Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-04 / 52. szám, csütörtök

5 RIPORT - INTERJÚ ŰJSEÓi 1993. MÁRCIUS 4. •nnmm KELETEN A HELYZET... SZEPSI HÉTKÖZNAPJAIRÓL Olvasóink sokszor panaszkodnak, hogy a lapban többnyire csak Pozsonnyal, Nyugat-Szlovákiával foglalkozunk, a keleti végekkel pedig mostohán bánunk, az ő problémáiknak kevés teret adunk. E tartozásun­kat legalább részben pótlandó, kelet-szlovákiai körutunk során útba ejtettük Szepsit, és annak polgármesterét, Zachariás Istvánt kértük meg, mutassa be a várost. Egykor Szekeresfalvának nevezték Az írásos emlékek a várost elő­ször az J 200-as években említik. A helységet valaha Szekeresfalvá­nak nevezték, a kereskedelmi utak kereszteződésében feküdt, kereske­dők találkahelye, gazdasági központ volt. Ezt bizonyítják a történelmi vá­rosközpont épületei alatt lévő, egykor a bor és egyéb árucikkek tárolására szolgáló háromemeletes pincék, melyek többsége azonban már beomlott és mára használhatat­lanná vált A városnak jelenleg 9100 lakosa van, ennek 49 százaléka ma­gyar, 47 százaléka szlovák, a többi pedig roma, és kis részben cseh, ukrán, ruszin nemzetiségű. Az 1960­as években a városnak jóval keve­sebb, körülbelül 3500 lakosa volt, azután a Kelet-szlovákiai Vasmű lét­rehozását követően rohamosan megnövekedett a város lélekszáma. Persze, ez sok problémát is hozott magával, mivel a lakosság létszá­mának növekedését nem bírta kö­vetni az infrastruktúra, a lakások és a szolgáltató létesítmények kiépíté­se. Ezen a helyzeten ma elsősorban a privát szektor bevonásával próbál­nak segíteni, például úgy, hogy a vá­rosi önkormányzat kidolgoztatott egy tervezetet, mely a történelmi városjelleget megőrizve oldaná meg egy lakóházsor és butikhálózat kié­pítését, amihez azonban a pénzt a lakások és butikok majdani tulaj­donosai nyújtanák. Ilyen megoldás­ra azért is szükség van, mert a város bevétele az új adórendszer beveze­tésével jelentősen csökkent, hiszen tavaly még az ipari és vállalkozói szféra által fizetett adó is a város kasszájába folyt be, de ma már az államkasszába kerül. Ráadásul Szepsiben olyan specifikus helyzet alakult ki, hogy az ipari létesítmé­nyek többsége, például a Tesla üzem, az Agro vállalat, vagy a Fafel­dolgozó Szövetkezet nem is a város, hanem a szomszédos község ka­taszterén terül el, így még a helyi illeték sem a város pénztárát gazda­gítja. Szepsi bevételi forrásai egyrészt az adók, másrészt pedig azok az épületek, amelyek a privati­záció második hullámában sem kel­tek el, ós így a város tulajdonába kerültek. Ezeket a város most bérbe adja, egy esetben pedig eladta. A polgármester egyébként nagyon helyteleníti az állami költségvetés­nek azt az elképzelését, hogy a köz­ségek támogatására 700 millió ko­ronát a községi vagyon eladásából szereznek. Szerinte nagyon rossz eljárás a községek kiárusítása, az államnak ezek dotálására más mó­dot kéne találnia. Bezárják a kisiskolát? Mint sok kelet-szlovákiai város­ban, így Szepsiben is problémát okoz a roma lakosság magas ará­nya. Igaz, hogy a népszámlálás al­kalmával csak 155-en vallották ma­gukat roma nemzetiségűnek, valójá­ban azonban a számuk megközelíti a z 1200-at. Ez azután a munkanél­küliség arányában is megmutatko­zik, de a polgármester szerint az nem emelkedik a déli vidékek átlaga folé. Az utóbbi időben a közbizton­ság is romlott, ami azonban nem a város specifikuma, hanem orszá­gos jelenség. Jelenleg 6 tagú városi rendőrség vigyázza a rendet, de a testületet a közeljövőben bővíteni szeretnék. Az iskolaügy terén magában a vá­rosban nincsenek problémák, egymás mellett működik a magyar és a szlovák alapiskola, illetve gim­názium. Probléma a társközség, Bo­doló kisiskolájával van, mivel nem felel meg az egészségvédelmi elő­írásoknak, az iskolaszéknek pedig nincs pénze a felújítására. Az iskolát most be akarják zárni, a gyerekek pedig a szomszédos községbe, Pe­rénybe, illetve Szepsibe járnának, pedig az idén is tizennégy gyereket Írattak be az első osztályba. Mint a legtöbb vegyeslakosságú községben, Szepsiben is probléma volt a magyar nyelvű helységnévtáb­lák kihelyezésével. Annak ellenére, hogy azokat külön állványon, a hiva­talos névtáblák mögött 15 méterrel helyezték ki, tavaly ősszel a járási útkarbantartó vállalat leszerelte a táblákat, mondván, hogy azok az ő területükön álltak. Mivel a táblákat Kassára szállították, a helyi önkor­mányzat ezt lopásnak minősítette, es ilyen címen az ügyészséghez fordult jogorvoslásért. Ezt követően a táblák visszakerültek Szepsibe, és jelenleg a szolgáltató vállalat udva­rán várnak további sorsukra. - Én reménykedem abban - mondta ez­zel kapcsolatban a polgármester -, hogy mind a kormány, mind a közle­kedési minisztérium átértékeli állás­pontját, mert az nemzetközi szem­pontból is teljesen elfogadhatatlan. Villanyáram-termelő fütéház A városban a környezetvédelem­nek is nagy figyelmet szentelnek. A jelenlegi hat szóntüzelésű kazán­ház helyett, olyan gázüzemelésü fű­tőházat terveznek felépíteni, amely egyidejűleg hőt és villanyáramot is termelne. Ez Szlovákiában újdon­ságnak számít, de mint általában, ennek megvalósításában is a pénz­hiány jelenti a legnagyobb akadályt. A tervezetet már kidolgozták, de a 26 millió koronás beruházáshoz manapság nagyon nehéz hitelt sze­rezni bármelyik banktól. A regionális szintű együttműkö­dés is megindult a térségben, ja­nuárban regisztrálták a Bódvavölgyi Városok és Falvak Szövetségét, amely 18 községet fog össze, köz­tük azokat a rozsnyói járásban fek­vőket is, amelyek valaha az egykori Szepsi járáshoz tartoztak. A polgár­mester azt is elárulta, hogy ameny­nyiben Szlovákia új területi felosztá­sa az egykori kisebb járások modell­jéhez térne vissza, Szepsi szeretné visszakapni a járási központ státu­sát. A régión belüli együttműködés egyébként abból áll, hogy a polgár­mesterek közös megbeszéléseket tartanak, és a közös problémákra együtt keresik a megoldást. Kiadnak egy magyar-szlovák nyelvű, a régió problémáival foglalkozó kéthetente megjelenő lapot is, a Bódva völgyét. Ezenkívül a szomszédos magyaror­szági régiókkal is szorosabb együtt­működésre törekszenek. Jövőbeni terveikről szólva a polgár­mester elmondta, hogy egyik legkö­zelebbi feladatuk a város gázműve­sítésének befejezése. A jól felszerelt rendelőintézeten kívül a városnak van egy gyermekkórháza is, amely modernizálásra szorul. Ezt az önkor­mányzat úgy kívánja megoldani, hogy a volt bölcsőde épületében rendeznék be a gyermekkórházat, ennek mostani épületeit pedig az elfekvő betegek elhelyezésére alakí­tanák át. A tervek közt szerepel még vagy száz kiskert létrehozása is, ahol a tömbházakban élő lakosok hódolhatnának kertészhobbijuknak. Reméljük, sikerült valamelyest át­fogó képet nyújtani egy jellegzetes kelet-szlovákiai kisvárosról, s ezzel legalább részben megfelelni olva­sóink igényeinek. GAÁL LÁSZLÓ A ROMÁK SZÍNE-JAVA SZÍNHÁZAT ALAPÍTOTT LÁTTATNI ÄZ ŐSÖK KULTÚRÁJÁT csak a roma, de a más nemzetiségű közönség részéről is. És ez külön öröm a számunkra. - Milyen elképzeléseik, terveik vannak? - A következő hetekben, hóna­pokban folytatjuk turnénkat Szlová­kiában. Március folyamán Közép­Szlovákiában, májusban Nyugat­Szlovákiában lépünk fel. Pozsony­ban május 3-án mutatkozik be társu­latunk. Emellett külföldi fellépések is várnak ránk. Meghívást kaptunk Né­metországból, de érdeklődtek Ang­liából, Franciaországból, Ausztriából is. A közeljövőben három magyar népmesét készülünk bemutatni, ezekkel az iskolákat szeretnénk vé­gigjárni. Folynak az előkészületek egy roma musical összeállítására, és szeretnénk bemutatni egy nagy táncműsort, nemzetközi részvétellel, magyarországi, romániai, orosz ven­dégművészekkel. - A terveik megvalósításhoz azonban anyagiakra is szükség lesz... - A színház a szlovák kormány kulturális minisztériumától erre az évre 4 millió korona állami támoga­tást kapott. Ez az összeg azonban korántsem fedezi kiadásainkat. Szí­vesen vennénk, ha a vállalkozók felfigyelnének ránk és sponzorálnák színházunkat. Hiszen vannak iga­zán jómódú és sikeres üzletemberek a romák között is. Segíthetnének a színháznak és a színház mellett működő roma művészeti középisko­lának is. Az érdeklődők a 095/ 24980-as telefonszámon jelentkez­hetnek, vagy személyesen Kassán, a Romathan színház Štefánik utca 4. szám alatti igazgatóságán. Azt szeretnénk, ha ezt a színházat min­den roma a magáénak érezné. S, FORGON SZILVIA Romathan - ezen a néven a múlt év júniusától egy új színtársulat kezdte meg működését Kassán, mely nemcsak Szlovákiában, hanem egész Közép-Európaban egyedülálló. A Romathan ugyanis régiónk első roma színháza, melyhez hasonló csupán Moszkvában van. Tagjai olyan roma művészek (színészek, zenészek, énekesek, táncosok), akik azért fogtak össze, hogy bebizonyítsák: a romák kulturális hagyományai egyáltalán nem alábbvalóak más nemzetek kultúrájánál, s megéri ezt a többévszázados örökséget egy professzionális színház segítségével közvetíteni és továbbadni. Az ötlet születéséről, megvalósításáról, a társulat jelenlegi munkájáról és jövőbeni terveiről a színház egyik alapítójával, jelenlegi menedzserével, Jozef Szitkeyvet beszélgettünk. - A színház megalapításának öt­lete kassai és eperjesi roma értelmi­ségiek körében született, akiknek ezirányú javaslatát Anna Koptová, a SZNT képviselőnője 1991. decem­berében terjesztette a szlovák parla­ment elé. Miután a parlament a ja­vaslatot elfogadta, a kulturális mi­nisztérium Anna Koptovát megbízta a színház megalakításával és igaz­gatásával. A színház Kassán kapott otthont, a Štefánik utca 4. szám alatti épületben béreltünk ki néhány helyiséget adminisztrációs célokra, mert színháztermünk a mai napig sincs. Öten kezdtünk hozzá az igaz­gatónő vezetésével a színház kiépí­téséhez. A szó szoros értelmében a nulláról indultunk. A kulturális mi­nisztérium anyagi támogatása nélkül azt hiszem, semmire sem mentünk volna, hiszen a gombostűtől az Író­gépszalagon keresztül a kosztümö­kig mindent be kellett szereznünk. Ma a társulat kb. nyolcvan tagból áll (beleértve a 19 tagú zenekart, a szí­nészeket, táncosokat, a műszaki embereket és az adminisztratív erő­ket is). A művészeink korábban kü­lönböző amatőr folklórcsoportokban szerepeltek, főleg Kelet-Szlovákiá­ban, a zenészek a legjobb és leghí­resebb zenekarokból szerződtek át hozzánk, hogy a roma színház tag­jainként professzionális szinten in­terpretálhassák azt, ami a roma kul­túrára jellemző. - Milyen jellegű műsorral mutat­kőzik be a társulat a közönségnek? - Elsőként olyan előadás összeállítására gondoltunk, mely bemutatná a ro­mák múltját, ízelí­tőt adna hagyo­mányaikból, ze­néjükből, dalaik­ból, szokásaikból, s egyben köze­lebb hozná a né­zőkhöz e népcso­port világát, a mai problémákkal együtt. A forgató­könyvet Daniela Ši lanová írta, az Eperjesen megje­lenő Romano Ľil (Roma Lapok) ne­vű hetilap főszer­kesztőhelyettese. A program dalait, táncait Milan God­ľa gyűjtötte össze és válogatta ki, a koreográfiát pe­dig Juraj Kubán­ka, a SĽUK ko­reográfusa készí­tette. A rendezést Ján Šilan, az eperjesi Jonáš Záborský Színház munkatársa vál­lalta el. A program megalkotásában és színrevitelében sok nem roma művész is közreműködött, ami an­nak tudható be, hogy a romák között egyelőre kevés a szakképzett, való­ban tanult és profi színházi szakem­ber. Ennek ellenére a közös munka nagyon jól sikerült, amit bizonyít az előadás sikere is. A bemutató de­cember 20-án volt Kassán, azóta kb. 30 előadást tartottunk, Kelet-Szlová­kia különböző falvaiban és városai­ban léptünk fel, s mindenhol őszinte érdeklődéssel találkoztunk, nem­Jelenet az előadásból Méry Gábor felvétele MEGKÉRDEZTÜK RAVASZ ANDRÁS jókai pol­gármestert, hogyan sikerült megszerveznie a módosított ingatlanadó beszedését. * Az év elején elég sok dolgunk volt az új törvényekkel, hiszen a Nemzeti Biztosító kérésére a nyugdíjasok számára meg kellett szerveznünk a nyomtatványok kitöl­tését. Csak ezután láthattunk hozzá az Ingatlanadó beszedésének elő­készítéséhez. Munkánkat az is hát­ráltatta, hogy a szükséges nyomtat­ványokat csak február második felé­ben kaptuk meg. igy azután csak a múlt héttől hirdetjük a faluban, hogy a lakosok átvehetik őket a köz­ségházán. Készítettünk ezenkívül egy szórólapot, amelyen elmagya­rázzuk a teendőket, és az ügyinté­zésre ideiglenesen felvettünk egy munkanélkülit. * Mire számíthat a falu az ingatlan­adóból? - Számításaink szerint a falunak lényegében ugyanakkora bevétele lesz belőle, mint korábban, vagyis 350-400 ezer korona. A különbség csak annyi, hogy tavaly a beépített terület, amely magába foglalta az udvart is, adómentes volt, hasonló­képpen nyolc árig a kert is; idén a törvény csak a bel- és külterület közt tesz különbséget. A külterületek után fizetendő adó a tavalyihoz ké­pest több mint a felére csökkent, a beépített terület után fizetendő adó viszont némileg - 20-40 fillérrel - megemelkedett. Bevételeinket az is csökkenti, hogy az állam vezetői, akik szerint a faluknak az állami támogatás helyett a helyi adókból kell megélniük, például eldöntötték, hogy a földadót öt évre elengedik. Igy azután hiába fordulnak hozzánk az emberek segítségért, egyszerűen nem tudunk miből adni. Fizetnie kel­lene a helyi szövetkezetnek is, de hát ók az állami adókkal is tartoznak, így várhatóan mi sem tudjuk őket rábírni az adófizetésre. " Mire számíthat a falu az ingatlanadóból? - Sokan már januárban érdeklőd­tek, hogy mikor kell befizetni. Koráb­bi tapasztalataink szerint arra szá­mítunk, hogy körülbelül a lakosság egyötödével lesznek gondjaink, bár még nem tudjuk, hogyan fog alakulni a munkanélküliség, mert ez is csök­kentheti az adót rendesen befizető polgárok számát. Jelenleg a faluban 220 munkanélküli van, de ha esetleg tönkremegy a szövetkezet, ez a szám körülbelül 175-tel megug­rik. -tl­VAGY NEM SZAKEMBEREK, VAGY HAZUDTAK (Munkatársunktól) - Michal Ko­váč rózsaszínben látja a szlovákiai gazdasági helyzetet - véli a Konzer­vatív Demokraták Pártja az államfő ama gondolatáról, hogy Szlovákia Csehország után a második helyen van a fejlettségi szintet és a pers­pektívákat illetően. Ivan Mikloš alel­nök szerint Magyarország is mege­lőzi Szlovákiát. A továbbiakban el­mondta, hogy a cseh klíring-központ jelentése szerint a Csehország és Szlovákia közti kereskedelmi kap­csolatot illetően az elmúlt 22 nap alatt 1,55 milliárd koronás deficit alakult ki Csehország javára. Pavol Hagyari elnök hiányolta az elnöki beszédből azt is, hogy Kováč nem foglalt állást Jozef Tiso szemé­lyével és a szocialista rendszerrel kapcsolatban. így ugyanis nem derül ki, hogy az államfő milyen értékeket helyez előtérbe - mondta. A szlovákiai gazdasági helyzettel kapcsolatban Ivan Mikloš elmondta: Vladimír Mečiar kormányának el kellene fogadnia a Nemzetközi Va­lutaalap szakembereinek ajánlásait, ha folytatni kívánja a gazdasági áta­lakulás folyamatát. A gazdaság transzformációjáról való lemondás­sal kilátástalan helyzetbe kerülne az ország. A DSZM-politikusok és szak­értők a választási kampány során szociális biztonságot és jólétet ígér­tek, az ellenkezőjét annak, ami van. Vagy szakmai szempontból nem tudták felmérni a helyzetet s tehát nem szakemberek, vagy hazudtak - zárta szavait Ivan Mikloš volt pri­vatizációs miniszter. G. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom