Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám, kedd

1993. JÚNIUS 22. MOZAIK 4 ARANY A. LÁSZLÓ EMLÉKÉRE Arany A. László neve, tudományos munkássága, a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett tevékenysége, sajnos, jóformán ismeretlen a közvélemény előtt. Annál inkább figyelmet érdemel az a rendezvény, amelyre a Nyitra melletti Kolonban 1993. június 27-én kerül sor. A Szlovákiai Magyar Politikai Foglyok és Deportáltak Szövetsége, a Csemadok Nyitrai Járási, valamint Koloni Választmánya és a Koloni Községi Hivatal Arany A. László tiszteletére emléktáblát avat a faluban. Egyúttal a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztika Tanszéke és az Anyanyelvi Társaság szervezésében egy emlékülésre is sor kerül. Mivel az esemény időpontja közeleg, részletesebb információkért Sándor Annához, a Hungarisztika Tanszék előadójához, a rendezvény egyik szervezőjéhez fordultunk. KÉTSZERRE... A VÁMUNIÓ TANÁCSA A BEHOZATALI PÓTLÉKRÓL Tegnäp Častá-Papierničkában tartotta ülését a vámunió tanácsa. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alakulását vitatta meg. Megállapítást nyert, hogy a vámstatisztika módszerei nem egységesek a két országban, ezért jelentős eltérések mutatkoznak a kölcsönös áru- valamint pénzforgalom nyilvántartásában. A tanácíj, egyúttal a kölcsönös fizetési feltételekről is tárgyalt. Szlovák részről Július Tóth pénzügyminiszter tájékoztatta a cseh felet a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmény alapján tervezett behozatali pótlék bevezetéséről. Július Tóth tájékoztatása szerint a behozatali pótlékot, amely legfeljebb 20 százalék lesz, két fázisban vezetik be. Az első az év végéig, a második pedig 1994 feléig tart majd. Az érintett áruk jegyzékét még nem állították össze, ezt a cseh féllel is megvitatják és egyeztetik. Vladimír Dlouhý, a vámunió tanácsának elnöke szerint a tervezett szlovák lépés nem kérdőjelezi meg a vámuniót és nem jelenti végét. A behozatali pótlék bevezetését egyértelműen rövid távú gazdasági intézkedésnek minősítette, amely a szlovák gazdaság megszilárdítását célozza. Szlovákia továbbra is Csehország legjelentősebb kereskedelmi partnerének számít - jelentette ki Vladimír Dlouhý. (Munkatársunktól) Gyakorlatilag minden jelentősebb hazai vállalkozót érint a Csehországgal folytatott kereskedelem. Ezt felismerve tegnap a külügy- és gazdasági minisztérium szemináriumot rendezett. A huszonöt főnél több embert foglalkoztató cégek vezetői, közgazdászai az előadások révén képet kaphattak a kölcsönös kereskedelem útjában álló akadályokról, a két ország közti fizetési egyezményről, valamint a Csehország és Szlovákia között fennálló vámunió működéséről. (-sidó) ERDŐKERÜLGETŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK (Munkatársunktól) A visszaigényelt mintegy 700 ezer hektár erdőterületnek csupán alig több mint a felét kapták vissza jogos tulajdonosaik, s még további 48 ezer igénylés vár elintézetlenül az illetékesek asztalán. Érthető tehát a Szlovákiai Erdőtulajdonosok Társulásának határozott törekvése annak érdekében, hogy az erdők privatizációját meggyorsítsa. Tegnap a föld- és erdőtulajdon visszaadását szabályozó törvények tervezett módosításával kapcsolatos véleményüket mondták el az újságíróknak. A társulás vezető képviselői szerint a kormány által előterjesztett törvénymódosítás vélhetően kedvezően hat majd a privatizációra, azonban néhány tervezet módosítás kifejezetten sérti az erdőtulajdonosok rendelkezési jogait. Véleményüket elsősorban az erdőket eddig használóknak a fakitermelési jogait gátló rendelkezés feloldásával kapcsolatban hallatták, ezzel semmiképp nem érthetnek egyet. Amint megtudhattuk, bár az SZK Nemzeti Tanácsának bizottsági ülésein elmondott véleményük meghallgatásra talált, javaslataik a végleges elfogadáskor nem mindig találtak megértésre. —tszl— AJÁNLÁSOK AZ EK SZÁMÁRA (Munkatársunktól) A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke tegnapi sajtóértekezletén arról a brüsszeli találkozóról számolt be, amelyen az európai liberális pártok vezetőivel tárgyaltak. A rendezvény résztvevői elfogadtak egy dokumentumot, amelyet az Európai Közösség tagállamainak Koppenhágában sorra kerülő külügyminiszteri szintű találkozója elé kívánnak terjeszteni. A dokumentum 8 pontban foglalja össze az Európai Liberális Demokrata és Reformpártok Szövetségének (ELDR) ajánlásait. A keletről fenyegető migrációval kapcsolatban megjegyzi, hogy a probléma csak a kivándorlók eredeti hazájában oldható meg, gazdasági és szociális helyzetük javításával. (gaál) - Az emléktábla-avatás gondolata Lipcsey Gyulától, a deportáltak szövetsége elnökétől ered, ez a gondolat adta az ötletet az emlékülés megszervezéséhez is. # Bizonyára nem véletlenül választották az emléktábla-avatás és az emlékülés színhelyéül Kolont... - Valóban. 1944-ben jelent meg Arany A. László nagy tudományos jelentőségű, ám méltatlanul elfelejtett munkája, a Koloni nyelvjárás fonológiai rendszere. Ez a mű egy négyéves kutatómunka eredménye. Az idősebbek Arany tanár úrként sokáig szeretettel emlegették Arany A. László nevét. Mi ezzel az emlék üléssel egyebek között azt szeretnénk, hogy a mai fiatalok is megismerjék Arany A. László munkásságát és a faluhoz fűződő viszonyát. • Hogyan alakul a június 27-i program? - Reggel 10.30-kor istentisztelet lesz Arany A. László emlékére a heMájusban riportban számoltunk be arról, hogy a poprádi kórház előtti parkot alig három évig díszítő, monumentális, bronzból készült Leninszobrot megvásárolta egy amerikai úriember, név szerint Lew Evans Carpenter. Tizenhárom és fél ezer dollárért azért vette, hogy az útkereszteződésen vendéglátó-ipari központjába csalogassa az arrajárókat. Amikor ez az ötlete támadt, még , nem sejtette, mennyi bonyodalommal jár majd a tranzakció. Ám bebizonyosodott a közmondás: „Türelem, rózsát terem." Lenin két esztendő múltán, a szemétdombon való „heverészés" után most valójában elindult a Washington államban levő Issaquaba. Sőt, maga az alkotó segíti oda, bár májusi riportunk készítésekor még azt mondta: „Köszönöm a megszólítást, az amerikai nyaralást, nem fogadom el. Annak idején én a honoráriumomat megkaptam, hogy most a város túladott a szoblyi római katolikus templomban. Ezt követően kerül sor az emléktábla felavatására a községi hivatal bejáratánál. Az emlékülés 14 órakor kezdődik, s ezen Arany A. László életével, életművével, tudományos tevékenységével kapcsolatos előadások fognak elhangzani. Magyarországról három előadót is várunk, Király Péter, Szépe György és Vörös Ottó személyében. A hazai előadók közül megemlíteném Szabómihály Gizella, Liszka József, Turczel Lajos, Krausz Zoltán, Ambrus Ferenc, Teleki Tiborné nevét. Meghívtuk Deme Lászlót is, ő sajnos, egyéb elfoglaltsága miatt nem tud eljönni, de üdvözlő levelet küld az ülés részvevőinek. Az emlékülés egyébként teljesen nyilvános lesz, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Célunk, hogy ily módon is hozzájáruljunk e tragikus sorsú ember és az ő tragikusan elfelejtődött munkásságának újrafelfedezéséhez. (forgon) ron, az engem nem érdekel, nem érint." Akkor Emil Venkov, a Bazinban élő bolgár származású szobrászművész elmondta azt is, hogy az új tulaj kóstolgatta finom borát, élvezte vendégszeretetét, minek az lett a vége, hogy örök barátságot ígértek egymásnak. Nos, tán ennek az ígéretnek köszönhető, hogy a szobor alkotója mégis kötélnek állt. Szakértelemmel szétfűrészelte a három és fél méter magas Lenint, s a három és fél tonnányi bronzot az lnsta céggel becsomagoltatta, majd Pozsonyba szállítatta. Innen Rotterdamba indul és onnan egy óceánjáróra áthelyezve Amerikába. Emil Venkov viszont repülőgéppel utazik, hogy a helyszínen ismét összeforrassza a nagy forradalmárt. Hát jó utat és kellemes ottlétet - Lenin elvtárs és Venkov úr! (Reméljük, hogy néhány év múlva nem kell majd a szobrot visszavásárolnunk. ..) (ozo) APROPÓ Ha nem hazudnak a lexikonok, Matúš Kučerának az oktatási minisztérium volt a második munkahelye életében. A tárca, amelynek tavaly szeptember közepén az élére állt, akkoriban sokat foglalkoztatta a sajtót, hiszen elődje, vagyis minisztertársa, ki most is a kulturális élet koncertmestere, akkortájt törte föl a nagyszombati egyetem rektori zárját. A novemberi Causa-Nyitra kérdését, a diáksztrájkot már ő vezényelte le, a pozsonyi Lazaret utcai iskolasztrájkot nemkülönben. Májusban végleg elfogyott a pedagógusok türelme is, hatalmas országos demonstráció figyelmeztette a minisztert. Végül Kučera anyapártja is bizalmatlanságot szavazott a történésznek, aki tisztességére legyen mondva, levonta a konzekvenciát és beadta a lemondását. Persze, nem elég napirendre térni a lemondás fölött, utóvégre itt nem csupán arról van szó, hogy egyik miniszter jön, a másik meg megy. Telnek a hónapok, elvesztegetett idők gyűlnek, semmi nem oldódik meg, a zavar és fejetlenség mintha csak nőne, az igazi rendszerváltás azt oktatásügyben még mindig nem következett be, pedig közel négy év állt rendelkezésre. Most sincs semmi remény rá, hogy ez a változás hamarosan és radikálisan előálljon. Nehéz abban bízni, hogy a kormányzati felelősségtudat egyszeriben olyan férfiút állít a tárca élére, aki végre tiszta, átgondolt koncepciót vázolna föl s tiszteletben tartva az általános, európai kritériumokat, megtalálná a reszort sajátságos szlovák problémáinak is megfelelő megoldási módozatait. Amikor specifikusságot emlegetek, akkor természetesen arra gondolok, hogy a szlovákiai oktatásügy magában foglal egy sajátos iskolarendszert, mégpedig a kisebbségit. Félmilliónyi kisebbségi figyeli döbbenten azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a kormányzat az KUČERÁTLANUL országban deklarált törvényeket megsértve kíván fölszámolni magyar iskolákat. Ki tudja, tudnak-e és akarnak-e találni olyan szakembert. Matúš Kučera helyébe, aki az asszimilációs törekvésekkel szemben elindítana egy kedvező folyamatot, aki szélesebb összefüggésekben is tekintetbe Veszi azokat a kritikákat, amelyek hatására végül a miniszter lemondott? Azt mondják, Matúš Kučera jó történész volt, különben soha nem hagyta abba a történészképzést. Egyet ne feledjünk, csak a miniszter változik, az apparátus, a mechanizmus marad. A mechanizmus, amely láthatóan beindult. Láthatóan nem fog kímélni minket, (brogyányi) INCHEBA '93 VEGYIPARI SZAKKIALLITAS HIÁNYOZNAK A NÉMET CÉGEK (Munkatársunktól) Tegnap immár huszonötödször tárta ki kapuit az Incheba vegyipari szakkiállítás. Pozsonyban a Művelődési és Pihenőparkban Jaroslav Kubečka gazdasági miniszter a kormány további négy tárcavezetője jelenlétében nyitotta meg a szakkiállítást, amely június 25-ig tart. A 35 ezer négyzetméternyi kiállítási területen összesen 22 állam 400 cége mutatja be termékeit. Miroslav Wieger, a kiállítás igazgatója tájékoztatott a részletekről. Eszerint a 400 cégből 365 magán az Inchebán, míg 35 az ennek keretében zajló Interbeauty '93 kozmetikai és fodrászati szakkiállításon szerepelteti termékeit. Érdekesség, hogy Belgium csak Flandriával képviselteti magát, tehát a királyság vallon része nélkül. Wieger örömmel közölte: a 199 cseh és szlovák kiállító közül 118 a magánszférából került ki. Az Inchebán újra feltűntek az egykori KGST-államok és a Szovjetunió utódköztársaságai. Két-három éves távollét után Ukrajna, Románia, Kuba, Lengyelország és Bulgária ismét képviselteti magát. Magyarországról nem is szólva, hiszen déli szomszédunk tavaly sem hiányzott, s idén Ausztria, valamint Németország mellett egyike a legnagyobb kiállítóknak. Az Incheba igazgatója sajnálattal közölte: a nagy német vegyipari cégek nem képviseltetik magukat, mivel már szlovákiai kirendeltségekkel rendelkeznek, a piacon állandóan jelen vanhnak, így a marketing e formájára nem tartanak igényt. Természetesen a cseh és szlovákiai cégek sem hiányoznak az Inchebáról: Slovnaft, Duslo, Chemlon, Istrochem, Plastika, Tatrachema, Chemopetrol, Matador, Petrimex, Gumárne Púchov, Chemolak és még sorolhatnánk. Az Incheba társrendezvényeként tegnap megkezdődött a Chemorisk '93 nemzetközi tanácskozás, amelynek témája a vegyiparban előforduló kockázatok. Holnap pedig az Agrichem '93 kezdődik, amely a mezőgazdaság kemizálásának környezetvédelmi kockázataival foglalkozik. (só) DIPLOMÁCIAI MINIMUMBÓL: ELÉGTELEN Valószínűleg már soha nem derül ki, hogy vasárnap este hét óra után Vladimír Mečiar miniszterelnök szándékosan, magyarellenes hangulatkeltésre törekedve mondta-e el, amit elmondott, vagy külpolitikai tanácsadói félretájékoztatták. A végeredmény szempontjából ez teljesen közömbös. Maga a kormányelnöki televíziós beszéd, majd a Republica című kormánylap hétfői számának első oldalán megjelent négyhasábos szalagcím („A magyar nagykövet Szlovákia Európa Tanácsba való belépésének megvétózására készül"), illetve a kérdésről időközben sugárzott számos rádiótudósítás megtette a hatását. Négy és fél millió szlovák ismét arról értesült, mégpedig a miniszterelnöktől, hogy a magyarok ismét elgáncsolták Szlovákiát. Teljesen mellékes, hogy hétfőn délben tizenkettő és egy óra között tucatnyi politikus és diplomata Rádiožurnálban elhangzott nyilatkozatából kiderült, hogy semmi sincs úgy, ahogy a miniszterelnök mondotta. Tehát: az Európa Tanácsnál akkreditált magyar nagykövet nem jelentette ki, hogy Szlovákia felvételét megvétózza. Sőt, az is kiderült, hogy még ha akarná, sem vétózhatná meg. A Rádiožurnálban szépen, sorjában nyilatkoztak a mérvadó politikusok. Elsőként Roman Zelenay, akinek saját bevallása szerint vesszőparipája a diplomácia és a külpolitika. Tehát feltételezhető róla, hogy ismeri a nyugat-európai nemzetközi szervezetek struktúráját, így azzal is tisztában van, hogy milyen procedúrához igazodva történik egy-egy új tag felvétele az Európa Tanácsba. Készpénznek vette, amit előző este pártfőnöke mondott, és leplezetlenül megfenyegette a magyarokat. Ezt mondotta: „Felvételünk megvétózásának következményei lesznek!" A Demokratikus Szkovákiáért Mozgalom vezetőinek az üggyel kapcsolatos reagálásai napnál világosabban megmutatták, hogy ez a garnitúra egyszerűen nem érett meg a kormányzásra, és hatalomra jutása egyszerűen szerencsétlenséget jelent Szlovákia számára. Vagy nem értenek hozzá, vagy szándékosan konfliktusra törekednek szomszédjukkal. A többi párt nyilatkozó politikusa mind tisztességesebben, előremutatóbban nyilatkozott a kérdésről. Ľudovít Černák legalább annyit felismert a probléma lényegéből, hogy szorgalmazza: általános megállapítások helyett világosan, tételesen definiálni kell Szlovákia nemzetiségi politikáját. Oly módon kell ezt megtenni, hogy azt nemzetközileg is elfogadják. Szerinte olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek keretei között mindig megállapítható, sérelem érte-e a kisebbségeket, vagy sem. A Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője - Dorotin úr - egyértelműen kimondta, hogy rossz a DSZM nemzetiségi politikája. De Ján Čarnogurský volt az egyetlen, aki - talán mert semmiképpen nem kötődik ehhez a kormányhoz - köntörfalazás nélkül kimondta: El sem hangzott a Szlovákia elleni vétó kilátásba helyezése. Rámutatott, hogy Budapest maga is kinyilvánította: Szlovákia felvételének megakadályozása nagy kár lenne. És figyelmeztetett: illő lenne az információkat ellenőrizni. Úriemberként viselkedett, nem pirított rá a kormányhoz közelállókra, nyilván abból indult ki, hogy a parlamenti pártoknak külpolitikai kérdésekben nem illik nyíltan támadniuk egymást. Van egy meglehetősen veszedelmes vonatkozása is az ilyen, mendemondákra épülő diplomáciának. Az ember már-már azt véli felfedezni, hogy a kormány azért röppentette fel a magyar vétó kilátásba helyezéséről szóló hírt, hogy bebizonyítsa: a szlovákiai magyar pártokat Budapestről irányítják. E lehetséges törekvésnek messzemenő és tragikus következményei lehetnek. A tegnap déli Rádiožurnál második félórájában akinek volt füle hozzá, az felfedezhette, hogy magyarellenes hangulatkeltés céljából röpítették világgá a vétó kilátásba helyezéséről szóló hírt, és ebben a miniszterelnök főszerepet játszott. Ha azzal a céllal tették ezt, hogy a világ előtt bebizonyítsák Budapest állítólagos bajkeverő szándékait - ám a kísérlet ezúttal kudarcot vallott. Viszont a tények tények maradnak. Szlovákiának, ha őszintén be akar kapcsolódni az európai struktúrák munkájába, figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek törekvéseit. Az alaptörekvés: a konfliktusok megelőzése. A nemzeti kisebbségek problémáinak megoldatlansága: fő konfliktusforrás. Magyarországnak az Európa Tanács tagjaként jogában áll figyelmeztetni a megoldatlan problémákra. Efölött Mečiaréknak - ha akarják, ha nem - napirendre kell térniük. Nem természetellenes, hogy Budapest az Európa Tanács minden más tagországánál jobban ismeri a dél-szlovákiai magyaroknak pl. a helységnévhasználattal, a névhasználattal, az anyanyelvi oktatással, a közigazgatási elrendezéssel stb. kapcsolatos gondjait. így teljesen természetes, hogy az ET tagjaként hallatta szavát. Diplomáciai minimumból elégtelenre vizsgázott néhány szlovák politikus és diplomata. Egy valamit azonban elértek: sikerült ismét felgerjeszteniük a magyarellenes hangulatot. TÓTH MIHÁLY LENIN MÁR UTAZIK IRÁNV AMERIKA AHOGY ÉH LÁTOM