Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 107. szám, kedd

NEM KIRAKATBA VALÓ HÍR Egy nemzet elitjének nincs mit dicsekednie azzal, hogy nemzetközi fórum kényszeríti rá politikai garnitúráját olyan dolgokra, amelyeket Európa szerencsésebb országaiban már több évtizede megoldottak. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1993. május 11 • Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 107. szám KISZABADULNI AZ IDEOLÓGIÁK SZORÍTÁSÁBÓL Gyermekkoromat és ifjú éveimet vegyes lakosságú szlovák-magyar környezetben töltöttem, és elegendő alkalmam volt a kölcsönös jóindulatú kapcsolatok érzékelésére. (6. oldal) KORMÁNYBIZOTTSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETRŐL CSODAGYÓGYSZER NINCS -TARTALÉKOK VANNAK? Köztudott az egészségügy súlyos helyzete, de a problémák megoldása már riem várható az egészségügyi tárcától. Az egészségügyi dolgozók és a minisztérium közötti kommunikációs zárlat szükségessé tette, hogy a kialakult helyzettel kormányszinten foglalkozzanak. Tagadhatatlan, hogy dr. Roman Kováé miniszterelnök-helyettest orvoslási szándék vezette akkor, amikor elvállalta, hogy egy kormányszintű bizottság élén megvizsgálja a helyzetet, s megpróbálkozik a lehetetlennel: feltárni az anyagi tartalékokat, illetve megállapítani, mennyi pénzt igényel az egészségügyi alapellátás. Sajnos, a tegnapi sajtótájékoztatón kissé keserű szájízzel hallgattuk a bizottság állásfoglalását. Az agonizáló egészségügynek csodagyógyszert ugyanis sem a kormányalelnök, sem a bizottság nem írt fel. A bizottság tagjai a bajok fő forrását az egészségügyi transzformáció hibás lépéseiben - a hiányos munkaszervezésben és irányításban, a finanszírozás módjában, illetve a törvényhozásban látják. De abban is, hogy a járási egészségügyi intézetek megszüntetése magával hozta az egészségügyi intézetek központi irányítását. A kialakult helyzetben megszűnt a rendelőintézetek és a kórházak ellenőrzése (önellenőrzése is), megromlott a viszony az egészségügyi minisztérium és az intézetek igazgatói között, sőt a feszült helyzetben csökkent a gyógyítás hatékonysága is. A bizottság megállapította a már ezerszer megállapítottat, éspedig azt, hogy a kielégítő finanszírozás nélkül elképzelhetetlen a bajok orvoslása. Igaz, ismételten takarékosságra intettek. A pénzszűkével vias(Folytatás a 2. oldalon) SZLOVÁK KÉPVISELŐK MEGFIGYELŐKÉNT STRASBOURGBAN Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén első ízben vannak jelen szlovák parlamenti képviselők is, egyelőre azonban csak megfigyelőként. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa küldöttségének összetételét a szlovák parlament 17. ülésén hagyták jóvá. A delegációban az alábbi törvényhozók kaptak helyet: Ivan Ľupták (DSZM), Miloš Vajda (DSZM), Ľubomír Fogaš (DBP), Gabriela Kaliská (SZNSZ) és Ján Figeľ (KDM). Tartalékként még jóváhagyták Rudolf Goč (DSZM), Mária Vráblová (DSZM), Ivan Hudec (DBP), Róbert Fico (DBP) és Csáky Pál (Együttélés) képviselőket. A Strasbourgban évente három alkalommal tanácskozó közgyűlés többek között állást foglal az egyes országok Európa Tanácsba történő felvételével kapcsolatosan. Holnapi számunkban • AZ ÉREM KÉT OLDALA - Csáky Pál írása • KOLLAPSZUS - Duba Gyula tárcája • ÉRDEKLŐDNI ŐSI MÚLTUNK IRÁNT - Gazdag József interjúja Lukács József történésszel • ERKÖLCSI KÖTELESSÉGÜNK VISSZAKÉRNI - S. Forgon Szilvia beszélgetése Bauer Edittel • ÉRZÉKENY JELZŐRENDSZER - Somogyi Mátyás cikke a Prágai Értékpapírtőzsdéről LESZ-E MELEGÜNK TÉLEN IS? (Munkatársuntól) - Műszakilag megoldható, hogy azok lakásában, akik az energiaszolgáltatásért nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek, elzárják a gázt, és kikapcsolják a villanyt, de a hőszolgáltatás kiiktatására ilyen esetekben csak akkor kerülhetne sor, ha a bérlő beengedné lakásába a szerelöt. Nos, ez a realitás - és ugye azt mondani sem kell, hogy olyan egyén, aki a felügyelőség szakemberét önkéntesen beengedné a lakásába, aligha akadna sok. Dušan Ivan, a Kassai Lakaskezelőség igazgatója elmondta, hogy a hozzájuk tartozó 38 ezer lakás közül 22 564-nek a bérlője 44 742 000 koronával maradt adósuk. Csak a távfűtésért és a melegvíz-szolgáltatásért 34 184 000 koronával tartoznak. Mivel az írásbeli felszólítások és figyelmeztetések sem hozták meg a várt eredményt, a lakáskezelőség úgy döntött, hogy személyesen keresi fel az érintetteket. Ezzel a módszerrel eddig 3389 bérlőtől 2 260 965 koronát sikerült behajtaniuk, és 2035 súlyosabb szociális esetben szerződést kötöttek a tartozás fokozatos törlesztéséről. Ha a szerződésbe foglaltaknak a lakók eleget tesznek, akkor 4 395 220 koronát kap vissza a házkezelőség. Lapunkban is beszámoltunk róla, hogy Kassán egy időszakban korlátozták a melegvíz-szolgáltatást és a távfűtést. A helyzet sajnos azóta vajmi keveset javult. Ha szeptemberig a lakáskezelőség nem tudja felhajtani tartozása nagyobb részét, és nem rendezi számláját a távfűtési művekkel, fennáll annak a veszélye, hogy a tisztességesen fizető lakástulajdonosok és bérlők is nagykabátban fogják nézni télen a televíziót. (-szák) UJSZO -INFORMÁCIÓ LEZÁRJÁK A MEDVEI HATÁRÁTKELŐT A szlovák-magyar határ mentén Pozsony ós Komárom között csupán egyetlen határátkelőállomás van - a medvei. Kósza hírek kaptak lábra, miszerint a fontos közúti állomást a nyár elején üzemen kívül helyezik. A pozsonyi Központi Vámigazgatóságon megerősítették az értesülést: június 1-jével lezárjuk Medvét, mivel a határátkelő Dunát átívelő hídja felújításra szorul. Részletesebb információkat a pozsonyi Dopravoprojekt cégtől kaptunk, amely a rekonstrukció terveit készítette el. Tibor Tóth, a Dopravoprojekt mérnöke közölte: „A munkálatokra tendert írtunk ki, öt szlovák és öt magyar kivitelező vállalat van versenyben. A közeljövőben egy vegyes bizottság fogja eldönteni, melyik cég nyeri el a megbízatást. A híd a második világháború során megsérült, most végre sor kerül a teljes felújítására, s egyben új útburkolattal látják el. A munkálatok július 1-jétől előreláthatólag novemberig fognak tartani." • Milyen forgalomeltereléssel számolhatunk? - A közúti forgalmat természetesen elterelik, a legkézenfekvőbb megoldás jön számításba: Pozsony és Komárom veszi át ideiglenesen a terheket. A Közép-Szlovákiából érkező teherautók pedig elsősorban Ipolyságot vehetik igénybe. (sidó) PROTEKCIÓ NÉLKÜL GYÖNGE ALAPISKOLAI FELKÉSZÍTÉS? • EGYENLŐ ESÉLYEK? • TÚL A HOLTPONTON AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSBAN Nem titkoltuk fólháborodásunkat azzal kapcsolatban, hogy tudomásunkra jutott: a kétnyelvű érsekújvári Egészségügyi Szakközépiskola a szokásostól eltérően idén nem egy szlovák és egy magyar osztályt nyit, hanem egy szlovák mellett egy vegyes nyelvű osztályt tervez. Erről tájékoztattuk olvasóinkat, s azt is megígértük, hogy utánanézünk, miféle „mesterkedések" találhatók a háttérben. Az iskola igazgatója, dr. Szabó Klára azonnal reagált az írásra, így aztán nem volt akadálya annak, hogy személyesen tájékozódjunk a helyzet és a döntés indokairól. Némi magyarázatra szorul az az átszervező rendelkezés, amely az általános nővérképzést mindinkább visszaszorítja az idáig megszokott négyéves tanulmányi szakról. A nemzetközi szokásoknak megfelelően nálunk is helyt kapott ugyanis az a törekvés, hogy a nővérképzés legföljebb tizenhét éves kortól kezdődjék, ennek következményeképpen pedig érettségi utáni kétéves szakképesítéssel járó általános nővérképzés veszi majd át a helyét az eddigi négyéves képzésnek. A tapasztalat szerint a húsz évnél fiatalabb nővérek felelősségtudata fejletlen ahhoz, hogy olykor élet-halál kérdésekben helyes, tudatos döntést hozhassanak. A világban ez a korhatár általában a húsz év, ezt az életkort igyekszik megcélozni az újféle szakképzéstervezet. Idén nyitnák meg tehát az utolsó előtti négyéves általános nővérképző osztályt Érsekújvárott. Mivel azonban a nővérképzés iránt - nyilván a piac telítettsége miatt is - egyre lanyhult az érdeklődés, a korábbi két szlovák, egy magyar osztályos iskolaévek helyett újabban egy magyar és egy szlovák osztálynyi tanulót lehetett fölvenni csak. Az igazgatónő azonnal azzal nyugtatott meg, szó sincsen semmiféle nemzetiségi vagy magyarellenes dologról. - Ezerkilencszázhatvanhat óta nyitunk magyar osztályt, s őszintén meg kell mondanom, azóta látjuk, mekkora a különbség a felvételiző magyar és szlovák gyerekek között. Nálunk egyébként nincs semmiféle nemzetiségi probléma, sem a tanárok, sem a gyerekek között. A Prágában végzett igazgatónő huszonkilenc éve tanít az iskolában, másfél évvel ezelőtt pedig elfogadta az igazgatói posztot. - Idén eleve kevesebb a jelentkező, a harminc magyar tanulóból nehezen tudom elképzelni, hogy többen, mint tizenheten megfeleljenek a felvételi vizsgákon. Természetesen, amennyiben több jó felvételizőt kapok, boldogan nyitok tiszta magyar osztályt. Szó sincs róla, hogy ne ez lenne a célom. Viszont a sokéves tapasztalat alapján állíthatom, hogy még ez a tizenhét megfelelő sem igazán reális. Az történt ugyanis már tavaly is, hogy kedvezményezték a magyar diákokat. Az igazgatónő maga is csodálkozott, amiért senkinek nem szúrt szemet, senki nem tiltakozott. - Harmincöt tanulót vettünk föl tavaly a szlovák osztályba, mind száz pont fölött teljesítették a teszteket. A magyarok között tizenöten értek el ilyen helyezést, mi mégis még 14 tanulót fölvettünk, nyolcvan ponttól fölfelé járó eredménnyel. Bizony jogos lett volna a szlovák szülők fölháborodása, amiért jobb pontszámúakat elküldtünk a magyar gyerekek kedvéért. Az inspekciós központ is kapott jelzést erről, csináljanak már valamit, hogy a magyar alapiskolák jobban felkészült gyerekeket küldjenek, hiszen csak vegyük a tavalyi bukottak arányát (azaz: akik a felvételin egy tantárgyból nem tudtak megfelelni), a 99 szlovákból hat bukott, az 57 magyar jelentkezőből pedig 18. Szinte teljesen érthetetlen, hogyan történhet meg, hogy két tiszta jeles tanuló is volt a bukottak között. - Nagy felelősség nyugszik a tanárokon. Nehéz eldönteni, túl gyengén osztályoz-e vagy kivételez, netán nem követel teljes anyagot egy-egy pedagógus. Az érvényes rendelkezések szerint tizenhét tanulóval (vegyes nyelvterületen már tizenkettővel) osztály indítását lehet kervenyezni. - Én megcsinálhatom - mondja teljesen (Folytatás a 4. oldalon) A RÉSZVÉNYEK EGYHARMADA GAZDÁRA TALÁLT Több mint 238 ezer számlakivonatot adott ki az elmúlt hét végéig az Értékpapírközpont a vagyonjegy-tulajdonosoknak, amellyel a vagyonjegyes privatizáció első hullámában részt vevő egyéni befektetők 31,5 százaléka már részvénytulajdonosnak mondhatja magát. Matúš Šrámek, a Vagyonjegyes Privatizációs Központ igazgatója elmondta, hogy a számlakivonatok április 5-től május 31-ig válthatók ki a regisztrációs helyeken, s a hónap végén várhatóan fokozottabb érdeklődésre számítanak a részvények tulajdonjogát igazoló számlakivonatok kiváltásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a privatizált vállalatok részvénytársasági közgyűlésén való részvételhez nélkülözhetetlen a számlakivonat, éppen ezért mindenki saját érdekében váltsa ki minél előbb az őt megillető részvényeket igazoló okiratot. Ukrán katonai egységek vették fel az ENSZ-erők keretében a szolgálatot Zsepa városban. Fö feladatuk a szerb-muzulmán tűzszünet ellenőrzése. A Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos híreket a 2. oldalon olvashatják.