Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-28 / 173. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ A MIÉRT TERJED AZ IDEGENGYŰLÖLET? INTERJÚ KLEMENS LUDWIG NÉMET PUBLICISTÁVAL Németország ügyes-bajos politikai dolgairól, a világot meghökkentő, járványként terjedő radikalizmus, idegengyűlölet okairól, a nem épp pozitív visszhangot kiváltott új menekülttörvény várható következményeiről, a szigorúan őrzött határok, az illegális bevándorlás és a kisebbségek problémáiról kérdeztük Klemens Ludwigot, a közismert német írót és publicistát, a veszélyeztetett népek ügyeivel foglalkozó társaság egykori munkatársát, számós politikai tanulmány és könyv szerzőjét. - Csak nem enyhül az idegengyűlölet Németországban! Külföldiek ellen irányuló újabb és újabb támadásokról, majd tüntetésekről, összecsapásokról, sőt, áldozatokról hallunk. A világ éltette a németeket, amikor lebontották a falat s nyélbe ütötték az egyesítést. Ám Mölln, Solingen után a Németországról festett szép kép hirtelen komorrá változott. Ön is így látja? - Bár Németország nem az egyedüli állam, ahol diszkriminálják a külföldieket, semmi kétség, jó oka van annak, hogy külföldön megváltozott a németekről időközben kialakított pozitív vélemény. Tragikus történelmünk nyomán különös felelősséggel kell védekeznünk a rasszizmus és az erőszak ellen. Jól tudom, hogy az idegengyűlölő, erőszakoskodó fiatalokkal sokan szimpatizálnak, titokban és nyíltan egyaránt. Épp ezért, németként is, úgy vélem: fontos, hogy a világ érzékenyen reagáljon, és figyelmeztessen felelősségünkre. A szövetségi kormány állandó bírálatoknak van kitéve: keveset foglalkozik ezzel a problémával, talán már arra sem képes, hogy megőrizze a belső békét. Hogyan vélekedik ön erről? — Természetesen, felelősség terheli a szövetségi kormányt az erőszakhullám terjedéséért. A kezdet kezdete óta nyilvánvaló volt szamara, hogy a német újraegyesítesnek magas ára lesz. Ám ahelyett, hogy ezt nyíltan kimondta volna, még akkor, amikor az emberek cserébe az egyesítésért készek voltak áldozatot hozni, a kancellár tudatosan hazudott. Majd amikor valóban leromlott a gazdasági helyzet, a menekültstátusért folyamodó külföldieket hibáztatta. A dolgok pedig odáig fajultak, hogy Németországban sokan már nem is tesznek különbséget a bevándorlók és a többi külföldi között. Nos, így alakult ki az a légkör, amely kedvez az erőszak terjedésének. Persze, a jogi apparátust is felelősség terheli. Évekig úgy kezelte a szélsőjobboldaliak által elkövetett súlyos bűntetteket — gondoljunk csak Hoyerswerdára mintha ártalmatlan csínytevésekről lenne szó. Ez a magatartás felbuzdította a bűnözőket, sőt, másokat is hasonló cselekedetekre ösztökélt. Csak az utóbbi időben, a külföld nyomására változott meg ez a magatartás. — Véleménye szerint hol kell keresni az idegengyűlöletet kiváltó okokat? - A gazdasági válságban, amely a munkanélküliséget hozta magával. Ez elsősorban a fiatalokat sújtja, ők pedig a bűnbakot keresik. A rasszizmusban, amely a hajdani NDK által államilag elrendelt „internacionalizmus" idején tudott mély gyökereket ereszteni. A politikusok, jogászok, számos újságíró és a közvélemény gyávaságában: a kezdet kezdetén nem mertek határozottan szembeszállni az idegengyűlölettel. — Sokan követelik a kettős állampolgárságot a Németországban élő külföldiek számára. Gondolja, hogy ez ésszerű megoldás lenne? - A kettős állampolgárság ésszerű lehet, de semmi esetre sem tekinthető valamiféle csodaszernek, amellyel leküzdhető az idegengyűlölet. Ezzel a nézettel nem tudok azonosulni. Véleményem szerint sokkal bölcsebb megoldás lenne, ha megkönnyítenék a német állampolgárság megadását. — Július elején életbe lépett az új menekülttörvény. Mit vár tőle? „Tehermentesítést", a helyzet javulását? - Semmi esetre sem. Katasztrófának tartom ezt a menekülttörvényt, hiszen megszégyenítő egy ilyenfajta elzárkózás a bajba került emberek elől. Véleményem szerint komoly probléma soha sem volt. Csak bűnbakok voltak. Mint ahogy már említettem, a gazdasági hanyatlásért a menekültstátusért folyamodó külföldieket tették felelőssé. Ha számuk csökkenni fog, majd újabb bűnbakok találtatnak — hajléktalanok, homoszexuálisok... Hiszen a szélsőjobbosok haragja már most egyre inkább a hajléktalanok ellen fordul. A menekülttörvény semmit sem javít a helyzeten. -A külföldieknek tehát immáron igen kevés esélyük van arra, hogy menekültstátust kapjanak Németországban: a legális utak lényegében lezárultak. Nem tart attól, hogy megnövekszik az illegális bevándorlók száma? - Úgy gondolom, hogy a szövetségi határőrség gondoskodik arról, hogy ne növekedjen az illegális bevándorlók száma. Nyilvánvaló, hogy egyeseknek majd mégis sikerül illegális útonmódon bejutni Németországba, ám, úgymond, tömegmegmozdulásra senki sem számít. — Németország új törvényével a menekültprobléma nagy részét szomszédaira ruházta át, s ez közvetve Szlovákiát is érinti. A menekültáradat miatt szükségesnek tartja-e a szigorú határrezsim létrehozását Szlovákia és Szíriai vélemény szerint a legutóbbi Libanon elleni izraeli támadások feltételeket teremtenek egy újabb közel-keleti háború kirobbanásához. A szíriai kormányzó párt lapja, az Al-Baath szerint Washington előre tudott arról, hogy Tel-Aviv Dél-Libanon bombázására készül. A szingapúri látogatáson tartózkodó amerikai külügyminiszter tegnap váratlanul félbeszakította ázsiai körútját és visszatért Washingtonba, hogy tanácsadóival áttekintse a libanoni helyzetet. Warren Christopher hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem mondja le közel-keleti látogatását, a washingtoni külügyminisztérium arról azonban nem nyilatkozott, hogy tegnapi hazatérte után is változatlanul készül-e a térségbe. Izraelnek az a meggyőződése, Csehország között, úgy ahogy azt Prága forszírozza? - Sajnálnám, ha Szlovákia és Csehország között szigorú határrezsimet vezetnének be, mint ahogy sajnálatosnak tartom, hogy Németország az ún. menekültproblémát a szomszédos keleti államok, Lengyelország és a Cseh Köztársaság számlájára oldotta meg. Ez egyértelmű gazdasági zsarolás volt. Egy erős állam megzsarolta a gyengébb szomszédokat. - Több olyan könyve jelent meg, amelyben a kisebbségek és a nemzeti konfliktusok problémakörével foglalkozik. Hogyan ítéli meg a szlovákiai magyar kisebbség jelenlegi helyzetét? - A Szlovákiában élő kisebbség helyzete számomra rendkívül bonyolult probléma. A szlovák kormány nehezen szánta rá magát néhány példaszerű kisebbségi törvény meghozatalára. Sok mindennel nem értek egyet, így például a magyar nyelvű oktatás korlátozásának a gondolatával sem. Ugyanakkor — legalábbis véleményem szerint - egy pszichológiai aspektust is figyelembe kell venni. A szlovákok egy kis nemzetet alkotnak a relatíve nagy Csehország és Magyarország között, amelyek fővárosai, Prága és Budapest évszázadok óta jelentős politikai és kulturális központok. Szlovákiai látogatásom során olyan benyomást szereztem, hogy ott hatalmas félelem uralkodik - a szlovákok a két szomszéd elnyomásától tartanak. A félelem pedig rossz előfeltétele a liberális politikának. Sajnos, Magyarország sem tesz semmit ez ellen. Sőt! Az Európa tanácsi felvétellel kapcsolatos magatartásával is csupán növelte a szlovákok meglevő félelmét attól, hogy ismét ki lesznek rekesztve valamiből. Úgy gondolom, ha megerősödne bennük az érzés, hogy a magyar szomszéd komolyan veszi őket, akkor a szlovákok számára is könnyebb lenne tiszteletben tartani a magyar kisebbséget megillető jogokat. A Szlovákiában élő magyarok miatt remélem, hogy ez így lesz. URBÁN GABRIELLA hogy Damaszkusznak olyan eszközök vannak a birtokában, amelyekkel képes ellenőrizni a dél-libanoni Hezbollah-erőket, valamint a libanoni Bekaavölgyben kialakult helyzetet, s ezért felelősség terheli a libanoni területről kiinduló Izraelellenes akciókért, amelyek a legújabb jelentések szerint már 41 halálos áldozatot követeltek. Khamenei iráni államfő támogatásáról biztosította a libanoni Hezbollahot, hozzáfűzve, hogy a palesztin és libanoni nép törvényes jogainak védelme a világ minden muzulmánjának szent kötelessége. 1993. J

ULIUS 27. A CSEH SAJTÓBÓL Optimista jóslatok szerint Csehszlovákia különválása után valósággal idillikusakká kellett volna válniuk a cseh-magyar kapcsolatoknak, írta tegnapi kommentárjában a Mladá fronta Dnes. E várakozások arra alapozódtak, hogy Bős és a szlovákiai magyar kisebbség kérdése ezentúl közvetlenül már nem érinti Prágát, s ezen felül megszűnt a közös határ is. Csakhogy a két utódállamban az ország felbomlása után az események más irányba alakultak. A cikk szerzője szerint ezt igazolta 1993 júniusa, amikor Szlovákiát felvették az Európa Tanácsba. Cseh részről jól sejtették, hogy a politikai örvény nemcsak a szlovák partnert rántotta volna magával a víz alá, hanem ártott volna a cseh érdekeknek is. Az ellenzékinek számító cseh lap kommentárjában megállapítja, hogy minden júliusban, a Közép-európai Kezdeményezés budapesti találkozóján csúcsosodott ki. Václav Klaus cseh kormányfő nyilvánosan - ám valószínűleg nem rossz szándékkal — gyorsan megpróbálta a szőnyeg alá söpörni a cseh-magyar viszony potenciális problémáit. Ez hiábavaló volt, mert a magyarok ezt a fajta megoldást nem fogadták el. Ha Közép-Európában stabilizálni akarjuk a helyzetet, amint azt a hivatalos Budapest szorgalmazza, közösen kell megtalálnunk a nemzeti kisebbségekkel szembeni viselkedés jogi kereteit. A magyar diplomácia nyilván tudja, állapítja meg a szerző, hogy az ottani parlament nem ratifikál olyan szerződést, amely garanciákat tartalmaz a meglévő közép-európai határok sérthetetlenségére mindaddig, amíg a kormánynak nem sikerül előzőleg nemzetközi szinten rögzíte

ni a kisebbséged ^—— ROMANIA LIBERA A KISANTANT FELÚJÍTÁSÁRÓL A Romania libera című tekintélyes román ellenzéki napilap tegnapi számában ügy vélekedett, hogy Magyarország állandó igyekezete napirenden tartani a nemzeti kisebbségek kérdését nem más, mint álcázott kísérlet a jelenlegi határok megváltoztatására, minek következtében Bukarest és Pozsony a két világháború közti időszakban létezett kisantant felújítását fontolgatja. A lap szerint a magyar nyomásnak igen komoly destabilizáló hatása van az egész Kárpát-medencére, de mindezek ellenére a nemzetközi fórumok nem fékezik meg Budapest ez irányú ténykedését. Ennek következtében a közép-európai biztonság és stabilitás megvédése a magyar dezintegrációs törekvések által negatívan érintett országokra marad, ami logikusan elvezet a korábban már jól bevált kollektív biztonsági rendszer, a kisantant újjáélesztésének gondolatához. Mindezt jól látják a realistább magyar politikusok is, írja a Romania libera, s példaként Kovács Lászlót, a magyar parlament külügyi bizottságának szocialista párti elnökét említi. Idézi kijelentését, hogyha a mai magyar kormányzat nem mond le arról a koncepciójáról, miszerint Magyarországnak „küldetése" van a Kárpát-medencében, akkor előbb vagy utóbb konfliktusba kerül szomszédaival. (Kokes) NUKLEÁRIS HULLADÉK TÁROLÁSI GONDOK Szakemberek szerint az orosz hadseregnek hamarosan gondot fog okozni a nukleáris hulladék és az atomtengeralattjárók kiselejtezett reaktorjainak a tárolása. A nukleáris hulladékot eddig főleg a Barents-tengerbe süllyesztették, azonban ennek mélyén szakemberek szerint már több ilyen anyag nem fér el. Az atomenergetikában jártas szakemberek szerint most a Japán- és az Ohotszkitengeren a sor, ahhoz azonban, hogy itt raktározhassák a nukleáris hulladékot, a japán fél beleegyezésére is szükség van. * * * Tegnap érkezett jelentések szerint búvárok megtalálták egy második világháborúban elsüllyedt német tengeralattjáró roncsát húsz tengerész földi maradványaival együtt. A The Independent napilap szerint a tengeralattjáróra mintegy 50 méteres mélységben bukkantak rá, amelyet 1918 nyarán egy angol őrhajó süllyesztett el. PÉNZCSERE HASZBULATOV: TÖRVÉNYTELEN AZ ELNÖKI RENDELET Ruszlán Haszbulatov, az orosz parlament elnöke tegnap újra élesen támadta Jelcint és a kormányt a hétfőtől életbe léptetett, szerinte elhamarkodott pénzreform kapcsán. A FÁK-tagállamokból érkezett gazdasági szakértők előtt azt hangsúlyozta, hogy a kormány és a központi bank intézkedései azt bizonyítják, a kabinet nem képes a gazdaság irányítására. A parlament elnöke egyúttal törvénytelennek minősítette Borisz Jelcin hétfő esti rendeletét, amelynek értelmében augusztus végéig meghoszszabbítják a hétfőn kezdődött pénzcsere időtartamát, amelynek során kivonják a forgalomból az 1993 előtt kiadott bankjegyeket. Tegnap nyilatkozott maga a pénzreform elrendelője, Viktor Gerascsenko, az orosz Központi Bank elnöke is. Nem zárta ki, hogy hibákat követtek el a pénzreform végrehajtása során, ám úgy vélte, hogy ez az akció ésszerű és szükséges. Az okát abban jelölte meg, hogy ezzel a rendelkezéssel meg kell állítani a régi bankjegyek tömeges és szinte ellenőrizhetetlen beáramlását a többi utódállamból. DAMASZKUSZI VÉLEMÉNY: ÚJABB KÖZEL-KELETI HÁBORÚ A LÁTHATÁRON Izraeli katonák a Hezbollah állásait lövik