Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-27 / 172. szám, kedd

1993. J ULIUS 26. HÍREK - VÉLEMÉNYEK SIRAVA ROSSZ NYÁR JÁR RÁJA... (Munkatársunktól) A 20,36 százalé­kos munkanélküliséggel jelenleg az országos tabellán második helyen álló Nagymihályi járásban igen so­kan abban reménykedtek, hogy a fő turistaszezon idején számukra is akad valamilyen idénymunka a Zempléni-tónál. A múlt nyarakon ugyanis a helyi üdülőközpontok több tucatnyi fiatalt alkalmaztak kü­lönböző szolgáltatási ágazatokban. Hogy az idén jóval kevesebben kap­nak így lehetőséget, az elsősorban a vártnál és a hagyományosnál gyen­gébb látogatottsággal magyarázható. Magyarán: kevés az üdülővendég a „szlovák tengernél". A vendéglá­tók ugyan gondosan felkészültek a népözönre, csakhogy számításai­kat - és az üdülővendégekét is - az időjárás keresztülhúzta. Legalábbis mostanáig. Tegnap például a tópart kalužai kempingjében az ügyeletes vezető azt mondta, hogy július elejétől mos­tanáig csak 885 hazai és 536 külföldi vendégük volt. Ez a sokévi időará­nyos átlagnak csak a fele... A legcsendesebbnek számító Pal­kov központban is kevesebben tar­tózkodnak, mint máskor ilyentájt. - Sajnos, az időjárás a fürdőzőkhöz és a napozókhoz szokatlanul mosto­ha. Csak a széllovasok elégedettek - vázolta a helyzetet Katarína Ken­dziorová. A helyi idegenforgalmi irodában Ján Hrešan igazgatótól azt hallottuk: más években általában 25-30 ezer ember üdült, pihent ilyenkor a tónál, most legfeljebb 15 ezren lehetnek ott. Zömmel hazaiak, valamint rész­ben lengyelek, németek, magyarok és hollandok. A megszokottnál lé­nyegesen kevesebb a cseh vendég. Természetesen a hűvös időjárás (és a tavalyihoz képest magasabb árak) nemcsak az üdülővendégeket szomorítja el. Nem örülnek neki a tóparti állami, illetve maszek ven­déglátóüzemek sem, hiszen a vártnál így jóval kisebb a forgalmuk. És szomorkodnak a térségben azok a munkanélküliek is, akik a nyári főidénytől alkalmi munkát és azzal egy kis keresetet reméltek. (gazdag) MA IPOLYSÁGON A HATÁRÁTKELŐKRŐL (Folytatás az 1. oldalról) - Mindegyikről külön tárgya­lunk, így ez is terítékre kerül. - Mely átkelőkre szólnak az említett javaslatok? - Ipolyszalka-Letkés, Kalon­da-Ipolytarnóc, Tajti-Cered, Nagykövesd-Pácin. (Egyéb for­rásból megtudtuk: az ötödik ja­vaslat a Perbcnyik Lácacséke batárátkelő - a szerk. megj.) - Mikorra várhatók valami­lyen eredmények a megbeszélé­seket követően? - Az eredmények azonnaliak, hiszen ezek a megbeszélések az államközi szerződéshez szolgál­nak alapul, s ennek alapján kerül a magyar határon létesítendő át­kelőhelyek tervezete a kormány elé. (gaál) SOROS NEM SPEKULÁL „Nem spekulálok a frankkal, mivel nem szeretném, ha azzal vádolná­nak, hogy szétrombolom a közös piaci valutarendszert" - nyilatkozta tegnap Soros György, az ismert ma­gyar származású amerikai üzletem­ber a párizsi Le Figarónak. A továb­biakban azonban jelezte, hogy mégis csábítja őt a spekuláció, s úgy vélte, hogy Nyugat-Európának nincs feltét­lenül szüksége a valutarendszer fenntartására. AZ SZNP KOALÍCIÓS „TÍZPARANCSOLATA" SZENZÁCIÓKELTÉS ÉS FIGYELEMELTERELÉS A Szlovák Nemzeti Párt politikai grémiuma levelet küldött a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom országos elnökségének. Ebben az SZNP tíz pontban foglalja össze, mi motiválja a „koalíció megkötésére irányuló őszinte szándékát". A „tízparancsolat" szerint a koalíció egyebek között azért szükséges, mert: a külföld többszínű kormányt szeretne látni Szlovákia élén; a DSZM egyedül képtelen megbirkózni a feladatokkal; a magára hagyott DSZM csődje a szlovák államiság csődjét is jelentené; a kormány és a parlament munkája azért stagnál, mert hányzik belőle az építő dialógus; nem szabad lehetőséget adni az idő előtti választásokra spekuláló pártoknak; az SZNP-nek saját elképzelései vannak a problémák megoldásáról, amelyek egyetlen mozgalom szemszögéből nem mérhetők fel; a párt meggyőződése, hogy Szlovákia sorsa nem kerülhet egyetlen mozgalom vagy egyetlen személy kezébe; igyekszik javítani az állami szervek és az állampolgárok, a szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek, valamint egyéb nézetű pártok közötti - jelenleg nagyon rossz - kapcsolatokon; a párt meggyőződése, hogy csak az alkotmány, a törvények és a politikai színtér stabilitásával alakítható ki Szlovákia kedvező képe külföldön. Jozef Prokeš, az SZNP tiszteletbeli elnöke nyilatkozatban reagált Vladi­mír Mečiar kormányfőnek arra a ki­jelentésére, hogy Ľudovít Cérnák pártelnök a pénzügyminisztertől egymillió koronát kért az SZNP szá­mára. - A sajtóban megjelent hírek­ből azt a következtetést vontam le, hogy Ľudovít Cérnák tulajdonkép­pen nem is az SZNP, hanem a DSZM számára kérte a pénzt, ami abszolút logikátlan. Prokeš elmondta, az utóbbi időben több vád érte a pártel­nök családját, többek között az, hogy Cérnák felesége 40 millió koro­na után tett adóbevallást. - Ameny­nyiben ez igaz lenne, az SZNP-nek nem kellene pénzt kérnie a pénzügy­minisztertől - érvelt a tiszteletbeli elnök. Prokeš azt is közölte: a párt központi tanácsa szombaton dönt arról, hogy Ľudovít Cérnák tovább­ra is tagja maradjon-e a koalíciós tárgyalásokat folytató küldött­ségnek. A Keresztényszociális Unió teg­napi sajtóértekezletén Ján Klepáč elnök arról szólt, hogy a nyilvános­ság számára úgy tűnik, a DSZM és az SZNP nem a felelősségről, csakis a hatalom megosztásáról tárgyal. Klepáč úgy vélte, annak, ha nem kötnek szerződést, a DSZM és az SZNP az idő előtti választásokon látja majd kárát. Viszont ha mege­gyeznek, az a külföld felé is pozitív jelzés lesz. - Amennyiben a DSZM nem akar tovább osztódni, fontolóra kell ven­nie egy szakemberekből álló kor­mány kialakítását - mondta tegnap Anton Duríš, a Demokrata Párt el­nöke. Megjegyezte: nem csodálkoz­na, ha a DSZM parlamenti klubja végre megelégelné a mozgalom el­nökének forgatókönyvét. A nemzeti párt címére Ďuriš megjegyezte: A Demokrata Párt az SZNP-t, mint mindig, most is kommunista és spe­kuláns pártnak tartja. Figyelmeztetni fogjuk a Kereszténydemokrata Moz­galmat, nehogy megint, mint megtért tékozló fiút keresztényi keblére ölel­je a nemzeti pártot - ígérte Ďuriš. Jaroslav Volf, a Szlovákiai Szoci­áldemokrata Párt első alelnöke teg­napi értékelésében a koalíciós tár­gyalásokról megállapította, az egész csak szenzációkeltés annak érdeké­ben, hogy eltereljék a figyelmet a va­lódi problémákról. KÉRT-E AZ SZNP EGYMILLIÓT? Lapzárta: 22.1810 A Rádiožurnál tegnap esti adásában nyilatkoztak az egymillió koronás „pártsegély" érintettjei. Július Tóth pénzügyminiszter a kérdésekre kité­rő válaszokat adva állította, ő csak a postás szerepét töltötte be Ľudovít Cérnák és Vladimír Mečiar között, de hogy mit hallott az egyiktől és mit mondott a másiknak ezt már nem tudta - vagy nem akarta? - reprodu­kálni. Ľudovít Cérnák elismerte, hogy a pénzügyminiszterrel beszél­tek egy bizonyos pénzösszegről, de nem valamiféle segélyről, hanem ar­ról, a parlament által is jóváhagyott összegről, amely az SZNP-t - és hozzá hasonlóan a többi pártot is - az ún. szövetségi képviselők után megilleti. - Azt még egy amatőr is tudja, hogy erről az összegről tör­vény rendelkezik, én pedig profi vagyok, sosem engedném meg ma­gamnak, hogy olyasmit követeljek a minisztertől, amelyről sem ő, sem a kormányfő nem dönthet - jelentet­te ki Cérnák. Elmondta, szerinte a hasonló feszültségkeltés valakinek csak arra szolgál, hogy Szlovákiából banánköztársaságot csináljon. -Ú­RUBELCSERE - BONYODALMAKKAL Oroszország-szerte valóságos káoszt okozott az Orosz Központi Bank elnökének az a döntése, hogy teg­naptól két héten át folyamatosan kivonják a forgalomból az 1993-nál korábbi bankjegyeket. Reggel óta hosszú sorok kígyóztak a postafiókok előtt, s kezdetben a ta­karékpénztáraknál is, az utóbbiak­nál azonban hamarosan eltűntek a sorbanállók, mivel kiderült, hogy a takarékpénztárak egyszerűen ki sem nyitottak. A banktisztviselők vállukat vonogatva magyarázták klienseiknek, hogy őket sem értesí­tették előre a készülő pénzcseréről, és így nincsenek is új bankjegyeik. Az üzletek többsége sem nyitott ki, mivel nem kaptak kis címletű új bankjegyeket. Emiatt ma Moszkvá­ban az újságárusok többsége is zárva tart. Illetékesek tegnap ugyan ígére­tet tettek arra, hogy órákon belül ellátják a boltokat és a standok tulaj­donosait új aprópénzzel. Ruszlán Haszbulatov, a parlament elnöke tegnap rövid tévébeszédében erélyesen bírálta a bankelnök dönté­sét és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem módosítanak a pénzcsere felté­telein, akkor rendkívüli ülést tart a parlament és a vétkeseket leváltja. Tegnap délutáni jelentések szerint egyre nagyobb nyomás nehezedett Borisz Jelcinre, akitől a különböző pártok és a legtöbb parlamenti kép­viselő a bankelnök, a pénzügymi­niszter, sőt Viktor Csernomirgyin kormányfő leváltását is követelték. A kormány értesülések szerint fon­tolóra vette, hogy esetleg meghosz­szabbítják a pénzbeváltás időtarta­mát, amely a bank rendelkezése ér­telmében augusztus 7-ig tartana. A döntésért erélyesen bírált Bo­risz Fjodorov pénzügyminiszter egyébként jelenleg az USA-ban tar­tózkodik, és állítólag ma tér haza. Este kaptuk a jelentést: a pénz­ügyminiszter arra készül, hogy nyi­latkozatban határolja el magát a bankelnök döntésétől. Borisz Jelcin tegnap nem volt könnyű helyzetben, hiszen több irányból is nyomás nehezedett rá a már említett személyek leváltása érdekében. Helyzetét bonyolította, hogy Csernomirgyin kormányfő he­lyeselte a pénzcserére vonatkozó bankelnöki döntést, míg az USA-ban nyilatkozó pénzügyminiszter az ál­lam elleni provokációnak minősítet­te azt. Késő este érkezett jelentés szerint az orosz államfő által aláírt rendelet szerint biztosítani kell a pénzügyi rendszer zavartalan működését. MAGYARORSZÁG KÉTMILLIÓAN A LÉTMINIMUM ALATT Magyarországon jelenleg mintegy kétmillió ember él a hivatalosan meghatározott létminimum alatt. Ez derül ki abból az anyagból, amit a Központi Statisztikai Hivatal tett közzé. A létminimum alatt élők száma a romló gazdasági körülmények, a növekvő munkanélküliség, a jöve­delmi differenciálódás következté­ben folyamatosan emelkedik. A ta­valyi év közepén kb. 1,6 millió sze­mély, a lakosság kb. 15,6 százaléka élt a létminimum alatt. Ez a szám jelenleg kétmillióra emelkedett. Mindezt a statisztikai hivatal szak­emberek becslése és különböző szá­mítások alapján határozta meg. A pontos adatok kidolgozása azért is nagyon nehéz, mert például nem lehet elérni a hajléktalanokat, ván­doréletet követőket és sokan vannak olyanok is, akik nem hajlandók a kérdező biztossal kommunikálni. A létminimum szintjét eltérően ítélik meg az egyes rétegek. A múlt évben készített felmérés szerint az alacsony jövedelműek átlagosan 7000 forintot, a közepes jövedelmű­ek 9000 forintot, míg a magasabb jövedelműek 11 000-12 000 forin­tot jelöltek meg havi személyi létmi­nimumként. A jellegzetes háztartás­típusokra számított egy főre jutó havi létminimum összege a statiszti­kai hivatal számításai szerint jelen­leg 10 980 forint. A kimutatások szerint a létmini­mum szintjén élő családok nagyjából annyi jövedelemmel rendelkeznek, amennyit el is költenek. Míg az átla­gos jövedelműeknél mintegy 15 szá­zalékos a megtakarítás, addig a lét­minimumnál kisebb jövedelműeknél egyre nagyobb a túlkiadás. Az ilyen jövedelmű családok csak kölcsönök­kel, hitelekkel vagy tartalékaik felé­lésével tudják biztosítani kiadása­ikat. A létminimumon és alatt élők fo­gyasztása kényszerpályán mozog, s döntő részben az alapvető szükség­letek kielégítésére koncentrálódik. A hivatal adataiból kitűnik, hogy a létminimum szintjén élő aktív ház­tartások jövedelmük 31 százalékát fordítják élelmiszerre. A minimum­szint alatt élőknél ez az arány 40 és 60 százalék. A jobb sorban élőkkel összehasonlítva a szegényebb réte­gek jóval kevesebb zöldséget, gyü­mölcsöt, tejterméket és húst fogyasz­tanak. A kelet-európai országok közül Magyarország az első, ahol hivatalo­san is foglalkoznak a létminimum problémájával, s rendszeresen sta­tisztikai adatokat is közölnek. (K. J.) GABONÁBÓL BEHOZATALRA SZORULUNK? (Folytatás az 1. oldalról) ság illetékes minisztériumával, hogy a gabona kivitelére egyik országban sem adnak ki kiviteli engedélyt" — jelentette be Milan Fillo, a miniszté­rium kereskedelmi osztályának igazgatója. A malmok és a gabonafelvásárlók szövetségé­nek képviselői is megerősítették, hogy a feszültség érezhetően jelen van a gabonapiacon. Bár a szö­vetkezetek zöme eleget tett erkölcsi kötelességé­nek, s legelőször a tavaszi vetőmaghitelt és a ta­karmánykeverékekre nyújtott hitelt egyenlítették ki az idei termésből. A piacszabályozási alap által megszabott árakhoz viszonyítva egyes termelők már most 200-300 koronával többet kérnek a ter­ményekért, s előállt az a helyzet, hogy a felvásár­lók ez idáig nem tudtak szerződést kötni a malom­iparral, mivel még nem sikerült biztosítaniuk a szükséges gabonamennyiséget. Amint megtudtuk, a felvásárlás során nem tesz­nek különbséget a termelők között, így a magán­gazdálkodóktól is ugyanazon feltételekkel veszik át a gabonát. Az alapokba történő felvásárlás meggyorsítása érdekében az Állami Piacszabályo­zási Alap 250 ezer tonnányi búzát közvetlen, számláról számlára való átutalással fizet majd ki a termelőknek. A többi gabonát váltók révén vásárolják fel. -tszl­MPP-KÜLDÖTTSÉG ERDÉLYBEN A Magyar Polgári Párt küldöttsége A. Nagy László elnök vezetésével július 25-28 között részt vett az erdélyi Illyefalván a Fidesz által szervezett nemzetközi liberális kon­ferencián. Az MPP elnöke a találko­zó keretén belül tárgyalt Emil Cons­tantinescuval, a romániai ellenzéki pártokat és szervezeteket tömörítő Demokratikus Konvenció elnökével. A két elnök megegyezett abban, hogy az MPP küldöttsége október­ben Bukarestbe látogat. A. Nagy László egyúttal meghívta Emil Cons­tantinescut az MPP közgyűlésére, ú DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK / n u ÉRVÉNYBEN: 1993. július 27-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 49,422 49,918 49,670 48,10 51,24 49,67 Francia frank 5,590 5,646 5,618 5,46 5,78 5,62 Kanadai dollár 25,762 26,020 25,891 25,11 26,67 25,89 Német márka 19,103 19,295 19,199 18,74 19,66 19,20 Olasz líra (1000) 20,526 20,732 20,629 19,91 21,35 20,63 Osztrák schilling 2,714 2,742 2,728 2,67 2,79 2,73 Svájci frank 21,708 21,926 21,817 21,29 22,35 21,82 USA-dollár 32,996 33,328 33,162 32,46 33,86 33,16 ECU EK 37,078 37,450 37,264 ECU CSK ­­37,264 JONNEK-E MAGYAR SZAKÉRTŐK BŐSRE? (Folytatás az 1. oldalról) titkárt és kíséretét, s többek kö­zött ő maga is kalauzolja majd a magyar vendégeket. A helyszíni szemlére a ma­gyar fél kezdeményezésére ke­rül sor, s nem kétoldalú szlovák -magyar akcióról van szó. Šte­fan Molnár azt is megerősítette, hogy Martonyi János Pozsonyt nem keresi fel, s itt-tartózkodása idején nem kerül sor kétoldalú tárgyalásokra Bősről. A Népszabadság hasábjain ar­ról értesuineuuiiK, a magyar kül­ügyminisztérium azt tervezi, hogy a hágai Bős-perre való ké­szülődés keretében a nemzetkö­zi bíróság előtt Magyarországot képviselő három jogi szakértőt - két francia és egy angol pro­fesszort - viszik el az említett Duna-szakaszra, s bemutatják nekik a létesítményeket. Mint­hogy ezek jelentős része szlovák területen fekszik, így magyar részről a kormánybiztosi irodá­tól kértek engedélyt a terep­szemléhez. (p. vonyik) az

Next

/
Oldalképek
Tartalom