Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-04 / 52. szám, csütörtök

1993. MÁRCIUS 4. , ÚJ SZÓM MOZAIK MIT AJANL A VALUTAALAP? Az elmúlt hónap egyik legnagyobb szlovákiai botránya volt, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége megszakította tárgyalásait a kormány és a Szlovák Nemzeti Bank képviselőivel és a tervezettnél korábban utazott el Pozsonyból. A SME című napilapnak sikerült megszereznie azokat az ajánlásokat, amelyekkel az IMF szakértői a szlovák költségvetés megszilárdítása érdekében dolgoztak ki, csak épp a hazai vezetés nem mutatott hajlandóságot elfogadásukra. A költségvetésen belül a legingatabbnak a bevételi oldal bizonyult, ahol a közvetett adókból és a jogi személyek jövedelemadójából 12-13,5 milliárd korona beérkezése bizonytalan. A kiadások közül bizonytalan tételként 7,5 milliárd koronát ítéltek, amelybe beletartozik a lakásépítésre kibocsátandó államkötvények és a költségvetés utólagos módosítása is. A javaslat szerint olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek a költségvetési kockázatot az 1993-as költségvetés 10 százaléka, vagyis 15 milliárd korona alá szorítanák. Ily módon a kormánynak legalább 4,5-6 milliárd koronát kell megtakarítania, amit az ajánlások szerint a kiadásoknak a következő módon történő csökkentésével érhet el: - a gazdaság stabilizálására és szerkezetének átalakítására fenntartott költségvetési tartalék lefaragása 2,8-ról 1,8 milliárd koronára. - több tervezett beruházás elhalasztása, illetve a létezők lassítása, (1,5-2 milliárdos megtakarítás) - a családi pótlékok fizetésének új rendszere (megtakarítás 3 milliárd korona, az IMF becslése szerint az intézkedés a gyermekek felét érintené), - az alkalmazottak munkaképtelenségével kapcsolatos költségek egy részének átruházása a munkáltatókra (1 milliárd korona), - az eredetileg tervezettnél kisebb bérfejlesztés a költségvetési szervezetek esetében (elbocsátásokkal és létszámleépítéssel egybekötve kb. 2 milliárd koronás megtakarítás), - az építkezési takarókmozgalom során kifizetett állami prémiumok eliminálása (legfeljebb 300 millió koronás megtakarítás), - a tömegközlekedés számára nyújtott állami támogatás csökkentése (3,9 milliárdról 1,8 milliárdra), - a lakások fűtésére nyújtott állami támogatás lefaragása (2,2 milliárdról 1 milliárdra), - a mezőgazdasági támogatások lefaragása (a 7 milliárd egyharmadával), - a bányászat és alumíniumkohászat állami támogatásának csökkentése (az előirányzott, 0,7 milliárd koronát legalább a felére). KIEGYENLÍTETLEN SZLOVÁK-CSEH KERESKEDELMI MÉRLEG A csehszlovák korona megszűnése utáni első 22 nap során a kölcsönös kereskedelemben Szlovákia 1,55 milliárd korona adósságot halmozott fel - tudta meg a Mladá fronta Dnes a Cseh Nemzeti Bank kliringközpontjában. A helyzet javítása érdekében kedden a Szlovák Nemzeti Bank teljes mértékben kihasználta a két ország közti fizetési megegyezés által megengedett ötszázalékos árfolyam-leértékelés lehetőségét. Ugyanez a szerződés egyébként 4,5 milliárd koronás áthidaló hitelt biztosít a felek számára. A cseh vállalatok nagyobb aktivitást mutatnak a csehszlovák korona létezése idején keletkezett tartozások kiegyenlítése során. A klíringközpontba ugyanis e címen Csehországból 1,59 milliárd koronával több érkezett be. SZÜLETŐBEN AZ ÁGAZATI ÉRDEKEGYEZTETÉS A GAZDASÁGI TÁRCA ÉS A SZAKSZERVEZETEK PÁRBESZÉDE (Munkatársunktól) - Tekintettel az ország bonyolult gazdasági helyzetére a termelési szférában működő szakszervezeti szövetségek tegnap Pozsonyban találkozót kezdeményeztek Ľudovít Černák gazdasági miniszterrel. A szakszervezetek képviselői tájékoztatták a minisztert a legégetőbb problémákról, a legnagyobb gondot jelentő szociális kérdésekről. A tárca vezetője a nemzetgazdaság helyzetét elemezve néhány fontos ökonómiai összefüggésre mutatott rá, s ismertette a tárca által foganatosítandó intézkedéseket. Az ágazat és a szakszervezetek megállapodtak a rendszeres párbeszéd folytatásában s a felmerült problémák közös orvoslásában. Az eszmecsere után elfogadott határozatban a gazdasági minisztérium vállalja, hogy erősíti ellenőrző szerepét a vállalatok gazdasági tevékenységét és szociális kötelezettségeik teljesítését illetően. Kötelezi magát, hogy a szociális kérdéseket érintő problémákról rendszeresen tájékoztatni fogja a szakszervezeteket, s lehetővé teszi az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsok létrejöttét. Cérnák ígéretet tett, hogy ellenőrzi az állami vállalatok korábbi árverései során felmerült problémákat. A százmilliós megtérítetten adósság ugyanis a vállalatok alkalmazottait sújtja leginkább. A megbeszélés után megkérdeztük Jozef Krumpolecot, a Fémipari Szakszervezeti Szövetség elnökét, hogyan értékeli a párbeszédet: - Elégedett vagyok, megbeszélésünk a gazdasági tárcával eredményes volt. Korábbi együttműködésünk is jónak mondható. Tudatosítjuk, hogy a gazdasági minisztérium egymaga nem felelhet a jelenlegi ökonómiai helyzetért. További tárcák is befolyásolják. Itt mutatkozik meg az ökonómiai kérdésekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes hiánya. Nincs, aki szakmailag összefoglalná a gazdasági tárcák tevékenységét. Ez pedig nagy hiba. A kormánynak és a parlamentnek ezt a problémát mihamarabb orvosolnia kellene. -zsár ÓVATO

SABB KERESKEDELEM KEVESEBB MORVAORSZÁGI ÁRU SZLOVÁKIÁBA Senki sem kételkedik abban, hogy a nemzeti valuták bevezetése a Csehország és Szlovákia közötti kereskedelem csökkenéséhez vezet. Bizonyos becslések szerint ez a csökkenés 10 százalékos lehet, bizonyos katasztrófabecslések viszont 40 százalékos csökkenést is feltételeznek. Amennyiben ez az utóbbi csökkenési arány következne be, Csehország bruttó hazai terméke 5-6 százalékkal is csökkenhetne, Szlovákiáé pedig akár 10 százalékkal is. A CSK Ipari Szövetségéből az utóbbi hetekben olyan hangok szivárogtak ki, melyek szerint a cseh és a szlovák vállalatok közötti fizetések gyakorlatilag megszakadtak, és fennáll a gyanú, hogy a háttérben a szlovák kormánynak az az utasítása áll, hogy ne terheljék le Szlovákia devizakeretét. A Vítkovice Rt. közelmúltban megtartott konferenciáján Jaroslav Dusílek pénzügyi igazgató kijelentette, hogy a „szlovák vállalatok a pénz kettéválasztásával spekuláltak, most a devalválásra várnak, és talán azzal is számolnak, hogy a köztársaságok közötti vagyonkiegyenlítési kötelezettségek közül némelyik majd tárgytalanná válik." Azon morvaországi és sziléziai vállalatok zöme, amelyek a Lidové noviny felmérésére jelentkezve számoltak be február végén a Szlovákiával folytatott kereskedelmük alakulásáról, kölcsönös forgalmuk csökkenésének leggyakoribb okaként a szlovákiai vállalatok fizetésképtelenségét, majd az ügyintézési módok kezdeti tisztázatlanságát es a vámkezelési problémákat jelölték meg. Egyúttal azonban arról is beszámoltak, hogy a szlovákiai partnerek érdeklődése nem csökkent a cseh áruk iránt. Csupán a blanskói Univa vállalat igazgatója jelentette ki, hogy vállalatuk számolt a nehézségekkel, és idejében átorientálódtak a cseh megrendelőkre és szállítókra. A megrendelők laza fizetési fegyelme miatt jelentősen csökkentette Szlovákiába irányuló kivitelét a Bystrice pod Hostýnem-i TON vállalat, amely csupán előre megfizetett árut szállít le szlovákiai partnereinek. Hasonló helyzetben van a Frýdek-Místek-i Slezan vállalat is, amely január elsejétől még egyetlen fillért sem kapott szlovákiai megrendelőitől, ezért leállította mindennemű kivitelét új szomszédjához. A kyjovi csavargyár fizetésképtelenségük miatt nem vette figyelembe a szlovákiai megrendelők első negyedévre hozzájuk benyújtott megrendeléseit. Ugyanilyen óvatosságot tanúsított az ostravai Új Kohó Rt. is, s ők maguk is csupán a legszükségesebb dolgokat fizetik ki. A latovicei Tylex ugyancsak komoly mértékben csökkentette szlovákiai szállításait, főleg azért, mert a nemzeti valuták bevezetése óta kicsiben és készpénzért nem adhat el árut. A sobotíni Velamosban 15-20 százalékkal csökkent a Szlovákiával folytatott kereskedelmi forgalom. A vállalat az új évtől csupán öt szlovákiai vállalattal működik együtt, míg korábban 250 szlovákiai partnerük volt. A bfeclavi sörgyár korábban 300 szlovákiai megrendelőnek szállította áruját, ma már csupán négy nagykereskedő közvetítési lehetőségével él. Lidové noviny, 1993/51. szám NEMZETISÉGI TÁVLATOK Michal Kováč, a kedden beiktatott szlovák államfő eskütétele alkalmából fogadta meg, hogy gondoskodni fog „a szlovák nemzet és a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jólétéről". A fenti esküjével teljes mértékben összhangban voltak a délutáni nemzetközi sajtóértekezleten elhangzott egyes kijelentései és válaszai. Kifejezetten megnyugtató volt kisebbségi állampolgárként hallgatni, amikor egy ausztráliai szlovák újságírónak azt válaszolta, hogy a szlovák nemzetet, illetve annak tagjait nem akarja különleges elbánásban részesíteni, a szlovákokkal szemben ugyanolyan hozzáállást kíván tanúsítani, mint más népcsoportokkal szemben. Biztató volt megtudni, hogy az új szlovák köztársasági elnök a nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadóját a nemzetiségek tagjai közül kívánja megválasztani, sőt, talán egy tanácsadó testületet is létrehoz, amelyet a nemzetiségek tagjaiból, politikai képviselőiből állítanak össze. A szlovákiai kisebbségeknek az ellen sem lehet egyetlen szavuk, hogy az új köztársasági elnök sürgős feladatának tartja egy kisebbségi törvény megalkotását, jóváhagyatását. A szlovákiai nemzetiségi politika koncepciójának lényeges, mondhatnám alapvető módosítására utal az új államfő beiktatási beszédének azon megállapítása, hogy ennek a politikának „a legszigorúbb európai kritériumoknak kell megfelelnie". Eddig ugyanis csak az európai „standardról", a kisebbségi jogok minimumáról volt szó, a szlovákiai kisebbségek jogállását a szlovákiai állami vezetés csak ezzel a minimummal volt hajlandó összehasonlítani, miközben kifejezetten elutasította a követendő dél-tiroli, svédországi, dániai, finnországi stb. példákat. A beiktatási beszéd további része azonban aggodalmakat ébresztett. Michal Kováč ugyanis nem kételkedik: a világ megértéssel fogadja a szlovák nemzet azon elvárásait, melyek szerint az itt élő magyaroknak a szlovák államnyelvet el kell sajátítaniuk. Ugyanakkor pozitívumként állította be, hogy erre (mintha csak újabban) megteremtették a feltételeket. Őszintén szólva, sajnálatos tájékozatlanságnak tartom a nemzetiségi kérdés ilyetén történő beállítását. Az új államfő úgy szólt rólunk, mintha az itt élő 566 ezer magyarnak a legsúlyosabb problémája az lenne, hogy mindeddig nem is tanulhattuk meg a szlovák nyelvet. Úgy szólt rólunk, mintha több mint fél milliónyi szlovákiai magyar közül csak alig páran értenénk szlovákul, mintha nem tartanánk valamennyien jól felfogott érdekünknek a szlovák nyelv elsajátítását. Úgy szólt, mint aki nem tud arról, hogy itt - Szlovákiában - az elmúlt évtizedekben csak az tehette le az érettségi vizsgát, csak az fejezhette be a középiskolát, gyakran az alapiskolát is, aki kellő szinten tanulta meg a szlovákot. És - sajnos - a kijelentése úgy hangzott, mintha egyáltalán semmiféle tudomása sem lenne arról, amitől az Osztrák-Magyar Monarchiában legfeljebb három évtizedig tarthatott a szlovák nemzet; tudniillik, hogy az államnyelv kötelező oktatása és elsajátítása elnemzetietlenítéshez, nemzetiségi kérdésekben politikai opportunizmushoz, a kisebbségi kulturális élet elsorvadásához vezet(het) - ha a kötelezettségeket nem egyensúlyozzák kulturális, oktatásügyi. . önkormányzati jogokkal. FEKETE MARIAN ELTOLJÁK A MORVA HATÁRT? PETÍCIÓ A SZLOVÁKIÁHOZ CSATOLÁSRÓL A Lidové noviny című cseh napilap hétfői számában adott hírt arról, hogy a szlovák-morva határ Morvaországi felén fekvő Javorník község lakói petícióban követelik, hogy a község területét csatolják Szlovákiához. A cseh, illetve szlovák belügyminiszternek címzett petíciót a 120 helybeli, túlnyomórészben szlovák nemzetiségű lakos közül hatvanhatan írták alá. Tulajdonképpen nem az egész községről, csupán a negyven házból álló, a község központjától kb. három kilométerre fekvő, de a községi önigazgatás alá tartozó településről van szó, melytől mintegy 200 méterre húzódik a szlovák határ. De nemcsak a településről van szó, hanem a vrbovcei vasútállomásról is, amely annak ellenére, hogy a legközelebbi szlovákiai település nevét viseli, Csehország területén fekszik. Öszszesen 160 hektárnyi terület Szlovákiához csatolásáról lenne szó. A szövetségi állam kettéválásával a helybeli lakosok nem irigylésre méltó helyzetbe kerültek, ugyanis 90 százalékuk a határ túloldalán dolgozik, fizetését szlovák koronában kapja, ugyanakkor az egyetlen üzlet a morva oldalon fekszik, így a lakosoknak nem marad más hátra, mint 25 kilométert utazni a legközelebbi pénzváltóhelyre. A gyerekek a szlovákiai Vrbovcébe járnak iskolába, a legközelebbi kórház pedig szintén a szlovák oldalon

;Myjavában van. Martin Kružica, Javornik polgármestere szerint a határ eltolása szóba sem jöhet, mert mint mondta, a szlovákok csakis azért építkeztek a mai település helyén, hogy közelebb kerüljenek a közlekedési útvonalakhoz, a településre a község vezettette be a vízvezetéket és a közvilágítást, ráadásul a terület visszacsatolásával Javorník elveszítené élelmiszerüzletét és tűzoltószertárát. Egyébként a kérdéses területből csupán a háztelkek képezik a szlovák lakosok tulajdonát, a környező földek túlnyomó része a morváké. -úA fenti felvételek nem az 1989-es tüntetéseken, hanem tegnapelőtt Michal Kováč beiktatási ünnepségén készültek. Az új köztársasági elnök éljenzése közben egy másik elnököt - aki nemrég még a miénk is volt - is üdvözöltek, de megint nem hiányoztak a szélsőségesek sem, akik az első szlovák állam elnökének emlékéhez való hüségüket demonstrálták. (Méry Gábor felvételei)