Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 121. szám, csütörtök

1993. MÁJUS 27. ,ÚJ SZÓM GAZDASAG HITELPROGRAMOK - VÁLLALKOZÓKNAK START-TÓL AZ EXPORT IG Úgy tűnik, a kis- és középvállalko­zások támogatásában rövidesen meg­törhet a jég, mivel a Gazdasági Mi­nisztérium által közelmúltban szerve­zett szakmai szemináriumon immár a támogatási elképzeléseket és a hoz­zájuk kapcsolt hiteltámogatási prog­ramcsomagokat is részletesen ismer­tették. Ezek ugyan még a kormány és a törvényhozás végleges jóváhagyá­sára várnak, de legalább már létez­nek. A kormányzat pénzügyi, jogi és in­tézményi támogatási rendszer létreho­zásával szándékozik megfelelő élette­ret kialakítani a vállalkozások működé­séhez. A pénzügyi támogatások folyó­sítását közvetett és közvetlen formá­ban is tervezik. Közvetett formában részletesen kidolgozott hitelprogramok várnak beindítására. A START elnevezésű hitelprogram kifejezetten a kezdő kisvállalkozók számára kínál garanciális hiteleket vállalkozásaik beindításához és stabi­lizálásához. Azok a kezdő vállalkozók igényelhetik, akik legfeljebb 9 főt fog­lalkoztató termelőüzemet szeretnének működtetni, vagy már működtetnek. Ipari tevékenységre igényelt hitel ese­tén ez a létszámhatár akár 25 főig bő­víthető. A START-hitelt kifejezetten beruházási célokra, egy-egy vállalko­záshoz csupán egy alkalommal fogják folyósítani, azokra a projektekre, ame­lyek beruházási költségei nem halad­ják meg az 5 millió koronát. A hitel több formában is felhasználható. Első­sorban a felvett hitelek 75 százaléká­nak garantálására, valamint a külföldi bankok által folyósított hitelek garanci­áinak ellentételezésére igényelhető, ezenkívül fizethetők belőle a felvett hi­telek kamatai is, úgyszintén 75 száza­lékban. A ROZVOJ (Fejlesztés) hitelprog­ram a már meglévő vállalkozások te­vékenységének javítására, illetve bőví­tésére szolgál. Legfeljebb 500 főt al­kalmazó termelő vagy szolgáltató vál­lalkozások kérhetik majd. Elsősorban az exportra készülő termékek és szol­gáltatások fejlesztésére valamint az energiafelhasználás csökkentésére irányuló beruházásokra használható fel. A felhasználás formái megegyez­nek a START programban már leírt módszerekkel. A PATENT hitelprogram a tudomá­nyos műszaki fejlesztés elméleti ered­ményeinek gyakorlati bevezetését fog­ja segíteni. Olyan hazai találmány, újí­tás vagy külföldi know-how gyakorlati megvalósítását támogatja, amely meg­felel a gazdasági hatékonyság köve­telményeinek, s amelyet legfeljebb 200 dolgozót foglalkoztató cég meg tud valósítani. Felhasználási formái megegyeznek az előzőekkel. A REGION program a legégetőbb foglalkoztatási és szerkezetváltási gondok kezelését hivatott segíteni. El­sősorban a munkanélküliséggel legin­kább sújtott körzetekben próbálkozik meg az ipari, szolgáltatói, sőt a ven­déglátóipari vállalkozási elképzelések támogatásával. Az EXPORT hitelprogram kifejezet­ten a külföldi piacokra való betörés és érvényesülés céljaira készült. Az a legfeljebb 500 alkalmazottat foglal­koztató cég igényelheti, amely termé­keinek több mint 50 százalékát ex­portra készíti. Fontos feltétel, hogy a vállalkozás aktív devizamérleget mu­tasson ki. A közvetett pénzügyi támogatáson kívül a vállalkozók közvetlen támoga­tást is igényelhetnek. Köztudott, hogy 1-1 munkahely teremtésére 50 ezer koronát kaphat a vállalkozó. A kor­mány nemrégiben döntött arról is, hogy a gazdasági reform következmé­nyei által leginkább sújtott területeken 1-3 évig terjedő időszakra adómentes­séget biztosít az ide beruházó vállal­kozóknak. A kormányzat által kidolgozott hi­telprogramokon kívül külföldi hiteleket is megpályázhatnak a vállalkozók. Ezek közül legismertebb a PHARE program, legújabban pedig a Szlovák­Amerikai Vállalkozói Alap és a Szlo­vák Mezőgazdasági Bank által létre­hozott kifejezetten kisvállalkozóknak szánt hitelprogram nyújt ilyen lehető­séget. Ennek előnye, hogy egyedüli garanciaként elfogadja a gazdasági számításokkal alátámasztott, megfele­lően kidolgozott vállalkozói tervet. -tszl­BORZAS TRANSZFORMÁCIÓ BORZOVÁN Hosszan kanyarog a keskeny út a Szilicei fennsíkon Borzováig. A térké­pek szerint a falu határában véget is ér. A túloldalon már Magyarország. A dombok közé eldugott kis falu éli a maga megszokott nyugodt életét. A 89 után elindított társadalmi-gazdasági változások sem változtattak sokat az itt élők életén. A fiatalok már régeb­ben a jobb megélhetés után közeli-tá­voli városokba költöztek. Akik marad­tak, megpróbálnak helytállni a földdel való mindennapos küzdelemben. A földtulajdon visszaadása és a va­gyonnevesítés csupán néhány ember kedélyét borzolgatja. A többség, aki­nek már van földtulajdona, nem akar külön gondokat szerezni magának. Pedig valaha volt hagyománya és tisztelete is a paraszti munkának ezen a vidéken. A munkanélküliségtől jelen­leg legjobban sújtott járásban azonban az emberek gyorsan megtanulták, ho­gyan tartsák a lépést - és a szájukat. Tény ugyan, hogy a föld minősége eléggé gyenge, viszont nincs is túlzott igény a magángazdálkodás iránt a fa­luban. Az a néhány megszállott, aki egyre reménytelenebb szélmalomhar­cot folytatva küszködik a válsággal és a bürokrácia visszahúzó csápjaival, rövidesen úgy is kénytelen lesz be­dobni a törülközőt, véli a hallgatag többség, akkor meg minek törjék ma­gukat. A szép, szinte festői környezet ugyanis kemény, gyakran emberfeletti munkát követel meg attól, aki ki akar­ja sajtolni az itteni földből a megélhe­tést. A kavicsos, dombos parcellákon szinte naponta meg kell vívni a harcot a földdel. Ez a vidék erre tanította meg az embereket. Jól tudják, itt sok munkáért is kevés a fizetség. Csobády Mária transzformációs kál­váriája mintegy három évvel ezelőtt kezdődött. A rendszerváltás után megcsillantott lehetőségekkel élve úgy vélte, eljött az ideje, hogy a gyakorlat­ban is kipróbálja azt, amit szüleitől, nagyszüleitől hallott. Hogy a saját földjén, a saját munkájával keményen dolgozva meg tud-e élni. Visszakérte szülei földjét a szövetkezettől, s gaz­dálkodni kezdett. S bár azóta sem ad­ta fel a reményt, ma már gyakran van olyan gondolata, megéri-e mindezt. Keserű tapasztalatok árán kellett rá­jönnie, hogy a tőrvény ugyan jogot biztosít, azt viszont már nem írja elő, hogy ezt a jogot hogyan lehet érvé­nyesíteni. Igy aztán ki-ki a saját szájí­ze szerint értelmezheti. Főleg itt a vé­geken, ahol az emberek megszokták, hatalmi szóval is lehet értelmez(tet)ni a jogot. A tőrvénytisztelő emberek szemében a hivatalnak nagy hatalma van. Amit az mond, annak úgy is kell lennie. Gond csak akkor van, ha vala­ki szembeszegül, és saját jogos vagy vélt igazáért száll harcba. Csobády Mária úgy véli, az ő iga­zát is a saját szájízük szerint magya­rázzák a helyi szövetkezetben. Abban a szövetkezetben, amelynek ma még ő is a tagja, de már hivatalos értesí­tést kapott, hogy a szülési szabadság után nem tartanak igényt a munkájá­ra. Őszintén szólva nem is bánja. Zo­otechnikusként kapott havi 1800 koro­na alapfizetésért nem volt leányálom a munka. A gondok eredője az a hét hektár­nyi föld, amelyet Csobády Mária szü­lei papíron ki tudnak mutatni, a szö­vetkezet azonban csupán csak 5 hek­tárt hajlandó elismerni, s természete­sen ennyit is akar kimérni. - Az első földkimérés óta sakkoz­nak velünk. Először csupán 1,7 hek­tárt mértek ki, azóta többször is hoz­zámértek, most is négy helyen vannak a földjeink. Ráadásul a szövetkezeti legelő használatáért még kétezer ko­ronát is kiszámlázott a szövetkezet ­mondja. Csobády Mária úgy érzi, magára maradt, s szélmalomharcra kényszerí­tik. A szövetkezet vezetésétől nem várhat segítséget, a járási mezőgaz­dasági információs szolgálat egyik ille­tékese pedig legutóbb azzal utasította el (magyarul!), hogy csak tolmács se­gítségével hajlandó vele tárgyalni. Ta­valyelőtt beígérték a magángazdáknak a kedvező hiteleket és a támogatást, az idén már nem adnak semmit. A ta­valy kapott 10 ezer koronának a felét így is különböző hivatalokba kellett ki­fizetni. - Szeretem az állatokat, de a jelen­legi helyzetben elvették a kedvemet. Maholnap a gyerekeinktől kell elvon­nunk, ha azt akarom, hogy az állatok ne pusztuljanak éhen. Azt kérdezge­tik, mikor adom már el a juhokat. De ők a szívemhez nőttek, úgy érzem, velük az életem egy darabja szakadna ki, ha megszabadulnék tőlük. Ezért in­kább tovább küszködöm. Csobády Mária szülei telkén édes­apja és a család segítségével gazdál­kodik. Igazán nem mondható, hogy nagygazda. Inkább tipikus háztáji ud­var, amelynek hagyományai vannak a vidéken. Két tehén, két bika, egy üsző, anyakoca, juhok, apróállatok ta­lálhatók a szülői ház lejtős udvarán ál­ló istállóban. „Hozzá kell építeni a fe­jőházat, mivel már jelezték, hogy a gépnek külön épületben kell állnia ­mondja -, de miből? Kölcsönt nem adnak, a bevétel pedig kevés." A szövetkezet transzformációjából sem számíthatnak nagy tételekre. A kiszámított vagyonérték mintegy 90 ezer korona, azonban eddig hivatalos értesítést még nem kaptak arról, ho­gyan, s miként vehetik ki. - Most kínálják a teheneket, mikor nem kell senkinek. Bezzeg, amikor vásárolni akartam, akkor nem adtak ­panaszkodik a szövetkezetre. - A föld kimérése körül is akadékoskodnak. Legutóbb például azt találták ki, addig nem mérik ki a többi földünket, míg a parcellák identifikációs lapjait be nem adjuk. A földhivatalban ezt először 95 végére ígérték. Többszöri utánjárás után végül talán a közeljövőben meg­kapjuk. De a hét hektár helyett to­vábbra is csak ötöt ismernek el. Csobády Mária megjárta már a megpróbáltatások hadi útját. Amint mondja, nem ellenségeket akar magá­nak szerezni, csak hagyják, hogy te­gye a dolgát, törődhessen az állatai­val, s ehhez meg tudja teremteni a feltételeket. A jelenlegi helyzetben ez még optimális feltételek esetén is ne­héz. A faluban kevés a magángazda, s nincsenek kellemes tapasztalataik a szövetkezet vezetésével. Már ami a szolgáltatásokat illeti. Azt mondják, az elnökkel még meg lehet egyezni, de a munkatársaival már nehezebb. Farkas Bálint rokkantnyugdíjasként tavaly visz­szakért a szövetkezet által használt 18 hektárból 1-et, de a föld megműve­lésére a szomszédos szövetkezetből kellett gépet fogadniuk, mivel az első szántásért 4 ezer koronát számlázott a hosszúszói szövetkezet. Azóta már tisztázták az ügyet, de a tüske meg­maradt. - Bérleti díjat nem adnak, azt gon­doltuk, a használat fejében majd szol­gáltatással fizetnek, de mi csak akkor kerülünk sorra, ha már mindent elvé­geztek. így a lehetséges munkákat egyedül végeztük - szólt közbe a fe­lesége. - S inkább a szomszédos szövetkezetből hívtunk gépeket. A hosszúszói szövetkezet négy fa­lu, Hosszúszó, Ardó, Kecső és Borzo­va határait egyesítve gazdálkodik. A jelenlegi gazdasági helyzet itt is letette a névjegyét, az átalakult mezőgazda­sági szövetkezet csak nagy erőfeszí­tések árán tudja magát a felszínen tartani. Negyven dolgozót el is kellett bocsátaniuk, hogy a legfontosabb mű­veletek elvégzőit meg tudják fizetni. Még így is gondjaik vannak a pénz beszerzésével, mondja Novák László­né, a szövetkezet közgazdásza. Po­maj István alelnök, miután megtudja, mi járatban vagyok, keserűen elmoso­lyodik. - Ebben az ügyben már számtalan meddő tárgyalás lezajlott. Csobády Mária szülei földjének visszaigénylése körüli ügyekben nemegyszer járt itt nálunk. Nem akarja megérteni, hogy mi is kötelesek vagyunk igazodni a törvény betűjéhez. Hosszas magyarázat helyett inkább behívta Benyüs László agronómust, akí a földügyek felelőse a szövetke­zetben. - Számtalanszor elmondtuk már, hogy a mi szövetkezetünk csak azo­kat a parcellákat adhatja vissza, ame­lyeket mi használunk. Hiába mutatja ki Csobády Mária a szülei tulajdonában levő hét hektárt, ha a mi nyilvántartá­sunkban ebből csak mintegy öt hektár szerepel. Neki is elmondtuk, hogy a többit onnét kell kérnie, ahol azt nyil­vántartásba vették és használják. Rákérdezek az identifikációs lapok­ra. A válasz itt is rövid. Miután az ösz­szes földet kérik vissza, az előírások szerint a parcellákat a bejegyzett mi­nőségük szerinti értéken kell vissza­adniuk. Ezért kérik őket. A magángazdáknak nyújtott szol­gáltatások kérdésében azt állítják, Csobádyék nem is igényeltek ilyen szolgáltatást. Állításuk szerint a kör­nyéken ők a legolcsóbbak. Megtudtuk még, hogy a tulajdonjog igazolása ezen a vidéken mekkora problémákat okoz. 1963 óta nem volt változás a telekkönyvben, sokan úgy vettek föl­det, hogy nem is jegyeztették be. Ma, amikor visszakeresik, gyakran derül ki, hogy a tulajdonuk valaki más nevén fut. Ráadásul Borzován nagyon sok a Farkas nevezetű csa­lád, nehéz megkülönböztetni a be­jegyzéseket. Az elmondottak ellenére nem tudok szabadulni a gondolattól, az ország többi részeihez hasonlóan itt is vala­miféle presztízsharc folyik. Úgy tűnik, itt is a törvény kacsgaringóit kihasz­nálva próbálnak meg betartani egy­másnak a szembenálló felek. Ahelyett, hogy segítenék egymást. Hiszen az a pár hektár, amit a magángazdák használnak, nem jelenthet konkurenci­át a szövetkezetnek. Megéri tehát a békés együttélés helyett az állandó szembenállás okozta feszültség? T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A MINŐSÉG KIFIZETŐDŐ Három évvel ezelőtt a kereskedelem liberalizálása után a hazai piac hihe­tetlen gyorsasággal telítődött a viszonylag széles réteg számára elérhető személyi számítógépekkel. Az is kiderült azonban, hogy a gépek között is különbség van és napjainkban egyre többen komolyan megfontolják, milyen típust is vegyenek. Csenger Sándorral, a komáromi KomBit Computer kft. igazgatójával a felhasználói szokások változásáról beszélgettünk. * A KomBit Computer a piacon je­len lévő cégek nagy részével ellentét­ben már hagyományosan az igényes, esetenként drágább termékek forgal­mazására helyezi a súlyt. Mennyire édékeli ezt a piac a jelenlegi gazda­sági helyzetben? - Három év távlatában nyugodtan elmondhatjuk, hogy a vevők igénylik a márkás termékeket és a minőségi szolgáltatást. Ezek biztosítása valami­vel nagyobb beruházást igényel, de ebben az esetben a vevő tudja, hogy olyan gárda áll a rendelkezésére, amely minden felbukkanó problémával megbirkózik. Az egy-két alkalmazottat foglalkoztató számítógépes vállalatok ugyanis nem képesek minden problé­makört átfogni. Ezt mondjuk egy ter­vezőirodához lehetne hasonlítani, ahol a tervezők összefogva akár egy temp­lomot is képesek megtervezni. Vállala­tok esetében a hangsúly nálunk is egyre inkább a hálózatokra tevődik át, van például egy nagykereskedő part­nerünk, akinél valóban minden össze van kötve, és az információk egy-két órás kiesése több millió koronás kie­sést okozhat. Ő ezért kénytelen a leg­megbízhatóbb gépeket használni, és, persze, olyanokra is szüksége van, akik ezt megfelelő színvonalon képe­sek szervizelni. * Ezek szerint javul a felhasználói kör minősége? - A kör állandóan bővül, és mint­egy két éve elmondhatjuk, hogy csök­ken a különbség a számítógép ára és az általa nyújtott teljesítmény közt. Igaz, még mindig sok helyen eléggé kihasználatlanul állnak a gé­pek, de az új vevők általában már pontosan tudják, mit is szeretnének elérni. A fejlődés iránya jónak nevez­hető, bár az is igaz, hogy még lassú. Az viszont biztos, hogy ha valaki va­lóban kihasználja a számítógépét, számára állandó téma a bővítése. Ez jó nekünk is és, persze, a felhaszná­lónak is, hiszen ily módon növelni tudja a teljesítményét. -tl­Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft. szakembere! „BÚTORGYÁROS" jeligére: Van egy bútorkészítő vállalkozásom, 12 alkalmazottal. Szeretnék olyan ügy­viteli rendszert vásárolni, mely lehetővé teszi a kettős könyvelés alkalmazását, a raktárkészlet figyelését és a termelés optimalizálását. A jövőben szeretném vállalkozásomat kiszélesíteni, így örül­nék, ha olyan programot ajánlanának, amely alkalmazható középméretű vál­lalkozásoknál is. - A kis- és középvállalkozások ko­rában a vállalkozó előbb vagy utóbb szükségét érezheti egv olyan ügyviteli rendszer bevezetésének, amely képes - többek között - az Ön által megha­tározott igényeknek eleget tenni. Ön­nek az amerikai eredetű SBT (Small Business Technology) nevű program­csomagot tudom ajánlani, melynek főbb jellemvonásai - a teljesség igé­nye nélkül - a következőkben foglal­hatók össze: Modularitás - a teljes rendszer 18, önállóan is működőképes egységből áll. A főbb egységek a kereskedelmi részben a Könyvelés, Szállítói - és Eladási számlázás (már tartalmazzák a raktárkezelést is), a gyártásirányítá­si részben a Tervek és megrendelé­sek című egység. Bővíthetőség - a rendszer úgy szélességben mint mélységben bővít­hető. Ez' azt jelenti, hogy a sikeres induláshoz nem szükséges mind a 18 egységet megvásárolni, ill. a cég nö­vekedésével a rendszert is, a fel­használók számát is bővíteni lehet (pl. számítógépes hálózat kiépítésé­vel). Az induláshoz tehát elég az egyfelhasználós ún. SBT mini-pack, amely a fent említett 3 kereskedelmi egységből áll. Felhasználó-barát - a rendszer minden egységének megjelenési for­mája azonos, a menük áttekinthetők, a választási lehetőségek egyértelmű­ek, a kiválasztási feltételek tetszőlege­sen variálhatók. Ezeken kívül a rendszerben a fel­használó a saját maga által definiált számlarenddel dolgozhat, a könyve­lést 99 különböző cég számára vé­gezheti, a raktár állásáról valamint a kiadási és bevételi oldal elemzésére naprakész információkkal szolgál a program. A termelés optimalizálásáról a Tervek és megrendelések egység gondoskodik, amely lehetővé teszi költségvetés kidolgozását és a mun­kafázisok hatékony egymásraépülését. Ami a további egységeket illeti, a Termelés-irányítás lehetővé teszi az adott munkafázisok szükséges szintre való szétbontását, az Üzleti kapcsola­tok lehetőséget biztosítanak a levele­zések, találkozók és az üzleti partne­rek nyilvántartására, szótár és más in­formációs adatbázis használatára, ösz­szekötve a Kommunikációs egység­gel, a megírt levél azonnal faxolható. PÁSZTOR ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom