Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám, szomabt

1993. JÚNIUS 26. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 A NEVEKRŐL - CSAK KÉT HÉT MÚLVA (Folytatás az 1. oldalról) bizonyíthatóan tiszta lappal indul. A harmadik, nagy érdeklődéssel várt törvényről sem született döntés. A rádió és a televízió frekvenciagazdálkodására vonatkozó előterjesztés megvitatását elhalasztották. Az egyetlen törvénytervezet, amelyet a sokszor hosszú szünetekkel félbeszakított ülés jóváhagyott, a bírák fizetéséről szólt. Az ülés folyamán sajtóértekezletet tartott a DBP, amelyen egyebek között véleményt mondtak a Szlovákia ET-tagságával kapcsolatos parlamenti határozat elfogadásáról. Úgy értékelték: jó, hogy egyáltalán elfogadtak határozatot, de rámutattak arra, hogy a DSZM-en belül nem egyformán ítélik meg a kérdést; míg a kormány Strasbourgban kötelezettségeket vállalt magára, addig a DSZM képviselői nem voltak hajlandóak ezeket határozatba foglalni. Az SZK Nemzeti Tanácsának 20. ülését félbeszakították, a képviselők július 6-án ülnek ismét össze. (csizmár; gágyor) DUKA. ZÓLYOMI ÁRPÁD: A KAPKODÁS MEGBOSSZULNÁ MAGÁT A parlament tegnap elhalasztotta a nevekről szóló törvény tárgyalását. Ennek okáról kérdeztük Duka Zólyomi Árpádot, az Együttélés frakcióvezetőjét. - Amikor napirendre került ez a törvény, tudatosítottuk, hogy ismét megszegtük a házszabályt, egy nap alatt akartunk egy törvénytervezetet a bizottságokban és a plénumban is megtárgyalni. Három bizottság gyorsított menetben megvitatta az előterjesztést, és rengeteg ellentmondásos észrevétel hangzott el. Ezért az államigazgatási, önigazgatási és nemzetiségi bizottság az elnapolást javasolta. • Ennek ellenére a törvény megtárgyalásának elhalasztását Ivan Gašparovič indítványára hagyták jóvá, pedig ő volt az, BÉCSI KONFERENCIA UNIVERZÁLIS JOGOK ROMÁNIA MÉG BEMUTATKOZOTT Lázas munka folyt az osztrák fővárosban az emberi jogokkal foglalkozó világkonferencia zárónapján, ugyanis a tervezett időben nem készült el a záródokumentum. A legtöbb vita akörül zajlott, kell-e az ENSZ-ben egy magas rangú megbízott, aki kizárólag az emberi jogok megtartását felügyeli. Mint ahogy az várható volt, a záródokumentumban a hangsúly az emberi jogok univerzalitására és oszthatatlanságára került. Viszont konkrét határozat egyetlen egy született: az Emberi Jogok Általános Deklarációja elfogadásának 50. évfordulója alkalmából 1998-ban ismét lesz emberjogi világkonferencia. Románia nem szalasztotta el az alkalmat, s a zárónapon még egyszer bemutatkozott: küldöttsége 7 tagjának szigorú felügyelete mellett tartottak egy rendezvényt a kisebbségek helyzetéről. A megjelenteket szemmel láthatóan nagyon zavarta, hogy a magyar kisebbséget senki sem képviselte. Osztogattak azonban egy kb. 100 oldalas „művet" egy román szerzőtől — a kisebbségi magyarok rózsás helyzetéről. Közben a román külügyminisztérium gondosan megrendezett propagandaakcióján arról szónokoltak, hogy a magyar kisebbség Magyarország érdekeinek kiszolgálója. A hangulat fagyos volt, hiszen a delegáció tagjai sokkal inkább emlékeztettek a Securitate tagjaira, mint emberjogi harcosokra. Az akció végérvényesen akkor fajult el, amikor egy román „aktivista" hölgy minden oldalról gondosan lefotózta az összes megjelent külföldi újságírót. Mire többségük nyomban el is hagyta a termet. RÖVIDEN A NEMZETI BIZTOSÍTÓ értesíti az érintetteket, hogy a július 5-ei államünnep miatt a július 2-án esedékes nyugdíjakat július elsején, a 4-én esedékeseket pedig július másodikán fizetik ki. TEGNAP POZSONYBAN befejeződött a 25. Incheba nemzetközi vegyipari vásár. A rendezvényen az idén 23 ország több mint 360 kiállítója vett részt. ÚJRA ALOJZ ENGLIŠ A SZAKSZERVEZETEK ÉLÉN Az alapszabály egyes cikkelyeinek elfogadásával folytatódott tegnap Pozsonyban a szakszervezeti konföderáció II. kongresszusa. Az új szabályok alapján minden egyes küldött egy szavazattal rendelkezik. Nem aratott tehát sikert a fémipariaknak az arányos szavazási rendszer bevezetésére tett javaslata. A kongreszszus résztvevői ismét Alojz Englišt választották a kondöderáció elnökévé. BRIT LIBERÁLISOK POZSONYBAN (Munkatársunktól) Külföldi látogatásaik során a politikusok általában a fővárosba igyekeznek, s azt remélik, hogy ott kerek helyzetképet kapnak. Ez nem mindig igaz, ezért örülünk, hogy alkalmunk lesz Pozsonyon kívül is találkozni emberekkel - nyilatkozta Graham Elsőn, a brit Liberális Demokrata Párt főtitkára, a párt Szlovákiában tartózkodó küldöttségének vezetője. Az MPP által rendezett tegnapi sajtóértekezleten, A. Nagy László pártelnök elmondta: a vendégekkel tapasztalatcserét folytatnak a kétoldalú pártkapcsolatokról s felvetik a kisebbségi kérdést. Graham Elsonnak lehetősége nyílt arra, hogy kifejtse az állampolgári elvekkel és az emberi jogokkal kapcsolatos véleményét. -ugA TOLONCEGYEZMÉNYRŐL (Munkatársunktól) A harmadik országokból illegálisan érkező bevándorlók átadásáról szóló ún. toloncegyezmény volt az egyik fő témája Boross Péter magyar és Jozef Tuchyňa szlovák belügyminiszter megbeszéléseinek. A harmadik államokból illegálisan érkezők kitoloncolásáról szóló egyezmény ügyében olyan megegyezés született, hogy azt majd (Folytatás az 1. oldalról) nak. Ez a rendelet nem vonatkozik viszont a két- vagy többcsaládos apákra, akik lakhelyükhöz közel is teljesíthetnek szolgálatot. Hasonló kivételre jogosultak az élsportolók, elismert zenészek, művészek. A katonaköteles egy- vagy többcsaládos apák kérvényezhetik, hogy a 12 hónapos tényleges katonai szolgálat helyett pótszolgálatot teljesítsenek. A határozat értelmében tárgytalanná válnak a lakhelyhez közeli áthelyezéssel kapcsolatos kérvények is. Az a katona tehát, aki lakhelyéhez közelebb eső alakulathoz kérte áthelyezését, lemondhat a közelebbkerülés reményéről. • A tényleges katonai szolgálat ideje 18 hónapról 12-re csöka hasonló szlovák-román szerződés aláírása után kötik meg. - Ezt az indokolja - magyarázta Boross Péter -, hogy a legtöbb emigráns Romániából érkezik, s Magyarországnak biztosítékra van szüksége, hogy a Szlovákiából kitoloncolt románok nem rekednek Magyarországon, hanem Románia visszafogadja őket. Tuchyňa miniszter- elmondta, a szlovák-román megbeszélések már régebben elkezdődtek; a vízumkényszer kérdése is f elmerült,'(gl) kent. Módosult a civil szolgálat időtartama is? -A 92/1949 Tt. számú honvédelmi törvény 27. §-ának 2. bekezdése, s az idevonatkozó módosító és kiegészítő rendelkezések értelmében a civil szolgálat az eddig érvényes 27 hónapról 18-ra rövidül. A főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat befejező katonakötelesek esetében a szolgálat időtartama nem változik: egy év civil és fél év tényleges katonai szolgálat. Azok viszont, akik a főiskolán vagy egyetemen katonai kiképzésben részesültek, s abból sikeres beszámítóvizsgát tettek, 11 + 5,5 hónapot, akik pedig a kiképzést sikeres vizsgával zárták, azok 9 + 4,5 hónapot szolgálnak. Az ide vonatkozó kormányrendelet 1993. június 30án lép érvénybe. (mázsár) aki csütörtökön sürgősségi eljárással a kérdés napirendre tűzését javasolta. - Az ellentmondásnak az lett a magyarázata, hogy eredetileg az ET-tagság tárgyalása előtt asztalra akartak tenni valami konkrétumot, legalább egyet teljesíteni az ajánlások közül. Tegnap azonban rá kellett jönni, hogy elkapkodva csak rossz törvényt hozhatunk, sőt a módosító javaslatok esetleges elfogadása miatt az eddiginél is kedvezőtlenebb állapot keletkezhetne. • Amikor csütörtökön a kérdés napirendre tűzéséről szavazott a parlament, a magyar képviselők tartózkodtak, illetve ketten ellene szavaztak. Ezért sok támadás érte önöket, maga a házelnök érthetetlennek tartotta álláspontjukat, Jozef Prokeš alelnök pedig provokációról beszélt, amely szerinte azt tanúsítja, hogy a magyar képviselők meg akarják akadályozni Szlovákia ET-tagságát. - Mi láttuk, hogy a parlament nincs felkészülve egy ilyen fonEgy-két dühösen bíráló és ellenkező hang kivételével az amerikai sajtó is felzárkózott a nyugati politikusokhoz a független boszniai állam és a muzulmánok eltemetésében. Nyugat-Európa és Észak-Amerika nem tud, s talán nem is akar már mást mondani a muzulmánoknak, mint hogy fogadják el a most felkínált tervezetet, mert annál nincs jobb változat. S lássák be, hogy veszítettek. Radovan Karadzsics, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke újságíróknak kijelentette, a bosznia-hercegovinai szerbek és horvátok véglegesen m< gállapodtak, hogy e volt jugoszláv köztársaságnak konföderációvá kell válnia. Hozzáfűzte, a muzulmánok saját érdekükben minél előbb elfogadhatnák a javaslatot és tárgyalóasztalhoz ülhetnének. Megismételte, hogy Gorazsdeért és Szr^brenicáért cserében a muzulmánok megkaphatják Szarajevót. Nagy kérdés azonban, hogy a boszniai muzulmánok nevében ki fog majd asztalhoz ülni. Alija Izetbegovics bejelentette, hogy a szerbekkel és a horvátokkal most már nincs miről tárgyalni. És a nyugati diplomatákkal? A bosnyák elnök éppen Washington és az európaiak nyomására írta alá a Vance-Owen-féle béketervet, azt a dokumentumot, amelynek a Nyugat most nyilvánosan hátat fordított. Izetbegovics eddig két tisztséget töltött be. Vezetője volt a boszniai muzulmánok pártjának, tos törvény megtárgyalására. Maga a tervezet nem rossz, de vannak hézagai és ezek kiküszöbölésére több idő kell. Ez volt az egyedüli oka, hogy nem támogattuk: már másnap gyorsított menetben napirendre kerüljön. Gašparovič, illetve Prokeš úr azonban szándékosan deformálva értelmezte a valóságot. Mi nem a törvény ellen szavaztunk, csak azt nem támogattuk, hogy gyorsan összecsapják ezt a számunkra nagyon fontos jogszabályt. Már eddig is több módosító javaslatot terjesztettünk elő, és továbbiakat is nyújtunk majd be. Bizonyos kiegészítésekkel ez a törvény jó törvénnyé válhat. • Eddig három bizottság tárgyalt róla, hogyan fogadták a képviselők? - Nagyon ellentmondásos vélemények hangzottak el. így például az oktatási bizottság szerint a kereszt- és vezetékneveket a szlovák helyesírás szerint kellene beírni. Volt aki nem értett egyet azzal, hogy ne legyen kötelező az -ová végződés használata. Más olyan kifogás is elhangzott, amelynek jóváhagyásával mi nem érthettünk volna egyet. -regyben elnöke a hosszú ideje már csak papíron létező Bosznia-Hercegovina legfőbb állami szervének, az elnökségnek. E testületet kilencen alkotják. Három kiválásával tehát az elnökség hét tagja vett részt a genfi megbeszéléseken, s közülük csak egy muzulmán: Fikret Abdics. Őegy éven át szinte teljesen kivonta magát a politikai életből, hirtelen visszatérése nyilván nem véletlenszerű. S ha figyelmesen végigolvassuk a Genfben adott nyilatkozatát, akkor a szem mindenképpen megakad azon a kitérésen, mely szerint az elnökség továbbra is Bosznia-Hercegovina legitim, kollektív vezető testülete, amely - ilyen minőségben - nem vett részt a tárgyalásokon. Vladiszlav Jovanovics, Jugoszlávia külügyminisztere hivatalos látogatáson Oroszországban tartózkodik. S bár csak szűkszavú információ érkezett Kozirjevvel és Csurkinnal való megbeszéléseiről, minden bizonnyal a legújabb genfi javaslat szerepel a tárgyalások homlokterében. A mai nappal Jugoszláviának új államfője van Zorán Lilies személyében. Lilies gazdasági szakember, viszonylag gyorsan felfutott a Szerb Szocialista Pártban (ennek jelöltjeként választották most meg), vállalatigazgató volt, most pedig Szerbia képviselőházának elnöke. Lilies a menesztett Dobrica Csoszicsot váltja fel. SINKOVITS PÉTER, Újvidék Lapzárta: 20.20 IDEJÉBEN SZÓLUNK... LEJÁR AZ ÖRÖKRÉSZES FÖLDEK TÖRVÉNYESÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE Már csak napok választanak el bennünket attól a határidőtől, ameddig érvényesíthetjük jogainkat olyan örökrészünk megszerzésére, melyből eddig az alkalmazott joggyakorlat szerint jogtalanul voltunk kizárva. Nálunk gyakori eset, hogy a visszaszerzett földvagyont még törvényesíteni kell. Ilyen eset, amikor az elhalálozott szülők földjét visszanyerte a család, ám a hagyatéknak a korábbi előírások szerinti megosztása során az örökhagyó mezőgazdasági földjét és erdejét rendszerint csak egy örökösre írták. Ezt az igazságtalan jogi állapotot a Szlovák Nemzeti Tanács az elmúlt megbízatási időszakban elfogadott törvényével feloldotta, egyúttal lehetővé tette az ilyen hagyatéki végzés felbontatását és újrarendezését. Erről az ingatlanokhoz fűződő egyes tulajdonjogi viszonyok szabályozásáról szóló 293/1992. Tt. számú törvénye rendelkezik. E törvény 14. paragrafusa kimondja, hogy az örökrészek kiegyenlítése először is az örökösök megállapodásával történik, mely alapján az állami közjegyzőség (ma már közjegyzők) közjegyzői bizonylatot ad ki az új birtokosok bejegyzésére. A fentiekből kitűnik, hogy indítványozni kell az új jogi eljárást. Áz említett törvény 13. paragrafusa meghatározza azt is, hogy a jogosult személynek (az örökrészből kihagyottak vagy megrövidítettek) 1993. június 30-áig áll jogukban kérni örökrészük kiegyenlítését. E határidőn túl ez a jog megszűnik. BARTAKOVICS ISTVÁN agrármérnök, kandidátus NINCS MAR LAKHELYHEZ KÖZELI SZOLGÁLAT AZ EURÓPA PARLAMENT HATÁROZATA BŐSRŐL (Folytatás az 1. oldalról) gosztási rendszer ügyében, amely úgy a szlovák, mint a magyar fél számára elfogadható lenne. Hörcsik szerint a határozat kritikával illeti a szlovák kormányt, amiért továbbra sem kívánja beleegyezését adni azokhoz a kompromisszumos javaslatokhoz, amelyeket a február 16-i konzultációk során fogalmaztak meg. A határozat azt is felrója, hogy nem tették meg azokat az intézkedéseket, amelyek a Hágai Nemzetközi Bíróságon az eljárás megkezdéséhez szükségesek. A magyar politikus szerint a dokumentum felhívja a szlovák kormányt, hogy fejezze be halogató taktikáját, és mielőbb vigye a vitát a nemzetközi bíróság elé. A határozat elvárja az EK-bizottságtól, hogy azonnal járjon közbe Pozsonyban és Budapesten, nehogy egyoldalú lépésekre kerüljön sor, amelyeknek beláthatatlan következményei lehetnének. A dokumentum úgy véli, hogy az EK-nak és tagállamainak a két országgal fennálló gazdasági és politikai kapcsolatok kialakításánal számításba kell venniük az e kérdésben elfoglalt magyar, illetve szlovák állaspontokat. Az Európa Parlament közgyűlésének tegnapi határozatát eljuttatják az EK- bizottsághoz, a tagállamok, valamint Szlovákia és Magyarország, továbbá Csehország, az EBEÉ, valamint az Európa Tanács tagállamainak kormányaihoz. Hörcsik a sajtótájékoztatón annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel a határozattal a vitás kétoldalú kérdésből már európai kérdés lett. KOKES JÁNOS, Budapest A NYUGAT KÖNNYEN ÉS GYORSAN TEMET MEGHALT BOSZNIA, ÉLJEN A KONFÖDERÁCIÓ SZAKADÁS A BOSNYÁK VEZETÉSBEN • ZORÁN LILICS JUGOSZLÁVIA ÚJ ÁLLAMFŐJE