Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám, csütörtök

1993. ÁPRILIS 22. ÜHBB9BIS mstói GAZDASÁG MAGYAR-CSEH KERESKEDELEM BÍZNAK VISEGRÁDBAN A múlt héten Prágában dr. Mező Gergely, a magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa sajtóértekezleten vázolta fel a magyar gazdaság külgazdasági eredményeit, valamint a magyar -csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok tavalyi alakulását illetve a magyar-cseh áruforgalom kilátásait. A magyar gazdaság fejlődésének külső feltételei 1992-ben több tekintetben javultak. Érvénybe lépett az EK-társulási megállapodás, megindult a visegrádi csoport együttműködése, s nem szünetelt a külföldi tőke beáramlása - állapította meg a magyar diplomata, majd rámutatott: a kedvező gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a világgazdaság a vártnál alacsonyabb fejlődési üteme, a volt Jugoszlávia területén elmérgesedő háborús konfliktus, s a kelet-európai térség fizetőképességének gyengülése következtében romlottak a körülmények. A magyar külgazdaság 1992-ben fordulóponthoz érkezett. Több évi visszaesés után ismét növekedni kezdett az ország exportteljesítménye. Magyarország külkereskedelmi forgalmának mintegy 70 százalékát a fejlett országokkal, s mintegy 25 százalékát a kelet-európai országokkal bonyolítja le. A külkereskedelmi mérleg kedvező adatai alapján megállapítható: a múlt év során a külgazdaság továbbra is a magyar gazdaság húzóágazatának számított. A magyar-csehszlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok még a közelmúlt bonyolult időszakában is kedvezően alakultak - állapította meg Mező Gergely. A földrajzi közelséget és a két gazdaságban végbemenő folyamatok azonos jellemzőin túlmenően a hagyományosan jó gazdasági kapcsolatok tették lehetővé, hogy a rubelelszámolású térség országai közül csupán magyar-csehszlovák viszonylatban tudott a kölcsönös kereskedelem aránylag zökkenőmentesen, egy év alatt szabaddevizás, a világkereskedelemben is elfogadott feltételekkel működő kereskedelemmé alakulni. Az eredmények, az 1991-hez viszonyított mintegy 10 százalékos forgalomnövekedés pedig már arról tanúskodik. hogy a két ország gazdálkodó szervezetei elismerték a partner országában rejlő kereskedelmi lehetőségeket. A szállításokban a korábbihoz képest csökkenő tendenciát mutat a gépek és a szállítóeszközök részesedése, ugyanakkor nö a feldolgozott félkésztermékek, az élelmiszeripari cikkek és a vegyi anyagok aránya A múlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a forgalom mintegy 25 százalékát harmadik országbeli közvetítők bonyolítják le. Ennek okai elsősorban a fejlettebb infrastruktúra adta előnyökben, a szilárdabb likviditási helyzetben rejlenek. Feltételezhető, hogy a magyar -cseh kereskedelmi forgalom fejlődése megőrzi az 1992. évi fejlődési szintet. Magyarország nagy reményeket fűz a visegrádi csoport keretében létrejött szabadkereskedelmi megállapodás nyújtotta lehetőségekhez. Ez irányban nagy az érdeklődés mind a vállalkozók, mind a vállalatok részéről, s ezért feltételezhető, hogy a forgalom fejlődését nagymértékben elősegítik a csökkenő vámok a többi kedvezménnyel együtt Fontos barométere a magyar -cseh kereskedelmi kapcsolatoknak a brünni nemzetközi vásár - hangoztatta Mező Gergely. A magyar vállalkozóknak és a vállalatoknak a cseh piac iránti érdeklődése abban is kifejezésre jut, hogy az április 18án megnyílt Brünni Nemzetközi Vásáron több mint 15 magyar gazdálkodó szervezet állít ki. A két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak erősítése szempontjából fontos eseménynek számítanak az őszre tervezett magyar napok is, amelyeket a Magyar Kereskedelmi Kirendeltség együtt szervez a Prágai Magyar Kulturális Központtal SOMOGYI MÁTYÁS A SZLOVÁKIÁI MEZŐGAZDASÁG EGY AMERIKAI SZEMEV

EL TÁMOGATÁSSAL EGY ÚJ MINŐSÉGI SZINTRE Jerry S. Walker amerikai mezőgazdasági szakember nyugdíjba vonulása előtt az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának közép-európai ügyekkel foglalkozó munkatársa volt. Ismeri tehát nemcsak a mi, hanem az egész térség gazdasági helyzetét, különösen a mezőgazdaság égető problémáit. Nemrégiben immár saját cége, az Agripro képviseletében járt Szlovákiában. Ekkor készült a beszélgetés. • A jelenlegi helyzet ismeretében milyennek látja a szlovákiai gazdaság, s ezen belül a mezőgazdaság várható kilátásait? - Meggyőződésem, hogy a szlovák gazdaság egészének fejlődése elválaszthatatlan a mezőgazdaság helyzetének alakulásától. A hasonló helyzetben levő országok tapasztalataiból kiindulva várható, hogy az ipar, a gépgyártás újbóli felfuttatása hosszabb ideig tarthat majd, míg a mezőgazdasági termelés élénkítése a kedvező adottságú térségekben, természetesen hangsúlyozottabb állami támogatással, rövidebb idő alatt is megvalósítható. Az élénkítést én már egy teljesen új minőségi szinten képzelem el, amelyet elsősorban a piac diktál. Hangsúlyozottan nem mennyiségi növekedést értek ezen, hanem a nemzetközi követelményeknek is eleget tevő hatékonysági és minőségi értéknövekedést. • A kedvező adottságok ellenére mégis miért nem versenyképes a világpiacon a szlovák mezőgazdaság? - Elsősorban a költségtételek alakulása és a piac által diktált minőségi követelmények elhanyagolása miatt. A józan paraszti ész is azt diktálja, hogy a gazda, mielőbb bármibe belekezd, kiszámítja, mennyibe fog ez kerülni, illetve mit hoz majd a konyhára, hogy eldöntse, érdemes-e hozzáfognia. Tény, hogy az előző rendszerben, az állami megrendelések idején erre nem volt szükség, de napjainkban, s főleg a piacgazdaság feltételei között ez az alapvető szempont. A minőségi változásokat nemcsak az alapvető mezőgazdasági termékek előállításában, hanem a feldolgozásban és az értékesítésben is el kel! érni. Ma már a termékek exportjában egyértelműen az ár és a minőség a meghatározó szempont. Szlovákia és Csehország a térség többi országához képest helyzeti előnyben van, mivel az ágazat privatizációja itt már végbement, s ez megfelelő kereteket biztosít az emiitett gazdasági célok megvalósításához. • Nálunk az utóbbi időben az egyik legtöbbet vitatott kérdés a mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás mértéke. A termelők keveslik, azonban vannak, akik még ezt a radikálisan csökkentett támogatást is sokallják. -Tudatosítani kell, hogy egy-két ország kivételével sehol a világon nincs mezőgazdasági termelés állami támogatás nélkül. Még az élenjáró USA és Kanada is jelentős összegeket fordít erre a célra, bár kétségtelen, hogy az utóbbi időben egyértelmű a mezőgazdasági támogatáspolitika fokozatos leépítésére irányuló szándék. Amíg az Európai Közösségek országaiban a fennálló támogatási rendszer lesz érvényben, a szlovák mezőgazdaság sem lesz versenyképes állami támogatás nélkül. Vitathatatlan azonban, hogy a támogatáspolitika struktúrájában is változást kell eszközölni. Olyan mechanizmusokat kell alkalmazni, amelyek hatékonyabbá teszik a támogatások felhasználását. • A jelenlegi gazdasági helyzetben, mikor a mezőgazdasági üzemeknek több mint 90 százaléka veszteséges, a csődtörvény várható bevezetése után a gazdaságok javarészét felszámolás fenyegeti. Mi lehet a megoldás? - Én nem félnék a csődeljárástól, hiszen ez gyakorlatilag a működő gazdaságokban annyit jelent, hogy a ráfizetéssel gazdálkodó vállalatvezetést a tulajdonosváltás lezajlása után új vezetés váltja fel. Nézze, lehet, hogy néhány gazdasági vezetőnek nem tetszik majd, amit mondok, de azok, akik az utóbbi három évben csak ölbe tett kézzel ültek, mi mást várhatnának, minthogy tönkremennek. És itt nyílik lehetőség a tehetségesebb gazdasági vezetők elótt arra, hogy ezeket a rosszul működtetett üzemeket megvásárolják, s a saját elképzeléseik alapján szervezzék újra. Úgy vélem, ez a tehetséges réteg még a nehéz feltételek között is képes felszínen tartani ezeket az üzemeket, a kormánytól függ, valóban őket támogatja-e majd. • A kétségtelenül szorító válságra utaló jelek ellenére melyek azok a kiindulópontok, amelyekre megbízhatóan támaszkodhat az ágazat ? - Említettem már, hogy a kedvező termesztési feltételek itt adottak, a hatékony termeléshez a költségtételek csökkentésén és a minőség javításán át vezet az út. Ehhez elsősorban megfelelően kiválasztott termelési technológia és ütőképes vezető gárda kell, amely úgy tud alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy időközben a környezetet is képes alakítani. Az itteni szakemberek ismerik a módját, hogyan kell mindezt megvalósítani, csak kedvező gazdasági környezetet kell hozzá teremteni. • Végezetül mi a véleménye a nálunk éppen kialakulóban levő magángazdálkodói réteg perspektíváiról, esélyeiről? - Szimpatikusnak tartom a törekvéseket, de őszintén el kell mondani, hogy ez a réteg soha nem lesz meghatározó az ország élelmiszertermelésében. Mint ahogyan Amerikában sem az. öt-tíz hektáros önellátó farmok ott is vannak, az élelmiszertermékek 80 százalékát azonban a meglévő farmok 20 százaléka állítja elő, tehát egyértelműen a nagybirtokok a meghatározók. Jómagam is 50 hektáros farmon gazdálkodom, de ez a tevékenység csak kikapcsolódásra szolgál, ez az én hobby-farmom. Az önöknél létrehozott nagyüzemi gazdálkodás ellenben jó alapul szolgálhat - természetesen megfelelő feltéteiek között - a termelés ésszerű koncentrációjához, ami a közép-kelet-európai országok gazdasági integrációjában is jelentős szerephez juthat. • Köszönöm a beszélgetést. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ KOMAROMI CIPŐGYÁR A MÚLT SÚLYOS TERHE Komáromban az idők során a partizánskej cipőgyár kihelyezett üzeme a hajógyár után a város második legnagyobb üzemévé nőtte ki magát. A szlovákiai cipőipar azonban főként a szovjet piacra termelt, és emiatt az utóbbi időben válságba került, sőt egyre több jel mutat arra, hogy az ágazatbari a csőd sem lesz ismeretlen fogalom. Juraj Prachárral, a komáromi üzem igazgatójával a város e komoly munkaadójának helyzetéről beszélgettünk. • Szerte az országban nagyon sok embert érint a partizánskei ZDA cipőgyártó vállalat jelenlegi nehéz gazdasági helyzete. A komáromi üzem viszont már egy ideje önállósulni szeretne. Hol tartanak ezek a tárgyalások? - Jogilag ugyan még mindig Partizánskehoz tartozunk, de január elseje óta részleges gazdasági önállósággal rendelkezünk. A tárgyalások tovább folynak, hiszen az összes kihelyezett üzem a teljes önállóságra törekszik. Mi is ilyen értelemben dolgoztuk ki és nyújtottuk be a privatizációs tervezetünket, amelyben külföldi tőke bevonásával is számolunk. Eredetileg a svájci Rieker cég érdeklődött irántunk, de ők, sajnos, később visszaléptek, illetve valószínűleg a nyugati kereslet csökkenése miatt a komárominál jóval kisebb Moravské Lieskové-i üzemet vették meg. Mi tovább tárgyalunk az érdeklődőkkel, de a tárgyalások során nagy hátrányt jelent számunkra, hogy a partizánskei központtal még mindig nem sikerült rendeznünk pénzügyi viszonyunkat. Arról van szó ugyanis, hogy a volt Szovjetunió államai 1,7 milliárd koronával tartoznak a vállalatnak, és ebből több mint 400 millió a komáromi üzemre esik. Mi oda a prágai Exico külkereskedelmi vállalaton keresztül szállítottunk, így most ők nem fizetnek nekünk, mi nem fizetünk mondjuk a bosanyi bőrkikészítőnek, ők viszont tartoznak a húskombinátnak, és ez így megy körbe-körbe. Korábban ígérgették, hogy elengedik az adósságokat, de az ország mai helyzetében nem valószínű, hogy valaki ad nekünk 1,7 milliárdot. Talán lehetőséget jelentene, ha az egyes üzemek adósságait fokozatosan számolnák fel. • Ennek ellenére sikerül új megrendeléseket szerezniük? - Megrendeléseink ugyan vannak, de az előbb említett másodlagos fizetésképtelenség nagyon megnehezíti a nyersanyag és egyéb kellékek vásárlását. A pozsonyi Transaktán keresztül vannak német, angol megrendelőink, és velük igyekszünk olyan megállapodást kötni, hogy partnereink előre fizessék ki a termeléshez szükséges nyersanyagokat. Ehhez, persze, kölcsönös bizalomra van szükség. • Üzemük jelenlegi helyzetében mennyire fenyeget az elbocsátások réme? - Gondjainkat egyelőre a termelés korlátozásával igyekszünk megoldani. Nem tartjuk ugyanis ésszerűnek, hogy felszámoljuk mondjuk az üzem egyharmadát, hiszen így a pénzügyi problémák rendeződése után újra teljes kapacitással működhetünk majd. A korlátozásokat vagy termelőegységek, vegy beosztások szerint foganatosítjuk, és az otthonmaradó dolgozóink bérüknek a 60 százalékát kapják. A vállalaton belül ezek az intézkedések még a mi üzemünket érintik a legkevésbé, hiszen míg a központi gyárban ez 12-13 napot tett ki, nálunk az átlag alig több mint 7 nap. • Napjainkban gyakran vagyunk annak tanúi, hogy hiába gyárt valaki elfogadható terméket, azok gyakran nem jutnak el a vásárlókhoz. Megítélése szerint termékeik mennyire vannak jelen a hazai boltokban? - A közelmúltig a zlíni és a partizánskei nagykereskedelmi vállalaton keresztül értékesítettük termékeinket, az utóbbi időben viszont - sajnos - a csehországi kivitel jelentősen lecsökkent. A vállalatnak jelenleg Szlovákia-szerte 150 boltja van, mi pedig Komáromban is árusítunk. A magánboltok általában ' egyenesen tőlünk viszik az árut, de ha útba esik, ki is szállítjuk nekik.-tlBIZONYTALAN A OSEH KAPCSOLAT MEGNYITOTTA KAPUIT A POZSONYI ÉRTÉKTŐZSDE Április hatodikán a pozsonyi belváros egyik ódon épületében megkezdte tevékenységét az Értéktőzsde (Burza cenných papierov v Bratislave). Egyelőre kéthetente terveznek üzleti napokat, az elsőn az Általános Hitelbank háromféle kötvényével megközelítőleg egymillió korona forgalmat bonyolítottak le. Jozef Mesároš megbízott igazgatót arra kértük, foglalja össze az első nap tapasztalatait. - Összességében ezeket kedvezőknek ítélem, hiszen az üzleti forgalom nagysága megfelelt a várakozásoknak, vagyis nem történt boom, de az sem, hogy üzletkötés nélkül zártunk volna. Hasonló forgalmat bonyolítottunk le, mint amilyet a tavalyi prágai ideiglenes másodlagos értékpapírpiacon megszoktunk. Ráadásul eredményeink összeegyeztethetők a Prágai Értéktőzsde első napi tapasztalataival, ahol a Komerční banka kötvényeivel üzleteltek. • Annak idején hosszú ideig vita folyt az értéktőzsdén bevezetendő rendszerről. Miért választották végül is az elektronikus megoldást? - Eredetileg a hagyományos, zürichi rendszer alkalmazását terveztük, és ezzel a módszerrel került sor az első próbákra is. Ezek során viszont az az általános vélemény alakult ki, hogy néhány lépés meggyorsítható, automatizálható, sőt a kockázat is csökkenthető, így fokozatosan eljutottunk az elektronizált megoldáshoz. ® Jelenleg 27 tagjuk van. közülük viszont 12nek a tagságát felfüggesztették. - Ezt azért voltunk kénytelenek megtenni, mert őket tavaly vettük fel, amikor még az értékpapír-kereskedelemhez érvényes engedéllyel rendelkeztek. Az ország új államjogi elrendezése következtében viszont a pénzügyminisztérium törvényértelmezése alapján a csehországi székhelyű tagjaink Szlovákia területén elvesztették ezt a jogukat. így most előbb be kell jegyeztetniük magukat a szlovák cégjegyzékbe, majd az értékpapír-kereskedelemre újra engedélyt kell kérniük a minisztériumtól. Mi ezeknek a tagjainknak egyelőre csak a kereskedelmi jogát függesztettük fel, de továbbra is kapcsolatban vagyunk velük, megkapják az összes információt, és részt vesznek a rendezvényeinken. A főként magyar banktőkét tartalmazó prágai Interbanka például azóta létrehozta pozsonyi fiókját, és meg is kapta a licencet. • Milyen kapcsolatokat terveznek a Prágai Értéktőzsdével, illetve a többi hasonló intézménnyel? - Jövőbeni kapcsolatunk a Prágai Értéktőzsdével a helyzet alakulásától függ. Tavaly ugyanis még azzal számoltunk, hogy ugyanaz az emitens mindkét helyen jegyezheti az értékpapírjait. így mindkét helyen egyszerre kereskedhettek volna ezekkel, ebből következően Pozsonyban egy táblán jeleztük volna a prágai árfolyamokat és fordítva. Most viszont még tisztázatlan, hogy a már külföldinek számító cseh emitensek jegyezhetik-e nálunk a papírjaikat illetve, hogy ezt a problémát egy külön cseh-szlovák szerződéssel, vagy a devizatörvény módosításával rendezik-e. Mindenesetre a Prágai Értéktőzsdével kezdettől fogva jó kapcsolatban vagyunk, és ma is rendszeresen kicseréljük információinkat. ® Kereskedni fognak a nem jegyzett papírokkal is illetve milyen a kapcsolatuk a tőzsdén kívüli kereskedelemre szakosodott FtM-Systémmet? - Egyelőre nem döntöttük el, hogy kereskedni fogunk-e a nem jegyzett papírokkal is, esetleg létrehozzuk-e a regisztrált papírok nem jegyzett (nem kotált) piacát. Az RM-Systém ugyanis engedélyt kapott az összes értékpapír kereskedelmére, és ezért kénytelenek leszünk megegyezni velük a játékszabályokban. Egyelőre mindkét fél jelezte, hogy kész a tárgyalásokra, és rövid időn belül meg kell találnunk a megoldást. • Jelenleg 4 nyomtatott és 7 dematerializált értékpapírt jegyeznek. Összesen hány papírt szeretnének bevezetni a tőzsdére, illetve jelenleg hány kérvényük van még? - Tagjaink jelzése szerint 3-4 további papír előkészítésén dolgoznak, bejegyzési kérvényükkel a jövő hónap elején számolunk. Számításaink szerint az év végére a Pozsonyi Értéktőzsdén 20-25 értékpapírt jegyzünk majd. TUBA LAJOS