Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám, péntek

1993. ÁPRILIS 2. . ÚJ SZÓM HAZAI KÖRKÉP AZ ETNIKAI HATÁROKAT VEGYÉK FIGYELEMBE! A szlovák parlament államigazgatási, helyi önkormányzati és nemzetiségi bizottsága a napokban megkezdte az új közigazgatási felosztásról szóló törvénytervezettel kapcsolatos vitát. A bizottság szerdai tanácskozása után Duka Zólyomi Árpád és Dobos László parlamenti képviselők véleményét kérdeztük a kisebbségi szempontból rendkívül fontos törvényjavaslattal kapcsolatban. Duka Zólyomi Árpád: - Számunkra elfogadható lenne a hatvanas évek kis járásaira visszatérni, mert ilyen módon mozaikszerűen összeállhatnának a természetes egységek. A történelmileg kialakult gazdasági és közlekedési központokat mint alapkövetelményt szükséges figyelembe venni. Sajnos a tervezettel kapcsolatos vitában nincs szó a számunkra legfontosabbról, az etnikai határok tiszteletben tartásáról. Tény, hogy a régiók kialakulásában a nemzetiségi jelleg nagy szerepet játszott: Szlovákiában nem véletlenül jött létre 44. Sajnos a mi régiónkat a tervezet nem veszi fi-, gyelembe, nem lelhetők fel a három felosztási változat egyikében sem az etnikai és a nyelvi határok. Ebben jómagam bizonyos tudatosságot látok. Dobos László: - A regionális önkormányzat kialakítására, valamint a hatásköröknek az önkormányzatok javára történő lebontására irányuló igyekezet kedvezőnek mondható. Az is helyes, hogy a kiindulási láncszem a község, hogy létezik törekvés az ügyintézésnek a lakossághoz való közelebb vitelére. Értékelhető az az elv is, hogy a községek, városok szabadon csoportosulhatnak tömörülésekbe. Nézetem szerint rajtunk is múlik: hogyan élünk a helyi és regionális önkormányzatoknak adott lehetőségekkel. Az állami közigazgatás kérdésében bonyolultabb a helyzet. Az egyértelműen államcentrikus. (mázsár) adásvétel • Eladó három hónapos lila Favorit Príma 135 L. Tel.: 0707/32 42,19 óra után V-1035 1993. június 1-4. BRATISLAVA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI, MÁSOLÁSTECHNIKÁI ÉS úmirn KIÁLLÍTÁS Bajkalskí 24,82101 Bratislava tel 07/66725, lix: 07/61142 VK-361/1 TALPONMARADÁSI TÖREKVESEK JEGYZETEK A BODROGKÖZI FALVAK ÉS VÁROSOK TÁRSULÁSÁNAK TANÁCSKOZÁSÁRÓL A Bodrogközben harmincegy település van. A legfrissebb kimutatások szerint a munkaképes lakossag 19,9 százaléka munkanélküli. A 2339 nyilvántartott munkanélküli közül 1680-an már több, mint egy éve próbálnak elhelyezkedni, de teljesen reménytelen a helyzetük. Jelentősebb ipart erre a vidékre az utóbbi szűk fél évszázadban nem telepítettek, s ma már mindenki tudja: a szocializmus stratégáit nem az a szándék vezérelte, hogy a térség mezőgazdasági jellegét megőrizzék. Nyílván nem véletlen, hogy annak idején Tőketerebest tették járási székhellyé, ezt fejlesztették ipari központtá, noha Kiráiyhelmechez viszonyítva négy évtizeddel korábban csak egy sáros településnek számított. Az internacionalizmus ködfátyla alatt pedig azt is meg lehetett tenni, hogy a Bodrogközben még a mezőgazdasági feldolgozó ipart sem építették ki, a kevéske üzemet is jó messzire, Terebesre tervezték. Most, hogy a társadalmi változás után az amúgy is gyenge kis állami vállalatok leépülnek, és a mezőgazdasági szövetkezetek is meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek, nem is csoda, hogy a Tőketerebesi járás e térségében a legnagyobbak a gondok. De vajon képesek-e önerőből talpra állni a bodrogköziek? Van-e lesz-e bennük annyi vállalkozói kedv - és kellő feltótelek - ahhoz, hogy eredményesek legyenek, hogy bizonyítani tudjanak? A kérdésekre ma még nem könynyű válaszolni, de azt teljes felelősséggel leírhatom: nagy bennük az elszántság, és a lehetőségeket is keresik. Ennek egyik példája az is, hogy létrehozták a Bodrogközi Falvak és Városok Társulását. Amint elmondták, erre azért volt szükség, mert úgy tapasztalták, hogy a helyi önkormányzatok egyenként hiába emelték fel a hangjukat, a felettes hatóságok és a kormány a füle botját sem mozdította követeléseik hallatán. Az idő viszont sürget. A bodrogköziek világos mezőgazdasági, ipari-kereskedelmi programot várnak a kormánytól, olyat, amelyben az egyes régióknak sajátos szerepük kell hogy legyen. Pásztor István, a Bodrogközi Falvak és Városok Társulásának elnöke például joggal nehezményezte, hogy a szlovák kormány a mai napig nem ratifikálta a helyi önigazgatás elveit meghatározó európai alapokmányt, nem építette be jogrendjébe azt az európai keretegyezményt sem, amit az önkormányzatok tevékenységéről, a határmenti együttműködésről az Európa Tanács Madridban már 1980-ban elfogadott. A bodrogközi polgármesterek fontosnak tartják, hogy a kormány - legalább most, az indulásnál - részesítse anyagi támogatásban a földtulajdonosok szövetkezeteit és az induló farmergazdaságokat. Külföldi érdeklődés Jakus Pétertől, Nagykövesd polgármesterétől megtudtam, hogy külföldi tőkeerős érdeklődés is mutatkozik a Bodrogköz iránt, de amikor eljönnek a helyszínre és látják, hogy milyen az infrastruktúra, sóhajtanak egyet és az ígéretüket sajnálkozva visszavonják. Náluk is járt egy kanadai vállalkozó, aki zöldségfeldolgozó- és tároló üzemet akart létesíteni, de amikor megtudta, hogy se víz, se gáz, se telefon nincs, elállt a szándékától. A kövesdiek úgy vélik, fia végre megnyithatnák Pácin és Nagykövesd között a határátkelőhelyet, azzal valamelyest megváltozhatna a helyzet, ugyanis fantáziát látnak a kishatármenti forgalomban. A páciniaknak már szerződésük van egy utazási irodával, mely Olaszországból, Németországból, Ausztriából turisktákat hoz Észak-Magyarország vidéki nevezetességeinek megtekintésére. Ezek a csoportok Pácinból a két kilométernyire levő Nagykövesdre is nyilván szívesen átruccannának, hogy megnézzék az egykori vár maradványait, és nyáron a Karcsa vizében is biztosan szívesen lubickolhatnának, megkóstolhatnák az itteni halászok specialitásait ós nem utolsó sorban a minőségi borukat is. A Bodrogközi Falvak és Városok Társulásának ülésén Bodnár Imre, Bély polgármestere arról is beszámolt, hogy ők az Ágcsernyő-KÍrályhelmec környéki térség adatait dolgozták fel és pályamunkájukat eljuttatták az USA munkaügyi hivatala által kezdeményezett nemzetközi társuláshoz, mely Expotour címen februárban Zsolnán egy kiállítást rendezett. Munkájukban ők mindenekelőtt az ágcsernyői vasúti átrakó állomás eddigi szerepét és további lehetőségeit emelték ki az Ukrajnába, és az egykori Szovjetunió utódállamaiba irányuló áruforgalom lebonyolításában, továbbá rámutattak a térség mezőgazdaságában rejlő lehetőségekre, a Tisza és a Latorca mentén a vadregényes, úgynevezett falusi turizmus fejlesztésére, melynek során a vadász-, illetve halásztársulatok kunyhóit is jobban hasznosítani lehetne. Mindez természetesen már rövid távon is megvalósítható lenne, de ha kelet felé idővel Európa nyugati feléből is úgy beindulna a kereskedelem, mint ahogy' az minden valószínűség szerint várható, és Lengyelországtól Királyhelmecen, Perbenyíken át a magyarországi Látacséke irányába is engedélyeznék új határátkelőhely megnyitásával a tranzitforgalmat, akkor a bélyi grófi kastélyban - megtelelő helyreállítással - a helybeliek számítása szerint valóban egy nemzetközi üzletkötő központot hozhatnának létre. A Bodrogközi Falvak ós Városok Társulásának második ülésén behatóan foglalkoztak a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának felhívásával. Azonosultak annak szellemével, és kinyilvánították, hogy támogatják azokat a pontokba szedett követeléseket, amelyeket a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási felosztásakor a kormánynak respektálnia kellene. Ez a javaslat Királyhelmecet és Nagykapost is járási szókhelyként tünteti fei. 4 szabadvizek védelme Örömmel hallottam a bodrogközi polgármesterek tanácskozásán azt is, hogy rövid időn belül - kellő előkészítő munka után - ha a Latorca vize egy-két héten belül kellő szintet elér, akkor a vízügyi hatóságok támogatásával hozzá látnak a Tisza folyó egykori medrének, a Ticce feltöltéséhez. Hogy miért van erre szükség? Nos, azért, mert a Bodrogköz mikroklímáját mindig meghatározta, hogy itt rengeteg volt a holtág, a mocsár, a szabad vízterület. Az utóbbi negyven év gazdálkodásának viszont egyetlen célja volt, hogy minél gyorsabban lecsapolják ezeket a vizeket, kiszárítsák a mocsarakat. Ez megtörtént és következményeként a kutakban elapadt a víz, s arra is rájöttek, hogy azok a földek amelyek erőszakosan lettek betagosítva szántóföldekké, azok ma már nem nagyon használhatók - és hát ráfizetéssel ki akar földet művelni? A Bodrogközben a csapadék százéves átlaga 550-600 mm, ezt a mennyiséget az utóbbi tíz évben egyszer sem érték el. Nos, hogy a kora tavaszi és a késő őszi árhullámokat felhasználva elérhető legyen, hogy az élővizek megmaradjanak itt, valóban tenni kell valamit. Amint azt Bogoly János elmagyarázta, a Latorca hídtól keletre lényegében a régi töltés maradt meg, több zsilippel, és a leleszi főcsatorna is elzárható bizonyos helyeken, tehát ezen a részen technikailag egyszerűbb a holtágak és a mocsarak feltöltése, mint a Latorca hídtól nyugatra, ahol komolyabb műszaki beavatkozásokra lenne szükség. A szabadvizek védelméről szóló nemzetközi szerződést Csehszlovákia aláírta, tehát ez Szlovákiára nézve is kötelező. A kérdés most már csak az, hogy a szlovák kormány hajlandó-e hozzájárulni egy olyan komplex program finanszírozásához, ami lehetővé tenné, hogy a kiépített meliorációs főcsatornákat szükség esetén kétirányúan használhassák? SZASZÁK GYÖRGY A pozsonyi Lazarelská utca alsó tagozatos tanulói a héten a pedagógusok lakásán - ahol megoldható volt - vagy pedig különféle klubhelyiségekben, óvodai termekben tanultak. így teljessé vált az iskola pedagógusainak sztrájkja, hiszen a felső tagozatosok sem mentek iskolába. Az érintett pedagógusok és a szülők kilencven százaléka eképp tiltakozik a szabályosan, pályázat nyerteseként posztjára került igazgató visszahívására és a tanügyi hivatal részéről szabályosan bár, de önkényes választás alapján kinevezett új igazgató székfoglalása ellen. A sztrájkoló szülők és pedagógusok addig nem óhajtanak lemondani a tiltakozás e végső formájáról, amíg nem mond le az új igazgató. A helyzet megoldódni látszik azáltal, hogy az elutasított igazgató, Ján Gašparík végül lemondott. Most már csak azt kell elérni, hogy a tanügyi igazgató a korábbi iskolaigazgatót megerősítse posztján. (bit) AHOGY ÉN LÁTOM TISZTELETKÖRÖK - PRAGABAN osztrák szomszéd sokkal liberálisabb e kérdésben, mint a cseh testvér. Igazságtalanok lennénk, ha a csekélyke eredményért a két államelnököt hibáztatnánk. Ök egyszerűen csak figyelembe veszik a realitásokat. Tudatosítják, hogy ennyit enged meg nekik a „gyenge elnök - erős kormány" alkotmányos képlet. Ha még azt is bekalkuláljuk, hogy mind a szlovák, mind a cseh kormány élén milyen erőteljes egyéniségek állnak, akkor már egyáltalán nem kell csodálkozni, hogy az elnöklátogatás másnapján feszültsógenyhítés helyett a legjobb akarat mellett is csak tiszteletkörök produkálásáról lehet beszámolni. Miközben az elnöki látogatás mérsékelt eredményeinek okain morfondírozunk, nem árt szemügyre venni azt sem, hogy milyen különbségek vannak a két „gyenge elnök" között. Míg Václav Havel jelölését egyeztetések előzték meg, és az íróból lett politikusról ezek során kiderült, hogy szüksége van rá az erőteljes Václav Klausnak, addig Michal Kováč jelölése során közvetve, vagy közvetlenül állandóan azt tapasztaltuk, hogy ebben az esetben fordítva áll a helyzet: az elnökjelöltnek van szüksége a miniszterelnök, Vladimír Mečiar jóindulatára. Havelnak ahhoz, hogy bizonyítsa pártokon felüli státuszát, függetlenségét, sehonnan sem kellett kilépnie. Michal Kováč ezzel szemben még meg sem melegedett a várban, máris bizonyította, hogy nem veszi túlságosan komolyan a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból való kilépést. Sót, kétszer is bizonyította. Ne legyünk naivak! Ne gondoljuk, hogy Václav Havelnak nincs meg a véleménye azokról, akik Szlovákiában a CSSZSZK kettéválasztását kezdeményezték. így lélektanilag teljesen motivált lenne még az is, ha (figyelembe véve, hogy Havel eredeti foglalkozására nézve író, egyébként csehszlovák hazafi) azt állítanám, hogy szándékosan nem erőltette meg magát annak érdekében, hogy a problémák megoldásának gyorsításával megkönnyítse Vladimír Mečiar dolgát. Ugyanis - bármennyire hihetetlennek is látszik néha - politikus is ember, akinek múltja van és ízlése, ós rokon-, illetve ellenszenvvel viseltetik mások iránt. És másokon most Mečiart és környezetét kell érteni. Még a liberálisabb hangvételű szlovák lapok is már-már nagy teljesítményként igyekeznek feltüntetni a prágai államfő- látogatást. Valóban, nem vonható kétségbe Michal Kováč igyekezete. Megelégedetten vettük tudomásul, hogy a köztársasági elnöki csapatba olyanokat is meghívott, akik távol állnak Vladimír Mečiar mozgalmától. A lehetetlenre azonban ő sem vállalkozhatott. Nyilván tudatosította, hogy a vagyonelosztás ütemének gyorsítása során, a határrendészet szabályozásában, a vagyonjegyek utáni részvények Szlovákiába hozatalában és minden más területen csak az és csak úgy történik, amit és ahogy a csehek akarnak. Katonai kifejezéssel élve Prága kezében van a kezdeményezés. Ez is a gyors válás következménye. TÓTH MIHÁLY Hónapokkal ezelőtt, amikor még csak a koncepciója létezett az alkotmányunknak, legfeljebb gyanítottuk, hogy a gyakorlatban majd mit jelent a „gyenge köztársasági elnök - erős kormány" képlet. Ma már látjuk, mit jelent. Michal Kováč, az államfő olyan időszakban abszolválta első külföldi - prágai útját, amikor tucatnyi megoldatlan probléma teszi teljesen kétségessé azokat az ígéreteket, amelyek a válást megelőző hetekben tett Václav Klaus és Vladimír Mečiar. Sőt, akkor sem járnánk messze az igazságtól, ha azt mondanánk, hogy az ígéretek megvalósítása teljesen illuzórikussá vált így van ez a vámunióval, így a határok kölcsönös átjárhatóságával, az elszámolás egyszerű lebonyolításával, a gázvezeték feszültségek nélküli elosztásával, az állampolgárságról szóló egyezménnyel.. Hadd ne folytassam tovább. És ebben a helyzetben a kétnapos vizit befejezésével jószerűen csak annyi összegezhető a tárgyalások eredményeiről, hogy a két államfő megegyezett: a továbbiakban évenként legalább háromszor találkoznak. Továbbá - fellételes módban - még megállapodtak, hogy 1993. április 15-ig le kellene zárni a vagyonelosztási. Le kellene... De ezen kívül a határok átjárhatóságának kérdése is nyitva maradt. A cseh fél szokványos határokat kíván létesíteni, amin azt kell érteni, hogy az átkelőhelyeken olyan procedúrán kell a Brünnbe utazni kívánó szlovákoknak átesniük, mintha mondjuk Bécsbe utaznának. Pontosabban olyanabbakon, hiszen az