Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám, kedd

1993. ÁPRILIS 1020. KOMMENTÁR NÉLKÜL iÚJSZÓM HIRDETES 8 KI MIT TERJESZT DÉL-SZLOVÁKIÁROL? A magyar irredenták előkészítették a déli járások autonóm felosztását és végső céljuk a terület Magyarországhoz való csatolása. Ezt megelőzően meg akarják alapítani a dél-szlovákiai községek és városok társulását és júniusban a magyar kisebbség polgári engedetlenséget hirdet - állította a Szlovák Nemzeti Párt rózsahegyi kongresszusán Igor Chamula, a párt parlamenti képviselője, aki nem szívesen nyilatkozott lapunknak, mondván nincsenek jó tapasztalatai vetünk. Csak azt követően állt kötélnek, hogy megígértük: szavait hűen tolmácsoljuk. íme a beszélgetés, amelynek teljes szövegét magnószalag őrzi. • Képviselő úr mire alapozta állításait? - Egyrészt az Együttélés komáromi kongresszusának angol nyelvű alapanyagaiból indultam ki, amelyekhez térképet csatoltak, fekete színnel tüntetve fel a magyar lakta területeket és ez a vonal csaknem azonos az 1938-39. évi nemzetiségi görbével. • Tartalmazott ez az anyag olyan megjegyzést, hogy ezeket a területeket Magyarországhoz akarják csatolni? - Nézzék, egyértelműbben erről ' a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának dokumentuma beszél, amely leszögezi például a 7. pontban: nem szabad megengedni, hogy a területi átszervezés következtében hátrányos helyzetbe kerüljenek a kisebbségben levő nemzeti közösségek. Nem tudom mit jelent a nemzeti közösség kifejezés, mert szerintem nemzeti kisebbség például az, ha egy faluban 30 százaléknál kevesebb államalkotó nemzethez tartozó szlovák él. A 9. pont arról beszél, hogy a területi felosztásnál figyelembe kell venni az Európa Tanács közgyűlésének ajánlásait, miszerint azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbség tagjai kisebbségben vannak, jogukban áll autonóm szerveket kialakítani, és az önigazgatási autonómia státusát megszerezni. A 10. pont szerint figyelembe kell venni, hogy a magyar nemzetközösség máig megőrizte képességét az önálló politikai struktúra kialakítására, társadalmi és demográfiai vitalitását és eredeti településszerkezetét. Ezek a pontok, mondhatni, nyíltan olyan törekvésekről árulkodnak, amelyek autonóm terület létrehozását célozzák meg. • Szó van ebben a dokumentumban egyáltalán a Magyarországhoz való csatlakozásról? - Én nem beszélek a Magyarországhoz való csatolásról. Én Duray Miklós úr szavaiból indultam ki, aki február 23-án a Szlovák Rádió magyar adásának azt mondta, hogy oktatási, kulturális és teljes területi önigazgatást alakítanak ki, ennek következtében a szlovákok kiköltöznek a vegyes lakosságú területekről és ezzel majd arra kényszerítik a magyarokat, hogy szülőhazájukhoz csatlakozzanak. Ezt én saját fülemmel hallottam. • A polgári engedetlenségröl mondott szavait mire alapozza? - A dél-szlovákiai magyarok, akikkel kapcsolatban vagyok, a lakótársaikkal folytatott beszélgetéseikből szereztek ilyen értesüléseket. Számomra nem teljesen világos a polgári engedetlenség fogalom, nem tudom, hogyan nyilvánulna meg, de az információim minden esetre erről szólnak. Megkérdeztem informátoraimat, hogyan fejezik majd ki ezt az engedetlenséget, de ezt ők sem tudták, csak annyit mondtak, hogy ez a fogalom közszájon forog. • Tehát ön nem győződött meg a hír valóságtartalmáról, s mégis széles fórumon beszélt róla. Nem gondolja, hogy ez gyűlölethullámot válthat ki? - Nem tudom milyen gyűlöletet válthatna ki, sajnos az északi területeken élő szlovákok kevésbé vagy inkább egyáltalán nem tájékozottak a magyar politikai pártok és a magyarországi politikusok aktivitásairól. Sajnos a sajtónk kevés figyelmet szentel kijelentéseiknek, amelyekkel kapcsolatban állást kellene foglalni, mert nagyon szomorú, hogy a szlovákoknak április 4-én Surányban az önálló szlovák államban memorandumot kellett elfogadniuk. Én nem tartozom azok közé, akik militáns szellemben lépnek fel a magyarokkal szemben, nagyon sok magyar nemzetiségű barátom van. Meggyőződésem szerint a fiatal szlovák államnak nincs szüksége személyes ellentétekre, konfrontációkra, a gazdasági válságból való kilábaláshoz összefogás kell. • Képviselő úr, ön az előbb elítélte a konfrontációt. Nem tekinthető ennek rózsahegyi kijelentése is? - Én nem tudom mit jelent az, hogy konfrontációs kijelentés. Egyszerűen csak azt tolmácsoltam, amivel az emberek hozzám fordulnak. Én a közgyűlésen nem magyaráztam, csak emlékeztettem, hogy ilyen hírek terjednek Dél-Szlovákiában. Szerintem éppen a magyar mozgalmaknak kellene mindent megtenniük azért, hogy ilyen szóbeszédek ne terjedjenek. • ön a közgyűlésen azt is állította, hogy a magyar községek külön társulást alapitanak, miközben Szlovákia-szerte regionális társulások alakulnak. - Én nem a regionális társulást bíráltam, azokat teljes szívből támogatom, de szerintem ezeknek az adott területek fejlesztésével kellene foglalkozniuk s nem azzal, amit az előbb említett felhívása tartalmaz. (esi; gyor) NYILATKOZAT A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szombaton Egyházgellén tartotta VII. országos közgyűlését. A tanácskozás résztvevői az alábbi nyilatkozatot fogadták el: A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom VII. országos közgyűlése értékelte az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttét közvetlen megelőző, illetve a megalakulás óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységet. A küldöttek megállapították, hogy a mozgalom a politikai, gazdasági és társadalmi realitásokat megfelelően értékelve jutott arra az álláspontra, mely szerint Szlovákia nem volt kellőképpen felkészülve az önállóságra. Az 1993. január 1-je óta eltelt időszak egyértelműen bizonyítja, hogy az MKDM helyesen mérte fel a helyzetet és mérlegelte a lehetőségeket. Az önálló Szlovákiában kialakult politikai, gazdasági és szociális helyzetért teljes mértékben a legutóbbi parlamenti választások során győztes mozgalmat, illetve a tagjaiból álló kormányt, valamint támogatóit terheli a felelősség. Az MKDM parlamenti ellenzékként továbbra is fontos feladatának tekinti a politikai, a gazdasági és társadalmi életben alkalmazott helytelen módszerek bírálatát, s a kiútkereséshez ismételten felajánlja segítségét. Elítéli a kormány által alkalmazott politikai tisztogatások módszerét, valamint a mozgalom vezetői és képviselői ellen irányuló alaptalan vádaskodásokat. A Magyar kereszténydemokrata Mozgalom az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását követően is hangsúlyozza a helsinki elvek szerinti jogalkotás gyakorlati érvényesítésének nélkülözhetetlenségét a kisebbségi jogok területén. A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok joghelyzetét Szlovákiában kizárólag alkotmányos garanciákkal - alkotmánytörvény elfogadásával vagy pedig alkotmánymódosítással - lehetséges az európai normarendszernek megfelelően rendezni. Ennek értelmében az MKDM a parlamenti pártjaink által kidolgozott alkotmánytörvény-tervezetet az SZK Nemzeti Tanácsa elé terjeszti. Az MKDM továbbra is nyitott mozgalom marad; szeretnénk, ha az aktív keresztények mellett megtalálnák helyüket benne mindazok, akik tiszteletben tartják a keresztény-keresztyén erkölcsi értékrendet. Egyházgelle, 1993. április 24. MÉRSÉKELT BIZAKODÁS KONGRESSZUSUKRÓL A POLGÁRMESTEREK Pár nappal ezelőtt Kassán tartotta Itt. kongresszusát a Szlovákiai Falvak és Városok Társulása. A tanácskozás utolsó napján néhány polgármester-küldöttől megkérdeztük, hogy elégedett-e a kongresszus lefolyásával, illetve várható-e valami előrelépés a jövőben. Nagykapos - Bodnár Tibor: Megválasztásuk óta az önkormányzatok igen sok tapasztalatra tettek szert, sajnos eddig sem a kormány, sem a parlament nem volt kíváncsi a véleményünkre, s így például a községek vagyonáról, az adózásról, de a községi rendörségről is olyan törvényt fogadtak el, amely máris módosításra szorulna, s mi ezeket a problémákat már előre láttuk. Kongresszusunkon ezekről a dolgokról is sok szó esett, és akkor leszek bizakodó, ha a jövőben ezen a téren sikerül áttörést elérnünk. Szepsi - Zachariás István: Némi optimizmusra ad okot, hogy a kormány az ország új közigazgatási felosztását előkészítő bizottságába a falvak és városok társulásából három képviselőnket beválasztotta. Tornaija - Schwarz Árpád: Ezen a kongresszuson már bebizonyosodott, hogy kinőttük a gyermekcipőt. Már beszélhetünk a társulás politikai kultúrájáról. Háttérbe szorultak az indulatok, és az ésszerű megoldások keresése volt jellemzőbb. Jó ötlet volt, hogy az önkormányzatok pénzügyi kérdéseit, a környezetvédelem problémáit, az ország közigazgatási felosztását külön-külön bizottságokban tárgyaltuk meg, mert így az egyes témakörökkel sokkal részletesebben lehetett foglalkozni. Dióspatony - Lelkes Vince: Az elnöki beszámolóból, és az osztrák, magyarországi, amerikai vendégek felszólalásából is egyértelműen kiderült, hogy a Szlovák Városok és Falvak Társulásának sokkal jobban csengő neve van külföldön, mint itthon. Nekünk eszünk ágában sincs helyettesíteni a kormányt, de tény, hogy mi vagyunk a legintenzívebb kapcsolatban a falvak és városok mindennapos, valós életével, ezért szeretnénk, ha érveink eljutnának s megértésre találnának a törvényhozó és végrehajtó szerveknél. ACSARKODÓ BIZALMATLANSÁG Eljutottunk oda, hogy már szinte kitapintható a szlovák közvélemény gyűlölete a szlovákiai magyar politikusok iránt. Közvéleménykutatási eredmények alapján bizonyítható: nőtt az ellenszenv mindennemű magyar politikai követeléssel szemben. S a magyar parlamenti mozgalmakkal szembeni elutasítást és gyűlöletkeltést jónéhány szlovák politikus a magyar törekvések elferdítésével, drasztikus félremagyarázásával módszeresen fokozza. így aztán a szlovák átlagpolgárhoz csupán az jut el, hogy a magyarok a határok megváltoztatását, a Szlovákiától való elszakadást szorgalmazzák. Ez rögződik benne, s többségüknek nincs sem ideje, sem szükséges információtöbblete ahhoz, hogy a dolgok valós állásáról meggyőződjön. Ennek következtében fokozódik az ellenségkép, burjánzik a bizalmatlanság mindennel szemben, ami magyar. Ezt az állapotot a Szlovák Nemzeti Párt hétvégi rózsahegyi közgyűlése is igazolta. Nem hiszem, hogy szerencsés volt a magyar parlamenti mozgalmak képviselőinek távolmaradása. Ezt az alkalmat is kihasználhatták volna a párbeszédre, még ha az nem is kecsegtet közvetlen eredménnyel. Az erősödő bizalmatlanság feltételei közt ugyanis a magyar mozgalmak szempontjából is sokkal bonyolultabb a politizálás. A nemzetiek csúcsszervének tanácskozása bizonyította, hogy a párt soraiban a gyűlölet, a magyar ellenségkép, s valahol a magyarok okozta komplexus is jelen van. Az alapszabály módosításával kapcsolatos vitában például teljes komolysággal vetődött fel annak veszélye, hogy bomlasztás céljából magyar nemzetiségű tagok kerülhetnek a nemzeti pártba. A kérdés körüli vita olyan messzire ment, hogy Vít'azoslav Móric azt kezdte fejtegetni: mi lesz akkor, ha egy teljesen magyar községben, esetleg az Együttélés megbízásából, öten megalakítják a Szlovák Nemzeti Párt helyi szervezetét. Amikor a küldöttek már maguk is elhitték, hogy az alapszabály megváltoztatása után a magyarok egymás hegyén-hátán igyekeznek majd a nemzeti pártba, akkor Jozef Prokeš feltette a kérdést: nem bízunk saját erőnkben? Az Együttéléstől kell tartanunk? Figyelmeztette a kétkedőket, hogy provokátorok nem kerülhetnek soraikba, mert minden új tag felvételéről az adott helyi szervezet dönt. Ľudovít Černák az alapszabály módosítását szorgalmazva példát is említett. Állítólag egy régebbi párttag fordult hozzá problémájával: veje magyar, érdeklődést mutat a nemzeti párton belüli tevékenységre, de az alapszabály értelmében nem lehet tag. Cérnák szerint ebben az esetben minden eshetőség megvan arra, hogy a fiatalember szlovák nemzetiségűvé formálódjon át. Bizonyára önbizalom-erősítésnek szánta a példát, mégis - ha igaz - döbbenetesen drága ár a politikába lépésért. Valóban terem(nek) ilyen magyar fiatalember(ek)? Sajnos, a szlovák-magyar viszony égboltján további felhők tornyosulását okozták azok, akik felszólalásaikban önmagukat szinte mártírnak feltüntetve drámai képet festettek (konkrétumok említése nélkül) a vegyes lakosságú területeken a szlovák-magyar együttélésről. A gútai küldött például tájékoztatva arról, hogy lakhelyén csak 16 százalék a szlovákság aránya, „rendkívül nehéz itt az élet", drámai megállapítással a bizalmatlanság magvát hintette el. A nemzetiek V. közgyűlése sajnos, sem gesztust, sem határozott lépést nem tett az acsarkodó bizalmatlanság eloszlatása felé. MÁZSÁR LÁSZLÓ EMLEKEZES SZENT-IVANY GÁBORRÁ Amint arról április 17-i számunkban hírt adtunk, április 14-én az Egyesült Államokban, életének 82. évében elhunyt Szent-Ivány Gábor, jogász és történész, az USA-ban működő Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának alelnöke, a magyarországi Rákóczi Szövetség alapító tagja. Most gróf Esterházy Alice megemlékezését közöljük (valamelyest rövidítve), mely tegnap érkezett szerkesztőségünkbe. Egy nap levelet kaptam Washingtonból a számomra ismeretlen dr. Szent-Ivány Gábortól, hogy apámról ír könyvet, s szeretne megismerni. Meghívtam tenger melletti házunkba. Egy napon megjelent nálunk Gábor, virágos ingben, tornacipőben, külsejével, mint egy kaméleon, idomult környezetéhez. Még a beszéde is, mint az enyém, idegen idiómákkal volt tele. Amikor a tengernél ültünk a homokban, nézte olasz fiaimat, akik a pozsonyi várat építették, a négy toronnyal. Ahogy a mi emlékünkben él, csonkán, csúcsos tető nélkül. Mintha egy rég elveszett barátot találtam volna meg újra. Mesélt apám munkásságáról, mesélt a saját gyerekkoráról, hogyan élt kiűzetése után, a marhavagonban. S az emlékek, melyek egy életen át feledésre voltak ítélve, lassan viszsza tértek. Elmesélte, hogy évekig böngészte a mikrofilmeket, melyekre a felvidéki magyar újságok voltak felvéve, Wojtasek professzor jóvoltából jutott hozzájuk. Szeme megromlott a sok olvasástól, az Esterházy nevet keresve a filmeken; minden cikket lemásolt, ahol róla volt szó. Többet tudott apám munkásságáról, mint bárki, akit ismertem. Mint történelemkönyv, úgy tárta fel a múltat. Számomra isteni küldetésnek tűnt, hogy hozzám jött. Filmkazettájának segítségével megismertem a Felvidék műemlékeit, templomait. Lassan a fájdalmasan elfelejtett emlékek - hosszú beszélgetéseink folyamán - megelevenedtek. Ennek a halk szavú, kedves, magyarságában hívő embernek köszönöm, hogy újra felvidéki magyarrá lettem. Nem szabad felejteni! Kötelességünk feltárni a múltat, hogy mi, akik még átéltük a felvidéki magyarellenes Holocaustot, a tudás erejével védjük meg magunkat a jelenben, és példát mutassunk fiainknak a jövőben. Amióta nálam volt Szent-Ivány Gábor, és amióta angol nyelvű könyvének bővített német fordításán dolgozom, tudom, hogy apáink, akik ha nincsenek is mindnyájan név szerint említve, hősök voltak. Fiaik, akik a szülőföldön maradtak, látni fogják, hogy az áldozatok nem voltak hiábavalók. GRÓF ESTERHÁZY ALICE, Róma A SZÉP MAGYAR BESZÉDÉRT KAZINCZY-ÉREM NAGYMEGYERRE Kazinczy-érmet kapott szép magyar beszédéért és kiejtéséért Horváth Andrea, a Nagymegyeri Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákja. A Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd országos verseny eredményeit vasárnap hirdették ki Győrött. Az idén 15 gimnáziumi és szakközépiskolai, illetve 15 szakmunkástanuló nyerte el a kitüntető cimet. A határon túli magyarokra öt érem várt, de csak Szlovákiából és Moldovából érkeztek versenyzők, míg máshonnan, állítólag adminisztratív okok miatt, nem jött senki. Deme László egyetemi tanár, a bíráló biozottság elnöke úgy vélte, a verseny színvonala az idén magasabb volt, mint a korábbi esztendőkben. (kokes) Érsekújvár - Csanda Endre: Külsőségekben nem volt látványos ez a kongresszus, de nagyon komoly vitákat eredményezett, s ezért volt értelme, hogy összejöttünk. A kongresszust megelőzően voltak olyan belső törekvések, hogy szét kellene választani a társulást, külön a városok és külön a falvak szövetségére. örülök, hogy ez a törekvés nem győzedelmeskedett. Nagymegyer - Lojkovics Sándor: Pozitívumnak tartom, hogy a területi és közigazgatási felosztást illetően is sikerült egységesíteni az álláspontokat. A horizontális változat mellett voksoltunk, hangsúlyozva a történelmi, földrajzi meghatározottságokat, az etnikai vonások figyelembe vételét. Somorja - Gyulai Lajos: Ezen a kongresszuson az államhatalom decentralizálásával is foglalkoztunk. Magam is fontosnak tartom, hogy nagyobb jogkörökkel ruházzuk fel azönkormányzatokat, de az illetőségi körök feladatait csak akkor vállalhatjuk fel, ha az állami költségvetésből ennek az anyagi alapjait biztosítják. Nagyszarva - Pálfy Dezső: Sokkal szervezettebben zajlott le ez a kongresszus, mint az előbbiek és a legfontosabb az, hogy konkrét dolgokban állapodtunk meg. Módosítottuk társulásunk alapszabályzatát, s megegyeztünk abban is, hogy ezentúl a falvakat és városokat érintő törvényjavaslatokat az elnökségünk fogja véleményezni. Jelentős változtatásokat fogadtunk el az elnöki tisztséggel kapcsolatban is. Társulásunk végrehajtó szerve eddig maga az elnök volt, ezután a több mint száz tagú tanács lesz. A magam részéről jó jelnek tartom, hogy kongresszusunkon Roman Kováč megígérte, a kormány véleményünk figyelembe vétele nélkül nem hajtja végre az ország új közigazgatási rendszerének kialakítását. (szaszák)