Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-28 / 173. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ A MIÉRT TERJED AZ IDEGENGYŰLÖLET? INTERJÚ KLEMENS LUDWIG NÉMET PUBLICISTÁVAL Németország ügyes-bajos politikai dolgairól, a világot meghök­kentő, járványként terjedő radikalizmus, idegengyűlölet okairól, a nem épp pozitív visszhangot kiváltott új menekülttörvény várható következményeiről, a szigorúan őrzött határok, az illegális bevándorlás és a kisebbségek problémáiról kérdeztük Klemens Ludwigot, a közismert német írót és publicistát, a veszé­lyeztetett népek ügyeivel foglalkozó társaság egykori munkatár­sát, számós politikai tanulmány és könyv szerzőjét. - Csak nem enyhül az idegen­gyűlölet Németországban! Kül­földiek ellen irányuló újabb és újabb támadásokról, majd tünte­tésekről, összecsapásokról, sőt, áldozatokról hallunk. A világ él­tette a németeket, amikor lebon­tották a falat s nyélbe ütötték az egyesítést. Ám Mölln, Solingen után a Németországról festett szép kép hirtelen komorrá válto­zott. Ön is így látja? - Bár Németország nem az egyedüli állam, ahol diszkrimi­nálják a külföldieket, semmi két­ség, jó oka van annak, hogy külföldön megváltozott a néme­tekről időközben kialakított po­zitív vélemény. Tragikus törté­nelmünk nyomán különös fele­lősséggel kell védekeznünk a rasszizmus és az erőszak ellen. Jól tudom, hogy az idegengyűlö­lő, erőszakoskodó fiatalokkal sokan szimpatizálnak, titokban és nyíltan egyaránt. Épp ezért, németként is, úgy vélem: fontos, hogy a világ érzékenyen reagál­jon, és figyelmeztessen felelőssé­günkre. A szövetségi kormány állan­dó bírálatoknak van kitéve: ke­veset foglalkozik ezzel a problé­mával, talán már arra sem képes, hogy megőrizze a belső békét. Hogyan vélekedik ön erről? — Természetesen, felelősség terheli a szövetségi kormányt az erőszakhullám terjedéséért. A kezdet kezdete óta nyilvánva­ló volt szamara, hogy a német újraegyesítesnek magas ára lesz. Ám ahelyett, hogy ezt nyíltan kimondta volna, még akkor, amikor az emberek cserébe az egyesítésért készek voltak áldo­zatot hozni, a kancellár tudato­san hazudott. Majd amikor való­ban leromlott a gazdasági helyzet, a menekültstátusért fo­lyamodó külföldieket hibáztatta. A dolgok pedig odáig fajultak, hogy Németországban sokan már nem is tesznek különbséget a bevándorlók és a többi külföldi között. Nos, így alakult ki az a légkör, amely kedvez az erő­szak terjedésének. Persze, a jogi apparátust is felelősség terheli. Évekig úgy kezelte a szélsőjobb­oldaliak által elkövetett súlyos bűntetteket — gondoljunk csak Hoyerswerdára mintha ártal­matlan csínytevésekről lenne szó. Ez a magatartás felbuzdítot­ta a bűnözőket, sőt, másokat is hasonló cselekedetekre ösztö­kélt. Csak az utóbbi időben, a külföld nyomására változott meg ez a magatartás. — Véleménye szerint hol kell keresni az idegengyűlöletet ki­váltó okokat? - A gazdasági válságban, amely a munkanélküliséget hoz­ta magával. Ez elsősorban a fia­talokat sújtja, ők pedig a bűnba­kot keresik. A rasszizmusban, amely a hajdani NDK által álla­milag elrendelt „internacionaliz­mus" idején tudott mély gyöke­reket ereszteni. A politikusok, jogászok, számos újságíró és a közvélemény gyávaságában: a kezdet kezdetén nem mertek határozottan szembeszállni az idegengyűlölettel. — Sokan követelik a kettős ál­lampolgárságot a Németország­ban élő külföldiek számára. Gondolja, hogy ez ésszerű meg­oldás lenne? - A kettős állampolgárság ésszerű lehet, de semmi esetre sem tekinthető valamiféle csoda­szernek, amellyel leküzdhető az idegengyűlölet. Ezzel a nézettel nem tudok azonosulni. Vélemé­nyem szerint sokkal bölcsebb megoldás lenne, ha megkönnyí­tenék a német állampolgárság megadását. — Július elején életbe lépett az új menekülttörvény. Mit vár tő­le? „Tehermentesítést", a hely­zet javulását? - Semmi esetre sem. Kataszt­rófának tartom ezt a menekült­törvényt, hiszen megszégyenítő egy ilyenfajta elzárkózás a bajba került emberek elől. Vélemé­nyem szerint komoly probléma soha sem volt. Csak bűnbakok voltak. Mint ahogy már említet­tem, a gazdasági hanyatlásért a menekültstátusért folyamodó külföldieket tették felelőssé. Ha számuk csökkenni fog, majd újabb bűnbakok találtatnak — hajléktalanok, homoszexuáli­sok... Hiszen a szélsőjobbosok haragja már most egyre inkább a hajléktalanok ellen fordul. A menekülttörvény semmit sem javít a helyzeten. -A külföldieknek tehát im­máron igen kevés esélyük van arra, hogy menekültstátust kap­janak Németországban: a legális utak lényegében lezárultak. Nem tart attól, hogy megnövek­szik az illegális bevándorlók száma? - Úgy gondolom, hogy a szö­vetségi határőrség gondoskodik arról, hogy ne növekedjen az illegális bevándorlók száma. Nyilvánvaló, hogy egyeseknek majd mégis sikerül illegális úton­módon bejutni Németországba, ám, úgymond, tömegmegmoz­dulásra senki sem számít. — Németország új törvényével a menekültprobléma nagy részét szomszédaira ruházta át, s ez közvetve Szlovákiát is érinti. A menekültáradat miatt szüksé­gesnek tartja-e a szigorú határre­zsim létrehozását Szlovákia és Szíriai vélemény szerint a legu­tóbbi Libanon elleni izraeli tá­madások feltételeket teremte­nek egy újabb közel-keleti hábo­rú kirobbanásához. A szíriai kormányzó párt lapja, az Al-Ba­ath szerint Wa­shington előre tudott arról, hogy Tel-Aviv Dél-Libanon bombázására készül. A szingapúri látogatáson tar­tózkodó ameri­kai külügymi­niszter tegnap váratlanul fél­beszakította ázsiai körútját és visszatért Wa­shingtonba, hogy tanácsadóival áttekintse a libanoni helyzetet. Warren Christopher hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy semmi­képp sem mondja le közel-keleti látogatását, a washingtoni kül­ügyminisztérium arról azonban nem nyilatkozott, hogy tegnapi hazatérte után is változatlanul készül-e a térségbe. Izraelnek az a meggyőződése, Csehország között, úgy ahogy azt Prága forszírozza? - Sajnálnám, ha Szlovákia és Csehország között szigorú ha­tárrezsimet vezetnének be, mint ahogy sajnálatosnak tartom, hogy Németország az ún. mene­kültproblémát a szomszédos ke­leti államok, Lengyelország és a Cseh Köztársaság számlájára oldotta meg. Ez egyértelmű gaz­dasági zsarolás volt. Egy erős állam megzsarolta a gyengébb szomszédokat. - Több olyan könyve jelent meg, amelyben a kisebbségek és a nemzeti konfliktusok problé­makörével foglalkozik. Hogyan ítéli meg a szlovákiai magyar kisebbség jelenlegi helyzetét? - A Szlovákiában élő kisebb­ség helyzete számomra rendkí­vül bonyolult probléma. A szlo­vák kormány nehezen szánta rá magát néhány példaszerű ki­sebbségi törvény meghozatalá­ra. Sok mindennel nem értek egyet, így például a magyar nyelvű oktatás korlátozásának a gondolatával sem. Ugyanak­kor — legalábbis véleményem szerint - egy pszichológiai as­pektust is figyelembe kell venni. A szlovákok egy kis nemzetet alkotnak a relatíve nagy Cseh­ország és Magyarország között, amelyek fővárosai, Prága és Bu­dapest évszázadok óta jelentős politikai és kulturális közpon­tok. Szlovákiai látogatásom so­rán olyan benyomást szereztem, hogy ott hatalmas félelem ural­kodik - a szlovákok a két szom­széd elnyomásától tartanak. A félelem pedig rossz előfeltéte­le a liberális politikának. Sajnos, Magyarország sem tesz semmit ez ellen. Sőt! Az Európa tanácsi felvétellel kapcsolatos magatar­tásával is csupán növelte a szlo­vákok meglevő félelmét attól, hogy ismét ki lesznek rekesztve valamiből. Úgy gondolom, ha megerősödne bennük az érzés, hogy a magyar szomszéd komo­lyan veszi őket, akkor a szlová­kok számára is könnyebb lenne tiszteletben tartani a magyar ki­sebbséget megillető jogokat. A Szlovákiában élő magyarok miatt remélem, hogy ez így lesz. URBÁN GABRIELLA hogy Damaszkusznak olyan esz­közök vannak a birtokában, amelyekkel képes ellenőrizni a dél-libanoni Hezbollah-erőket, valamint a libanoni Bekaa­völgyben kialakult helyzetet, s ezért felelősség terheli a liba­noni területről kiinduló Izrael­ellenes akciókért, amelyek a leg­újabb jelentések szerint már 41 halálos áldozatot követeltek. Khamenei iráni államfő támoga­tásáról biztosította a libanoni Hezbollahot, hozzáfűzve, hogy a palesztin és libanoni nép törvé­nyes jogainak védelme a világ minden muzulmánjának szent kötelessége. 1993. J ULIUS 27. A CSEH SAJTÓBÓL Optimista jóslatok szerint Cseh­szlovákia különválása után való­sággal idillikusakká kellett volna válniuk a cseh-magyar kapcso­latoknak, írta tegnapi kommen­tárjában a Mladá fronta Dnes. E várakozások arra alapozód­tak, hogy Bős és a szlovákiai magyar kisebbség kérdése ezen­túl közvetlenül már nem érinti Prágát, s ezen felül megszűnt a közös határ is. Csakhogy a két utódállamban az ország felbomlása után az események más irányba alakul­tak. A cikk szerzője szerint ezt igazolta 1993 júniusa, amikor Szlovákiát felvették az Európa Tanácsba. Cseh részről jól sejtet­ték, hogy a politikai örvény nemcsak a szlovák partnert rán­totta volna magával a víz alá, hanem ártott volna a cseh érde­keknek is. Az ellenzékinek számító cseh lap kommentárjában megállapít­ja, hogy minden júliusban, a Kö­zép-európai Kezdeményezés bu­dapesti találkozóján csúcsoso­dott ki. Václav Klaus cseh kor­mányfő nyilvánosan - ám való­színűleg nem rossz szándékkal — gyorsan megpróbálta a sző­nyeg alá söpörni a cseh-magyar viszony potenciális problémáit. Ez hiábavaló volt, mert a ma­gyarok ezt a fajta megoldást nem fogadták el. Ha Közép-Eu­rópában stabilizálni akarjuk a helyzetet, amint azt a hivatalos Budapest szorgalmazza, közö­sen kell megtalálnunk a nemzeti kisebbségekkel szembeni visel­kedés jogi kereteit. A magyar diplomácia nyilván tudja, álla­pítja meg a szerző, hogy az otta­ni parlament nem ratifikál olyan szerződést, amely garanciákat tartalmaz a meglévő közép-eu­rópai határok sérthetetlenségére mindaddig, amíg a kormánynak nem sikerül előzőleg nemzetkö­zi szinten rögzíte ni a kisebbsé­ged ^—— ROMANIA LIBERA A KISANTANT FELÚJÍTÁSÁRÓL A Romania libera című tekinté­lyes román ellenzéki napilap tegnapi számában ügy véleke­dett, hogy Magyarország állandó igyekezete napirenden tartani a nemzeti kisebbségek kérdését nem más, mint álcázott kísérlet a jelenlegi határok megváltozta­tására, minek következtében Bukarest és Pozsony a két világ­háború közti időszakban létezett kisantant felújítását fontolgatja. A lap szerint a magyar nyomás­nak igen komoly destabilizáló hatása van az egész Kárpát-me­dencére, de mindezek ellenére a nemzetközi fórumok nem fé­kezik meg Budapest ez irányú ténykedését. Ennek következté­ben a közép-európai biztonság és stabilitás megvédése a magyar dezintegrációs törekvések által negatívan érintett országokra marad, ami logikusan elvezet a korábban már jól bevált kol­lektív biztonsági rendszer, a kis­antant újjáélesztésének gondola­tához. Mindezt jól látják a realistább magyar politikusok is, írja a Ro­mania libera, s példaként Kovács Lászlót, a magyar parlament külügyi bizottságának szocialista párti elnökét említi. Idézi kije­lentését, hogyha a mai magyar kormányzat nem mond le arról a koncepciójáról, miszerint Ma­gyarországnak „küldetése" van a Kárpát-medencében, akkor előbb vagy utóbb konfliktusba kerül szomszédaival. (Kokes) NUKLEÁRIS HULLADÉK TÁROLÁSI GONDOK Szakemberek szerint az orosz hadseregnek hamarosan gondot fog okozni a nukleáris hulladék és az atomtengeralattjárók kiselejtezett reaktorjainak a tárolása. A nukleáris hulladékot eddig főleg a Barents-tengerbe süllyesztették, azonban ennek mélyén szakem­berek szerint már több ilyen anyag nem fér el. Az atomenergetiká­ban jártas szakemberek szerint most a Japán- és az Ohotszki­tengeren a sor, ahhoz azonban, hogy itt raktározhassák a nukleáris hulladékot, a japán fél beleegyezésére is szükség van. * * * Tegnap érkezett jelentések szerint búvárok megtalálták egy máso­dik világháborúban elsüllyedt német tengeralattjáró roncsát húsz tengerész földi maradványaival együtt. A The Independent napilap szerint a tengeralattjáróra mintegy 50 méteres mélységben bukkan­tak rá, amelyet 1918 nyarán egy angol őrhajó süllyesztett el. PÉNZCSERE HASZBULATOV: TÖRVÉNYTELEN AZ ELNÖKI RENDELET Ruszlán Haszbulatov, az orosz parlament elnöke tegnap újra élesen támadta Jelcint és a kor­mányt a hétfőtől életbe léptetett, szerinte elhamarkodott pénzre­form kapcsán. A FÁK-tagállamokból érke­zett gazdasági szakértők előtt azt hangsúlyozta, hogy a kor­mány és a központi bank intéz­kedései azt bizonyítják, a kabi­net nem képes a gazdaság irányí­tására. A parlament elnöke egyúttal törvénytelennek minő­sítette Borisz Jelcin hétfő esti rendeletét, amelynek értelmé­ben augusztus végéig meghosz­szabbítják a hétfőn kezdődött pénzcsere időtartamát, amely­nek során kivonják a forgalom­ból az 1993 előtt kiadott bankje­gyeket. Tegnap nyilatkozott maga a pénzreform elrendelője, Vik­tor Gerascsenko, az orosz Köz­ponti Bank elnöke is. Nem zárta ki, hogy hibákat követtek el a pénzreform végrehajtása so­rán, ám úgy vélte, hogy ez az akció ésszerű és szükséges. Az okát abban jelölte meg, hogy ezzel a rendelkezéssel meg kell állítani a régi bankjegyek töme­ges és szinte ellenőrizhetetlen beáramlását a többi utódál­lamból. DAMASZKUSZI VÉLEMÉNY: ÚJABB KÖZEL-KELETI HÁBORÚ A LÁTHATÁRON Izraeli katonák a Hezbollah állásait lövik

Next

/
Oldalképek
Tartalom