Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iÚJSXÔä 1993. ÁPRILIS 2. ROMÁNIA MEGALAKUL A KISEBBSÉGI TANÁCS Bukarestben már a jövő hét folyamán megalakul az a nemzeti kisebbségi tanács, amely konzultatív szervként a román kormány mellett fog működni - jelentették be a román fővárosban. Victor Hrebenciuc, a kabinet főtitkára bukaresti sajtóértekezletén elmondta, hogy a kisebbségi tanács felállítása szerepel a Vacaroiukormány tavaly novemberben ismertetett programtervezetében, s ilyen értelemben a kormányprogram egyik pontjának teljesítéséről van szó. A román kormány szerint a tanács feladata lesz a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogainak védelme, a törvénykezés és a nemzetközi jogi normák betartása ezen a területen. Sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a tanács tagjai lesznek államtitkári vagy vezérigazgatói szinten a külügy-, az igazságügy-, a honvédelmi, a pénzügy-, a művelődésügyi, az ifjúság- és sportügyi minisztérium, valamint a kultuszügyi és a közigazgatási főigazgatóság képviselői, együtt a Romániában élő kisebbségek képviselőivel. A román kormány álláspontja szerint a konzultatív testület állandó kapcsolatban állna a törvényesen bejegyzett kisebbségi szervezetekkel. A kisebbségeket érintő törvényjavaslatokat és kormányhatározattervezeteket dolgozna ki vagy esetleg javasolna megtárgyalásra a kabinetnek. Ugyanakkor bizonyos konkrét problémák felmerülésekor javaslatokat dolgozna ki megoldásuk módozataira. A romániai nemzeti kisebbségek érdeklődéssel fogadták a kisebbségi tanács létrehozásáról még a múlt héten hozott kormánydöntést, de egyelőre bővebben nem kommentálták, illetve nem foglaltak állást ez ügyben, mert még nem teljesen világos a testület jogi helyzete, összetétele, stb. Általában pozitívan értékelik viszont már azt a tényt is, hogy egyáltalán sor került erre a lépésre. Az RMDSZ vezetősége is a napokban ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tanács reális értékét a kisebbségek szempontjából csak a munkája alapján lehet majd lemérni. Hrebenciuc a hargitai és kovászna megyei prefektusok ügyében újra megismételte a hivatalos álláspontot, miszerint minden a legnagyobb rendben van, a román nemzetiségi prefektusok kinevezése a túlnyomóan magyarok által lakott két székelyföldi meqyébe nem nemzetiségi probléma. KOKESJÁNOS SCÖZELEDÉS ÄVÄGY SEM? A CSEH SAJTÓ A SZLOVÁK ÁLLAMFŐ PRÁGAI LÁTOGATÁSÁRÓL A tegnapi csehországi sajtó részletesen foglalkozott a szlovák államfő prágai látogatásával. A Lidové noviny szerint ennek legkonkrétabb eredménye az, hogy Michal Kováé és Václav Havel megállapodott, évente legalább háromszor találkoznak. Ugyanakkor a lap kétségbevonja Havel véleményét, miszerint a hosszútávú külpolitikai kérdésekben nagyon közeli a két köztársaság álláspontja. Végezetül leszögezi: a szlovák államfő látogatása teljesítette a célt. semmihez sem járult hozzá, semminek sem okozott kárt. Jegyzetében a Rudé právo azt állítja, a cseh kormánypárt már az ország válása idején nagy reményeket fűzött Micha! Kováéhoz, mivel úgy látta, jelentős befolyással bír Mečiarra. Nyilvánvalóan éppen neki köszönhető, véli a lap, hogy lezárult a tömegtájékoztató eszközökön keresztül való lázas üzengetés, a különböző levelek és gyanúsítgatások korszaka. ALÁÍRJÁK AZ ALÁVETÉSI NYILATKOZATOT Magyarország elfogadja az Európai Közösségek bizottsága külkapcsolatokban illetékes képviselőjének indítványát, hogy Pozsony és Budapest április 7-én Brüsszelben írja alá a bősi alávetési nyilatkozatot, amellyel a hágai bíróság elé utalják a vita eldöntését. Martonyi János magyar külügyi államtitkár - az USA-ban tartózkodó Jeszenszky Géza távollétében - válaszlevélben tájékoztatta erről Hans van dem Broekot. Az államtitkár levelében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy szlovák részről mindig nem adták beleegyezésüket a közösen kidolgozott nyilatkozat szövegéhez, jóllehet a magyar fél elfogadta a szlovák kormány által szorgalmazott módosítások többségét. Magyar részről indítványozták továbbá, hogy a hágai beadvány aláírásával egyidejűleg folytatódjanak az ideiglenes bősi vízgazdálkodási rendszerről kezdett megbeszélések. Szarajevói kisfiúk értékes ,,zsákmánya": életveszélyben gyűjtött és szánkón hazafelé menekített tűzifa. RIADÓ A POTO

MAC PARTJÁN LÉTFONTOSSÁGÚ: JELCINT TÁMOGATNI Washingtonban riadót fújtak azt követően, hogy Borisz Jelcin orosz elnök a polgárháború és az ország széthullása fenyegető veszélyéről tett említést. Az amerikai politikusok ezt követően sorra úgy nyilatkoztak, konkrét tettekkel is támogatni kell Jelcin harcát a konzervatív kommunista parlament ellen. Mivel a beígért 24 milliárd dolláros nyugati segély csak Ígéret maradt, az oroszok fokozatosan kezdenek szembefordulni a Nyugattal s a tüntetéseken megjelent jelszavak az államfőt és külügyminiszterét Amerika és a CIA ügynökének titulálják. Hogy végül is Oroszország mekkora összegű és milyen formájú amerikai támogatást kap, az a hétvégi kanadai oroszamerikai csúcstalálkozón dől el. Clinton elnök mindenesetre az utóbbi napokban azon volt, hogy meggyőzze az amerikai közvéleményt: az Egyesült Államok számára létfontosságú Jelcint támogatni. Közben Moszkvában ugyan már kisebb hévvel, de folytatódik a hatalmi harc a parlament és az elnök között. A parlament ismét az alkotmánybírósághoz fordult, kérve, hogy bírálja el Jelcin három rendeletét, melyek a képviselők szerint ellentétesek az érvényes törvényekkel. Az első ,,vád", hogy március 20-án elhangzott tévébeszédében Jelcin azt mondta, rendeletet írt alá a különleges elnöki rezsim bevezetéséről, ám a hivatalos dokumentumban szó sem volt rendkívüli elnöki jogkörökről. A parlament által kifogásolt másik rendelet a reformok menetéért felelős tartományi kormányzók tisztségének létrehozását tartalmazza, a harmadikban pedig az államfő engedélyezi a kozákok határőregységeinek létrehozását Eszak-Kaukázusban. A parlament álláspontja szerint mindhárom rendelet alkotmányellenes. OROSZORSZÁG A MUNKANÉLKÜLISÉG REALITÁS A népi küldöttek rendes kongresszusa elé terjesztett beszámolójában az orosz kormány - nyilván, mert semmi jobbról nem tájékoztathatott - az előző évi tevékenységét ismertetve sikerként találta, hogy nem váltak valóra a jóslatok, ami a munkanélküliség alakulását illeti. 1992 végéig egymillió munkanélkülit regisztráltak, s nem 3 milliót, mint amennyi az előrejelzésekben szerepelt. Ennek az eredménynek a jelentősége a sokszorosára emelkedik, ha figyelembe veszszük, hogy az ellenzék 15-20 milliós munkanélküliséget jósolt. Kétségtelen, hogy ez siker, azonban fnégsem úgy fog szerepelni az orosz állam legújabb történelmében, mint valamiféle eredmény, hanem mint a munkanélküliség 60 év utáni ismételt megjelenésének hivatalos beismerése. S ezzel együtt megjelent a foglalkoztatási törvény, a munkaerőpiac, a sorok a segélyekért. Csakhogy a hivatalos statisztika, mint általában, ezúttal sem mond ki mindent: az Oroszországi Tudományos Akadémia gazdasági osztálya szerint az egymillió hivatalosan bejegyzett munkanélküli csak a jéghegy csúcsa. A láthatatlan, s természetesen jóval nagyobb része 15 millió állástalan embert jelent. Vagyis az ellenzék jóslatai - ezek szerint - nem is állnak olyan messze az igazságtól. Nehéz nem egyetérteni ezzel a véleménnyel, amikor köztudott, hogy a munkájukat elvesztett emberek többsége inkább maga keres munkát, s nem a hivatalokon keresztül. A - természetesen volt - szovjet emberek megszokták ezt, ilyen volt a gyakorlat az egykori Szovjetunióban. Csak a legvégső esetben, végleg elkeseredve fordulnak a munkaközvetítőkhöz, merthogy még nem szokták meg ezt az állapotot, még nem tekintik a munkanélküliséget az élet teljesen normális velejárójának. Ezzel magyarázható furcsa reagálásuk is a tömeges elbocsátásokra a gyárak bezárására, a privatizálásra: nem munkát keresnek, hanem panaszlevelekkel árasztják el a hivatalokat, bírálják az országban kialakult zűrzavart, s közben a szomszédok, a barátok, s gyakran még a családtagok előtt is igyekeznek eltitkolni, hogy elvesztették állásukat. Van a kérdésnek egy másik oldala is, amelyet a statisztika szintén nem tükröz, ám bármely pillanatban robbanást idézhet elö a társadalomban. A munkanélküliség mesterséges visszafogásáról van szó. Több ezer vállalat inkább vállalja a legnagyobb nehézségeket, csakhogy megtarthassa alkalmazottait: bevezetik a félműszakokat, a heti három szabadnapot, több hónapos szabadságot adnak az embereknek. Érthető, hogy ez a gyakorlat sokáig nem folytatható. A kemény piaci törvények előbb-utóbb rákényszerítik ezeket a vállalatokat a felesleges emberek elbocsátására, talán már az idén. Erre lehet következtetni a kormányfő bejelentéséből, mely szerint a kabinet azt tervezi, hogy a költségvetésből nem fogják finanszírozni az állami vállalatokat, még azokat sem, amelyek a katonai-ipari komplexumba tartoznak. Egyben megszigorítják a pénzügyi és hitelpolitikát, amiről a központi bank ós a kormány között máris intenzív tárgyalások folynak. Amint működésbe lépnek ezek a mechanizmusok, kétségtelen, hogy az üzemek és szervezetek nem milliókat, hanem tízmilliókat tesznek ki az utcára. A legsúlyosabb helyzetben a kisvárosok lakosai lesznek, hiszen ott rendszerint csak egy, maximum két vállalat van. Fel fogja ütni a fejét a kényszerű migráció, amely a több munkalehetőséggel kecsegtető nagy ipari központokba fog irányulni, ahol ennek következtében szintén hatalmas méreteket ölt a munkanélküliség és kialakul a szociális feszültség. Ha nem zárható ki a helyzet ilyen irányú alakulása, felvetődik a kérdés, készen áll-e már a kormány a tömeges munkanélküliség problémájának megoldására. Fjodor Prokopov, a Szövetségi Foglalkoztatási Szolgálat vezetője szerint készen áll. Már létrehoztak 88 regionális irodát, melyek összesen két ezer helyi részleget működtetnek, köztük tizet Moszkvában. Az egész hálózatot angol szakember bevonásával szervezték meg, s bíznak abban, hogy zavartalanul fog működni akkor is, ha megnövekszik a munkát keresők áradata. Más kérdés, biztosított-e működésének anyagi bázisa, lesz-e elég pénze az átképzésre, a segélyek kifizetésére. Forrásai a munkáltatók biztosítási díjaiból származnak, vagyis a kifizetett bérek 1 százalékából, továbbá a költségvetésből is kap pénzt és számíthat a vállalatok és magánszemélyek adományaira. Bevételei 88 százaléka azonban a biztosításból ered, ami nem megnyugtató arány. Mert ami ma bőven elég, néhány hónap múlva nagyon kevés lehet. (RIA-Novosztyi) (A moszkvai sajtóügynökségtől még a rendkívüli küldöttkongresszus előtt kaptuk a fenti írást. Úgy véljük azonban, hogy aktualitásából semmit sem vesztett, hiszen az orosz vezetés most sok mindennel foglalkozik, ám a szociális kérdésekkel szinte egyáltalán nem. Pedig talán éppen itt keresendő a mai zűrzavaros állapotok egyik fő oka. - A szerk.) NÉHÁNY SORBAN M

oszkvában hivatalos bankforrások tegnap közölték, újra esett a rubel értéke. Míg a rubel árfolyama a múlt hét kezdete óta viszonylag állandósult, és egy dollárért 684 rubelt kértek, addig tegnap a kurzus 692 rubelre csökkent. A Reuter hírügynökség ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy tavaly augusztusban még egy dollár 162 rubelt ért, azóta azonban meredeken zuhanni kezdett a rubel értéke, elsősorban az orosz gazdasági helyzet rosszabbodása és a gyors ütemű infláció következtében. U

krajna nemzeti pénzegységét, a karbovanyecot tegnap leértékelték, s így egy dollár 3000 karbovanyecot ér az eddigi 2180 helyett. Az Ukrán Nemzeti Bank azzal öszszefüggésben kényszerült a drasztikus leértékelésre, hogy az utóbbi időben szinte korlátlan mértékben nyújtott hiteleket a parlament vezetőségének támogatásával. A

z egyik ukrán lap szerint ezeket a hiteleket a kollektivizált mezőgazdaság támogatására fordították, amelynek hívei nagy létszámban vannak jelen a kijevi törvényhozásban. B

ili Clintonhoz intézett levelet négy egykori amerikai republikánus elnök, amelyben sürgetik, hogy a Fehér Ház mielőbb nyújtson gyorssegélyt Oroszországnak a fenyegető veszély elhárítása érdekében. Reagan, Nixon, Bush és Ford exelnökök azzal érvelnek, jelenleg sokkal kisebb beruházásokkal is fenntartható a béke, mint korábban az ő elnökségük idején. /"tf^ehországban mégsem épül vb meg a Mercedes Benz autógyártó cég által tervezett teherautógyár. Stuttgartban a világhírű cég vezetősége tegnap bejelentette, hogy inkább Wörth városában létesítenek ilyen üzemet, jóllehet a Mercedes cég tavaly már szándéknyilatkozatot írt alá az AVIA és a UAZ cégekkel egy 350 millió márkás beruházásról. Helmut Werner, a Mercedes autógyár igazgatótanácsának új elnöke azonban ugy véli, hogy a cseh vállalatok nem ütik meg a nemzetközi színvonalat és nem lennének konkurenciaképesek. J

anuár vége óta több mint 5 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel a cseh-német határon, vagyis a kétszeresét annak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A jobb jövő reményében 5215 bevándorolni szándékozó, többségükben romániai cigányok, bolgárok, boszniai menekültek és kínaiak próbáltak bejutni Németországba, azonban eredménytelenül. Egyébként tegnap léptek életbe azok az új törvények Németországban, amelyek lehetetlenné teszik a gazdasági menekültek letelepedését az országban. T

okióban Japán és az Európai Közösségek képviselői tegnap megállapodtak abban, hogy a távolkeleti szigetország csökkenti az EKtagországokba irányuló személygépkocsi-exportját. A japán autók eladása az utóbbi időkben egyébként is visszaesett földrészünkön. Ezért a megállapodás tokiói részről nem jelent engedményt, jóllehet a japán kereskedelmi miniszter a jövőre nézve is egyetértett azzal, hogy 9,4 százalékkal csökkenti a japán márkájú személygépkocsik exportját az említett térségbe. A megállapodás nem vonatkozik azokra a japán autókra, amelyeket európai, amerikai vagy ázsiai üzemekben szerelnek össze. S

toltenberg norvég külügyminiszter tegnap megerősítette: Butrosz-Butrosz Ghali főtitkár felkérte őt arra, hogy ha Cyrus Vance befejezi misszióját, vállalja a közvetítő szerepét a dél-szláv konfliktusban. A norvég külügyminiszter hozzáfűzte, hogy komolyan fontolóra vette ezt az ajánlatot, de még nem döntötte el végérvényesen, elfogadja-e. L

ibanonba érkezett tegnap az Európai Közösségek küldöttsége, amely közel-keleti körúton tartózkodik. A háromtagú delegáció arról kívánja meggyőzni az arab országok képviselőit, hogy fogadják el a közel-keleti tárgyalások április 20re tervezett újabb washingtoni fordulójára szóló meghívást.