Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-05 / 53. szám, péntek

1993. MÁRCIUS 5. HAZAI KÖRKÉP 4 PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI KEVESEBB GYORSVONAT PRÁGA ÉS POZSONY KÖZÖTT (Munkatársunktól) - Az infláció mértéke, a lakossági megtakarítá­sok csökkenése, a kereskedelmi szaldó hiánya, a munkanélküliség alakulása, a költségvetési gazdálko­dás eredménye egyértelműen azt tükrözi, hogy Szlovákia gazdasága irányt változatott - a pozitív változá­sok helyett, negatív irányba halad. Ezt Mikuláš Dzurinda parlamenti képviselő jelentette ki a Keresz­ténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte, a Me­čiar-kormány lépései közvetlen ká­rokat okoznak az országnak, s ezek az államapparátus bizonytalansága és tehetetlensége miatt növekedni fognak. Név szerint bírálta a pénz­ügyminisztert, amiért nem volt haj­landó adatokat szolgáltatni az or­szág fizetőképességéről és a devi­zatartalékokról. Július Tóth azzal utasította vissza kérését, hogy ezek az adatok titkosak, s a jegybank csak óv végi jelentésében teszi őket közzé. A Szlovák Államvasutak áldatlan helyzetéről is szó esett. Egyebek között megtudtuk: az új, májustól érvényes menetrendben már nem lesz megtalálható a Prágát Po­zsonnyal, illetve Kassával összekötő Slovenská strela, Devín és Hornád gyorsvonat. AZ ÁLLAMFŐ MEGLEPTE AZ MPP-T SZNP: SZAKEMBEREKRE VAN SZÜKSÉG SORTŰZ AZ ISKOLÁKRA SZABAD, HEM SZABAD, SZÍVBŐL, IGAZAM Már itt is van az oktatási minisztérium racionalizáló (!) rendelkezéseinek első csomagja. Sejtettük, sejttették, hogy nehéz év elé nézünk, hisz eleve lefaragott költségvetést szavaztak meg a tárcának, azután ijesztgettek a néhol megkésve kiutalt pedagógusi fizetések, most viszont, március egytől konkrét intézkedések bevezetésére szólítják fel az iskolaigazgatókat. A Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Hivatal például 19 pontban rögzíti a takarékossági intézkedések sorát, amelyek - bár ne lennék próféta! - föltehetően csak az idei tanév végéig érvényesek. A sor aztán - végiggon­dolva az ország gazdasági kilátásait - az új iskolaévben alighanem további szigorításokkal gyarapszik. A járás iskoláiban tehát nemcsak szabad, hanem kötelező a béralap 20 százalékos csökkentése. A dolgot szabad úgy megoldani, hogy azonnali hatállyal elküldjük a - na kit? - a nyugdíjas pedagógusokat. De hogy ne érezzék magukat jól a bőrükben azok sem, akik idén érik el a nyugdíjkorha­tárt, szabad velük elbeszélgetnünk terveikről. Szabad továbbá kínosan éreznie magát egy igazgatónak, ha esetleg két egyformán kitűnő beosztottja közül kell majd az egyiket szélnek eresztenie. A létszámleépítések ugyanis azáltal is szabadon elérhetők, elérendők, hogy a testnevelésen és a munkára nevelésen kivül az osztott órákat nemcsak szabad, kötelező megszüntetni, s mert túlórát sem szabad ezentúl vállalnia a pedagógusnak, ritkán lesz elkerülhető, hogy ne akadjon fölösleges, elküldhető munkaerő. Van ám kivétel még, a magyar tannyelvű iskolákban ugyanis szabad osztott osztályban szlovákot tanítani. Nem szabad, sőt, tilos viszont erdei iskolába küldeni a gyermekeket, s mindenfajta tanulmányi kirándulás, sítúra, egyéb hazulról kimaradás kizárólag saját zsebből fedezhető. Szabad még piszkos, hideg tantermekben oktatni, hiszen a takarítónők egy részét is el kell küldeni, a tüzelőre pedig nem szabad rendelést feladni Helyettesítést kizárólag betegség miatt hiányzó kolléga esetében szabad pénzért vállalni. Szabad még napközis csoportot fönntartani, esetleg nevelő­vel is, ha számuk eléri a legalább 27 föt, s amennyiben ez a 27 gyermek szociális eset, vagy mindkét szülőjük dolgozik. És persze szabad szakkörö­ket vezetni, meg mindenféle versenyre felkészíteni a tanulókat, csak éppen egy lyukas garast nem szabad érte várni mostantól. Az már csak természetes, hogy szabad szívfájdítóan felháborodott levelet írni a szerkesztőségbe, például Bakáról, ilyen sorokkal: ..Valamikor azt mondták, a pedagógus lámpás, melynek örökké kell világítania. Hogy mennyi a kiégett lámpás az utóbbi időben, azt nem kell külön bizonyítani.'' (brogyányi) KÖLTSÉGVETÉSI GONDOK A HADSEREGBEN (IS) (Munkatársunktól) - A kormány elfogadta az ENSZ békeeröi köteléké­ben szolgálatot teljesítő szlovák zászlóalj kiküldéséről szóló törvényter­vezetet. A parlament általi jóváhagyása után az egység elfoglalhatja helyét a volt Jugoszlávia kijelölt térségében - mondta a védelmi minisztérium tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján, Igor Urban állam­titkár. A továbbiakban kiderült, hogy a zászlóalj létrehozása nem kevés problémába ütközött. Szlovákiának az UNPROFOR-alakulatok kereté­ben az ENSZ nem az eredeti gya­logsági, hanem utászzászlóalj felál­lítását kínálta fel. így az egységet utászzászlóaljjá kellett átformálni. A hadsereg költségvetési gondja­iról Mojmir Hergovič vezérőrnagy, a minisztérium gazdasági főosztá­lyának a parancsnoka beszélt. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló költségvetési keret rendkívül szűk lehetőségeket teremt a hadse­reg fejlesztéséhez, ezért elsődle­gesnek a hivatásos katonák szociá­lis biztonságérzetének megőrzését tartja. Főképp jogászok, tanítók, or­vosok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek mondtak búcsút a ka­tonai hivatásnak. A lakáshelyzet is kritikus. Ezért az erre a célra fel­használható 370 milliós összeget saját építkezési bázisuk teljes ki­használásával minél hatékonyabban szeretnék felhasználni. (zsár) MIÉRT ELÉGEDETLENEK? NEM A FIZETÉSEKRŐL, SOKKAL TÖBBRŐL VAN SZÓ Dr. Marián Benčat, a turócszent­mártoni Egyetemi Kórház igazgatója egyike volt azoknak, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egészségügyi bizottsága ülésén nyíltan feltárták az egészségügy leg­égetőbb problémáit. A tanácskozás után nyilatkozott lapunknak. - Doktor úr, ön szerint miért hir­dettek nagygyűlést az on/osok és az egészségügyi dolgozók? - Elsősorban azért, hogy végre megfelelő törvények szülessenek az egészségügyről, megoldják az ága­zat finanszírozását, az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó erköl­csi elismerésben is részesüljön, te­hát a társadalom értékelje fontos szerepüket. - A miniszter éppen a napokban kijelentette, hogy a tárcának elegen­dő pénze van a gyógyszerekre és a dolgozók bérére is... - Az igaz, hogy egy bizonyos összeget kaptunk a bérekre, de mi elsősorban nem a fizetésekre gon­dolunk, amikor az elismerést emle­getjük. Egyébként is, a bérekre szánt pénzcsomag sem biztos, ugyanis egyelőre nem tudjuk, mi fogjuk-e fizetni a munkavállalók biz­tosítását. A mi kórházunk például erre az évre 110 millió koronát ka­pott a bérekre, de ha ebből ki kell fizetnünk a biztosításra a 38 száza­lékot, akkor elképzelhető, milyen helyzetbe kerülünk. Ha a több mint 40 millió koronát kénytelenek le­szünk befizetni, akkor a dolgozók körülbelül 45 százalékát el kell bo­csátanunk, vagy pedig az állam kénytelen lesz kórházunk „csomag­jába" helyezni a szóban forgó ösz­szeget. Tehát ez a probléma. Eddig az állam nem kérte az állami alkal­mazottak utáni befizetéseket a Nem­zeti Biztosítóba. Ezek szerint, nem is tudjuk, hogy tulajdonképpen ki a biz­tosított és ki nem, tehát továbbra is az állami költségvetés finanszíroz mindent. - És a gyógyszerekre szánt ösz­szeg... - Ezekre is „félre van téve", de hogy elegendő-e, azt senki sem tud­ja megmondani. A gyógyszertárak­ban forgalmazott gyógyszerekre és a kórházakban használtakra külön alapokból merítjük a pénzt. - A miniszter úr azt állította, nem tud az egészségügyi dolgozók ak­ciójáról, és csodálkozott mit is akar­nak, hisz amint mondta, nemrég tár­gyalt az orvosi kamara képviselőivel. - A tárgyalás az érem egyik olda­la, a problémák megoldása már más lapra tartozik. Egy sor olyan gond van, amelyet nem orvosolt. A leglé­nyegesebb, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók végre tisz­tán szeretnék látni, milyen körülmé­nyek között fognak dolgozni. Éppen ezért szorgalmazzák a világos, egyértelmű törvényeket és az átte­kinthető finanszírozást. - Tehát az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó nem a fizeté­sek miatt tiltakozik? - Nem, hanem amiatt, hogy a je­lenlegi gazdasági feltételek közepet­te képtelenek olyan egészségügyi ellátást nyújtani, mint amilyet a kor­mány deklarál. Az a legszörnyűbb, hogy a felelősséget a legfelsőbb szintről a kórházak igazgatóira hárít­ják át. Ezt nem tartjuk elfogadható­nak. Azt hittük, hogy a kormány megvalósítja programját, de nem így van. - És ha nem hallgatják meg önöket? - Akkor kénytelenek leszünk folytatni a tiltakozó akciókat, úgy, ahogyan azt az orvosi kamara el­döntötte. Azt viszont hangsúlyozni szeretném, valamennyi megmozdu­lásunk szervezésekor ügyelünk ar­ra, hogy az orvosok és az ápolók tiltakozását a páciensek ne érezzék meg. DEÁK TERÉZ A Magyar Polgári Párt nagyra ér­tékeli. hogy a köztársasági elnök nemzetiségi titkárságot tervez az el­nöki hivatal mellett, vagy legalábbis nemzetiségi tanacsadök foglalkozta­tását fontolgatja. A párt tegnapi saj­tótájékoztatóján A. Nagy László el­nök azt mondta: az államfő és ta­nácsadói bizonyára megértették a nemzetiségi kérdés fontosságát. Az MPP elnökét ugyanakkor meg­lepte, hogy Michal Kováč székfog­laló beszédében az államnyelv in­tegráló szerepét hangsúlyozta. Az újságírók kérdéseire elmondta: egyelőre nem kaptak az államfőtől, Az elmúlt hét legjelentősebb bel­politikai eseményének nevezte Ľu­dovít Černák, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a köztársasági elnök beiktatását. Megelégedéssel nyug­tázta: Michal Kováč megígérte, hogy a pártoktól független elnök lesz. Azzal viszont kevésbé elégedett az SZNP, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmon belüli csa­tározások a nyilvánosság előtt zajla­nak. Felszólítják a mozgalmat: te­gyen meg mindent az ország helyzetének stabilizálásáért, a kor­mányban adjon helyet a szakem­A két mozgalom járási elnökei és titká­rai által aláírt dokumentum bevezető ré­szében megállapítja, hogy a totalitárius kommunista rendszer bukása után sem sikerült a helsinki elvek szerint szavatolni a nemzeti kisebbségek és etnikai csopor­tok jogait. Ennek alátámasztására meg­említi a nyelvtörvényt az emberi jogokról és szabadságjogokról szóló Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott alkotmányleve­let, amely csökkenti a nemzeti kisebbsé­gek múltban törvényesített jogait és nem tartalmazza azokat a jogokat sem, ame­lyeket a nemzetközi dokumentumok rög­zítenek. Továbbá hivatkozik a restitúciós törvényre és a földtörvényre, amely ugyancsak diszkriminálja a magyar nem­zetiségű állampolgárokat. A szlovák al­kotmány pedig fokozza a nemzeti kisebb­ségek hátrányos megkülönböztetését. Rámutat, hogy a két mozgalom képviselői már többször bírálták ezeket a fogyaté­kosságokat, de eredménytelenül. A továbbiakban sajnálattal állapítja meg, hogy a nyitrai és a nagyszombati püspökség egyházi hivatalai a Nyitrai já­rás területén az utóbbi három év alatt megsértették egyes alapelveket és olyan szervezési változtatásokat hajtottak vég­re, illetve rendeleteket hoztak, amelyek korlátozzák a magyar hívők anyanyelvé­nek használatát az egyházi szertartá­sokon. Példaként megemlíti a nyilatkozat, hogy Csehi községet 1991-ben a nyitrai püspökséghez csatolták, a faluból vissza­hívták a magyarul is beszélő papot és illetve hivatalától felkérést az együtt­működésre, se meghívót megbeszé­lésre. Az MPP - szögezte le az elnök - hajladnó a nemzetiségi kér­dést illetően segítséget nyújtani. A sajtótájékoztatón megjelent Miklós László volt környezetvédel­mi miniszterhelyettes. Szavai szerint a jelenlegi minisztériumban egyetlen ökológus sincsen. Bizonyára ezért, s az általános pénzhiány miatt kezeli a tárca mostohagyerekként azokat a tevékenységeket és területeket, amelyek néhány éven belül a mi­nisztérium fő feladatkörét kellene hogy jelentsék. bereknek. A párt képviselői aláírták a Viliam Soboňa egészségügyi mi­niszter elleni bizalmatlansági indít­ványt, mert a tárca tevékenységé­nek elemzésekor fogyatékosságo­kat találtak. A Mečiar-Kňažko ellen­tétben nem állnak egyik fél mellett sem, viszont hiányolják a politikai kultúrát, a tárgyalásokat. Arra a kér­désre, hogy ha a parlament elé kerül a külügyminiszter leváltásának ügye, támogatják-e azt, ez volt a vá­lasz: ha csak a jelenleg ismert „bű­nei" alapján hívnák vissza, az SZNP a maradása mellett voksol. (G. A.; D. T.) a hívőket azzal vádolták meg, hogy az utóbbi húsz évben miattuk nem szolgáltak szlovák nye'vű misét a községben. Azzal is megvádolíák őket, hogy ártottak a szlo­vák papnak és erről a járási lap is beszá­molt. Annál- ellenére, hogy ez az állítás nem felelt n.eg a valóságnak, sem a pap, sem a püspöki hivatal nem határolta el magát a? állítástól. A falu békés lakossá­gát ezzel két csoportra, szlovákokra és magyarokra osztották. A kedélyek a mai napig nem nyugodtak meg, annak ellené­re sem hoyy a lakosok írásban kérték a probléma megoldását a nyitrai püspöki és a nagyszombati érseki hivataltól. - A magar hívők anyanyelvének hasz­nálatát az egyházi szertartásokon jelentő­sen korlátozták. így például 1992 szep­temberében Pográny községben (lakosa­inak 68.2 százaléka magyar) bérmálás volt, amelyen az alsóbodoki (a lakosság 77,9 százaléka magyar) és gesztetei (a magyar lakosság aránya 91,3 százalék) bérmálkozók is részt vettek. A helyi pap és a hivők azt kérték, hogy Vladimír Filo püspök bérmáljon, aki tud magyarul. A nyitrai püspöki hivatal a hívók kérését határozottan visszautasította. Hasonló helyzet alakult ki Zsérén, ahol a templom­szentelés 50. évfordulója alkalmából szol­gált szentmise a magyar hivők kérése ellenére szlovák nyelvű volt. Ebben a köz­ségben a lakosság 75,1 százaléka, és becslésünk szerint, a hívók 90-95 száza­léka magyar nemzetiségű. Aggodalmat váltott ki a nyitrai püspöki hivatalnak az a körlevele, amelyben elrendelték, hogy azokban a községekben, ahol jelentós arányban magyar lakosok élnek, a szent­misék nyelvét az 1991 évi népszámlálás adatai szerint határozzák meg. Egyetér­tünk azzal, hogy a szlovák hívók anya­nyelvükön hallgathassanak misét, de nem a magyar hívőket megkárosítva. A szlo­vák nemzetiségű hívők közül kevesen járnak misére és a szlovák miséken is alig vesznek részt szlovákok, igy van ez Zsé­rén, Kolonyban, Berencsben és Cse­hiben. A nyilatkozat megemlíti, hogy Nyitrán az Árpád-kori Szent István-templomot bérbe adták a görög katolikus egyháznak. Az aláírók határozottan tiltakoznak a templom „restaurálásának" módja el­len. Eltávolították a XVIII. századból származó barokk oltárt, valamint a Szent Istvánt ábrázoló oltárképet, pedig a temp­lom védnöke emberemlékezet óta Szent István magyar király volt. Eltávolították a templom többi berendezését, képeket, a szószéket. Ezáltal megsemmisítettek egy szlovák-magyar egyházi, történelmi, kulturális műemléket. Ámit nem ért el a totalitárius rendszer negyven év alatt, azt most elvégezték. A Nyitrai járásban 24 község és két város van, ahol magyar nemzetiségű pol­gárok is élnek. Az egész járásban össze­sen 14 240-en, és a lakosság 6,74 száza­lékát alkotják. Sajnos, nem vehetnek részt mindenütt anyanyelvükön tartott szertartásokon. Nem szervezték meg a vallásoktatási a magyar nemzetiségű gyermekek számára sem. Egyes magyar falvakban a papok nem tudnak magyarul. A Nyitra melletti Gerencsérben a pap drasztikusan mindent szlovákosit, az ün­nepek előtti gyónásokra olyan papokat hív, akik rosszul vagy egyáltalán nem tudnak magyarul. A dokumentum megál­lapítja, hogy az elmúlt három év alatt a nyitrai püspöki és a nagyszombati érse­ki hivatal semmit sem tett a fogyatékossá­gok kiküszöböléséért, sót további sérel­meket követett el. A legnagyobb problémát az jelenti - állapítja meg -, hogy a magyar római katolikus hívőknek nincsen magyar nem­zetiségű püspökük, aki megoldaná saját­ságos problémáikat és gondoskodna a magyar hívőkről. Nagyon kevés a ma­gyar pap és megoldatlan a magyar nem­zetiségű papok képzése. Annak ellenére, hogy széles körű diákcsere valósul meg és sok papot küldenek további tanulmá­nyokra külföldre. Magyarországra senkit sem küldtek. A magyar fiataloknak nincs lehetőségük arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak. A helyi papok nem támogatják törekvéseiket, sót mesterséges akadályo­kat támasztanak annak érdekében, hogy ne vegyék őket fel a pozsonyi szeminári­umba. A Pacem in terrishez tartozó papok „érdemeket szereztek" az előző rend­szerben azzal, hogy meghiúsították a pa­pi pálya iránt érdeklődő magyar fiatalok felvételét. A helyzet ma azonos, sőt még rosszabb. így például Nyitrán, a Hittudo­mányi Főiskolán több nyelvnek önálló tanszéke van, de a magyar nyelvnek nincsen. A nyugdíjba vonuló papjaink he­lyére nem lesz ki lépjen, mivel a szeminá­riumban a magyar nyelvet csak mellékes­nek tartják. Ebben a régióban nincsenek magyar nemzetiségű hitoktatók, magyar egyházi iskolák és a meglévő szlovák egyházi iskolákban sem működnek magyar osztá­lyok. Mindez negatívan befolyásolja a ma­gyar egyházi élet fellendülését a Nyitrai járásban. A két mozgalom kéri a felsorolt fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölé­sét. -ú­ÖTVENEDSZER A PADLÁS Ma este 19 órakor a Komáromi Jókai Szinház történetében ritka jubileumra kerül sor. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán A padlás című musicaljét Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazga­tója rendezésében ötvenedszer játssza a társulat. (d-n) v -älBH HBK v j MEGHALLGATJÁK PANASZAIKAT? NYILATKOZAT A MAGYAR LAKOSOK HITÉLETÉRŐL Az Együttélés és a Magyar Keresztényije stokrata Mozgalom nyitrai járási, illetve területi végrehajtó bizottságai nyilatkozatban fordultak Giovanni Coppa apostoli nunciushoz, Ján Chryzostom Korec nyitrai és Ján Sokol nagyszombati püspökhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom