Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám, péntek

1993. ÁPRILIS 16. . ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP APROPÓ BÖRTÖH VÁR AZ ADÓCSALÓKRA? Ingmar Bergman svéd filmrendező évekig nem mert hazamenni, mert adócsalással vádolták, s attól tartott, az adócsalók börtönében köt ki. Az ügy végkifejletéről nincsenek bővebb ismereteim, tény azonban, hogy hasonló eseteknek nincs híjával a fejlettebb nyugati világ. A liberális gazdaságpolitika ugyanis nem jelent egyúttal szabadosságot, nem jelenti a törvényesség érvényesítésének hiányát. ,, Odaát" a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik az adócsalás, nemegyszer politikusok karrierje törik ketté nem is saját, hanem közeli munkatársuk vagy éppen feleségük ilyen vétke miatt. Nos, nálunk bizony még elképzelhetetlenek az ilyen állapotok, elképzelhetetlen az ilyen büntetés, a gazdasági rendőrség létrehozásával egyelőre csak rémisztgetik az adócsalásra hajlamosakat. E szónak a hallatán sokan felhördülnek, és hajlamosak a jelenlegi hatalom rossz pontjai közé sorolni egy ilyen intézmény létrehozását, holott a piacgazdaságokban már évtizedek óta meghonosodott és, persze, ott is rettegett intézményről van szó. Az már más lapra tartozik, hogy adócsalás címén egyértelmű büntetések ott róhatók ki, ahol egyértelműek az adótörvények is. Kormányunk a minap beígérte az adófe-gyelem-szigorító intézkedések, pontosabban törvényjavaslatok kidolgozását, mondván, a negyedév alatt összeszedett 13,5 milliárd koronás költségvetési hiánynak egyik komoly előidézője a laza adófegyelem. Persze, részben érthető, hogy az adóhivatalok sorra bukkannak rá a hibás adóbevallásokra, és igyekeznek bevasalni a nyilvánvaló adóhátralékokat, hiszen adózó és adóztató egyaránt most tanulja az új adózási rendszert. A hozzáadottérték-adó illetve a vámfizetési gyakorlatban bizony jócskán akad még kivetnivaló, noha a fegyelmezetlenség nem mindig tudatos, mert maguk az előírások, törvények ellentmondásosak. Nehéz adózási fegyelmet számonkérni ott, ahol egy-egy törvényt, törvénycikkelyt három adóhivatalban háromféleképpen magyaráznak. Adótanácsadó legyen a talpán, aki felelősségének teljes tudatában képes és mer tanácsot adni mondjuk az útadó fizetésével vagy éppenséggel a hozzáadottérték-adó egy-egy paragrafusával kapcsolatban. Az mindenesetre nem éppen dicséretes a szlovákiai gazdaságra nézve, hogy az állami vállalatok egyszerűen nem fizetik be az adót, hozzájárulva ezzel a költségvetési hiány növeléséhez. Amint az a kormány legutóbbi üléséről szóló tudósításokból is kiderül, az adót be nem fizető állami vállalatoknál komoly személycseréknek nézhetnek elébe. Azt, persze, csak remélhetjük, hogy az adózási fegyelmezetlenség orvén kilátásba helyezett újabb kádercserék nem csupán ügyesen megindokolt ürügyként szolgálnak a kormányzó párt számára saját embereik pozícióba juttatása érdekében... PÁKOZDI GERTRÚD • Április 15-én ünneplik 25. házassági évfordulójukat a drága szülők és nagyszülők, VARGA Károly és felesége, VARGA Ibolya Vágfarkasdon. E szép ünnep alkalmából sok örömet, erőt, egészséget és hosszan tartó boldog házaséletet kiván: fiuk, lányaik, vejeik és a két unoka: Flóra, Réka, akik sokszor csókolják a drága nagyszülőket. A sok jókívánsághoz csatlakozik mindkettőjük édesanyja. V-1138 NÉPMESÉK, ZENEMŰVEK, KARÁCSONYRA MEGLEPETÉS EGY ÚJ ZENEKIADÓRÓL A H & V Jumbo Records kft nevét valószínűleg kevesen ismerik DélSzlovákiában. A Sétálni ment három kalap című zenés magnókazettát viszont annál többen: a szlovákiai magyar költők megzenésített gyermekverseinek hangszalagon való kiadása egyértelmű sikert aratott a legkisebbek körében. Köszönhetően elsősorban Dusík Gábornak, aki a verseket válogatta és a zenét szerezte. Öt kérdeztük a kiadó terveiről, s arról, mit takar a furcsa név. - A H & V annyit jelent, hogy Hegedűs és Varga, azaz Hegedűs István és Varga Frigyes. Övék a kft, azaz a zenekiadó. - Te milyen minőségben dolgozol itt, a kiadó ligetfalui székhelyén? - Menedzser, igazgató, ügyvezető... Egyik sem fedi a valóságot. Elsősorban zeneszerző vagyok, ám egy ideje a kiadó embere is. Talán így lehetne mondani: a kiadó munkatársa. - Ha jól tudom, a Sétálni ment három kalap című kazettának megjelent a szlovák változata is... - Igen, ós hál istennek, eléggé sikeresnek bizonyult az ötlet, mivel a Keby som bol detským kráľom című kazetta jelenleg a legkeresettebbek közé tartozik a szlovák piacon. Pontosabban, a negyedik helyen áll. Zenéje ugyanaz, mint a Három kalap-é, csak a versek szövege változott, Kamii Peteraj írt új szövegeket hozzá. Egyébként Miroslav Noga és Štefan Skrúcaný éneklik a dalokat. - Ezek szerint nem ragaszkodtok hozzá, hogy kizárólag magyar kazettákat adjatok ki? - Elsősorban zenekiadó vagyunk, ezért nem kell feltétlenül határokban, nyelvekben gondolkodnunk. Ugyanakkor tudatosítani kell, milyenek a hazai viszonyok és lehetőségek. A hatszázezres piacból, ami a dél-szlovákiai magyarságot jelenti, nem lehet megélni. Magyarországra nehéz betörni, viszont itt van a szlovák piac, s mint zenészeknek, mert elsősorban azok vagyunk, elég jó áttekintésünk van a szlovák zenei, könnyűzenei életről. Úgy is mondhatnám, tenyerünkön fekszik az egész. Persze, nem csupán zenét tervezünk kiadni, illetve nem csupán könnyűzenét, de komolyzenét is és mesekazettákat. A napokban jelenik meg az első mesekazettánk, magyar népmesékből, egy nagy kazettára tervezett sorozat első darabjaként. A meséket Dráfi Mátyás, Boldoghy Olivér, B. Kovács Ildikó és Ferenczy Anna mondják. Ezt követően Grimm, Andersen és az Ezeregy éjszaka legszebb meséiből tervezünk válogatást, lehetőleg még az idén valamennyit, s feltehetően szeptemberben jelentetnénk meg a Három kalap folytatását is, egy zenés gyermekvers-kazettát. - Honnan származik az ötlet, hogy meséket jelentessetek meg magnókazettán? És miért éppen ezeket? - Mert ezek a mesék alkotják a gyerekek alapkönyvtárát, vagy úgy is fogalmazhatnánk, ezek slágerek. Tudjuk milyen korban élünk: a szülők egyre kevesebbet mesélnek a gyerekeknek, hisz aiig van idejük foglalkozni velük. A kazettákkal legalább megmarad a gyermek és a mese kapcsolata, ugyanakkor nincsenek jó mesekazetták a piacon, Magyarországon sem. Ez tükröződik a megrendelésekben is. Legalább kétezer levelet küldtünk szót, elsősorban óvodáknak, alapiskoláknak, Csemadok járási központoknak, magánszemélyeknek. A megrendelések naponta jönnek, a kereslet egyértelműen azt bizonyítja, van igény a mesekazettákra. Előjegyzést is elfogadunk, hiszen ez bevett formája a terjesztésnek szerte a világon. - Említetted, hogy elsősorban zenekiadó vagytok. Mit terveztek ezen a téren? - Lehet, hogy több a tervünk, mint az erőnk. Igaz, nagy lehetőségeink vannak, hiszen a kiadó 1991-ben világszínvonalú amerikai és japán berendezéseket vásárolt, így a műszaki minőség eleve garantált, ami nem elhanyagolható szempont, hiszen manapság mindenki az olcsó, s nem éppen minőségi kazettákat adja ki. Terveink? Most tárgyalunk a Ghymes zenekarral, az ő zenéjükből szeretnénk készíteni egy válogatást, aztán Boráros Imre-kazettát Seres Rezső dalaiból, szlovákul pedig Gombitová új lemezét, Robo Grigorovtól, valamint Miroslav Nogától és Štefan Skrúcanýtól egy kazettát. Tervezünk egy relaxációs kazettát is kiadni, s ezen kívül szintetizátorzenét, külföldi előadókkal. S ki ne felejtsem, egy karácsonyi meglepetést is tartogatunk, kizárólag felnőtteknek, magyarul, de a témát még nem árulom el. Ha mindez belefér az idei évbe, azt hiszem, nem panaszkodhatunk. - Csupa optimizmus. Úgy tűnik, a gondokat nem is ismeritek... - Gondok talán a reklámmal vannak. Számomra érthetetlen, miért kell a hazai magyar lapokban olyan taxát fizetnünk a reklámért, mint a nem kulturális tevékenységet folytató cégeknek. Holott, amit mi csinálunk, az kultúra. Talán jó lenne, ha létre jöhetne valamiféle megállapodás a kiadók és a lapok között. Talán ez a legnagyobb gát a tevékenységünkben, hogy szinte partizán módon kell eljuttatni az emberekhez a kiadványainkat. - Említetted a gyermekek alapkönyvtárát. Számítotok továbbra is a hazai magyar írókra, költőkre? - Hogyne. Sőt, szeretném felhívni a figyelmüket, ha vannak jó meséik, gyermekverseik, dramatizálni való szövegeik gyerekeknek, szívesen kiadjuk őket, csak jelentkezzenek. KÖVESDI KÁROLY HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN SZOMBATON a négyórás publicisztikai magazinban, amelynek műsorvezető-szerkesztője Tóth Erika, többek között hangképekben számolunk be arról a konferenciáról, amelyet a magyar felsőoktatás és pedagógusképzés jövőjéről tartottak nemrégiben Nyitrán. A műsornak orvos vendége is lesz. Dr. Kovács László, a pozsonyi egyetem gyermekkórház gyermekklinikájának docense arról beszél majd, hogyan lehet megelőzni a gyermekkorban a korai szív- és érrendszeri betegségeket. A doktor úr az adásban a hallgatók kérdéseire is válaszol majd. A déli hírek után Pop Mix, ezt 13 órakor az Új hullámhossz követi. A szerkesztő, Molnár Norbert ajánlata: Milyen is a Madách Akadémia? - reakció egy két héttel ezelőtt elhangzott beszélgetésre: Meddig csinálhatja mindezt Olga Keltošová? - Zoller Mihály: Egy humanitárius segély viszontagságos útja. Két órától az operakedvelőknek közvetítünk. 14.25-kor Iskolások műsora. 15 óra 38-tól részletek hangzanak el a Padlás című musicalből, a komáromi Jókai Színház művészeinek előadásában. VASÁRNAP a 8.30-kor kezdődő Világosság azoknak szeretne útmutatóul szolgálni, akik gyakran tanácstalanok, és életük sok, megoldatlan problémájával nem tudják, kihez forduljanak. A hallgatók Iván István zsigárdi református lelkész elmélkedését hallják. Ezt a műsort 9 órakor a Kölyökvilág követi, amely egy nagykéri nyelvi vetélkedőről és egy párkányi író-olvasó találkozóról tudósít. 11 órakor Irodalmi mozaik. 12 óra 10 perckor a Fiatalok stúdiója jelentkezik. Két órakor Nótacsokor, ezután a BBC magyar nyelvű adása következik, 14.15-kor. Ezután Fáklya kulturális magazin. Vasárnap délután 15.40től helyszíni közvetítést adunk a Tavaszi szél vizet áraszt című országos népdal- és népzenei verseny gálaműsoráról. A Köszöntővel zárjuk vasárnapi műsorunkat. (Hritz J.) A BAROMÉTER VIHART JELEZ (Folytatás az 1. oldalról) 650-en maradtak. A hírek szerint a napokban várhatóan újabb 50-100 emberét kénytelen elküldeni. - Az emberek is tudják, ha nincs munka, rájuk sincs szükség - mondja gondterhelten Ján Trhan mérnök, állomásfőnök-helyettes. - Egyáltalán nem könnyű azt mondani az évek óta itt dolgozó vasutasnak, hogy „elmehetsz". Éppen most folyik az elbocsátásra kerülők kiválasztása. A leg rátermettebbeket, a legügyesebbeket szeretnénk megtartani, akikre nyugodtan rábízhatjuk az állomás működtetését. Mint ahogy szerte az országban, a párkányi vasútállomáson is érződik a pénzhiány. Nincs pénz üzemanyagra, sőt karbantartásra, felújításra sem. Beruházásokról, fejlesztésről pedig csak álmodozhatnak. A központi igazgatóságtól kapott eszközökből gazdálkodnak. - Spórolunk, ahol csak lehet, minden anyaggal, eszközzel, amivel lehet, s ami még nem veszélyezteti a forgalom biztonságát - mondja Trhan mérnök. Ezzel összefüggésben említi meg, hogy a párkányi vasútállomáshoz tartozó vonalakon is megszüntettek hót járatot. Sajnos, köztük néhány igen forgalmas, úgynevezett munkásvonatot is, amelyeken ráadásul az állomás több alkalmazottja is rendszeresen utazott. - A megszüntetésre kerülő vonatokat a Szlovák Vasutak Központi Igazgatósága választotta ki. Hogy milyen kritériumok alapján, nem tudjuk. Mi ugyan benyújtottunk egy javaslatot, amellyel még nagyobb megtakarítást is el lehetett volna érni, viszont a lényeges járatok megmaradtak volna. Nem fogadták el. Még csak meg sem hallgatták az állomásfőnökünket, azzal küldték el, hogy akkor minden állomás kifogásait meg kellene hallgatniuk, s arra nekik nincs módjuk. Hogy hogyan fognak utazni a vasutasok, az nem érdekelte őket. Mint ahogy az sem, mi lesz azokkal, akiket el kell küldeni. Az igazgatóság egyik munkatársa a minap azt kérdezte, milyen az emberek hangulata. Most erre mit lehet felelni? Mit mondhatok én annak a vasutasnak, akinek reggel hétkor letelik a szolgálata, de csak - csóválja a fejét bosszúsan. - A hasukra ütöttek, úgy választották ki a megszüntetésre kerülő járatokat is. Hogy mi lesz a következménye, azzal nem törődtek. Én már húsz éve vagyok a vasútnál, de ilyen állapotokat még nem éltem meg. A vasút még a nagy gazdasági válság ideje alatt sem volt ilyen siralmas állapotban, mint most, állítja Molnár János gépkisérő húsz éve dolgozik a vasútnál, de a jelenlegihez hasonló viszonyokra nem emlékezik Méry Gábor felvételei déli 12-kor megy vonata? Hogyan kérhetem tőle, hogy este álljon újra szolgálatba, mikor nem tud hazamenni, hogy kipihenje magát? Molnár János gépkísérő is azok között volt, akik április 13-án reggel hiába várták a fél nyolckor Lévára induló személyvonatot. Hét órakor tette le a szolgálatot, és este újra be kellett lépnie. Busszal utazott végül is haza, Csatára - természetesen a saját pénzén. A jegy árát a vasút nem téríti meg, hiába van vasúti alkalmazottként kedvezménye. - Fejetlenül csinálnak mindent Trhan mérnök is. Szerinte a helyzet a közeljövőben csak rosszabb lesz. A napokban sorra kerülő elbocsátásokat várhatóan újabbak követik. Az Európai Közösségeknek a volt keleti blokk államaiból származó hús- és tejtermékekre vonatkozó embargója máris érezteti hatását, a párkányi vasútállomásnak ugyanis éppen az élőállatszállítás biztosítása volt az egyik fő munkaterülete. Ráadásul a szerelvények összeállításán kívül akadt más, speciális munka is: az állatok ellátása, etetése, itatása. Az EK-tilalom előtt egy hétre átlag 120-150 ilyen szállítmány jutott. Húsvét óta alig egy-kettő akadt. - Az alkalmazottainknak kénytelenek voltunk más munkát adni, most szenet hordanak, takarítanak, de ha az embargó még sokáig fog tartani, kénytelenek leszünk őket is elbocsátani. S utánuk mehetünk mi is, mert már nem lesz kit irányítani - jelenti ki Trhan mérnök. Hogyan lehetne ebből a nehéz helyzetből kijutni? Maga sem tudja. Mindenesetre nem ülnek és várnak ölbe tett kézzel. Hosszú előkészítés után végre megindítják a kombinált szállítást: a helyi papírgyár és a többi környező üzem termékeit szállító kamionokat ezentúl Párkányból vasúton fogják eljuttatni rendeltetési helyükre. - Ez a szállítási forma vitathatatlanul előnyös ökológiai és gazdasági szempontból is. Számunkra ez azt jelenti, hogy van mit szállítanunk, tehát az alkalmazottainknak munkát tudunk biztosítani, s némi anyagi haszonra is számíthatunk. Az állomás jövője azonban nemcsak ezen múlik, s ezt tudják Párkányban is. - Minden attól függ, mikor fordul jobbra az ország gazdasági és politikai helyzete, mikor rendeződnek a viszonyok az EK és a keleti blokk országai között, a visegrádi négyek, s azon belül (ami számunkra a legfontosabb) Szlovákia és Magyarország között - véli Trhan mérnök. - Nagyban hozzájárulna a vasúti teherforgalom növekedéséhez, ha véget érne a jugoszláviai háború. Ha megindulna a kereskedelem, számunkra is több munka lenne. Mert ha van áruforgalom, akkor van munka. S ha van munka, senkit nem kell elküldeni. S ha dolgozunk, ha szállítunk, lesz miből megélni. Ellenkező esetben nem tudom, mi lesz velünk . . S. FORGON SZILVIA