket meg lehet oldani civilizált módon. Még mindig a párbeszédet javasoljuk." A továbbiakban Aziz arról tájékoztatott, hogy Irak szeretne találkozni a Biztonsági Tanács öt állandó tagjával, akikkel megvitatnák az országgal szemben elrendelt ENSZszankciók feloldásának lehetőségét. KURDELLENES AKCIÓK Tizenegy török katona és a Kurd Munkapárt (PKK) több tagja vesztette életét tegnapra virradó éjszaka Törökország délkeleti részén, Palu és Genc városok közelében, ahol heves harcok robbantak ki. A török lapok tegnapi közlése szerint Tanszu Ciller miniszterelnök-asszony utasította Törökország fegyveres erőit, hogy a keléti és délkeleti országrészeken indítsanak intenzív támadásokat a szeparatista PKK harcosai ellen. KUBAI-AMERIKAI PÁRBESZÉD LEHETSÉGES ÉS HASZNOS Roberto Robaina kubai külügyminiszter csütörtök esti sajtóértekezletén közölte: a nyugalmazott amerikai tisztek és a kubai fegyveres erők képviselőinek találkozója bizonyítja, hogy „lehetséges a véleménycsere". Az amerikai küldöttség Raul Castro védelmi miniszter meghívására még szerdán érkezett háromnapos látogatásra Havannába. Wayne Smith, a delegáció vezetője szerint a találkozó nagyon hasznos volt mindkét fél számára. Hozzáfűzte: nincs ok a túlzott optimizmusra, mert eddig semmilyen lényeges változásra nem került sor a kubai-amerikai kapcsolatokban.