Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám, szomabt

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. JÚNIUS 26. NAGY SÁNDOR NYILATKOZATA AZ ÚJ SZÓNAK IGÉNY A KAPCSOLATTARTÁS Pozsonyban tartotta II. kongresszusát a Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja. A kétnapos tanácskozásra számos meghívott vendég érkezett, köztük Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak a szakszervezeteket érintő kérdésekről, a magyar-szlovák szakszervezeti kapcsolatokról, valamint az MSZOSZ helyzetéről. • Milyen benyomásokkal gazdagodott ď kongresszuson? . - A beszámolót meghallgatva én azt látom, Sok probléma hasonlóképpen merül fel a Szlovák Köztársaságban, mint Magyarországon. Mindenekelőtt a megélhetési viszonyokról, bérekről, árakról, a szociális juttatásokról van szó. Alojz Engliš elnök beszámolója érintette ezeket a tényezőket, s elég határozott hangot ütött meg ezekben a dolgokban. A privatizációt külön kiemelte; nem lehet hagyni, hogy a vállalatok áron alul kerüljenek magánkézbe úgy, hogy ez a dolgozók kárára történjen. E kijelentését nagy tetszéssel fogadták a küldöttek. • Folytatott-e megbeszéléseket Alojz Engliš szakszervezeti elnökkel? — Már szerdán este találkoztunk. Korábban pedig, néhány hónappal ezelőtt folytattunk hivatalos megbeszéléseket. • Milyen az együttműködés a magyar és a szlovák szakszervezetek között? -Tulajdonképpen az elmúlt esztendőben vettük fel a kapcsolatokat, amikor Szlovákiában hivatalos megbeszéléseket folytattam. Azóta többször találkoztunk, elsősorban nemzetközi fórumokon. Úgy gondolom, a közeljövőben egy rendszeresebb kapcsolattartásnak a feltételei is kialakulnak információcsere, delegációcsere és esetleg a közös problémák megvitatása céljából. Véleményem szerint a kapcsolattartás a következő fél évben intenzívebbé válik. • Különböznek-e a szlovák és a magyar szakszervezetek működési feltételei? - Ezt elég nehéz megítélni. Bizonyos feltételek egészen nyilvánvalóan különböznek. Például Magyarországon több szakszervezet van, legalább hat országos konföderációt tartunk számon. Ezek kisebb-nagyobb szervezetek, s ez önmagában is más körülmény az érdekegyeztetésben, míg Szlovákiában a szakszervezeti szövetségek konföderációja az egyetlen ilyen szervezet. Másrészt - megítélésem szerint - bizonyos problémák Magyarországon korábban jelentkeztek, így számos konfliktuson már korábban túljutottunk. Gondolok itt elsősorban a privatizációra, a feltételek megváltozása miatt az életszínvonal csökkenésére, a magas munkanélküliségre. Örülnék annak, ha mindezt Szlovákia el tudná kerülni, de nem tudom, hogy Szlovákia már szintén belecsöppent-e ebbe a helyzetbe, vagy még előtte áll, ami a szakszervezetek számára minőségileg egészen más körülményeket teremt. • A közelmúltban Magyarországon választani lehetett a különböző szakszervezetek társadalombiztosítási formái között. Az MSZOSZ a választásokon biztos győzelmet aratott. Menynyire volt felkészülve a sikerre, s mennyiben tudja kiaknázni? - Én mindenképpen MSZOSZgyőzelemre számítottam. Megalakultak az önkormányzatok, elkezdtük a munkát, nagyon sok a probléma. Elég nehéz helyzetben van a magyar társadalombiztosítás, több tízmilliárd forintos hiánnyal küzd. Az év második felében jelentősebb nyugdíjemelést kellene végrehajtani, amelynek a forrásai bizonytalanok. Olyan bonyolult helyzettel találjuk magunkat szemben, amelyeket nem lesz könnyű megoldani. Ilyen választási eredmény után viszont azt hiszem, élvez olyan támogatást az MSZOSZ, hogy valamilyen eredményt föl tudjunk mutatni. (sidó) NEW YORK-I RENDORBRAVUR A KISZEMELT ÁLDOZATOK KÖZÖTT VOLT AZ ENSZ-FŐTITKÁR IS A New York-i rendőrség nyolc muzulmán fundamentalistát tartóztatott le Queens, Brooklyn, Yonkers és New Jersey negyedekben. Azzal vádolta őket, hogy újabb bombamerényleteket készítettek elő, mintegy a Világkereskedelmi Központot februárban megrázó robbanássorozat folytatásaként. A tervezett akciók indítékai egyelőre nem ismeretesek. Hírügynökségi jelentések szerint letartóztatásuk a legjobbkor történt, hiszen ellenkező esetben lett volna idejük a robbanóanyagok összeszerelésére. Ezt megerősítette egy magát megnevezni nem kívánó nyomozó is. Öt gyanúsítottat éppen akkor tartóztattak le, amikor kőolajból és trágyából halált hozó „bűvös keveréket" készítettek, amelyet a kereskedelmi központban elkövetett robbanáskor is használtak. Az FBI úgy tudja, hogy a tervezett támadások célpontjai az ENSZ és az FBI épületei, valamint fontos alagutak lettek volna. Meg nem erősített hírek szerint kiszemelt áldozatok között szerepelt az ENSZ főtitkára és az egyiptomi államfő is. AZERBAJDZSÁN HÁROM A VEZÉR? Az azerbajdzsán parlament tegnapra virradóan nagy szavazattöbbséggel leváltotta Abulfaz Elcsibej államfőt, akit tavaly választottak meg e szovjet utódállam elnökévé. A parlamenti szavazáson nem vettek részt az Azerbajdzsán Népfront képviselői, akik még a voksolás előtt távoztak az ülésteremből. Egyikük a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a parlament döntése lényegében államcsínyt jelent, amely a felkelők vezérének, Szüret Guszejnov ezredesnek az ország második legnagyobb városába, Gjandzsában végrehajtott akciójával kezdődött. Guszejnov a jelenlegi azeri vezetés lemondását követeli, továbbá szorgalmazza a parlament teljes ülésének összehívását is. A főváros, Baku elfoglalásával fenyegetőzik, ha mindez nem történik meg. A felkelők vezére azt is kijelentette, ha a nép úgy akarja, akkor elvállalja az államfői tisztséget. Közben Elcsibej csütörtökön este, még leváltása előtt legfontosabb jogköreit átadta a parlament elnökének, Gejdar Alijevnek, de nem volt hajlandó lemondani az államfői tisztségről. Nahicsevánból keltezett rendeletével átmenetileg Alijevet bízta meg a kormány irányításával, a fegyveres erők vezetésével. Elcsibej leváltását megelőzően olyan hírek keringtek, hogy a Nahicseváni Autonóm Köztársaságból Törökországba menekült. A helyzetet az is bonyolította, hogy az alkotmány értelmében nincs olyan lehetőség, a bizalom megvonására államfőtől. Sőt alkotmánybíróság sem létezik, amely elbírálhatná egy ilyen döntés tövényes voltát. MAGVAR KISEBBSÉGI TÖRVÉNY A FIDESZ AGGÓDIK A Fidesz szerint kétséges, hogy a magyar parlament még a nyári szünet előtt, tehát az eredeti terveknek megfelelően el fogja fogadni a kisebbségi törvényt. Németh Zsolt országgyűlési képviselő pártja sajtótájékoztatóján ezt az aggodalmat azzal indokolta, hogy immár két hónapja nem szerepelt a parlament plenáris ülésének napirendjén az előterjesztés, holott az általános vitát már lezárták. Németh Zsolt emlékeztetett arra is, hogy négyhónapos tárgyalássorozat eredményeként a parlamenti pártoknak sikerült megegyezniük a kisebbségi törvény javaslatának főbb pontjait illetően, így nagy esély lenne arra, hogy az Országgyűlés egy teljes konszenzuson nyugvó előterjesztést emeljen törvényerőre. A korábbi egyeztetésről szólva a fiatal demokraták képviselője jelentős előrelépésként értékelte a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos szabályozást, valamint a kisebbségi szervezetek finanszírozására kidolgozott javaslatot. —Ikj— O

roszország - az Oroszország. Ott semmi sincs úgy, mint másutt. Főleg az ad okot komoly aggodalmakra, ami az új alkotmány elfogadása körül zajlik. A moszkvai politikai mosodában elővették a piszkos ügyeket, folyik a szennyes teregetése mind a két tábor részéről. Miután Borisz Jelcin elnök csapata a népszavazás eredményeként mandátumot kapott eddigi politikája folytatásához, felhagyott azzal, hogy Ruckoj alelnöktől kezdve, s a parlament vezéralakjaival folytatva több ismert személyiséget kétes anyagi ügyekben való aktív részvétellel vádoljon. Bizonyítaniuk nem sokat sikerült, s nem is nagyon siettek ezzel, megelégedtek annyival, hogy néhány bizonytalankodó választópolgárt a maguk oldalára édesgettek. Élve a győzelem adta lehetőséggel, Jelcin összehívta az alkotmányozó gyűlést, amely azóta is szorgalmasan dolgozik. Szövegezi az új alaptörvényt, tekintet nélkül a Ruszlán Haszbulatov vezette parlament ágálására, miszerint a köztársaságok, területek és társadalmi szervezetek képviselőinek ehhez nincs is joguk, ezt a munkát csak a parlament végezheti el, az alkotmányt pedig kizárólag a népi küldöttek kongresszusa hagyhatja jóvá. Jelcint ezek a kifogások nem érdeklik, a szövegezés zajlik, még ha nem is a legjobb ütemben. Ennek ellenére az államfő úgy döntött, ma az ő vezetésével jóváhagyják az egész alaptörvényt - vagy legalább azt, ami elkészült. Merthogy több forrás szerint egyes fontos fejezetek (a szakszervezetekről, a hadseregről, a magántulajdonról) még meglehetősen félkész állapotban vannak. Csakhogy a parlament már érzi a veszélyt. És támad. Meg időzít. Ügyesen. Aligha lehet véletlen, hogy a képviselők csak most csütörtökön ismerkedhettek meg anMOSZKVAI MOSODA nak a (állítólag független ügyészekből létrehozott) bizottságnak a jelentésével, amely Jelcin fontos embereinek kétes anyagi ügyeit volt hivatott kivizsgálni. A jelentéstétel megtörtént, s a két fő gyanúsított nem más, mint Vlagyimir Sumejko miniszterelnök-helyettes és Mihail Poltoranyin, a föderáció információs központjának igazgatója. De felmerült Gennagyij Burbulisz volt államtitkár és Pavel Gracsov védelmi miniszter neve is. Állítólag külföldi cégeket juttattak törvénytelen előnyökhöz, elherdálták a volt szovjet hadsereg németországi vagyonát. Amint ismertek lettek a vádak, a parlament azonnal határozatban szólította fel Haszbulatovot, hogy vonuljon ki az alkotmányozó gyűlésről mivel az új alaptörvény elfogadása egy nagyon fontos dolog, amit nem lehet bűnözőkre bízni. Márpedig az öt szerkesztőbizottság közül egyet-egyet Poltoranyin, illetve Sumejko vezet. Jelcintől pedig követelték a bűnösök azonnali leváltását. Természetesen az érintettek mindent tagadnak. Csakhogy egy nap alatt egyszerűen lehetetlenség bármit is bizonyítani. Pedig a politikában nem túl jártas embereknek is fel kell, hogy tűnjön néhány fura dolog. Az időzítés mellett főleg az, hogy a vizsgálat az ugyancsak törvénytelen meggazdagodással megvádolt Ruckoj alelnök áprilisi parlamenti beszédében elhangzott vádak alapján indult meg. De még ennél is gyanúsabbak maguk a vádak: valamennyi külföldi jogi és természetes személyekkel kapcsolatos, tehát a tények valós feltárása csak akkor lehetséges, ha ezek a cégek és személyek lehetővé teszik a vizsgálatot. Sőt előfordulhat, hogy Svájc és Németország igazságügyi szerveit is be kellene vonni. Márpedig ez hosszadalmas és bonyolult dolog lenne. Jelcin ellenfeleit azonban ez csöppet sem zavarja, hiszen az adott helyzetben éppen időre van szükségük. Ha nem lépnek, az alkotmányozó gyűlés még képes lesz elfogadni az alaptörvényt, a nép meg jóváhagyja, s akkor megnézhetik magukat! Persze, nem kizárt, hogy a kiteregetett szennyest éppen az említett politikusok mocskolták be. Csakhát az sem nyert megállapítást, hogy a parlamenti táborban mindenkinek tiszta a keze... Ami azonban biztos: Oroszországban a piszkos politizálás jutott főszerephez. Van miért aggódni. GÖRFOL ZSUZSA GORE SEGÍTSÉGÉVEL CLINTON GYŐZÖTT A washingtoni szenátus tegnap jóváhagyta Bili Clinton elnök gazdasági tervének kompromisszumos változatát, amely szerint öt év alatt 500 milliárd dollárral csökkentik a költségvetési deficitet. A szavazás kimenetelét lényegében Al Gore alelnök voksa döntötte el. Gore a javaslat mellé állt, s így rendkívül szoros, 50:49 arányban hagyták jóvá a tervezetet. Az elnök szerint a döntés jó jelzés az átlagamerikaiak számára, mivel ezek után a kormányzat hozzákezdhet az új munkalehetőségeket teremtő és a gazdasági növekedést támogató intézkedésekhez. ATTALI LEMONDOTT Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) elnöke tegnap Londonban levélben közölte Anne Wible svéd pénzügyminiszterrel, a BERD igazgatótanácsának elnökével, hogy lemond tisztségéről. A 49 éves Attali, aki korábban Mitterrand francia államfő fő pénzügyi tanácsadója volt, azzal indokolta lépését, hogy „az utóbbi hónapokban a BERD a sajtó fokozódó negatív figyelmének volt kitéve", bár nem tud egyetlen olyan lépéséről sem, amellyel okot adott volna a támadásokra. A két évvel ezelőtt a keletközép-európai volt kommunista országok piacgazdasága kiépítésének támogatására létrehozott bank részvényesei a nyugat- és kelet-európai államok. Attalinak azt rótták fel, hogy túl sok pénzt költ a BERD londoni központjára, ugyanakkor sok a huzavona a hitelek folyósításával kapcsolatban. KURD FEGYVERES AKCIÓK A müncheni török konzulátuson szerencsésen zárult le a túszdráma annak ellenére, hogy nem teljesítették a kurd terroristák követeléseit, hiszen Helmut Kohl kancellár a televízióban nem ítélte el a török kormány kurdokkal szembeni politikáját. A kancellár személyes megbízottja egy órán át tárgyalt a konzulátusfoglalókkal, akiket végül is letartóztattak és megkezdődött a kihallgatásuk, a túszok pedig sértetlenül távozhattak. A dráma csütörtökön reggel kezdődött, amikor a szélsőségesek erőszakkal behatoltak a konzulátus vízumosztályára, ahol fogva tartottak 21 embert, majd sötétedés előtt kilenc nőt szabadon engedtek. Az akció végrehajtói követelték, hogy Törökország állítsa le katonai akcióit a kurd szélsőségesek ellen, Németország pedig ne adjon el fegyvereket Törökországnak. Európa számos más városában is hasonló akciókat hajtottak végre a kurd szélsőségesek török külképviseletek ellen. A berni akció tragikusan végződött, egy kurd életét vesztette, hatan pedig megsebesültek. Sikertelenül próbáltak meg behatolni a zürichi, genfi és a lyoni török konzulátusokra. Angliában, Svédországban és Dániában több török bank, utazási iroda és légitársaság ablakait betörték, berendezését megrongálták. A kurdok ezekkel az akcióikkal akarták Európa figyelmét felhívni arra, hogy autonómiát követelnek maguknak a török, iráni, iraki, szíriai és örmény területen élő kurdok, akik lélekszáma mintegy 20 millióra tehető.