Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1993. JÚNIUS 25. WASHINGTONI SZANKCIÓK MOSZKVA ELLEN? A New York Times szerint Washington felszólította Moszkvát, korlátozza fegyvereladásait, ellenkező esetben szankciókat foganatosít Oroszországgal szemben. Ez a figyelmeztetés az Alekszandr Sohin orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott washingtoni megbeszélések során hangzott el. Warren Christopher amerikai külügyminiszter nem nyilatkozott az ügyben, ám megerősítette, szó volt erről a témáról. Az aggodalomra az adott okot, hogy Moszkvának szándékában áll szerbiai közvetítők révén rakétaüzemanyagot eladni Líbiának. Ukrajna a közelmúltban tartóztatott fel egy ilyen szállítmányt. Ismeretes, a rakétatechnológiák ellenőrzéséről szóló megállapodás szerint ilyen üzemanyag eladása tilos, igaz, Oroszország ezt a megállapodást nem írta alá. KURD AKCIÓK TÖRÖK KONZULÁTUSOKNÁL Ankara tegnap „értelmetlen akciónak" nevezte a kurdok támadásait az európai török konzulátusok ellen. Volkan Vural külügyi szóvivő a CNN tévéállomásnak adott nyilatkozatában közölte, Ankara tiltakozó üzeneteket küldött azokba az országokba, ahol a Kurd Munkapárt (PKK) fegyveresei támadást indítottak. Közben a kurd fegyveresek, akik a müncheni török konzulátus épületében mintegy 20 embert tartanak fogva azzal fenyegetőztek, megölik túszaikat, ha nem teljesítik követeléseiket. A német rendőrség információi szerint a kurdok azt követelik, hogy Helmut Kohl kancellár tévébeszédében szólítsa fel az ankarai kormányt a kurdok elleni katonai akciók leállítására. Bernben hat személy sebesült meg a török konzulátus alkalmazottjai és a kurd tüntetők közötti összecsapásokból. A KISEBBSÉGEK VÉDELMÉBEN AZ EUCD ZÁRÓNYILATKOZATA Amint már többször hírt adtunk róla, a Kereszténydemokrata Pártok Európai Uniója (EUCD) június 18-19-én Pozsonyban tartotta az európai nemzeti kisebbségekről rendezett második konferenciáját is, melyen zárónyilatkozatot fogadtak el. Szerdai számunkban kivonatosan ismertettük a dokumentumot, az alábbiakban teljes egészében közöljük szövegét. A fordítás az eredeti angol változat nyomán készUlt. Az EUCD tagpártjainak és megfigyelői státusban lévő pártjainak képviselői újfent megerősítik az európai nemzeti kisebbségekről 1991. november 2-án Pozsonyban elfogadott nyilatkozatukat, melynek általános vezérfonalait a következőkkel egészítik ki. Tudatában vagyunk az Európában zajló változások történelmi folyamatának. Földrészünkről eltűnnek a régi elnyomó struktúrák, új alapokon épül a szabadság. Tudatában vagyunk annak, hogy sürgősen meg kell találni az utakat a nemzeti kisebbségek kérdésének felelős megoldásához. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a nemzeti kisebbségekről szóló, kiegészítő jegyzőkönyvjavaslatához igazodva a „nemzeti kisebbség" olyan személyek csoportja, akik: - egy adott állam területén laknak, ennélfogva annak az államnak a polgárai; - régóta fennálló, erős és tartós kapcsolatokkal kötődnek az illető államhoz; - megkülönböztető etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságokkal rendelkeznek; - kellő mértékben reprezentatívak, noha számukat tekintve kisebbek, mint az adott állam, illetve abban egy adott régió népességének többi része; - meg akarják őrizni kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat vagy nyelvüket. Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzeti kisebbségek körében nő a bizonytalanság érzése; ezt a kérdést aláhúzzuk, tekintettel arra, hogy nagy jelentősége van Európa békéjének és biztonságának szempontjából. A békét és a határok biztonságának megőrzését legjobban a nemzeti kisebbségek jogainak hatékony védelme szavatolja. ' Figyelmet szentelünk annak a sok nemzeti kisebbségnek, melyeknek a hangja nem hallatszik a nemzetközi közösségben. HANGSÚLYOZZUK A JELENTŐSÉGÉT ÉS NÉLKÜLÖZHETETLENSÉGÉT - annak a - nemzeti kisebbségekről és tagjaikról szóló — kiegészítő jegyzőkönyvjavaslatnak, mely az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Emberi Jogok Konvenciójához kötődik; ösztönzőleg hat ránk az európai etnikai csoportok alapvető jogait tartalmazó konvenció tervezete, melyet az Európai Etnikai Csoportok Föderális Uniója készített el, mint kiegészítő javaslatot az Emberi Jogok Európai Konvenciójához; - azoknak az eredményeknek, melyek eddig születtek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet folyamatában, különösen az EBEÉ Emberi Dimenzióról rendezett koppenhágai konferenciája dokumentumának, valamint az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó Főbiztos tisztsége létrehozásának jelentőségét; - az Egyesült Nemzetek közgyűlése nemzeti kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatának; - a kétoldalú egyezményeknek, melyek a szomszédos országokban élő nemzeti kisebbségek védelme érdekében születtek. Szükséges az eddig elért nemzetközi normák tökéletesítése és megvalósítása. Ez utóbbi nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy valamely ország az Európa Tanács tagjává válhasson. Azok az országok, melyek nem tesznek ennek eleget, kötelesek alávetni magukat az Európa Tanács jogrendjébe foglalt valamennyi szankciónak; ha ellenszegülnek, tagságukat fel kell függeszteni, vagy ki kell zárni őket. Meggyőződésünk, hogy az európai integrációs folyamatnak, valamint a kölcsönös függőség növekedésének eredményeként a nemzetállam szuverenitásánál többet jelent a szolidaritás és az együttműködés. Az állam szuverenitása soha nem lehet abszolút, függ a lakosság jólétének színvonalától és alá van rendelve a nemzetközi jognak, melyben különösen alapvető az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tisztelete. Ezért felszólítjuk az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, hogy fogadja el a Parlamenti Közgyűlés jegyzőkönyvét, egyszersmind terjessze azt az államés kormányfők 1993 októberében Bécsben tartandó csúcstalálkozója elé. Az Emberi Jogok Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát önálló intézménnyé kell alakítani és meg kell erősíteni, hogy eleget tehessenek megnövekedett feladataiknak, hogy győzzék a munkát. KÖVETKEZTETÉS A NEMZETKÖZI NORMÁK ALKALMAZÁSA A nemzetközi normák különböző módokat és eszközöket ajánlanak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. Minden esetre külön gondolva, a leghatékonyabbak a következők lehetnek: - azok a formális és jogi eszközök, melyeket az Európa Tanács ajánl az Emberi Jogok Európai Konvenciójának révén; - az EBEÉ intézményeinek dinamikus jellege. Az EBEÉ-folyamat visszanyerheti lendületét, különösen az emberi jogok mechanizmusának viszonylatában, valamint a vétójoggal történő blokkolás lehetőségének eltörlésével. - rugalmas, hatékony és önálló intézkedéseket kell kezdeményeznie az EBEÉ Főbiztosságának; - a közvélemény mozgósítása és a nemzetközi figyelem felkeltése elérhető a kormányon kívüli, független felügyelő intézményeken keresztül. Innen ered egy olyan Európai Dokumentációs és Információs Centrum létrehozásának a gondolata, amely a nemzeti kisebbségek helyzetével, időszerű gondjaival és szükségleteivel foglalkozna; - kétoldalú egyezmények, melyek tartalmazzák a kisebbségek jogainak védelmét a szomszédos országokban, a reciprocitás elve alapján, valamint gondoskodnak a ellenőrzési mechanizmus működéséről. - transznacionális kapcsolatok és párbeszéd. A NEMZETI KISEBBSÉGEK ÉS SZERVEZETEIK FELADATA A támogatás elvével összhangban, a nemzeti kisebbségek sorsának alakulása elsősorban is maguknak a nemzeti kisebbségeknek a kezében van. Ha a kisebbségek maguk nem egységesek és szervezettek, a társadalom többi része nem fogja felismerni őket, s az ő jogaikra, szükségleteikre sem fog reagálni. Az EBEÉ Párizsi Chartájának szellemében, valamennyi nemzet joga és kötelessége támogatni azokat az erőfeszítéseket, melyek segítenek megőrizni az azonos identitású, de más országokban élő kisebbségek etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságait. Amint azt az EBEÉ Koppenhágai Dokumentuma rögzítette 1990 júniusában, ez nem fenyegeti a másik ország területi integritását. Bárhol merüljenek fel akadályok a nemzeti szolidaritás kifejezésének óhaja vagy teljesítése előtt, azokat meg kell szüntetni. A nemzeti kisebbségeknek jogokra és szabadságjogokra van szükségük, de mint polgárok, felelősséggel tartoznak államuknak: aktívan és lojálisán részt vesznek annak az államnak a szervezésében, melyhez tartoznak, a gazdasági életében, ilyenformán hozzájárulnak az általános társadalmi jólét gyarapításához. És nekik is felelősséget kell érezniük más nemzeti kisebbségi csoportok iránt, főként azok iránt, melyek kisebbek és gyengébbek. AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK FELADATA E nemzeti kisebbségek számára is szükséges, hogy tanulják az állam hivatalos nyelvét. És fontos, hogy a többség tagjai megisspoi. s. r. o. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: - vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberendezések -alumínium ajtók, ablakok és homlokzatok minőség - tervezés - szerelés - szerviz VK-838 merkedjenek országuk kisebbségeinek nyelvével, kultúrájával, és történelmi hátterével. Az oktatás, a médiumok és a kultúra területén dől el az alapvető emberi jogok kérdése. Az állam felelős azért, hogy tiszteletben tartsák és előmozdítsák a művelődéshez, szólás- és gyülekezési szabadsághoz, a kulturális önkifejezéshez való jogot. A nemzeti kisebbségek és szervezetek kezdeményezhetnek, és szükséges is, hogy kezdeményezzenek, de felelős továbbra is az állam marad azért, hogy teljesíti-e sajátos feladatait. Minden nemzeti csoportot, legyen bármilyen kicsi, megilletnek ezek a jogok. Az államnak gondoskodnia kell a szükséges oktatási rendszerről, vagy az oktatás valamennyi szintjén garantálnia kell a nemzeti kisebbség tagjai számára, hogy szabadon tanulhatnak anyanyelvükön. Az államnak törvényes úton kell támogatnia a kisebbségeket, az ő szervezeteik elismerésével, jogi státusuk védelmével, a többségi szervezetek viszonylatában. Az államnak anyagilag is támogatnia kell a kisebbségeket, ha igényeik jogosak. Ha a kisebbség nagyon alacsony létszámú, a támogatás mértéke nagyobb lehet az arányosnál. Ilyenformán lehetővé válik olyan iskolák alapítása, melyek megfelelnek az adott nemzeti kisebbség kultúrájának, nyelvének és vallásának; olyan sajtó, rádió és televízió alapítása, mely tükrözi a nemzeti közösségen belül kialakult véleményeket; olyan kulturális aktivitás folytatása, mely segíti a nemzeti azonosságtudat segítését. Azokban a régiókban, ahol a helyi lakosság zöme a kisebbség nyelvét beszéli, lehetőséget kell adni annak a nyelvnek a használatára a közigazgatásban, a bíróságokon, a regionális tanácsokban és a parlamentekben. Azokban az országokban, ahol a kisebbségek nem élnek együtt egy meghatározott területen, az arányos képviseleti rendszer kínálja a legjobb garanciát a kisebbségek politikai érvényesüléséhez. A KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA FELADATA A kereszténydemokrácia olyan politikai eszméket képvisel, melyek nem korlátozódnak egy országra vagy egy nemzetre. Ezek az eszmék egyetemesek, ezért „transznacionálisak", és meg kell valósítani őket abban az országban vagy régióban, melyben a kereszténydemokraták viselik a politikai felelősséget. A kereszténydemokrata pártok, mint néppártok gyarapítják az általános társadalmi jólétet, nem csupán egy csoport sajátos érdekeit szolgálják. Igénylik, hogy az ő politikai eszméik nyomán „igazságos társadalom" jöjjön létre, melyben a kisebbségek jogai ugyanolyan szinten biztosítottak, mint a többségé. A „perszonalizmus" alapvető fogalom ezekben a politikai eszmékben. Ebből a fogalomból következik, hogy a kereszténydemokraták kiállnak az egyénnek mint felelős személyiségnek a méltósága és szabadsága mellett. Ez azt jelenti, hogy a kereszténydemokrácia nem fogad el semmiféle faji, vallási, nyelvi vagy kulturális diszkriminációt. Létezik továbbá a szolidaritás elve: szolidaritás azokkal, akik nem tudják megvédeni magukat. Azokban az esetekben, amikor strukturális diszkrimináció történik, például egy nemzeti kisebbséggel, a kereszténydemokrata párt támogathatja, sőt támogatnia kell a kisebbség ügyét. Mindamellett, soha nem szükséges, hogy ez teljes azonosulást jelentsen, viszont mindig ama általános elvek érdekében kell cselekedni, melyek meghaladják a csoportérdekeket. A kereszténydemokrata pártok kifejezik szolidaritásukat a Független Államok Közösségének népei iránt is, melyek erőfeszítéseket tesznek, hogy békés eszközökkel és az emberi jogok tiszteletben tartásával visszanyerjék nemzeti identitásukat. Ha egy nemzeti kisebbségnek létezik külön kereszténydemokrata pártja, akkor az ugyanazon az országon belül működő többi kereszténydemokrata párthoz fűződő kapcsolatait támogatni és fejleszteni kell. Ha a nemzeti többség és kisebbség egy országon belül működő kereszténydemokrata pártjai között megszakad a párbeszéd, abban az esetben az EUCD-nek békéltető szerepet kell betöltenie a kereszténydemokrácia általános alapelveinek talaján. Annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek minden szükséges támogatást megkapjanak valamennyi, a nemzeti identitásuk megvédéséhez szükséges jog realizálásához, az EUCD 1991 novemberében Pozsonyban elfogadott nyilatkozatában sürgette kutató- és dokumentációs központ kialakítását, mely intézmény a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozna. Ennek az intézménynek a megalapítása most van folyamatban Bécsben. A kereszténydemokrata pártok keresni fogják az együttműködés lehetőségét közös politikai eszméik alapján. Az egymás közötti kapcsolatok kiépítésével és együttműködésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy jó viszony jöjjön létre a különböző nemzeti közösségek között. Ez külön hangsúlyt ad az EUCD, a KözépKelet-Európával foglalkozó Kereszténydemokrata Akadémia munkájának, a testvérpártok közötti kapcsolatoknak, valamint a kisebbségekkel foglalkozó Dokumentációs és Információs Centrum létesítése igényének.